Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-28 / 74. szám

Szomszédolás OÉLUAGY/mSÓG A diákok új felvételi rend­szeréről. Csitulnak a viták az új oktatási és felvételi rend­szerről. A hatálya alá eső gimnazisták első nemzedéke már felvételizett. Néhányuk véleménye az új oktatási és felvételi rendszerről: K. Á.( a SZOTE első év­folyamából: — A gimnáziu­mi tananyag sokat emlege­tett „ugrásszerű” növekedé­sét nem nagyon éreztem, igaz, nem is gondolkoztam rajta sokat — ez volt, ezt kellett csinálni. Maga az el­gondolás jó. Az új pont- rendszer és az, hogy most már történelemből is kell érettségizni — mondjuk en­gem — eléggé eltérített a pályaválasztásnak megfelelő tárgyak tanulásától. Ezt el­lensúlyozta a fakultáció, ki­egészítve a törzsanyagot. A jogi egyetemre felvé­teliző Ny. Z. a következőket mondja: — Igazságtalannak tartom, hogy egyes iskolák a felvé­teli százalékot próbálják óv­ni, csak a szaktantárgyakat osztályozzák reálisan. Megnyugtató. — Mit műveltek odalent? — kiabál le az anya a pin- cebárba. I — Csoportszexet rende- / zünk! — Én meg már azt hittem, hogy megint cigarettáztok, ^ gyerekek! Előkészületek a Szegedi Ipari Vásárra. Idén július '20-tói 29-ig tart a Szegedi Ipari Vásár. A rendezők nem a résztvevők számának növekedésére számítanak, inkább a színvonalat szeret­nék javítani. A vásárrende­zők bővítik szolgáltatásai­kat, javítják a bemutatko­zók körülményeit. A kiállító részére semmiféle áremelést nem hajtanak végre, ugyan­akkor bővítik a közműve­ket, és több telefont is biz­tosítanak. A vásári újságot kétszer jelentetik meg. *ilác nowAtju tcritOijlTui HAJDÚ­BIHARI A társadalmi munkák Be­rettyóújfaluban is hatható­san segítik a beruházások megvalósítását. Szilágyi Im­re, a városi tanács elnökhe­lyettese a közelmúltban tar­tott tájékoztatót arról, hogy milyen mértékű volt a tár­sadalmi összefogás a közel­múltban, és milyen súllyal szerepel az idei tervek meg­valósításában. Többek kö­zött elmondta, hogy a tele­pülés terveinek megvalósítá­sában nagy segítséget nyújt a lakosság és a városban le­vő mintegy 80 vállalat, in­tézmény. Tavaly Berettyóúj­faluban 26 millió 750 ezer forint volt a társadalmi munka értéke. Idén is leg­alább ilyen nagyságú segít­ségre számítanak. A város felszabadulásának 40. évfor­dulóját ünnepli 1984-ben. Ez alkalommal felhívással for­dult a vállalatokhoz, hogy felajánlásaikkal méltóan em­lékezzenek meg az évfor­dulóról. A DMVSC labdarúgócsa­patának szekere nem úgy fut mostanában, ahogyan azt a debreceni szurkolótá­bor elvárná. A legutóbbi bajnoki meccsükön a nagy­erdei stadionban 0—0-át ját­szottak a Nagykanizsai Olaj­bányásszal. A lap a mérkő­zésről szóló tudósításában többek közt a következőket írja. Az egyre fogyatkozó debreceni szurkolótábor csa­lódottan hagyta el a nagy­erdei stadiont. A DMVSC is­mételten nem tudott felnőni a feladat nagyságához, és nemhogy javította volna pozícióját, de rontott esé­lyein. Nagyon sok és áldoza­tos munkára van ahhoz szükség, hogy a játékosok a pályán, a nézők pedig a le­látókon újra élvezhessék a játékot. csonoiiío ti v n y a n » Kiani nIKLAr Jogosítványát mutatta fel az álnyomozó. A szegedi rendőrkapitányság csalás miatt előzetes letartóztatás mellett indított büntető el­járást Ivanics Ferencné helybeli lakos, valamint — a szabadlábon védekezés le­hetőségének meghagyása mellett — Sz. Vince 17 éves szegedi lakos ellen. (Koráb­ban már mindketten voltak büntetve.) Nemrégiben a Marx téren Ivanicsné jugo­szláv állampolgárokkal is­merkedett meg, akiktől meg­tudta, hogy nagyobb meny- nyiségű órát akarnak elad­ni. Úgy tett, mint akit érde­kel az" üzlet, és felhívta őket a lakására. Amíg az „üzlet­ről értekeztek” — előre meg­beszélt terv szerint — meg­jelent Sz. Vince fiatalkorú, és nyomozónak adta ki ma­gát. A gépjárművezetői en­gedélyét mutatta fel, mint rendőrigazolványt, utána pedig „intézkedett”: a kül­földi állampolgárokat távo­zásra szólította fel, az órá­kat pedig „lefoglalta”. A csalás ezzel megtörtént. Az akció mégsem volt sikeres, mert mielőtt a zsákmányon túladhattak volna, a rend­őrök is megjelentek a laká­son. Az ügyben a rendőrség folytatta a vizsgálatot. Fórum Szegeden a honvé­delmi nevelésről. A vezető ifjúsági testületek nemrégi­ben tárgyalták a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelé­sének kérdéseit, a tapaszta­latokat. A KISZ KB a kö­zelmúltban hozta létre a Honvédelmi Nevelési Ta­nács titkárságát, amely arra hivatott, hogy irányítsa az ifjúsági szövetségben vég­zendő munkát, valamint a fegyveres testületek ifjú kommunistáinak tevékenysé­gét. A múlt héten a KISZ Csongrád megyei bizottsága mindezek kapcsán, valamint figyelembe véve a fiatalok körében tapasztalható mind nagyobb érdeklődést a téma iránt, fórumot rendezett Sze­geden az MHSZ Csongrád megyei vezetőségének szék­házában. A fórumon ele­mezték, hogyan tudnák elő­segíteni a fiatalok még ered­ményesebb hazafias, honvé­delmi neveléséi. A MB3YB eAATWZOrTSAO g A MtOYB WttCS LATJA MEZÖGÉP-Claas kooperá­ció. A közemlúltban Szolno­kon a MEZŐGÉP fejlesztési üzemében ünnepséget tar­tottak abbó] az alkalomból, hogy az NSZK-beli Claas cég és a magyar vállalat 8 éves termelési együttműkö­désének jelentős állomásá­hoz érkezett: a német part­ner átvette a 15 ezredik VM ■—20-as fűkaszát, a 20 ezre­dik szecskázót és a 60 ezre­dik rostát. Sziráki András a kooperáció eddigi eredmé­nyeit értékelve kiemelte, hogy bár kezdetben nehéz volt az igényes partner tá­masztotta követelményeknek eleget tenni, az alkalmazko­dás végül is sikeres volt. Ta­valy a szolnoki MEZŐGÉP már 15 millió márka érték­ben adott át gépeket és részegységeket az NSZK-be­li társának, ezzel a magyar félnek a kooperáció ideje alatti összes exportja elérte a 75 millió nyugatnémet márkát. összeállította: L. S. Szövetkezeti fiatalok Kamaton A Békés megyében élő mintegy 150 ezer 30 éven aluli fiatal egyharmada KISZ-tag. A KISZ-alapszervezetckben folyó politikai nevelőmunkáról, mozgalmi tevékenységről rendszeresen jelennek meg híradások lapunkban. Keve­sebb szó esik azonban a KISZ-en kívüli fiatalok életé­ről, közéleti tevékenységéről. A megye egyik jól gazdál­kodó mezőgazdasági nagyüzemében, a kamuti Béke Ter­melőszövetkezetben jelenleg 180 30 éven aluli fiatal dol­gozik. A szövetkezet két alapszervezetében ötvennégy fő a KISZ-tagok száma. A 25 éven felüliek egy része ko­rábban részt vett az ifjúsági mozgalomban. Jó részük különböző okok — katonai szolgálat, családalapítás — miatt vált meg a KISZ-től. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan élnek, milyen társadalmi munkát végez­nek a KISZ-en kívüliek Kamuton. Bencsik Pál, 24 éves fia­talember, a szövetkezet gépe­sítési ágazatában kovácsként dolgozik. Tíz esztendővel ez­előtt még tanulóként került a Béke Tsz-be, 1977 óta tsz- tag. — Korábban én is KISZ- tag voltam. Különböző meg­mozdulásokat, akciókat szer­veztünk, amelyek egy részén én is részt vettem. Ezután bevonultam katonának, s le­szerelésem után valahogy el­elmaradoztam a KISZ-ren- dezvényekről. Itt a műhely­ben jó közösségben dolgoz­hatok. Az évek során a szo­cialista brigádnak is tagja lettem. Aztán több mint négy éve önkéntes tűzoltó va­gyok. Több hét végén fo­lyik a kemény felkészülés a tűzol tóversenyekre. — Ügy látom, talált elfog­laltságot magának. Mégis, nem hiányzik a KISZ-élet? Mivel tölti a szabad időt? — A hétvégeken csakúgy, mint hét közben bőven akad tennivaló a háztájiban. Az embernek fiatalon kell meg­alapoznia a jövőjét, s mind­ezért bizony keményen dol­gozni kell. A KISZ-es fiata­lokkal jól megvagyok, csak most már nem járok a szer­vezett programokra. A sza­bad időmben jut idő azért a kikapcsolódásra is. Gyakran járok szórakozni a közeli vá­rosba, Békésre. Na meg ott van a televízió is, szívesen nézem a műsort — mondja búcsúzóul Bencsik Pál, s el­indul a műhely irányába. A kamuti termelőszövetke­zet különböző ágazataiban jelentős számú lány és asz- szony dolgozik. Szabó Tibor- né adminisztrátor így beszél tevékenységéről. — Kamuitól úgy négy-öt kilométerre lehet Gyúr, ahol én is KISZ-tag voltam, sze­rettünk kijárni ide a társak­kai. Számos kellemes han­gulatú szabadidős-programot rendeztünk. Aztán, tudja hogy van, teltek az évek, s mi pedig lassan szétszéled­tünk. A fiúkat katonának vitték, mi pedig férjhez mentünk. Itt az irodában az Áchim L. András Szocialista Brigád tagja vagyok. A terményraktárnál egy pótkocsis MTZ-traktor áll. A takarmánnyal teli zsákokat fiatalemberek hordják a rak­tárba. Máté István 20 éves, rakodóként dolgozik a tsz- ben. Amikor elmondom jöve­telem célját, eleinte szabódik. végül mégis kötélnek áll. — Hogy miért nem vagyok KISZ-tag? — kérdezi szinte önmagától, majd rövid hall­gatás után így folytatja: — Volt egy alapszervezet, amelynek én is a tagja vol­tam. Sajnos, különböző okok. a vezetés gyengesége miatt ez megszűnt. Aztán valahogy a társaság egy része kima­radt az ifjúsági szervezetből. Itt a rakodóbrigádban nap mint nap keményen dolgo­zunk. Kérdezem én: kinek van kedve itt ilyenkor, zsá­kolás után fáradtan, piszko­san KISZ-taggyűlésre men­ni? Aztán meg otthon is van elég sok teendő a háztájiban. Egy jól működő szocialista brigád működik a rakodók­nál. Az ő rendezvényeiken én is részt veszek, tag vagyok. — Most úgy hallottam., alakul egy KlSZ-alapszerve- zet a tsz-ben. Ha újra hív­nák, szívesen menne-e közé­jük? — Igen, hozzám is eljutott ez a hír. Az az igazság, ha megkeresnének a KISZ-esek, elmondanák terveiket, hasz­nos programokat szervezné­nek, szívesen lennék KISZ- tag — mondja búcsúzóul Pis­ta. Meghallgattuk a fiatalok véleményét, ezek után néz­zük, hogyan vélekedik a tsz párttitkára, Laukó János. — Nálunk két KlSZ-alap- szervezet működik. A szerve­zettség 33 százalékos, amivel nem vagyunk megelégedve. A közelmúltban fejeződtek be a beszámoló taggyűlések, s ezeken alaposan elemezték munkájukat a fiatalok. Én úgy látom, ha a KISZ-esek felkeresik a fiatalokat, elbe­szélgetnek velük, akkor vár­hatóan nőni fog a taglét­szám. El kell, hogy mond­jam, nálunk a 30 éven aluli­ak jó része részt vesz a szo­cialista brigádmozgalomban és a tömegsportakciókban. A tsz-sportkörben sok fiatal sportol. ♦ Napjainkban sok szó esik az ifjúsági mozgalomról. Egyebek között vita folyik arról is, hogy a KISZ-en kí­vüli fiatalokat hogyan lehet­ne bevonni a közéleti mun­kába. A Kamuton tapasztal­tak azt mutatják — a megle­vő gondok ellenére —, hogy valami elindult ezen a terü­leten. Természetesen csak a különböző szervezetek ösz- szefogásával; a fiatalokban a közösségi munka iránti igény felkeltésével lehet hosszú távon eredményt el­érni. Verasztó Lajos II kutyás ember Széles karimájú kalap. Markáns arc. Tartásából valami megnevezhetetlen feszesség és a tovatűnt idők rajta maradt eleganciája áradt. Vagy inkább az idős emberek makacs el­szántsága, hogy azért se hagyom magamat. Türelmesen sétál fel, s alá a folyosón. Vár, ha kell, az idők végezetéig. — Rettentő dolog történt. Hangja mély, dallamos, megnyerő. A tekintete viszont, ahogy felhúzza a szemöldökét, ahogy kitágul a pupillája, szívszaggató fájdalmat tükröz. — Mi történt hát? Nem ad egyenes választ. Alkudozik. — Ha nem tud segíteni, a főszerkesztőhöz fordulok. Ügy mondja, mint aki már a végsőkre is elszánta magát. Megyek fel, ha kell a legmagasabb csúcsig, hogy megkeres­sem az igazamat. Magáról beszél. Arról, hogy Békéscsabán, a vegyesipari vállalatnál dolgozott éveken keresztül. Onnan ment nyugdíjba. Szerette a szakmáját. Munkáját megbecsül­ték. Most Erzsébethelyen él, az SZTK közelében egy kertes házban. Van egy fia is. Katona. Távol lakik tőle. Néha, rit­kán meglátogatja. Különben egyedül van. Amíg hallgatom, próbálom kitalálni, milyen sérelem érte. Talán rosszul szá­molták ki a nyugdíját, vagy eltartási szerződést kötött vala­kivel, s nem gondoskodnak róla, avagy talán ki akarják for­gatni vagyonából. Mintha megsejtené a gondolatomat. — A kutyám tűnt el! — kiált fel. Képtelenség, nem akarok hinni a fülemnek. Hát ez az a ret­tentő dolog! Észreveszi az elképedésemet. — No, igen, maga még fiatal, nem tudja, mi az a magány. Valamikor én se tudtam. Zajlott körülöttem az élet. De most már öregember vagyok. Senki se nyit rám ajtót. Hát volt ne­kem az a Ragacs nevű kutyám. Egy hosszú fülű, rövid lábú tacskó. Legalább nem éreztem annyira a magányt. Folyton körülöttem ugrált. Elérzékenyül. Próbálja rejtegetni fájdalmát, hogy ne ve­gyem észre. A hangja azonban elárulja. — Mert az ember társas lény. Kell, hogy valaki legyen kö­rülötte. Minél öregebb, annál több a vesztesége. Nem anya­giakban, hanem hozzátartozókban. Telnek, rohannak az évek és egyszeresük azt veszi észre, hogy egyedül marad. Érti. ugye, hogy miért fontos nekem ez a kutya. Lehet, hogy csak elcsellengett, de az is lehet, hogy ellopták. A következő nap ismét eljött esdeklő panaszával. Már négy ízben adott fel hirdetést az újságban, de egyszer sem ka­pott választ. Reszkető kézzel leírt e9V négyoldalas levelet, hogy milyen bánat érte. Hátha megesik rajta valakinek a szíve. Fűnek-fának beszélt bajáról. A felnőttek, az okos, a józan felnőttek a vállukat vonogatták. Hát ez is gond? Tes­sék belekezdeni egy ház építkezésébe, akkor majd meglátja. Néhány nappal ezelőtt viruló arccal állított be a szerkesz­tőségbe. Meglett a kutyája. — Egy kisfiú hozta vissza. Ehhez mit szól? Mintha csoda történt volna, úgy mondta. (Serédi) Életszínvonal, 1984 Q n zavartalan ellátás ára Barát és ellenfél egy­aránt elismeri, hogy Ma­gyarországon az emberek elég jól élnek. Az ellátás biztonságos, választékos, a fogyasztás színvonala meg­felel a gazdaság fejlettségé­nek, sőt valamelyest maga­sabb. Az élelmiszer-ellátás évék óta kiegyensúlyozott, magas szintű, az emberek táplálkozása élettanilag, gasztronómiailag is megfe­lelő. Az egykoron három­millió koldus országában — nyugodtan állíthatjuk — nincs éhező ember, társadal­mi méretekben inkább a túltápláltság, a szükségesnél több kalória fogyasztása okoz gondot. (Magas a zsira­dék- és az alkoholfogyasz­tás.) A ruházkodás megfe­lelő színvonalú, szerény mértékben képes a divatigé­nyek kielégítésére. Vásárlások, kedvünkre A fejlődés legszembetű­nőbb a tartós fogyasztási cikkek vásárlásában, ellá­tottságában. A háztartások közt elvétve található már olyan, amelyben nincs mosó­gép, hűtőszekrény és tele­vízió. S egyre több helyen a szükségletek magasabb szin­tű kielégítése van napiren­den, a meglevő készülékek automata mosógéppel, fa­gyasztószekrénnyel, színes televízióval való kicserélése, illetve kiegészítése. Évente jelenleg is több mint 90 ezerrel növekszik a személy- gépkocsik száma, az év vé­géig meghaladja az 1,3 mil­liót. fgy csaknem minden második aktív kereső ház­tartásában lesz már autó ... A lakosság ellátása néhány terméket — építőanyagot, színes televíziót — leszámít­va tavaly is zavartalan volt. Ez jelentős eredmény, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a külgazdasági egyensúly ja­vításának kényszerű meg­gyorsítása az export fokozá­sával, az import korlátozá­sával járt együtt, s ez óha­tatlanul csökkentette a bel­földi árualapokat. A nehe­zebb helyzetben nőtt az ár­politika szerepe, a vásárló­erő korlátozásában, a piaci egyensúly folyamatos fenn­tartásában. A korábbi idő­szakhoz és a tervezetthez ké­pest felgyorsult az árszínvo­nal növekedési üteme. A VI. ötéves terv négy esztendeje alatt — az 1984. évi 7-8 szá­zalékos növekedést is figye­lembe véve — az átlagos fogyasztói árszint összesen 29 százalékkal emelkedik. Hz áremelések eltérő hatása A magyar gazdaságpoliti­ka eredménye, hogy az inf­lációs folyamatok nem lép­ték át az áralakulás irányít­hatóságának, kézben tartha­tóságának kritikus határát. Az ár- és béremelések költ- ségáthárítási gyakorlata ugyanis könnyen láncreak­ciószerű hatásokat eredmé­nyezhet. Hazánkban a fo­gyasztási javaknak több mint a fele szabad áras ter­mék, de azért itt sem sza­bad a vásár. Az ármelés sza­bályokhoz kötött, bejelenté­si kötelezettséggel jár. Az alapvető fogyasztási cikkek változatlanul hatósági ára­sak, változtatásuk központi döntést igényel. Nagyon sok fejlődő és kö­zepesen fejlett országban van — úgy mondják — vág­tató infláció, amikor az ár­emeléseket gerjesztő, felerő­sítő belső hatások már nem szabályozhatóak. Igaz, né­hány fejlett tőkés országban éppen a legutóbbi eszten­dőkben sikerült viszont a gyakran két számjegyű inf­lációt 5 százalék alá leszo­rítani, de a növekvő mun­kanélküliség révén magas árat kellett ezért fizetni. A szabályozott keretek kö­zött tartott hazai áremelke­dések sem probléma- és fáj­dalommentesek. A termékek, a szolgáltatások drágulása általában mindenkit hátrá­nyosan érint, de az alacsony jövedelmű rétegek nehezeb­ben tudják azt kivédeni, el­viselni, mint a magas jöve­delműek. Mert nekik nin­csenek megtakarításaik, s minden fillérnek megvan a helye. Kevesebbet költenek például zöldségre, gyümölcs­re, öltözködésre, kirándulás­ra, üdülésre. (A kávé-, a do­hány-, az alkoholfogyasztás viszont ebben a körben is jelentős, de a családi költ­ségvetés gondjait — a ta­pasztalatok szerint — ezek rovására nem hajlandók eny-

Next

/
Thumbnails
Contents