Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-31 / 77. szám

1984. március 31., szombat o £\C1 Közéleti hírek Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken az MSZMP KB székházában találkozott Nyikolaj Bajbakovval, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökhelyettesével, aa Álla­mi Tervbizottság elnökével és Nyikolaj Inozemcevvel, az Állami Tervbizottság elnök- helyettesével. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Faluvé­gi Lajos, a Minisztertanács' elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. * * * Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken a Parlamentben, az Elnöki Ta­nács ülését követően találko­zott dr. Bartha Tibor refor­mátus püspökkel, az Orszá­gos Béketanács Egyházközi Békebizottságának elnökével és Biró Imre kanonokkal, az Országos Béketanács Kato­likus Bizottsága főtitkárával. A beszélgetés során Kádár János kifejezésre juttatta el­ismerését a két szervezet ren­dezésében megtartott nagy jelentőségű országos ta­nácskozás eredményes mun­kájáért, a magyarországi vallásfelekezeteknek a társa­dalom békés jövője érdeké­ben együttesen kifejtett te­vékenységéért. Elmúlt évi tevékenységét értékelte, s az idei feladato­kat határozta meg tegnapi ülésén Orosházán a DÉTE igazgató tanácsa. Hegedűs Béla, a gazdasági társulás elnöke köszöntötte a megje­lenteket, közöttük Klaukó Mátyást, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettesét, dr. Boruzs Gyulát, a MÉM fő­osztályvezető-helyettesét, dr. Tassy Irént, a TOT főosz­tályvezető-helyettesét és Mu­rányi Miklóst, a megyei ta­nács osztályvezetőjét. Horváth Pál, a DÉTE igazgatója az elmúlt évi te­vékenységet értékelve el­mondotta, a példátlan aszály jelentős veszteséget okozott a dél-békési gazdaságoknak. Tavaly az 1982-es év nyere­ségének mintegy 60 százalé­kát érték el a nagyüzemek. Az igazgató a továbbiakban hangsúlyozta: a társulás a jövőben is a gabona- és hús- prograrn megvalósítását te­kinti elsőrendű feladatának. Mindemellett nagy gondot fordítanak a zöldség- és ve­tőmagtermesztés, valamint a kiegészítő tevékenység és a háztáji integráció fejleszté­sére. A társulás nyolc szak- bizottsága eredményesen működik. Tavaly folytató­dott a térségben a gázprog­ram. Klaukó Mátyás hozzászó­lásában elismerését fejezte ki a szövetkezeteknek a feb­ruári hóviharban tanúsított helytállásukért. Az idei ter­vekről szólva kiemelte: a gabona- és a húsprogram to­vábbra is fontos feladat. Az elmúlt két év során me­gyénk gazdasági életének szerves részévé vált a DÉ­TE. A jövőben a meglevő együttműködések, kapcsola­tok tartalmasabbá tételére kell törekedni. Végezetül arra hívta fel a gazdaságok ve­zetőinek figyelmét, hogy a jelentős csapadékhiány mi­att mindenütt időben és jó minőségben végezzék el a tavasziak vetését. A résztvevők meghallgat­ták az ellenőrző bizottság jelentését. A tanácskozás be­jelentésekkel zárult. V. L. Enyedi G. Sándor köszöntése Enyedi G. Sándort, a Bé­kés megyei Népújság főszer­kesztőjét, a megyei pártbi­zottság tagját 60. születés­napja alkalmából a napok­ban köszöntötte Frank Fe­renc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, és átadta a me­gyei pártbizottság levelét és ajándékát. A levél méltatja azt a több évtizedes tevé­kenységet, melynek során különböző munkaterületeken elkötelezetten vállalt részt szocialista hazánk építésében, s munkájához további sike­reket kíván. A köszöntésen jelen volt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titká­ra. Befejeződött az ICOMOS-konferencia A Műemlékek és Történe­ti Együttesek Nemzetközi Ta­nácsa, az ICOMOS újjá­szervezett testületé, a törté­neti települések nemzetközi bizottsága március 26. és 30. között Magyarországon tar­totta első ülésszakát, ame­lyen részt vett Michel Pa­rent, az ICOMOS elnöke is. Pénteken este mutatta be a Jókai Színház Békéscsabán Jev- genyij Svarc Az árnyék című színpadi meséjét felnőtteknek, 3 felvonásban, Schmidt Zoltán rendezésében. Képünk: jele­net az első felvonásból Fotó: veress Erzsi Ülésezett Fiatal egészségügyiek fóruma Az ifjúsági parlament megrendezése előtt két alka­lommal tartanak fiatalok fó­rumát a Békéscsabai Egye­sített Egészségügyi Intézmé­nyekben. Csütörtökön a kór­házban az orvosok és az egészségügyben dolgozó más diplomások találkoztak, má­jusban pedig az egészségügyi szakdolgozók fórumát szer­vezik. A március 29-i találkozón dr. Barta Kálmán, a KISZ- bizottság titkára köszöntötte , vendégüket, dr. Erdei Editet, a KISZ KB és az Értelmisé­gi Fiatalok Tanácsának tag­ját, valamint a résztvevőket. Beszámolójában elmondotta, hogy az intézmény 1116 dol­gozójának 70 százaléka 35 éven aluli. Beszélt a képzés, továbbképzés lehetőségeiről, a munkába állás, a beillesz­kedés nehézségeiről, a fia­talok lakás- és szociális helyzetéről, bérének alakulá­sáról. A hozzászólások főként a lakás- és bértémával, a fia­talok gondolkodásmódjának alakulásával, az „elfiatalo- dás veszélyével” és előnyei­vel foglalkoztak. Kérdéseik­re dr. Juhász László igazga­tó főorvos válaszolt, dr. Er­dei Edit ismertette a jelen­levőkkel az Értelmiségi Fia­talok Tanácsának feladatait, terveit, munkálkodását. A békéscsabaiak jelentős ered­ményének nevezte a fiatal orvosok foglalkoztatási ter­vének elkészítését, végrehaj­tását. B. Zs. a KISZÖV elnöksége Kétszáz alkotás a grafikai biennálén (Folytatás az 1. oldalról) Gyártmányfejlesztésük is a magasabb technikai színvoj nalat képviselő termékek elő­állítására irányult, és minde­nekelőtt az export Tokozását, az importkiváltást, a belföl­di igények kielégítését szol­gálta. Ezt példázza, hogy a szövetkezetek saját termelé­sük értékesítési bevétele ta­valy 6,4 százalékkal lett ma­gasabb, mint 1982-ben volt. Az exportértékesítés 8,7, a belkereskedelmi értékesítés pedig 7,7 százalékkal halad­ta meg a bázisidőszak szint­jét. A tőkés exporttermelé­sen belül magasabb volt az anyagigényes részarány, a bérmunka az 1982-es évinek csak 82,5 százaléka volt. Jelentősen fejlődött az im­portpótló termelés, és a szol­gáltatások is p tervezettnek megfelelően alakultak: az előző évhez képest 17,2 szá­zalékkal fejlődtek. A szövet­kezetek eredményes gazdál­kodását mutatja, hogy tavaly összességében 37 millió fo­rinttal nőtt a nyereségük, három szövetkezet pedig: a békési Fontex, a békésszent- andrási háziipari és a békés­csabai építőipari többszörö­sére növelte a nyereségét. Az 1984. évi növekedési ütem rendkívül differenciált és összességében csak 3,8 százalékos, az 1983-as 6,9 százalékkal szemben. Egyes ágazatokban nagy az előre­lépés a megyei átlaghoz ké­pest. A fémtömegcikkipar például várhatóan 9,4, a tex­tilipar 10,9, a vegyipar pe­dig a legjelentősebb mérték­ben, 14,8 százalékos növeke­dést irányzott elő termelésé­ben. Visszaesés várható vi­szont a fafeldolgozó, vala­mint a textilruházati ipar­ban. Mind a termelési, mind pedig az értékesítési szférá­ban két meghatározó ténye­ző dominál: a megfelelő jö­vedelmezőség elérése mellett a tőkés export- és az import­kiváltás növelése. A tőkés exportban 3,8 százalékos, a szocialista exportban pedig 14 százalékos fejlődéssel le­het számolni. Hasznos észrevételekkel, javaslatokkal egészítették ki a beszámolót, amelyeket be­építenek majd a küldöttköz­gyűlés elé kerülő anyagba. A vitában felszólalt Ilovszki Lajos. A megyei pártbizott­ság elismerését tolmácsolta a szövetkezetek múlt évi ered­ményes munkája iránt, és annak a reménynek adott ki­fejezést, hogy a megye ipa­rában mind jelentősebb rész­arányt képviselő szövetkeze­tek további dinamikus fejlő­dése az idén sem szenved tö­rést. Márpedig úgy tűnik, hogy az OKISZ és a megyei elvárásoktól is elmaradó 3,8 százalékos növekedési ütem- tervezés túlzott óvatosságot takar. Kérte, hogy a Kiszöv apparátusa adjon nagyobb segítséget azoknak a szövet­kezeteknek, amelyek nehéz­ségekkel küzdenek, hogy az év közbeni tervmódosítások révén is összességében ne maradjon el az idén sem a megye ipari szövetkezeteihek produktumnövekedési üteme az elvárásoktól. Az elnökségi ülés bejelen­tésekkel ért véget. V. D. Hetvennyolc művész kétszáz alkotása lesz látható a Békés­csabán április 4-én megnyíló 4. országos alkalmazott grafikai bi­ennálén. Az idei pályázat a be­tű köré csoportosítható grafikai megoldásokra, a betűvel kap­csolatos művek létrehozására ösztönözte az alkotókat. A pla­kát, a nyomtatvány, a csomago­lás, az embléma helyzetét fel­táró s elemző kiállítások soro­zata 1982-ben bezárult. A szer­vező bizottság 1984-től új prog­ramot hirdetett. Ez az alkalma­zott grafikai műfajok kifejező- eszközeit teszi vizsgálat tárgyá­vá. Az új sorozat első kiállítá­sán arról adnak számot a gra­fika művelői, hogy mit lehet kezdeni a betűvel, mint művészi kifejezőeszközzel. Az idei pályázatra százhét gra­fikus küldte el műveit, amelyek­ből neves szakemberekből álló zsűri válogatta ki a kiállítandó alkotásokat, s döntött a díjak odaítéléséről. A zsűri véleménye szerint a pályázók megértették a rendezők szándékát, s szín­vonalas, igényes munkákkal je­lentkeztek. Az utcán, járműve­ken, várótermekben, árucsoma­goláson tájékoztatásként hasz­nált betű művészi lehetőségei­ről számot adó csabai kiállítást május végéig láthatják majd az érdeklődők. A csabai biennálé rendezői szép katalógust terveztettek, amelybe Gábor Pál, Párizsban élő szakember és Haiman György, a hazai tipográfia ki­emelkedő egyénisége írt tanul­mányt. Tegnap délelőtt nyílt meg Orosházán a Szentesi úti ZÖL- DÉRT-telepen a III. országos kisállatkiállítás. A magyar ki­állítók mellett jugoszláv, csehszlovák és román tenyésztők is bemutatták állataikat. Április 1-én 16 órakor zárja kapuit a kiállítás, addig naponta 9 órától 17 óráig óránként buszjárat közlekedik a Hotel Alföld elől a bemutató helyszínére és vissza térítésmentesen Fotó: Fazekas László A békéscsabai Városi Ta­nács végrehajtó bizottsága 1980-ban művészeti ösztöndí­jat alapított a városban élő képző- és iparművészek ré­szére alkotó munkájuk segí­tése érdekében. 1982-től szín­házi művészek is megpá­lyázhatják az ösztöndíjat. Az 1984-es évre — a pályázatok alapján — egyszeri művé­szeti ösztöndíjat Szereday Ilona grafikusművész, Varga Géza szobrászművész, Lono- vics László grafikusművész, Tóth Ernő festőművész, Har­sányt János színművész és Meskó Sándor zongorista, korrepetitor kapott, akiket ez alkalomból fogadott tegnap délelőtt Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyette- se. Fotó: Gál Edit Tanácsülés Vésztőn A vésztői Nagyközségi Ta­nács tegnap, március 30-án délután 2 órai kezdettel rendkívüli ülést tartott. Első napirendi pontként a tanács és szervei szervezeti és mű­ködési szabályzatának mó­dosításáról, kiegészítéséről szóló tervezetet ismertették a résztvevőkkel. A tervezet előkészítését többek közptt az indokolta, hogy a nagy­községi tanács és szervei te­vékenysége közvetlenül me­gyei irányítás alá került. Így — mint a részletes in­dokolásban egyebek mellett leszögezték — „Az állam- igazgatás átszervezésével fo­kozódik a tanácsok önállósá­ga, megnő felelősségük a te­lepülés lakossága különböző igényeinek kielégítéséért... Mindezen feladatok megva­lósításában a tanácsnak szé­lesítenie kell azt a társadal­mi talajt, amire támaszkod­hat ...” A szervezeti és működési szabályzat módosításáról és kiegészítéséről szóló terveze­tet — melynek előadója Szántó Sándor, az ügyrendi bizottság elnöke volt — a résztvevők jóváhagyták és elfogadták. Második napirendi pont­ként — felkérésre — dr. Lu- czi József, a Békés megyei Tanács szervezési és jogi osztályának csoportvezetője beszélt a közigazatás fejlesz­tésének időszerű kérdéseiről. A tegnap délutáni rendkí­vüli ülés bejelentésekkel ért véget. N. A. n társadalombiztosítás és a munkavédelem irányításának korszerűsítése Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke, továbbá Csehák Judit és Sólyom Fe­renc, a SZOT titkárai pén­teken a Parlamentben tájé­koztatták az újságírókat a társadalombiztosítás és a munkavédelem irányításának korszerűsítésiéről, amelyről az ’ Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete, illetve a Minisztertanács határozata intézkedik. Az ötvenes években még csupán a bérből és fizetés­ből élőkre terjedt ki a tár­sadalombiztosítás, vagyis ar­ra a rétegre, amelynek ér­dekvédelmi és érdekképvise­leti feladatait is a szakszer­vezetek látják el. Azóta azonban a társadalombizto­sítást lényegében az egész társadalomra kiterjesztették, beleértve a mezőgazdasági szövetkezeti tagságot és a kisvállalkozókat is, ezenkí­vül a társadalombiztosítási apparátus mind több jogor­voslati üggyel kénytelen fog­lalkozni, dönteni, ami ál­lamigazgatási feladat. A döntéseknek megfelelő­en 1984. július 1-től az eddi­gi SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságként a Miniszter- tanács közvetlen irányítása alá kerül, , ugyancsak július 1-től a Minisztertanács irá­nyítása alá vonják az Or­szágos Munkavédelmi Fő­felügyelőséget. Mindkét szerv erőteljesen támaszkodik az érdekképviseleti szervek, mindenekelőtt a szakszerve­zetek véleményére, kezde­ményezéseire, állásfoglalá­saira. Üjra megalakítják az Országos Társadalombiztosí­tási Tanácsot, aminek tagjai sorában háromnegyed rész­ben az érdekképviseleti szer­vek — több mint fele arány­ban a szakszervezetek kép­viselői — foglalnak helyet. A munkavédelem állami irányításával az ilyen jelle­gű szakszervezeti érdekvé­delmi feladatok is tovább nőnek. A 247 hivatásos mun­kavédelmi felügyelő állami státuszba kerül ugyan, de a több mint százezer munka- védelmi társadalmi aktivis­ta, köztük a tízezer társa­dalmi munkavédelmi ellenőr fokozottabban ellenőrzi a baleset-elhárítási szabályok betartását. A társadalmi el­lenőröknek továbbra is ugyanolyan ellenőrzési joguk lesz, mint eddig, jóllehet nem lesz közvetlen joguk például egy-egy balesetveszé­lyes berendezést leállítani. A társadalombiztosítás irá­nyítási rendszerének korsze­rűsítése a lakosság szem­pontjából nem jelent válto­zást. A különféle ügyeket he­lyileg ugyanott intézik, mint eddig, az ügyek intézésében zavarok még átmenetileg sem keletkezhetnek, és sen­kinek a jogai nem csorbul­hatnak. A társadalombizto­sítási szabályokban — az említett korszerűsítéseken ki­viül — semmiféle változás nincs. Továbbra is megma­rad a MÁV nyugdíjintézete, a vasutasok társadalombizto­sítási osztálya, s más ha­sonló intézmények. A társa­dalombiztosítás, valamint a munkavédelem egységes ál­lami irányításának megte- . remtése nem érinti a szak- szervezeteknek és más ér­dekképviseleti szerveknek a társadalmi ellenőrzésben be­töltött szerepét. A társada- •* lombiztosítási és munkavé­delmi apparátusban dolgo­zók helyzetét sem változtatja meg a korszerűsítés. A vál­tozások egyedüli célja, hogy a munka hatékonyabbá vál­jék, vagyis az állami fel­adatokat az állami szervek, az érdekvédelmi teendőket pedig a társadalmi szerveze­tek lássák el. OÉIE-tanácskozás Értékelték az elmúlt évi munkát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents