Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-30 / 76. szám
Rákszűrés, gyógyítás Egészségünk megőrzését szolgálja A Minisztertanács megtárgyalta Állami támogatás a műszakpótlék emeléséhez A szív- és érrendszeri, keringési megbetegedéseket követően a halálozási okok között a rák szerepel a második helyen. Becslések szerint minden ötödik felnőtt ember számolhat rákkal, de ha idejében igénybe veszik az orvos segítségét, a betegek nagy többsége meggyógyulhat. Magyarországon a rákkutatás több mint hat évtizedes, eredményes múltra tekinthet vissza. A daganatellenes küzdelem legfőbb bázisa az Országos Onkológiai Intézet. Főigazgatója dr. Eckhardt Sándor egyetemi tanár, neves rákkutató e kérdésről egy ízben így nyilatkozott: „Napjainkban hazánkban az időben felfedezett rákbetegségekben 40 százalékos arányban teljes gyógyulást érünk el az életkortól, és a betegség jellegétől függően. A daganatos betegek további 30 százalékánál pedig tartós gyógyulást nyújtunk. A hátralevő 30 százalékot azok teszik ki, akiknél a betegséget már későn, nagyon előrehaladott állapotban fedezték fel”. Megyénk szakfelügyelő főorvosa, dr. Bálint János vállalkozott arra, hogy megismertesse velünk a rákos betegségek megelőzéséért, a daganatok eredményes gyógyításáért és hatékonyabb gondozásáért vidékünkön végzett munkát. — Az onkológus orvos egyik legfontosabb feladata a daganatos betegségek megelőzése, a szűrések széles körű elterjesztése — tájékoztat dr. Bálint János. — Célunk időben megtalálni a rákot megelőző állapotot, a rákos elváltozást, lehetőleg kezdeti stádiumában, amikor még panaszt sem okoz, s a társszakmák képviselőivel együtt gyógyítani, gondozni. NMMMMM Az országos intézet irányelvei szerint azokon a településeken, ahol kórház van. onkológiai gondozókat is kell kialakítani. Békés megyében Gyulán és Orosházán onkológiai gondozó, Békésen, Gyomaendrődön, Mezőko- vácsházán, Szeghalmon és Szarvason onkológiai szak- rendelés fogadja a betegeket. A megyeszékhelyen ez év február közepétől napi 6 órás rendelésen egyelőre szűrést végeznek, abban a rendelőben, amely hamarosan gondozó lesz. Az onkológiai hálózat hosszú évekkel korábban részben a nőgyógyászati hálózatra épült. Nagymértékű fejlődése megyénkben az utóbbi évektől számítható, s fontos része lett az egészségügyi ágazat szakmai programjának is. A Gyulán dolgozó megyei onkológiai terápiás központ folyamatos fejlesztésével egyre több ember szűrésére, gyógyítására, gondozására kerülhet sor. A megyei onkológiai gondozó és a kórházi osztály 1975-től működik integrációs egységben. Az osztályra a más kórházakban, osztályokon kezelt, a járóbe- teg-szakrendeléseken, vagy a lakóterületi szűréseken felismert, a gondozókban megjelent betegek kerülnek. Békés megyében 1981-ben 18 ezer 630 szűrést végeztek. 11 ezer 216 cytológiai kenetét vettek, 1982-ben már 22 ezer szűrés mellett 20 ezer 500 kenetvétel történt. A következő esztendőben a számok már a 30 ezer fölé emelkedtek, s a hálózat dolgozói újabb emelésre, növekedésre törekednek. Az orvosok és szakasszisztensek képzésének biztosításával a terület, a tudományág minél alaposabb megismerését segítik. (Több alkalommal hallottam, nemegyszer magam is tapasztaltam, sokan félnek a rákszűréstől. Attól tartanak, hogy bizonyosan találnak valamit az orvosok, s akkor örökre vége nyugalmuknak. Struccpolitikával inkább választják a tudatlanságot, esetleg a késői diagnózis veszélyét, pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni a korai felismerés jelentőségét.) — Minden 20 év feletti nőnek évente egy alkaiommal el kellene mennie rákszűrésre — mondja határozottan a főorvos. — Ezek a vizsgálatok nem fájnak, és semmi titokzatosság nincs bennük. A szűrés nem betegséget jelent, hanem az egészség megőrzését szolgálja. Ilyenkor a látható elváltozásokat kolkoszkópos műszerrel ellenőrzi az orvos, cytológiai kenetet vesz, amelyet laboratóriumi vizsgálatra küld. A melldaganatok elsődleges vizsgálata is itt történik, egyszerű módszerét minden asszony alkalmazhatja önmagán. A legszervezettebb a nőgyógyászati rákok szűrése, de a tüdőszűrő vizsgálatokon, a bőr- és nemibeteg- gondozókban is fény derülhet különféle elváltozásokra. Az eredményes gyógyítás záloga a széles körű felvilágosítás, a megelőzés, a szűrések elterjesztése, s a minél korszerűbb gyógyító eljárások alkalmazása. A kórházi cytológiai decentrumokban elemzik, értékelik a szakrendeléseken, gondozókban ösz- szegyűjtött anyagot, 1983 elejétől a megye három kórházában minden 20 év feletti nőbeteget nőgyógyászati rákszűrő vizsgálatra irányítanak. Tavaly óta működik Gyulán egy kiváló mammográfiás készülék, amelyet a mellrákok korai és biztosabb diagnosztizálásához a sebészeti beavatkozások előtt feltétlenül alkalmazásra javasolunk. A daganatos megbetegedéseket megyénkben is kombinált kezelési eljárásokkal gyógyítják. Ez sok esetben jelent műtétet, majd radioaktív kobalt- és röntgensugár, gyógyszerek együttes alkalmazását. A beteg szöveteket, a kóros sejteket több oldalról támadják, megsemmisíteni próbálják, szaporodásukat gátolják. A gyulai kórházban jó eredményeket értek el az egy időben két beteg kezelésére alkalmas kobaltkészülékkel. Gyógyít- tatják a betegeket az országos intézetben és a szomszédos megyék klinikáin. A gyulai onkológiai osztály hosszú időn át 20 ágyon tudta elhelyezni betegeit, a rekonstrukció eredményeként 40 ágyra bővítették, és így megrövidült a betegek várakozási ideje is. A gyógyítás egyik fontos feltétele az onkológiai gyógyító közösségek, teamek együttműködése. A gondozás során eredményes, közös munkálkodás alakult ki az onkológusok és a társszakmák szakemberei, például a nőgyógyászok. a bőrgyógyászok, gégészek, szájsebészek, urológusok, emésztőszervi betegségeket gyógyítók, s a sebészek között. A megyei gondozó ajtaja előtt mindig sokan tolonganak. Előfordul, hogy naponta 200 beteg is megfordul itt. Jönnek szűrésre, kezelésre, ellenőrzésre. A gondozó munkatársai hetenként két alkalommal felkeresik a vidéket, szűrést végeznek községekben, üzemekben, intézményekben. Ilyenkor pla'- kátok. személyes behívók adják a nők tudtára, hol és mikor jelentkezzenek vizsgálatra. Sokat segítenek a körzeti és üzemorvosok, a körzeti nővérek, védőnők, vöröskeresztes aktívák. Egyre több munkahelyi vezető, vöröskeresztes alapszervezet kezdeményezi, hogy a nődolgozók részére szűrő- vizsgálatokat szervezzenek. A tapasztalatok szerint manapság gyakori a daganatos megbetegedés, főként a korszerű módszerekkel felismert emlő- és tüdőrák. Az élet, a továbbélés lehetősége, a korai felismerés, a jó gyógyszerek, gyógyító eljárások együttes alkalmazásának függvénye. Olyan gyógyszert, gyógymódot még nem fedezett fel az orvostudomány, amely mindenfajta rák gyógyítására alkalmas, és eredményes lenne. Addig is éljünk meglevő lehetőségeinkkel a betegség megelőzéséért, okosan, előrelátón, ennyit önmagáért mindenki megtehet! Bede Zsóka A kobalt utántöltő készüléket kívülről irányítják. A betegek a kezelőágyon 6 órát tölthetnek Fotó: Veress Erzsi A Minisztertanács csütörtöki ülésén hozott bérpolitikai intézkedések szerint a vállalatok és a szövetkezetek április 1-től központi támogatást kaphatnak a harmadik és a további műszakokban, valamint a folytonos munkarendben dolgozók műszakpótlékának felemeléséhez, illetve a melegüzemi pótlék bevezetéséhez. A műszakpótlék emelése és a melegüzemi pótlék bevezetése nem kötelező, csak lehetőség, aminek megvalósításáról a vállalatok maguk döntenek. Az intézkedés várhatóan 400 ezer dolgozót érint, s célja, hogy a másokéhoz képest kedvezőtlenebb időbeosztással, nehezebb munka- körülmények között dolgozók munkáját anyagilag a korábbinál is jobban elismerjék. Mindez enyhíthet az érintett vállalatok munkaerőgondjain is. A gépek jobb kihasználása érdekében a vállalatok 1977 óta ösztönzik pótlékkal dolgozóikat a több műszakos munka vállalására. A második műszakért általában az alapbér 20 százalékát, a harmadikért pedig 40 százalékát fizetik a dolgozóknak. Csütörtöki ülésén a kormány megállapította: az utóbbi években javult a posta munkája, bővítette szolgáltatásainak körét, több területen azonban — köztük a távközlés fejlesztésében — az elért eredmények még elmaradnak az igényektől. Külön hangsúllyal esett szó a telefonszolgáltatásról, melyről megállapították, hogy a fejlesztési célok várhatóan teljesülnek ebben az ötéves tervidőszakban, sőt a tervezett 108 ezer állomás helyett 123 ezret kapcsolnak be 1985 végéig. Ezzel együtt sem sikerül azonban behozni az évtizedek alatt felhalmozódott elmaradásokat: amíg ugyanis a bekapcsolt Ugyancsak műszakpótlék illeti meg azokat a munkásokat, akik folyamatosan termelő üzemben dolgoznak, éjjel-nappal, szombaton és vasárnap is ellátják teendőiket. A folyamatos munkarendben dolgozók pótlékát a vállalatok a jogszabály adta keretek között, egymástól eltérő módon állapítják meg. A műszakpótlék bevezetésekor a nagyobb kereseti lehetőség miatt sokan vállalták a váltott munkarendet, még a viszonylag kedvezőtlenebb munkakörülmények ellenére is. Az elmúlt években azonban a pótlék veszített vonzerejéből. A nagyobb terhet vállaló dolgozók fokozottabb anyagi elismerését a kormány a nehezebb gazdasági körülmények ellenére is szükségesnek tartja. A felemelt műszakpótlék és a melegüzemi pótlék fizetéséhez szükséges összeget a vállalatoknak és a szövetkezeteknek elsősorban gazdálkodásuk eredményéből kell biztosítaniuk, emellett azonban központi támogatást is kaphatnak, amit csakis erre a célra használhatnak fel. Támogatásban azok a vállalatok részesülhetnek, amebeszélőhelyek száma évente átlagosan 3—3,2 százalékkal nő, addig az igények 5-6 százalékkal fokozódnak. Nem csökken tehát a feszültség a távbeszélő-szolgáltatásban, s a várakozók száma az idén már meghaladja a 380 ezret. A gyorsabb fejlődéshez évente legalább 5 százalékkal kellene növelni a távbeszélő-állomások számát, emellett elvégezni az elöregedett telefonközpontok rekonstrukciós munkáit. A kormány egyetértett azzal, hogy a feszültségek enyhítése, az elmaradás felszámolása csak fokozatosan lehetséges. Megállapította, hogy a kívánatos fejlesztés finanszírozásához nem elegendőek az állami lyeknél jelentős a három és több műszakban, illetve melegüzemi munkakörben foglalkoztatottak aránya és ahol a munkaerő megtartása fontos népgazdasági érdek. A támogatásban részesülő vállalatokat és a támogatás mértékét — széles körű érdek- egyeztetés keretében, az érintett szakmai szakszervezetekkel, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel és a Magyar Kereskedelmi Kamarával együttműködve — az ágazati minisztériumok határozzák meg. A vállalatok a műszakpótlék felemeléséről és a melegüzemi pótlék bevezetéséről a szakszervezeti szervekkel közösen döntenek, annak mértékét, feltételeit, s az érintett munkaköröket a kollektív szerződésben rögzítik. Melegüzemi pótlékban általában különböző mértékben részesülnek majd az érintett dolgozók, aszerint, hogy ki. mennyi ideje végzi munkáját a nehéz körülmények között. Ezt a pénzt várhatóan egy esztendőre, egy összegben kapják kézhez a dolgozók. A műszakpótlék emelésénél személy szerint nem differenciálnak. költségvetésből rendelkezésre álló pénzeszközök, illetve a posta saját fejlesztési forrásai. A telefonszolgáltatás fejlesztése össztársadalmi ügy, népgazdasági érdek; a távközlés és az információs technológia terén meglevő elmaradottság gátolja a termelés növekedését, a gazdaságszervező munka hatékonyabbá tételét. Éppen ezért a kormány kijelölte azokat a feladatokat, amelyeket a VII. ötéves terv kidolgozása során a különböző állami szerveknek el kell végezniük a távközlőhálózat fejlesztése érdekében. Szükségesnek tartotta, hogy a távközlés gyorsabb ütemű fejlesztésének anyagi, műszaki és gazdasági feltételeit ágazatközi munkaprogramban hangolják össze (MTI) Javult a posta munkája % Meg kell őrizni a szakma tekintélyét! Tanácskozás a vendéglátóipari vállalatnál Nehéz gazdasági évet zárt 1983-ban a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat. A terveket, a meghatározott üzletpolitikát általában teljesítették — hangsúlyozta dr. Tóth József, a vállalat igazgatója a csütörtökön délelőtt megtartott gazdasági tanácskozáson. Ott volt az eseményen dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Krizsán Miklós, a kereskedelmi osztály vezetője, a békéscsabai városi pártbizottság képviselője. Az igazgató elmondotta többek között, hogy a vendéglátás társadalmi megítélése még mindig kedvezőtlen, ez kihat az itt dolgozók közérzetére, munkájára. A szerződéses üzletvezetők nagy része tisztességes, szorgalmas, munkáját értő és szerető ember. A visszatet(Tudósítónktól) A mezőkovácsházi ÁFÉSZ patronálásával 4 iskolaszövetkezeti csoport működik, amelyből 3 kereskedelmi és mezőgazdasági tevékenységet is folytat. A hét elején Mezőhegyesen, Dombiratoson és Kevermesen az általános iskolai szövetkezeti közgyűléseken az 1983. évi gazdasági évet értékelték, valamint az 1984. évi terveket határozták meg. Mindhárom iskolaszövetkezeti csoport igen szép eredményeket ért el az elmúlt évben. Az indulás óta jelenszést az a kisebbség okozza, akik a gyors meggazdagodás reményében becsapják a vendégeket és ezzel rontják a vállalat, a vendéglátás hírnevét. A vitában felszólaló dr. Szabó Sándor részletesen elemezte a vállalat gazdálkodását. A gondok az elmúlt évben tovább nőttek, az élet feladta a leckét a vendéglátásnak is. A nehézségek ellenére mindent meg kell tenni a szakma tekintélyének a megőrzéséért. Aki nem képes az újításra, előbb- utóbb megbukik. Átmenetileg vissza lehet élni ugyan a vendégek bizalmával, de hosszú távon ez mindenképpen megbosszúlja magát. Nagy gondot szükséges fordítani a szerződéses üzemeltetési forma előkészítésére, a jövedelemérdekeltségű egytős fejlődés tapasztalható a szövetkezeti kisboltok munkájának belső szervezésében. A mezőgazdasági termények egyre szélesebb skáláját termelik meg szerény földterületeiken. A gondos munkát és a szakszerű termelést bizonyítja, hogy az árbevételek mindhárom községben megközelítették a 80 ezer forintot. A tanácskozásokon összesen 147 tanuló, illetve iskolaszövetkezeti tag vett részt és sokan tettek javaslatot er szövetkezetek működésével kapcsolatban. A közgyűlések ségek elterjesztésére. Mindez természetesen jobb vezetési stílust és felkészültséget feltételez. Külön kiemelte, hogy a vállalatnak sem kell félnie a versenytől. A vendégek saját elhatározásuk és tapasztalatuk alapján keresik fel az éttermeket, presz- szókat és oda mennek szívesen, ahol gyorsan, pontosan, kulturáltan kiszolgálják. A beruházásoknál, a felújításoknál nem árt, ha a jövőben a fokozatosság elvét követik. Sok még a tartalék a turizmusban is. Szorosabb kapcsolatra van szükség a testvérvállalatokkal, az idegenforgalmi szervezetekkel, irodákkal. Az elhangzottakra dr. Tóth József válaszolt, szorgalmas, becsületes munkára buzdítva munkatársait. S. S. jó hangulatban zajlottak le, a hozzászólások is a közös ügy, a közös tevékenységért való lelkes munkálkodást tükrözték. A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ vezetősége ez évben is támogatja az iskolaszövetkezeteket: ez évre 100 ezer forintos tagérdekeltségi alapot biztosított részükre. A boltok és kiskertek ellátása, tevékenységük sikerében nagy szerepet vállaltak azok a pedagógusok, akik mint az intézőbizottságok elnökei irányítják a kiscsoportokat. Halasi Mária Iskolaszövetkezeti közgyűlések
