Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-27 / 73. szám

\ 1984. március 27., kedd o i Tanácsülés Medgyesbodzáson Bacsa János tanácselnök köszöntötte tegnap délelőtt 9 órakor Medgyesbodzáson, a pártházban a községi közös tanács ülését, majd ismertet­te a javasolt napirendet. A tanácsülés — elfogadva a napirend témaköreit — első­nek az 1983. évi költségveté­si, fejlesztési terv végrehaj­tásáról beterjesztett beszá­molóval foglalkozott. A Fo­dor Zoltánná gazdasági fő­előadó által összeállított be­számolóból kitűnik, hogy az elmúlt évi költségvetési terv végrehajtása során súlyponti feladatként az alapellátást nyújtó intézmények (egész­ségügyi szolgálat, óvodai el­látás, általános iskolai okta­tás és napközi otthoni ellá­tás) fenntartását és működ­tetését kezelték, sikeresen. Megjegyezték, hogy az isko­lában az ötnapos munkahét­re való áttérés miatt több­letlétszámra és béralapra nem volt szükség, azt helyi erőforrásból, tartalékok fel­tárásával oldották meg. A fejlesztési alap bevételei 1983-ban terven felül reali­zálódtak, a tervezett felada­tokból azonban — ennek el­lenére — csak a közutak felújítását és a sportkör tá­mogatását tudták biztosítani, elmaradt a tervezett járda- felújítás, ez is csak kivitele­ző hiánya miatt. A második niparendi pont­ként dr. Sebők Pál, a med- gyesbodzási és pusztaottla­kai Egyetértés Tsz elnökének részletes és kitűnő tájékoz­tatóját vitatta meg a tanács­ülés. A vitában Katona Ist­ván, a községi pártvezetőség titkára és Csűri Ferenc, a termelőszövetkezet háztáji ágazatvezetője fejtette ki vé­leményét, majd az elnök, dr. Sebők Pál válaszában egy- egy részterületről adott még elmélyültebb képet. A tájé­koztató különben megállapít­ja, hogy a tsz közepes évet zárt, de elmozdult az 1982-es évi mélypontról. Gondjaik, bajaik nem szűntek meg, el­sősorban azért, mert nehe­zebb közgazdasági körülmé­nyek között, módosított ter­melésszerkezettel akarnak helytállni. Szólt arról is, hogy a gáz elérkezett a ter­melőszövetkezetbe, ennek eredményeként 1983-ban 335 tonna tüzelőolaj helyett föld­gázt használtak, ami 2 millió forint megtakarítást ered­ményezett. A szárítóüzem gázberuházása 5,5 millió, a baromfiüzemé 6 millió fo­rintba került. A jövőben 900—1000 tonna tüzelőolaj megtakarításával számolnak. A tanácsülés ezután elfo­gadta a közös tanács 1984. évi munkatervét. A májusi ta­nácsülésen dr. Sebők Pál me­gyei tanácstag számol be a megyei tanácsban végzett munkájáról, majd megvitat­ják az egészségügyi és szo­ciálpolitikai bizottság tevé­kenységéről szóló beszámolót. (s—n) Az Erdőgazdaság, Eüz- és Kosáripari Vállalat köröstarcsai telepének húsz dolgozója 17 hektárnyi területen kezdte meg a fűzdugványok lerakását. Télen vermekben tárolják a 20 centis fűzdugványokat, s ilyenkor, márciusban rakják a föld­be. Sajnos a csapadékhiány lelassítja a gyökérképződést, s ha nem lesz eső, megöntözik az újonnan telepített terüle­tet. A harmadik évben aratják az első fűzvesszőtermést, s utána még 15—20 évig ad alapanyagot a Békési Kosárgyár­nak ez a terület Fotó: Fazekas László Túl vannak az életveszélyen a pilisi autéverseny sérültjei Fokozatosan javul azoknak a nézőknek az állapota, akik szom­baton. a pilisi autós hegyiver­seny második futamában tör­tént baleset következtében szen­vedtek súlyos, illetve könnyebb sérüléseket — tájékoztatták hét­főn reggel a kórházakban az MTI munkatársát. Az I. számú sebészeti klinikán négy sérültet ápolnak. Mint elmondották : mind a négy sérült állapota javult, ketten — akiket életveszélyes sérülésekkel szállítottak be a mentők — túl vannak a közvetlen életveszé­lyen. Az István kórházban fek­vő három beteg állapota fokoza­tosan javul, egyikük, aki csak könnyebben sérült meg, várha­tóan a hét végén elhagyhatja a kórházat. Az Országos Idegse­bészeti Intézetben ápolják Sza­bolcsi! Pétert, a Külker SC sze­rencsétlenül járt versenyzőjét, akit koponyaalapi töréssel szál­lítottak az intézetbe. A hétfő reggeli tájékoztatás szerint Sza- bolcsfi Péter állapota kielégítő. * * * A szombati autóverseny sé­rültjeinek, illetve az elhunytak hozzátartozóinak az Állami Biz­tosító teljes személyi és anyagi kártérítést nyújt a balesetet oko­zó versenyző és a rendezők kö­telező felelősségbiztosítása alap­ján. Jogszabály írja ugyanis elő. hogy a versenyautók üzemben tartói és a verseny rendezői ren­delkezzenek e biztosítással. Mi­vel az autóversenyzés fokozott veszéllyel jár, a biztosító a biz­tosítási szerződés értelmében mindenképpen teljes kártérítést nyújt, függetlenül attól, hogy a károkozásban hibásak vagy vét­lenek a versenyzők, illetve ren­dezők. A pilisi autóverseny ká­rosultjainak az előlegek folyósí­tását megkezdték. Megyei borverseny Nemcsak a zsűri, hanem a versenyzők is (képűnkön) kóstol­gatták a borokat Fotó: Veress Erzsi Fátyolos, tükrös, poros, telt, lusta, vékony, könnyű, nyú­lós, tejes, vastag, zákányos, nehéz, lágy, goromba, csípős, ordas, bágyadt, üres, kövér, széteső, iskolázott. A bor­ivók, de talán még a borter­melők többsége sincs tisztá­ban azzal, hogy ezekkel a jelzőkkel a borok ilyen, vagy amolyan tulajdonságát lehet jellemezni. Megyénk kertbarátszak­köreinek tagjai több mint öt ven üveg fehér, vörös és gyümölcsbora sorakozott teg­nap délelőtt a Megyei Műve­lődési Központ nagytermé­ben az asztalokon, várva, hogy a zsűri — melynek tag­jai dr. Tóthpál József (a zsű­ri elnöke), dr. Füri József, mindketten a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet osztályvezetői, Szabó And­rás megyei főkertész, Frankó János agrármérnök és Boros László kertészmérnök vol­tak — elé kerüljenek. Nem volt könnyű dolga a bírálók­nak. A megyei versenyre előze­tes minősítés után hozhatták különböző boraikat a kister­melők, s a zsűri értékelése szerint minden előző évet fe­lülmúló volt a színvonal, kü­lönösen a fehér borok és a gyümölcsborok tekintetében. Az egyes kategóriákban a következő kertbarátok borai bizonyultak a legjobbaknak: fehér borával első díjas Balázs János, Hrabovszki György, második díjas Ti- szavári Sándor, Mári Lajos; vörös borával első díjas Nagy István, második díjas Zvada Mihály né lett; gyü­mölcsborára első díjat Pen- ke György, második díjat Pénzes Sándor kapott. A megyei borverseny — mely Stark Adolf békéscsa­bai szőlőnemesítő születésé­nek 150. évfordulója jegyé­ben zajlott le — a zsűri és a versenyzők baráti poharazá­sával ért véget. P. F. Jelentkezni lehet felső- és középfokú munkavédelmi szakképzésre A SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet az 1984—85-ös tanévre felvételi pályázatot hirdet levelező rendszerű mun­kavédelmi szakképzésre. A szakmérnöki tagozatra okleveles mérnökök, az üzemmérnöki tagozatra valamelyik műszaki főiskolán üzemmérnöki oklevelet szerzett dolgozók jelentkez­hetnek. A felsőfokú szakképesítő egyetemi tagozatára tudo­mányegyetemek bölcsészeti, jogtudományi és természettudo­mányi karán, valamint az orvostudományi vagy közgazdasá­gi egyetemen szerzett oklevél szükséges. A felsőfokú szakképesítő főiskolai tagozatára az állam- igazgatási, a tanárképző, az egészségügyi főiskola, valamint a főiskolai szintű szakoktatói és műszaki tanári oklevél, továb­bá a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, a Külkeres­kedelmi Főiskolán, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szer­zett oklevél szükséges. Tanulmányi idő a szakmérnöki tagozaton öt félév, az üzemmérnöki tagozaton és a felsőfokú szakképesítő tagozato­kon négy félév. A tanulmányok elvégzése után, sikeres ál­lamvizsga esetén a szakmérnökjelöltek munkavédelmi szak­mérnöki oklevelet, a munkavédelmi üzemmérnökjelöltek munkavédelmi üzemmérnöki képesítést igazoló bizonyítványt, a felsőfokú szakképesítő tagozaton felsőfokú munkavédelmi szakképzettséget tanúsító bizonyítványt kapnak. A hallgatók a felsőfokú tagozatokon a munkavédelmi szakképzettséggel együtt középfokú tűzvédelmi képesítést is szereznek. A középfokú munkavédelmi szakképesítő tagozatra jelent­kezhetnek azok a továbbtanuló dolgozók, akik szakközépisko­lai vagy gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal, és legalább kétéves munkavédelmi vagy azzal összefüggő szakmai gya­korlattal rendelkeznek. A tanulmányi idő két év. Középfokú műszaki szakképesí­téssel rendelkező dolgozóknak csak a második év elvégzése szükséges. A tanulmányi kötelezettségeknek eleget tett hall­gatók az állami vizsgáztató bizottság előtt vizsgát tesznek, és középfokú munkavédelmi szakképesítő oklevelet kapnak. A hallgatókat a VI 1981. ÄBMH számú rendelkezés alapján kedvezmények illetik meg. A jelentkezés módjára vonatkozólag az SZMT munkavé­delmi osztályától lehet felvilágosítást kérni. Budapesten kívül kihelyezett szakmérnöki és üzemmérnöki tagozat működik a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, ki­helyezett középfokú tagozatok indulnak szükség szerint Mis­kolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Kaposváron, Szom­bathelyen és Győrött. Az oktatás valamennyi tagozaton 1984 szeptemberében kezdődik. Hagyomány már, hogy a Gyulán, Eleken, Sarkadon és Dobo­zon működő kisegítő iskolák tanulói minden évben komplex vetélkedőkön bizonyítják felkészültségüket, zenei, földrajzi, úttörőmozgalmi feladatokat oldanak meg. A közelmúltban a gyulai kisegítő iskola adott otthont a vetélkedőnek. A képen: a gyerekeknek nem jelentett könnyű feladatot a kirakójáték Fotó: Béla Otttó II sajtó-helyreigazítás jogáról A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása Hétfőn ülést tartott a Leg­felsőbb Bíróság Polgári Kol­légiuma, s az egységes bírói jogértelmezés érdekében ál­lást foglalt a sajtó-helyre­igazítással kapcsolatos több időszerű és elvi irányítást igénylő kérdésben. A sajtó-helyreigazítás jog- intézménye — miként a Leg­felsőbb Bíróság rámutatott — társadalmi rendeltetésé­nek megfelelően: a szemé­lyiség védelmének fontos és hatékony eszköze. Alkalma­zása során azonban a tör­vény rendelkezéseit nem le­het formálisan értelmezni, mert ez a véleménynyilvání­tás és a bírálat szabadságá­nak indokolatlan korlátozá­sára vezetne. Az igény elbí­rálása során a sajtóközle­ményt a maga egészében kell vizsgálni, a közléseket és kifejezéseket valóságos tartalmuk szerint, összefüg­gésükben kell értékelni.' A büntető eljárásról szóló tájékoztatás — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság — a jogerős ítélet előtt sem ki­zárt, de arról a tényeknek megfelelően kelj tájékoztat­ni a közvéleményt, pontosan kell ismertetni az eljárás anyagát, különösen a vádira­tot. Ha az ítélet nem jog­erős, erre kifejezetten utal­ni kell, ha pedig az eljárás — amelyről a közvéleményt előzetesen tájékoztatták — nem vezet elmarasztalásra, az érintett kívánságára ezt is díjtalanul közölni kell. Állást foglalt a Legfel­sőbb Bíróság a sajtó-helyre- igazítássai kapcsolatos eljá­rási kérdésekben, egyebek között kifejtve azt is, hogy helyreigazító nyilatkozat­ként a sértett fél válaszle­velének közzététele is elren­delhető. * * * Tóth Ferenc, az MTI hír magyarázója írja: A legmagasabb bírói fóru­mon született állásfoglalá­sok — amelyeknek hiteles, teljes szövegét, a gyakorlat­nak megfelelően, közük majd a Bírósági Határozatok című kiadványban — egész sor közérdekű tudnivalót pontosítanak, magyaráznak, részleteznek. A most tárgyalt kérdés­körben alapvető tudnivaló: sajtó-helyreigazítást az a magánszemély vagy jogi sze­mély kérhet, akinek a sze­mélye, tevékenysége a saj­tóközlemény tartalmából — nevének megjelöléséből vagy egyéb módon — felismerhe­tő. Sajtó-helyreigazítás elren­delése iránt csak akkor lehet pert indítani, ha a helyre- igazítást kérő irat az előírt 30 napos határidőn belül megérkezik a sajtószervhez. A perben csak az írásban közölt kérelemben megjelölt tényállítások helyreigazítá­sát lehet kérni. A sajtó- helyreigazítási per megindí­tására előírt tizenöt napos perindítási határidő elmu­lasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján aján­lott küldeményként postára adták. A sajtó-helyreigazítás olyan sajátos személyiség- védelmi eszköz, amely köz­vetve egyéb érdekek vé­delmére is szolgálhat. Érvé­nyesítésére azonban csak a jogszabály által meghatáro­zott körben és a jogintéz­mény társadalmi rendelteté­sének megfelelően kerülhet sor. A sajtó-helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a kifogásolt közléseket, kifeje­zéseket nem formális megje­lenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figye­lembe venni, és az értéke­lésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A helyre- igazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontat­lanságok, lényegtelen téve­dések nem adnak alapot helyreigazításra. Eljárási kérdés, hogy a sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát ál­talában a sajtószerv köteles bizonyítani. Az olyan közlé­sekét is, amelyek híven tük­rözik más személy tényállí­tását, nyilatkozatát, vagy át­veszik más sajtószerv közle­ményét. Nincs helye sajtó­helyreigazításnak, ha vala­mely büntető eljárás jogerős befejezése előtt a valóság­nak megfelelően adott tájé­koztatást a sajtószerv a vád­irat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról vagy a nem jog­erős hiint©tő bíróoagi ítélet ről. Ha a büntető eljárás nem vezet elmarasztalásra, a sajtószerv az érintett sze­mély kívánságára köteles er­ről is tudósítani. Helyreigazító közlemény­ként a jogosult a válaszle­velek közzétételét is kérheti. Ha a sajtó a válaszlevelet nem közli, a jogosult a vá­laszlevél tartalmi körén be­lül a bíróságtól keresette! kérheti helyreigazító közle­mény közzétételének az el­rendelését. Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, a hely­reigazító közleményből — a maga egészét, összefüggéseit is tekintve — ki kell tűnnie annak, hogy a kifogásolt sajtóközleménynek mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények. A közlemény szövege nem alakítható úgy, hogy ezáltal a tartalma el­veszítse helyreigazító jelle­gét. (MTI) Honvédelmi nevelés Orosházán Orosházán a KlSZ-szerve- zetek, úttörőcsapatok meg­különböztetett figyelmet for­dítanak a gyermekek haza­fias honvédelmi nevelésére. Az MHSZ városi vezetősége évek óta jól fogja össze az ilyen irányú tevékenységet. Jelenleg a sorköteles fiata­lok képzése folyik és — te­kintettel a 18 hónapra csök­kent katonai szolgálati idő­re — úgy határoztak, hogy fokozottabb mértékben ké­szítik fel őket a katonai élet­re. Az MHSZ törekvését tá­mogatja a határőr kerületpa­rancsnok, minden segítséget megadva ehhez a tevékeny­séghez. Az MHSZ vezetősé­ge összeállította a tematikát, kijelölte a csoportvezetőket és az oktatókat. A feltételek megteremtése után az MHSZ meghívta a fiatalokat a határőrlaktanyá­ba, és megkezdődött a hét­végeken a képzés. Néhány témakör a tematikából: ál­talános honvédelmi ismere­tek; a néphadsereg feladatai; polgári védelmi alapismere­tek; lövészeti alapismeretek és időszerű katonapolitikai kérdések. A kezdeményezés jónak bizonyult, a nyugdíjas katonatisztek és a határőrök lelkiismeretesen foglalkoztak a sorkötelesekkel. A katona­élettel ismerkedő fiatalok pe­dig úgy vélekedtek, hogy jó módszer a laktanyában ren­dezett képzés, hiszen így al­kalom nyílik közelebbről is megismerkedni a katonaélet napos és árnyas oldalával egyaránt. Külön élményt jelentett a kerület csapatmúzeumának meglátogatása, ahol a múze­um gondozója ismertette a kerület történetét, a határ­őrség életét. A fiatalok ér­deklődését bizonyítja a sok­sok kérdés, melyre a tárlat­vezető alig győzött válaszol­ni. Az érdeklődés után ítél­ve a fiatalok minden bi­zonnyal értik és érzik köte­lességüket, és bárhová ke­rülnek, becsülettel állnak helyt a haza szolgálatában. Nász Mihály nyugdíjas százados

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents