Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-24 / 71. szám
o IgHiWkfcfrl 1984. március 24., szombat Járványok nélkül Az Egyesüli Államok 19(14 január elsejével 14 országtól megvonta a húsexportálás jogát, mivel a korábbi figyelmeztetések ellenére sem tudtak, megfelelni a rendkívül szigorú követelményeknek. A piros lapot kapott országok között olyan exportőrök találhatók, mint Franciaország, Svédország. Svájc és Románia. Hazánk nem került a kitiltottak listájára, mert már korábban megfelelt a magas mércének. Pedig az amerikaiak nem érték be az ország jó állategészségügyi helyzetével; górcső alá vették szakembereink felkészültségét, az állatorvosi munka feltételrendszerét, szervezeti felépítését, sőt, még a jogi szabályozásra, az oktatás színvonalára is kíváncsiak voltak. Az exportra termelő üzemekben ma már csak rozsdamentes acélból vagy műanyagból készülhetnek a nélkülözhetetlen munkaeszközök. A fát még a kés nyelén sem tűrik meg. de a személyi higiéniára, az eszközök folyamatos karbantartására ís rendkívül nagy figyelmet fordítanak. A magyar állategészségügy sikere nem holmi szerencse, hanem több évtizedes erőfeszítés és hatalmas anyagi áldozat eredménye. Szakembereink különösen a járványok elleni küzdelemben értek e) kiemelkedő teljesítményt. Az '50-es és a '60-as években a legnagyobb veszélyt a ragadós száj- és körömfájás jelentette. Ez a betegség periodikusan — négyévenként — jelentkezett. s az állatorvosok sajátos ..olimpiájául" szolgált. Csakhogy ezeket a „játékokat" nem a győzelmek, hanem a sorozatos veszteségek jellemezték. Ám miután hazánkban megszüntették a húsimportot és új alapokra helyezték a járvány elleni küzdelmet: 1974 óta sikerült elkerülni ezt a rendkívül veszélyes betegséget! Igaz, a védekezés költségei magasra rúgtak. 1967-től 1962. december 41-ig járvány megelőzésre. elfojtásra 2.046 milliárd forintot fordítottak hazánkban. Az eredmény? Egv-egy járvány elmaradásával 1—.4 milliárd forint veszteségtől mentesülnek az állattartók, s lehetőségünk van az élelmiszerek folyamatos exportjára. Az állategészségügyi munkában tulajdonképpen 1967 nyara hozott lényeges változást. ekkor korszerűsítették a szolgálat megyei szervezetét. a betegségmegelőzést pedig alapigényként fogalmazták meg. Ennek érdekében jöttek létre a megyei (fővárosi) állategészségügyi állomások. Akkor 2742 állatorvosból 452 dolgozott üzemben, ma már jobb az arány: :4680-ból 1262- en állnak a gazdaságok rendelkezésére. Ez is világosan jelzi, mostanában már az üzemek is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a megelőzésnek és a napi gyógyító munkának. Egy-egy járvány — mint amilyenről januárban Hollandiából és az NSZK-ból érkeztek hírek — fokozott óvatosságra inti az országokat. Szakembereink először arra a kérdésre keresik a választ, hogy a 200 milliárdos állatállomány érdekében kell-e újabb szigorító intézkedést hozniuk. A kórokozók 'behurcolásának útját pedig*azért veszik minden esetben alaposan szemügyre, hogy hazai földön né kövessünk el hasonló mulasztást. Persze sokan' így sem értik. hogy Magyarország mivé) tudja kivívni az évtizedes járványmentességet (szívós munkával felszámolták a baromfi- és sertéspestist is), amikor Európa országaiban állandóan pusztít valamilyen kór. A magyarázat egyszerű: az utóbbi évtizedben — szerencsére — nem volt kontinentális méretű járvány, másrészt pedig jól kiépített és összehangolt járványvédelmet sikerült hazánkban megteremteni, amely,a határokon túl képes megfékezni a betegségek hullámait. Meghatározó továbbá, hogy élelmiszerből mi nem vásárlók, hanem eladók vagyunk. A betegségek viszont' leginkább a nyers hússal és az élő állatokkal terjednek. Napjainkban az állatorvosok legfőbb feladata. hogy továbbra is megőrizzék a járványmentességet. segítsék az üzemeket az intenzív állattartás gondjainak megoldásában, s csökkentsék az állatokról az emberekre terjedő betegségek számát, lehetőségéi. Az állategészségügy — végül is — az emberért tevékenykedik. Cseh János Üdülőépítés szövetkezeti alapon A használati jogon alapuló üdülőszövetkezetek létrehozása újabb szakaszhoz, érkezett: megkezdődött az építkezések második ütemének szervezése. A zalakarosi. illetve a gyulai üdülőszövetkezetek tagjainak toborzása — amint a/.t a Cooptourist üdülőszövetkezeteket szervező irodájában az MTI munkatársával közölték — az. elmúlt év végén befejeződött. Az első ütemben előirányzott beruházások a terveknek megfelelően 'haladnak.' és az épületek átadási határideje ez év vége. illetve 1965 első fele. Zalaka- roson eddig 420-an, Gyulán pedig 870-en szereztek jogosultságot évi 26 napos (kélA Veszprémi Nehézvegyipar! Kutató Intézet termés- hozam-fokozó szerét az idén már külföldön is kipróbálják: a Nevirol tavasszal eljut Ausztriába, Csehszlovákiába. Jugoszláviába, az NDK-ba. a Szovjetunióba és az Egyesült Államokba is. A széles körű kipróbálás után kerül sor majd az egyes országokban az engedélyezésekre. s ezt követheti az export. A veszprémi kutató gárda szerét virágzáskor szórják ki a növényekre, gyümölcsfákra, s hatására nagyobb a ter- méskötődés, ezáltal gyakran szer 14 napos) pihenésre, illetve az üdülés jogának hasznosítására. A szervezés második ütemében az előzőhöz hasonló taglétszámot terveznek, Zala- karosnn és Gyulán újabb üdülőszövetkezeteket hoznak létre, s ezek épületeit várhatóan 1966 második félévében adják át. Az üdülőépületekben egy- és másfél szobás összkomfortos lakrészeket alakítanak ki. A használati jogok ellenértéke a lakrészek nagyságától függően 70. illetve 100 ezer forint között mozog. A további üdülöhá- z.ak átadásával, illetve az újabb szövetkezetek megalakulásával mód nyílik csere- üdülésekre is. lt)—20 százalékkal magasabb a terméshozam is. Különösen a napraforgó terméseredményeit növelte szembetűnően. a virágkötődés fokozása mellett ugyanis megakadályozza e növénykultúra legg.vakori.bb betegségét, a tányérrothadást is. A Nevirolt a kutatóintézet kísérleti üzemében gyártják, s az utóbbi években tavaszonként hatvan tonnányit állítottak elő belőle, részben külföldi anyagok felhasználásával. Most kifejlesztették e termék új változatát, amely már semmi nemű import anyagot nem tartalmaz. ^1 ^13^1 Ismét készülnek blokkos lakások. Két-három évi vajúdás, huza-vona. visszafejlesztés után megyénkben újból építenek blokkból otthonokat. Lapunkban is többször foglalkoztunk ezzel az igen keresett lakástípussal. építési technológiával. Idézet a Népújság 1983 február 22-i. számából: Csók Sándor, az OTP megyei igazgatója: a blokkos technológiát pártolja. Ezért elfogult, elnézést is kér. amikor leülünk beszélgetni. „Nézze: mi évente átlagosan ezer több szintes, telepszerű lakás építését finanszírozzuk, a DÉLÉP. az ÁÉV és a szövetkezetek építik ezeket az otthonokat. A blokkos technológiával készült lakásoknak majdnem a kétszerese a házgyári lakások költsége Az ár már önmagában is meghatározó. Aztán a blokk előnyének tartom még. hogy tetszés szerint, variálható, a házgyári elemekhez képest kisebbek a kötöttségek. Ami a piaci igényeket érinti: továbbra is ezek a lakások a legkeresettebbek E lakásoknak másik előnye, hogy bármilyen egyedi módon megoldható -a fűtése, ami jóval kedvezőbb, mint például a központi fűtés. Ami a hőtechnikai előírásokat illeti: szerintem nem az a döntő, hogy milyen hatásfokkal üzemel egy konvektor, hanem az. hány köbméter gáz kell a lakás fűtéséhez. Szerintem meg lehet tartani a hőtechnikai előírásokat, ez a költség lakásonként kerüljön 20—40 ezer forinttal többe, de még így is megérné." — Hagyományai voltak nálunk a blokknak, nagyon szép épületeket tudtunk belőle építeni, változatos formát is lehet kihozni az egyedi igények kielégítése mellett — mondja Poljak György, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. — Hogy mégis feladtuk ezt a technológiát, annak főleg a munkaerőhiány volt az oka. A csökkenő szakemberlét- szám mellett a tömeges igényeket nem tudtuk ezzel a technológiával maradéktalanul kielégíteni. szaki igazgatóhelyettes. — Kecskeméten idestova két évtizedes hagyományai vannak a nagy blokkgyár tasnak. -szerelésnek. Azt vesszük át. Míg a téglaközépblokk 140 x 90, illetve 120 centimétei'és x méterben készül, a nagyblokkot kohósalakból állítják elő 260 x 90. illetve 120 centiméteres méretben, de készülhetnek egyedi méretben is. ■— Hogyan oldják meg a gyártását? — Poligonüzemünkben megteremtjük a gyártás feltételeit. a keverést, a szállíCsók Sándorral, az OTP Békés megyei igazgatójával ismét csak pénzről beszélgetünk. Egy kimutatást tesz elém. s arról egyértelműen leolvasható: a blokkos lakások négyzetméterenként a szállítási költségek miatt napjainkban 980 forinttal kerülnek többe, mint ha itt, a megyében gyártották volna hozzá az elemeket— Vállalkoztunk, a fejlesztés finanszírozására. Annál is inkább, mert a lakásárak nagyon megnőnek, elszakadtak a jövedelmektől, s szeretnénk a piaci igényelvhez Békéscsabán a nagyblokkból készülő lakóház homlokzata Megyénkben több mint két; evtizede indult hódító útjára a középblokkos technológia. A legnagyobb felhasználó a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat volt. s tíz éve, amikor a poligon üzemet beindították, fokozatosan visszaszorult a tégla- középblokkos technológia. A megyében a gyártását 1978- ban be is fejezték. Ezzel — ekkor úgy tűnt — Békés megyében felszámolták azt az építési módot, melynek hagyományai voltak, s a helyi építőanyag felhasználásával lakások ezrei épültek. Az AÉV fokozatosan abbahagyta a blokkos lakások építését, amit a megye építőipari szövetkezetei vettek át. De blokkot a megyéből ők sem kaptak. Kisújszállásról vásárolták, onnan szállították, s szállítják. Ám az élet bebizonyította, hogy továbbra is a legkeresettebb típusú lakások azok. amelyek blokkos technológiával készültek. Igv aztán az ÁÉV-nek is a piaci törvények értelmében váltania kellett. — Visszatérünk a blokkhoz is. de nem a téglaközép- blokkhoz. hanem a nagyblokkhoz — folytatja a múlást. a bedolgozást, a mozgatást és a kiszállítást. A több milliós fejlesztést az-OTP finanszírozásával valósítjuk meg, s a jövő évtől fokozatos felfutással gyártjuk a lakásokat. Az első évben 110- ef terveztünk. A korábbiakban irtunk már a hőtechnikai követelményekről. Szó volt cikkeinkben, hogy a téglablokk nem felel meg az 1986-tól életbe lépő szabványnak. A salakblokkból készült lakások speciális hőszigetelő vakolattal készülnek, melynek költségei a lakás árának nem leszik ki a három százalékát sem. S mi lesz a házgyári technológiával ? Nos. a tervezés időszakában erre is gondoltak. Jóllehet az elmúlt esztendőkben sem növekedett számottevően az építőipari szakmunkások aránya, ám a házgyári elemek ebbe a technológiába beilleszthetők. Vagyis: fel tudják használni a korszerűsített. házgyári. vakolatmentes födémpaneleket, fürdőszoba térelemeket, gipsz kerámia válaszfalakat. Szóval az ÁÉV-nél élvezni fogják, a házgyári termelés előnyeit. A visszatérésre az AÉV és az OTP megtette az első lépéseket. Sőt az első nagyblokkos házat már összeszerelték, annak befejező munkálatain dolgoznak a vállalat munkásai. Kesjár János művezető kalauzol Békéscsabán. a Derkovits soron épülő nagyblokkos. 64 lakásos épületben. Tizenegyfajta lakás készül itt. az 52 négyzet mél értől a löt) négyzetméterig. Lesz az épületben másfél szobás és kétszobás lakás is.-y A blokkozástól kicsjt elszoktak kőműveseink — magyarázza Kesjár János. — A megyében ez az első ilyen jellegű épület. Néhány napos bizonytalankodás után belejöttek szerelőink, s ők mondták: ezzel jobb dolgozni, mint a középblokkal. igazodni. Állíthatom, hogy az elkövetkezendő két évben az áremelések ellfenére is szinten maradunk ezzel a technológiával. Ugyanakkor biztos, hogy ezekben az otthonokban lakók rezsije is kisebb. Békés megyében négy építőipari szövetkezet dolgozik blokkos technológiával. Közülük az egyik a Békési Építőipari Szövetkezet. Tamási Géza elnök így fogalmaz: — Mi a blokkos technológiára felkészültünk, a hagyományos technológiáról való áttérés nálunk is milliókba kerül, Visszalépni nem akarunk. ugyanakkor a blokkellátásunk nincs megnyugtatóan rendezve. Napjainkban Kisújszállásról kapjuk az elemekei, melynek a fuvar- költségei igen magasak. De ez sem végleges megoldás, ugyanis 1985 végén befejezik ott a blokkgyártást. A nagyblokkot örömmel vennénk. mert ez egy újabb előrelépést. jelenthet. Mi akár holnaptól fogadjuk. Dr. Sümeghy Csabával, a KlSZÖV elnöl ■tével is elemez- t ük a szövetkezetek blokkellátását. Egy biztos: valamennyi lakásépítő szövetkezel bizonyos • mértékben a megyén kívüli gyártó „jóvoltából" kiszolgáltatott. — Álláspontunk az, hogy ami szövetkezeteinknek, a megyének előnyös, azt. ha kell. anyagilag is támogatjuk. Amennyiben a Békés megyei Állami Építőipari Vállalattal partnerek lehetünk. a blokkgyártás megvalósítását guruló forintokkal is segítjük. S befejezésül három ösz- szehasonlító ár: a blokkos lakások napjainkban négyzetméterenként kevéssel 7 ezer forint felett alakulnak A poligonból készült otthonok négyzetmétere 10—II ezer forint között mozog, míg a házgyári lakások ára négyzetméterenként. 12 ezer forint felett van. Hogy ezek az. eltérések miből is adódnak? Legnagyobb hányadukat a szállítási költség teszi ki. Szekeres András Az elemek nagy variálhatósági lehetőséget nyújtanak Fotó: Fazekas László Termésfokozó szer külföldre
