Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-24 / 71. szám

1984. március 24., szombat F olyton megszökött. Ahányszor a rend­őrök hazahozták, mintha fogadalmat lett vol- 11 ;1- Úgy zárta hosszantartó némaságra a száját. Mindig rettegett. Pedig szép. elegáns környezetben élt. Csakhogy Zoltán, a tizenegy éves kis­fiú az édesapját kereste fé­lelemmel teli szökéseiben. Aki nem veri szíjjal, aki nem zárja be, s nem tiltja mindentől. . . Zoli egy az országban számba vett több mint 100 ezer veszélyeztetett gyerek közül. Sorsa „rendeződött": egy esztendeje már megyénk egyik nevelőotthonának la­kója. Mostohaapja pedig, aki méltatlannak bizonyult a nevelésére, ma is megbecsült tagja munkahelyének. Bár ott is tudják, hogy felsőfo­kú képesítést csak a kocsma nevű tanszékeken szerzett. Ez a példa is bizonyítja: bonyolult, körültekintő, jól-* szervezett összefogás oldhat­ja csak meg a veszélyezte­telt kiskorúak sorsának ren­dezését. S hogy valami nincs rendben, azt az is jelzi, hogy az utóbbi öt évben — csak a gyámhatóságok által nyil­vántartott — veszélyezletelt kiskorúak száma országosan 00 százalékkal, megyénkben pedig 21» százalékkal nőtt. Szűkebb hazánkban ez a szá­zalék kétezer .184 gyermeket, ifjút jelent. S hányán van­nak azok. akik még nem sze­repelnek a kartotékon? Hogyan is fogalmaz a szak­ember. mikor a veszélyezte­tettség okait fogalmazza meg? „Általában ott jön lét­re. ahol bizonyos negatív je­lenségek. anyagi, környezeti, magatartási okok halmozód­nak. ahol a deviáns (társa­dalmi normáktól eltérő), an­tiszociális, amorális család­ban élő gyermeket és fiatalt szűkebb környezete akadá­lyozza a társadalmi beillesz­kedésben. és ezt a hatást semmi nem ellensúlyozza." Kemény szavak, főleg a legutóbbi megállapítás az. Hiszen többnyire iskolás ko­rú gyerekekről van szó. S azt sem lehet mondani, hogy az iskola nem tesz meg sok mindent ezekért a gyerme­kekért. No igen. a felelősség.. Fölösleges bárhova is muto­gatni. Hiszen a gyermekek egészséges testi, lelki, erköl­csi nevelése a szülök köte­lessége elsősorban. A sta­tisztikák szerint megyénkben 1039 család nem tesz eleget ennek a társadalmi, jogi kö­telezettségének. S hogy mi­ért? Első helyen az alkohol szerepel, s az. ennek követ­kezményeként jelentkező nemtörődöm, durva, erősza­kos magatartás. Aztán egyre gyarapodik az úgynevezett ..válási árvák" száma. (Bár ez. nem feltétlenül, jelenti, hogy veszélyeztetett helyzet­be kerül a gyerek.) A veszélyeztetett kiskorú­ak 10 százaléka magatartási problémák miatt kerül a gyámhatóságok gondozása alá. S ezek között nem ke­vés azoknak a száma, akik alkoholt ■ fogyasztanak, vagy kábitószerpótló anyagokkal élnék. Ki ne látott volna az utcáin agresszívan fellépő, céltalanul csellengő fiatalo­kat? S ezeknek a fiatalok­nak van otthona, s nem ke­resi őket senki . . . Félve, óvatosan kerülgetve őket mindig azt morogjuk ma­gunkban: hol van a rendőr­ség? És sohasem azt: hol vannak a szüleik? S ezzel tudat alatt máris elhárítot­tuk a felelősséget. Az iskolá­ra. a tanácsra, a rendőrség­re. azaz az államra. S az állam erre a kérdés­re válaszol is. Például a megelőzéssel, a felderítéssel, az iskolák ilyen irányú te­vékenységének erősítésével, a társadalmi szervekkel való kapcsolattartás kiépítésével. S ha mindez eredménytelen, jön a gyámhatóság, , amely figyelmeztet, látogat, pártfo­gót rendel ki. anyagi támo­gatást nyújt. s. végső eset­ben állami gondozásba véte­ti a gyereket. A gyámhatóságok dolgozói azonban agyonterheltek. A szülők felelősségre vonását, esetleg alkoholelvonóra köte­lezését. büntetőjogi felelős­ségre vonását a rendelkezé­sek. szabályzók. törvények útvesztőjében kerengve vagy kevés sikerrel vagy későn oldhatják meg. S a veszély­helyzetben élő gyermek köz­ben mind több sérülést sze­rez. Vagy lelkit vagy — mert ilyen is akad bőven — testit. Az állam tehát erejéhez képest igyekszik sokat meg­tenni a veszélyeztetett hely­zetben élő gyerekekért, fia­talokért. S hogy eddigi mun­kája még hatékonyabb le­gyen. a megyei tanács a jö­vőben az e témában munkál­kodók törekvéseit tervszerű­en kívánja hasznosítani egv átfogó munkaterv kidolgozá­sával. Csakhogy ehhez kö­vetkezetesebb társadalmi összefogásra. egyértelműbb rendeletekre is szükség len­ne. Hogy végre túljuthas­sunk a tüneti kezelésen. Írásom, tekintve, hogy az. állam igyekszik minél töb­bet megtenni ezekért a gye­rekekért. nyugodt lelki isme­rettel be is fejezhetném. Csakhogy nem nyugodt a lel­kiismeretem. Mert eszembe jut az a csecsemő, akit a la­kótelepen, egy szál kising- ben kitettek télvíz idején, hogy „megfenyítsék" a szü­lőket zavaró sírás .miatt. S azért, mert ezt többen el­nézték szó nélkül. Vagy so­sem felejtem annak a kis­fiúnak az arcát, aki az is­kolában ájultan esett össze, mert anyja éjszakánként vendégeket fogadott, s a gyereket nevelő célzattal ki­zárta éjszakánként. S abban a tízemeletes lépcsőházban is többen belebotlottak az ajtó előtt összekuporodó gyerek­be! De megvárták, míg az. osztályfőnök, s az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse közbelép. Csakhogy addig, míg ők is észrevehet- ték. a gyerek ereje végéhez ért. És emlékszem az iskola kapuján kilépő kisfiúkra, akik egy üveg konyakkal a kezükben folytatták útjukat hazafelé. S azokra a meg­becsült vagy szemlesütve be­fogadott emberekre, akikről mindenki tudja a munkahe­lyén. hogy erőszakosak, ga­rázdák, de csak annyira fut­ja bátorságukból, hogy a szégyent évekig elhallgató családjukat tartják rettegés­ben. D $ önnyű tehát az állam gondoskodására, fi­am gyeimére, tetteire várni. Pedig az állam nélkü­lünk, szomszédok, munka­társak, elvtársak nélkül csak tüzet olthat. Ha felelősséget éreznénk egymásért, ha ten­ni is próbálnánk, talán nem kellene az egykor szemünk előtt gyötört, elhagyott vagy felelőtlenül agyonkényezte­tett gyerekek elől tíz év múl­va az utcán menekülni. B. Sajti Emese Megjelent a Budapesti Fesztiválzenekar hanglemeze A budapesti tavaszi feszti­válra a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat megjelentet­te a Budapesti Fesztiválze­nekar első hanglemezét, amelynek felvétele a zene­kar tavaly december 26-i be­mutatkozó hangversenyén a Zeneakadémián készült. A hanglemez első oldalán Mo­zart g-moll szimfóniája, a második oldalán Glinka Ruszlán és Ludmilla-nyitá- nya, Mahler V. szimfóniájá­nak Adagietto tétele, Brahms I. magyar tánca és Johann Strauss Kirándulóvonat cí­mű gyorspolkája hallható. Az utóbbi három művet a zenekar a nagy sikert aratott koncerten ráadásként játszot­ta el. Játékok komoly céllal fl Szarvasi Óvónőképző Intézet speciálkollégiumai Süsü hosszúra nyúlt farkában megbotlik' a királyfi. A sárkány amúgyis életunt han­gulatban van külleme miatt, nagyobb baj azonban mégsem történik. Sőt. a két sze­replő barátságot köt. Akik ismerik a Sü­sü-történeteket, ezen még aligha lepődnek meg, ám mikor kiderül, hogy a két szere­pet ugyanaz a lány játssza, s a két külön­böző hang egy torokban képződött, már van okunk a meglepetésre. A Szarvasi Óvónőképző In­tézet bábjáték speciálkpllé- gistái vizsgára készülnek. A másodévesek feladata a két­kezes játék, aminek lényege, hogy két szerepet egy em­bernek kell alakítania. Aki jól oldja meg dolgát, az C kategóriás bábszakkör-veze- tői működési engedélyt, kap. A foglalkozásokon dr. Hagi Rozália intézeti tanár veze­tésével a hallgatók a bábjá­ték dramaturgiai, díszlet- és bábtervezöi, valamint -ren­dezői munkáit gyakorolják. A saját kivitelezésű ked­ves kis figurák az asztalon fekve várnak sorsukra, hogy aztán megalkotóik kezét kör- beölelve élettel teljenek meg a színpadon. S bár formá­juk. színük, puha anyaguk, bájos arcuk mái' fél siker, a bábjátékos ügyessége, tehet­sége nélkül mégiscsak élet­telenek ők. E bábok minden gesztusa, cselekedete renge­teg munka eredménye, amit majd az ovisok kacaja, ag­gódása. közbekiáltásai és tapsa jutalmaz. Biztos, hogy aki ezt a fa­kultatív foglalkozást vá­lasztja. hálás tanulmány mellett dönt. Ám megismer­ve az intézet többi speciál­kollégiumát. nehéz volna olyant találni, ami ne bírna valami különös vonzerővel. A szarvasi iskolában a hallgatók hetente két órában tanulják a „plusz tantárgya­kat". Néhányan az óvodai nyelvoktatásra készülnek fel. mások a TIT-elöadásképző tanfolyamon kapcsolódnak be az ismeretterjesztésbe. A szarvasi iskola a közlekedési szakreferensképzésben az óvónőképzők bázisintézmé­nye. A Kazinczy előadókör a beszédműveléssel foglalkozik, és pódiumfellépésre készíti' fel a hallgatókat. Szarvason indult először a gyermekvé­delmi speciálkollégium, ami a veszélyeztetett és a hátrá­nyos helyzetű gyerekekkel való foglalkozásra ad kép­zést. de mód nyílik felké­szülni a nevelőotthoni, va­lamint az állami gondozás­ban levő gyerekek óvodai nevelésére is. A?. óvónőkép­zők közül egyedül Szarvason van néptánc-speciálkollégi- u in. A napközi otthonos speci­álkollégiummal Farsang Margit ismertetett. — Régóta vagyok ifi veze­tő. szerettem volna ezt foly­tatni. Meg akartam ismerni az alsósokkal folyó napközis foglalkozásokat. Az első fél­évben egy-egy általános is­kolában voltunk ifivezetök. — Figyelve az elsősöket, megállapítható-e az. hogy az óvodában milyen volt a kép­zés — kérdezek közbe. ■— Természetesen. Volt például egy afféle szerepelni vágyó, kissé sztárallűrös, ál­landóan dicséretre éhes ítye- rek. A dicséretet az óvodá­ban hiánytalanul meg is kapta. Ott műveltebb, tájé­kozottabb volt többi társá­nál. Az iskolában, negyven hasonló jófejű gyerek között visszaesést jelentett számára központi helyzetének meg­szűnése. Az oviban az ilyen gyereknek egy kissé keve­sebb figyelmet kell szentelni, hogy szokja meg: nemcsak körötte forog a világ. Palotás Csilla az egészség­re nevelés speciálkollégiumát választotta. — Az óvodás gyerekek mozgásszervi fejlődése és az egészséges életmód kialakí­tása az. amire felkészít ben­nünket ez a kollégium. Itt több idő van a szabadidős tevékenységek lehetőségeinek megismerésére, tudatos meg­szervezésére. az óvoda-család együttműködésének jobb ki­alakítására. Tényleg csak ízelítőül ka­pok néhány konkrét érde­kességet is. Arról, hogy a la­kótelep és a féltő, kényeztető nevelés miképp befolyásolja a gyerekek mozgásmennyisé­gét. Vagy arról, hogy a szü­lők túlzott féltése milyen hi­bás öltözködési szokások ki­alakulásához vezethet. Mert. fontos tudni azt. mit kell felvenni a gyereknek, ha ott­hon van. vagy ha hógolyó- zik az udvaron. Egyaránt veszélyes a kevés és a sok ruha. Aztán az étkezés. Rég tudott, hogy sok gyereknél kimarad a reggeli, amit ese­tenként az úton elfogyasz­tott édesség pótol. Hiába a rengeteg felvilágosítás, a gyerekek túl sok édességei esznek. Füzesi Ágnes is eh­hez kapcsolódik mondandó­jával : — Abban az óvodában, ahol szakmai gyakorlaton voltam, egy olyan farsangot szerveztek, ahol a sütemé­nyek és más édességek he­lyett almát, körtét, diót. na­rancsot. mazsolát. sárgaré­pát. karalábét, savanyú ubor­kát és különböző befőtteket kaptak a gyerekek. Azt is megtudom, hogy a képzésben jelentős szerepet játszott az úszásoktatás el­sajátítása. Bár Magyarorszá­gon az uszodai helyzet köz­tudottan rossz, mégis jó ér­zés tudni azt. hogy egyre több pedagógus képes meg­szerettetni a gyerekekkel a vizet, megtanítani őket az úszás alapelemeire. Aztán a korrekciós neve­lés speciálkollégiumának órá­ján olyan berendezéseket is­merek meg. amelyek engem is játékra serkentenek. Ki­próbálhatom a saját terve­zésű és kivitelezésű műszere­ken reakcióidőmet és kéz­ügyességemet. Miután kiját­szottam magam. Bencsik Endre intézetvezető tanár foglalja össze a speciálkollé­gium munkájának lényegét. — Korunknak jellemzője a túlhajtott élettempó. s ez is hozzájárul, hogy növekszik azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek fejlődésében jelentős elmaradás mutatko­zik annak ellenére, hogy ép értelműek. Ezek a gyerekek hatéves korukra csak akkor érik el az iskolaérettségi szintet, ha speciális fejlesztő foglalkozásokban részesül­nek. Mivel ezek a jelensé­gek az esetek túlnyomó több­ségében környezeti okokra vezethetők vissza vagy az idegrendszer egészen mini­mális funkciózavarára, a minden gyerekre általában hatékony eljárások az ő ese­tükben nem vezetnek kellő eredményre. Ez a speciálkol­légium arra készít fel. hogy a normál pedagógiai hatás- rendszer speciális alkalmazá­sával hogyan lehet feltárni a lemaradások okait, és arra. hogy miképp lehet a gyere­ket felzárkóztatni. Ez azért is fontos, mert a lemaradás nemcsak iskolai kudarcokat eredményez, de a gyermek egész személyiségét, értelmi, akarati életét torz irányba fejleszti. Tehát ez a munka nemcsak a lemaradás meg­szűnését szolgálja, hanem se­gít abban is. hogy a gyerek­ből kiegyensúlyozott ember váljon. Minden speciálkollégium elméleti háttere és célja a kívülállónak száraznak tűn­het. ám ezek az elméletek és célok megannyi játékon ke­resztül valósulnak meg. Hi­szen e’ tanulmányok tárgya és célja, a gyerek játszani szeret a legjobban. Ungar Tamás Tartják a határidőt az Operaház építői A Középületépítö Vállalat dolgozói március végén adják át az Operaház első épületrészét. S az öltözői szárnyat, s ezzel a dalszínház megkezdheti a beköltözést is. Az épületrészek to- * vábbi átadásait úgy ütemezik, hogy augusztus 1-től a művészek megkezdhessék az előadás j próbáit. A 100 éves épület rekonstrukciója 80 százalékos készültségű fokon áll. Megkezdődött a külső rész tatarozása Munkálatok az első emeleti , büfében (MTi-fotók: Balaton József sj ieLvételei ~ KS) | MOZI Kincs, ami nincs Kérem, van olyan. hogy tömeglélektan. Ez a valami olykor meglepő, sőt meg­hökkentő dolgokat produkál. Ne részletezzük most, hogy mit, elég az hozzá, hogy nem egyszer vastagon beleszólt a történelembe is. Része lehet viszont kisebb, nem annyira jelentős ügyekben, mint pél­dául egy mozidarab látvá­nyos, közben látszólag indo­kolatlan sikere. Igen. nem tévednek kedves olvasóim. Bud Spencer és Terence Hill Kincs, ami nincs című, Ser­gio Corbucci rendezte Új olasz filmje váltotta ki be­lőlem a fenti „bölcselkedést", hogy elgondolkoztam a tö­meglélektan rejtélyes labirin­tusain. Saját szememmel lát­tam, micsoda tömegek áll­tak sorban jegyért, hogy a békéscsabai Szabadság mozi (kis túlzással) ostromlott várhoz lett hasonló (persze, a közben zajló renoválás is belejátszik a képbe), hogy az előadásról előadásra zsúfolt ház valami áhitatos szóra­kozni vágyással ült és várta az egzotikus világot és any- nyi jó bunyót ígérő mozit. A Kincs, ami nincsröl nincs sok írnivaló, mert bu­gyuta a sztori, vagy mond­hatnám azt is, hogy megszo­kott, panelekből építkező: mert sem a forgatókönyvíró. sem a rendező nem vállalko­zik arra. hogy különöskép­pen még fordulatokkal, egy­két jó „csavarással” is izgal­masabbá tegye a cselek­ményt: nincs is szükségük erre, mert ez a két fickó, a Bud Spencer és a Terence Hill éppen elég ahhoz, hogy kacagástól dülöngéljen a né­zőtér, és pillanatok alatt el­szaladjon velünk a két mo­zis óra. Vajon ehhez nem kell mes­terségbeli tudás? Vajon jó mozidarabot csinálni, ami „csak" szórakoztat, de azt kulturáltan és főleg humoro­san teszi: olyan könnyű? Persze, senki nem kívánja a művészfilmek rangjára emel­ni Spencer és Hill bolondo­zásait, ugyanakkor az is fur­csa lenne, ha valamiféle sznob íelsőbbséggel „leszól­nánk” azt, aki egy adott es­te úgy dönt, hogy éppen elég gondja-baja volt nápközben, este két órát nevetni, szóra­kozni, kikapcsolódni akar in­kább. mint katartikus fil­met nézni; újra és újra át­élni ember voltának ki­csinységeit, nagyságait, igaz­ságait és hazugságait. Nos, Sergio Corbucci a könnyed, mediterrán szórakoztatás nagymestere, aki azért invi­tál nézőnek bennünket, hogy ránkkacsintson, és azt mond­ja szavak nélkül: Kedves Néző, te most nevetni fogsz, kacagni, sőt röhögni, hogy kicsordul a könnyed, és nem fogsz belehalni ... Ilyen film ez a Kincs, ami nincs, amelyben a két fősze­replő — főleg Bud Spencer — úgy látszik elnvűhetetlen. és szerepkörében filmről filmre telitalálat. Partnere. Hill is remek egyéniség, szel­lemes. tréfára termett. Mind­ehhez sok-sok apró ötlet, geg. kitűnő operatőr Luigi Ku- veiller személyében, jól ki­választott egzotikus táj, kék és mindig kék tenger, pál­mafák, szép benszülött lá­nyok, a végén pedig egy kis „tanulság": a barátság min­den kincsnél többet ér... A fél város kíváncsi rá. Tegye és szórakozzon. Hát nem jó dolog nevetni? Az­tán az élet megy tovább. Sass Ervin fiz állam, az igen...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents