Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
1984. március 17., szombat o Kódex készül a Knerben KHJIIl-fiTH-----------------------;------------------T udomány és gyakorlat Termelési rendszerek Békés megyében Korszerű gépek segítik a könyvgyártást a Kner Nyomdában Fotó: Fazekas László Alábbi körinterjúnkban arra kerestünk választ: mit adnak a termelési rendszerek a megye mezőgazdasági üzemeinek, mit tettek 1983- ban, s tesznek 1984-ben. A válaszadók: a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer Közös Vállalat részéről Futaki István, helyettes egységvezető, a füzesgyarmati Szálas-. Tömegtakarmány-termelési és Juhtenyésztésí Rendszer helyettes igazgatója, Kenyeres Imre, az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer Közös Vállalat 4000-es egységének vezetője, Táncos Imre, a nádudvari Kukorica és iparinövény Termelési Együttműködés békéscsabai alközpontjának vezetője, Góbéi István. A rendszerek képviselőivel lapunk munkatársa, Számadó Julianna beszélgetett. — Az első tisztázandó kérdés: mióta és milyen profillal vannak jelen e gazdasági szervezetek Békés megyében? Futaki István, BKR: A Békéscsabai Agráripari Egyesület létrejötte óta, 1983-tól pedig önálló, közös vállalatként veszünk részt a Hidasháti Állami Gazdaságban és hat téeszben 12 ezer hektárnyi területen a búza, a kukorica, a szója, a napraforgó nagyüzemi termesztésének szervezésében, végzünk szak- tanácsadási munkát. Kenyeres Imre, FLR: Az egyetlen megyei, 1973 óta működő — a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz gesztorságával létrejött — rövidebb nevén lucernarendszer hét megyében 140 gazdasággal áll tagviszonyban. A cirok, a durumbúza és a lucerna, vöröshere termesztése és a juhtenyésztés tartozik a fő tevékenységi körünkbe. Táncos Imre, IKR: Négy állami gazdaság és két termelőszövetkezet tartozik a 4000-es körzethez Békés megyéből. A KITE-nél pár hónappal később, 1973 tavaszán kezdtük munkánkat, fő növényeink : búza, kukorica, cukorrépa, napraforgó, zöldtakarmányok. Gábel István, KITE: Békésben 69 tagunk van. Legnagyobb alközpontja ez a nagy rendszernek is. A megyei üzemek több mint 60 százalékában foglalkozunk szaktanácsadással és az IKR növényein kívül rizzsel, szójával. — Milyen eredményeket hoztak az 1983-as erőfeszítések? Futaki István, BKR: Az intenzív gabonatermesztési programot 1982-ben indítottuk a gádorosi November 7. Tsz-ben. Nagy hangsúlyt kap tevékenységünkben a termelés költségeinek csökkentésére való törekvés, a műtrágya célszerű felhasználásának figyelemmel kisérése. Patronált üzemeinknek kedvezményesen nyújtottunk szolgáltatást. Kenyeres Imre, FLR: Csak felsorolásszerűen: termelési technológiák sikeres adaptálása az adott üzemekben, vetőmag-, növényvédőszer-el- osztás, speciális gépek beszerzése. A melléktermékfelhasználás, aminek igen nagy jelentősége volt tavaly is. Táncos Imre, IKR: A gabonafejlesztési program III. üteme kezdődött meg taggazdaságainkban 1983-ban. A jelenlegi és az előző II. program alatt 40 millió forint értékű gépet helyeztünk,illetve helyezünk ki a gazdaságokba. A GFP I—II. program eredményeként az előző három év átlagához képest 0,8 —1,2 tonna többlettermést értek el gazdaságaink. Gábel István, KITE: A folytonos vetőmagkísérletek, hibridtermesztések megerősítik a tudomány és a gyakorlat eredményesebb összefonódását. Bizonyítják ezt azok a tények, melyek szerint a gyakorlatban gyorsan elterjednek az új búzafajták, mert jó szárazságtűrőek és megfelelnek e térség talaj- és éghajlati viszonyainak. Tavaly terjedtek a Rába IH 6200-as vetőgépek, amelyek jobb vetésminőséget, megfelelő vetésmélységet, egyenletes keléseket adtak a gazdaságoknak. Csökkent a napraforgó vetésterülete, sajnos, a cukorrépánál olyan gondunk van, hogy elöregedett az eszközháttér, aminek következtében itt is tapasztalható területcsökkenés. Műszaki fejlesztés keretében működik a nagyszéná- si referenciaüzem, a nitrogént oldat formájában juttatjuk ki a talajba. — Miként alakították ki idei programjukat a korábbi évek tapasztalatának tudatában, az elmúlt nem szokványos termelési év után? Futaki István. BKR: Április 2-án nyitjuk meg 10 millió forintos készlettel a raktáráruházát a Hidasháti Állami Gazdaságban. BKR-gé- pekre és -alkatrészekre, siló- zók, Rába gyártmányú erő- és munkagépek, a rendszer és mások által gyártott, valamint külföldi alkatrészek értékesítésére rendezkedünk be. Kenyeres Imre, FLR: Az öntözés segíthetett volna a termés növekedésében, bizonyítja ezt az öntözött területeken betakarított átlag 60 tonnás cirokhozam. Szeretnénk ezért az öntözést szorgalmazni a taggazdaságokban, meg a ciroktermesztést is, mert helyettesítheti a silókukoricát. A lóbab termesztését, mert jó elővete- mény és a búzaterületeken is megterem. Nitrogént pótol vissza a talajba, alkalmazható fehérjeforrásként, árunövény, népélelmezési cikké válhat. Az állatetetési kísérletek is eredménnyel jártak a legérzékenyebb állatfajtánál, a Broiler-csirkénél. Du- rumbúzát ebben az esztendőben taggazdaságainkban 3 ezer hektáron vetették el. Jelenleg tésztagyárak készítenek belőle termékeket, ökonómiai jelentősége pedig abban áll, hogy a búza és a rozs határán — természeti adottságai mellett — annyit terem, mint a hagyományos búza. A lucerna reneszánszát éli, mert a szárazságban egyetlen zöldtakarmány lehetett, ugyanakkor nincs jó tejhozam jó minőségű lucerna nélkül. Ez a tény a lucernaterületek, a hozam növelését hozta magával feladatként 1984-ben. Táncos Imre, IKR: A tervezésnél mindenkor nagy súlyt kapnak a -költségek. Tavaly a kukorica tonnánkénti költségei 1720 forinttól 5523-ig szóródtak. Az adatok feldolgozása ezért módosíthat bizonyos elképzeléseket. Az azonban tény és meghatározza az idei feladatainkat is, hogy az energiatakarékos, vízmegőrző talajművelési eljárások a csapadékhiányos területeken is jobb eredményeket adnak. A közép- mélylazítóval, illetve forgatás nélküli talaj-előkészítéssel megművelt területeken magasabbak lesznek a hozamok. Ebben az esztendőben elértük azt, hogy Starter műtrágyából és növényvédő szerből minden taggazdaságunk igényét kielégíthetjük, ugyanakkor 200 négyzetméteren alkatrészraktár létesül, ahol fődarabokat is forgalmazunk. Gábel István, KITE: Az intenzív gabonaprogram keretében az idén a magasabb termelési eredmények érdekében a gyengébb gazdaságokat bérgépekkel segítik az erősebbek, megvalósul a gép- és alkatrész-vevőszolgálat, kikapcsolva a nagykereskedelmet. A gabonaprogram részeként szeretnénk ebben az évben mind szélesebb körben elterjeszteni a folyékony nitrogénszórási módszert, technológiát, kifejleszteni az erre alkalmas szórófejet. A Magyar Külkereskedelmi Bankkal karöltve, kötvényeket bocsát ki a rendszer, amelyek értékéből gépeket vásárolnánk a gabonaprogram mind magasabb szintű megvalósításához. Úgy tartják a nyomdászok, hogy közönséges nyomtatványt szinte bárki tud csinálni, aki egy kicsit is ismeri a mesterséget. Könyvet készíteni már nehezebb dolog, színes, művészeti albumok készítése még nagyobb felkészültséget igényel, az eredetivel mindenben megegyező kódexek készítéséhez pedig művészi szinten kell ismerni a nyomdászmesterséget. így érthető, hogy az egész szakma érdeklődéssel figyeli a nagyszabású vállalkozást: hogyan készül a Kner Nyomdában az esztergomi Keresztyén Múzeumban őrzött Jordánszkj kódex hasonmás kiadása? Négyszázezer szeg — Ez a munka annyiban hasonlít a Vizsolyi Biblia készítéséhez, hogy itt is fotóeljárással másolják az eredetivel mindenben megegyező oldalakat. De ha a munka nehézségét nézzük, akkor ennek a kódexnek az" elkészítése nagyságrenddel nagyobb feladat, mint a Bibliáé volt, pedig arra is azt mondták sokan, hogy belebukunk — mondja Háromszéki Pál vezérigazgató. Kézbe véve egyelőre még csak a kötést és az egész könyv kinézetét bemutató, üres papírlapokat tartalmazó, úgynevezett makettet, látszik, hogy miért rendkívüli a feladat. A valódi bőrbe kötött, vastag táblákat nemcsak belepréselt minták ékesítik, hanem apró szögekkel fém sarokvédők, különböző díszítő elemek, kapcsok vannak ráerősítve. A díszek a pénzverdében, a szegek Ausztriában készül tek. A kötést a Kner Nyomda dolgozói végzik. Kiszámolták : négyszázezer apró szeget kell beverni a 15 ezer kötet borítóiba. Ahogy az eddigiekből is sejthető, a Jordánszki kódex nem tartozik majd az olcsó zsebkönyvek közé. Előjegyzésre 3500 forintos áron hirdették meg, és bár a nyomás csak most kezdődik, már minden példánynak akadt gazdája. Sőt, a kiadvány híre átszállt a tengeren is. Az Egyesült Államokból egy könyvritkaságokkal foglalkozó hálózat már jelezte: vásárolna ebből a kódexből. Természetesen nem ez az első kiadvány, mely eljutott külföldre. Az említett Vizsolyi Bibliát is több országban megvásárolták, most pedig angol megrendelésre készül a Maymuni kódex utánnyomása. Ebbő] a kódexből nagyobb mennyiség került az USA-ba, NSZK-ba, Izraelbe és még jó néhány országba. Bármennyire is szép dolog ilyen híres kiadványokat készíteni, ilyenkor mindig felmerül a kérdés: meg lehet-e ebből élni? Nem fizet rá a nyomda ezekre a reprezentatív könyvekre? Nos, a múlt évi mérleg elkészülte után már egyértelműen nemmel lehet erre válaszolni. Tavaly a nyomda elérte az 1,2 milliárd forintos árbevételt, hét százalékkal többet, min; 1982-ben. Enné) lényegesen jobban emelkedett a műveleti érték, vagyis az a munka, amivel a nyomda dolgozói járultak hozzá a termelési értékhez. Ez az adat húsz százalék, tehát igényesebb, magasabb áron eladható készítményeket gyártott a nyomda 1983-ban. mint azelőtt. A vérbeli nyomdászok örömmel tapasztalják ait is, hogy évről évre növekszik a termelésen belül a könyvek részaránya. Régebben ez a tíz százalékot sem érte el, most már közelít a húszhoz. Az idén -további emelkedés várható, négymillió könyv készül a Kner Nyomda békéscsabai, gyomai és gyulai egységeiben. Négymilliárd címke És ha már a nagy számoknál tartunk, csak az érdekesség kedvéért érdemes elmondani, hogy 880 millió darab doboz, 4 milliárd címke és 60 millió méter csomagolópapír és tapéta készül ez évben a nyomdában. A milliók és a milliárdok könnyen azt a képzetet kelthetik, hogy a Kner Nyomdában minden a legnagyobb rendben van. Sajnos, ez nincs így. A múlt évben ugyan sikerült a gyógyszer- ipar minden doboz- és címkeigényét kielégíteni, de az idén már nem biztos, hogy ezt meg tudják tenni. Az eddigi felfutást gyakorlatilag fejlesztő beruházás nélkül érték el, és közel kerültek a teljesítőképesség felső határához. A gépek jó része öreg, elavult, és a jelenlegi gazdasági helyzetben a nyomdának sem igen akad pénze új beruházásokra. Az aranykezű szakemberek felújítják, karbantartják a meglevő gépeket, de ezt sem lehet a végtelenségig csinálni. Ráadásul, ha műszakilag rendbe is hozzák, az erkölcsi avuláson ők sem tudnak segíteni. Egymilliárdos beruházás Mit lehet ilyenkor tenni? Tréfásan azt mondják, a legegyszerűbb az lenne, ha időnként pénzt nyomnának a gépeken, de hát ezért jó pár év lenne a „jutalom”. Marad tehát a törvényes út, ezt pedig manapság meglehetősen keskeny és kanyargós. Az egyértelmű, hogy a Kner Nyomdában érdemes fokozni a reprezentatív művészi könyvek készítését és a különleges minőségi igényű csomagolóanyagok gyártását. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassák, és egyben lépést tartsanak a nemzetközi élvonallal, 1990-ig egymilli- árd forintnyi gépi beruházásra lenne szükség. Hogy erre a következő ötéves tervben jut-e pénz, csak reménykedni lehet, a jelenben másként kell géphez jutni. Például úgy, hogy lízingügylettel gépet bérelnek Ausztriából. Ezzel a géppel kívánják megoldani a színre bontást és a formakészítés ma még meglevő gondjait, és tetemesen lerövidíthetik a termékek átfutási idejét. Az átfutási idő csökkentésére az exportmunkák miatt is szüksége van a nyomdának. Csak rövid határidőkkel és természetesen kiváló minőséggel maradhatnak versenyben a tőkés piacokon. ahová az idén tíz százalékkal kívánnak többet szállítani, mint tavaly. Jó néhány nyugati könyvkiadó már állandó megrendelőjüknek számít, és sok hazai kiadású könyv is kizárólag külföldi értékesítésre készül a Kner Nyomdában. A közeljövőben készülő Nagy- szentmiklósi kódex, a Spanyol mesterek albuma, a több nyelven készülő Magyar néprajz, vagy a könyv- nyomtatás történetét feldolgozó kiadvány nyilván külföldön is tovább öregbíti a Kner Nyomda jó hírét. Lónyai László n legkritikusabb meós a kistermelő Látogatóban a gabonaipar gyomaendrödi körzeti üzemében A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat gyomaendrödi körzeti üzemét kerestük fel a napokban. Kíváncsiak voltunk: az évszázad egyik legaszályosabb éve után hogyan tudják ellátni táptakarmánnyal a körzethez tartozó nagyüzemeket és a kistermelőket. Tucatnyi településen építenek a gyomaendrödi keverőüzemre, s népgazdasági szempontból sem közömbös, mennyi hús kerül e körzetből a népgazdaság asztalára. • _ Az igi:..veket maximálisan ki tudjuk elégíteni — mondja erről Kónya István körzeti üzemvezető. — Százezer tonnányi szemes terményt vásároltunk fel tavaly. Két. műszakban termel a keverőüzem, s naponta 140 tonna táptakarmányt állít unk elő. Körzetünk sajátos adottsága, hogy termékeink egyharmadát vásárolják meg a mezőgazdasági nagyüzemek, kétharmadát pedig az ÁFÉSZ-en és saját kiskereskedelmi hálózatunkon keresztül a kistermelők. — A nagyüzemek év elején mennyiségre és fajtánként pontosan megrendelik a terméket. Egész más a helyzet a kistermelőknél. A naposcsibe-. liba-, malacvásárlástól, a süldők hízóba állításától függően időnként megjelenik az ÁFÉSZ megbízottja. s bizonyos tápfaj- tákból_ a korábban megrendelt mennyiségnél többet kér. Mi számítunk a pótigénylé- sekre, erre fel is készülünk. Előfordul, hogy emiatt hétvégi pihenőnapon is dolgozik a keverőüzem szocialista brigádja. Jönnek zokszó nélkül. örülünk, ha segíthetünk, hiszen azért vagyunk. — Úgy hallottam, hogy a megyehatáron túl is érdeklődnek a gyomaendrödi takarmányok iránt. — Igen. A mezőtúri ÁFÉSZ és az állami gazdaság négy éve állandó vevőnk. Maguk szállítják az árut, valószínű, megéri nekik, hiszen oda-vissza hatvan kilométer az út. Az állami gazdaság helyettes igazgatója a napokban járt nálunk. Elmondotta többek között, nagyon keresik Mezőtúron a gyomai takarmányokat. Jólesett az elismerés, amely nem először hangzott, el. Úgy vélem, ha a „szomszédék” így nyilatkoznak, valóban jó a termék. — Mi ennek a titka? — Sok az összetevője. Először is jó minőségű terméket adni. Gyakorlatból tudom. hogy a legkritikusabb meós a kistermelő. Ö saját zsebén érzi, hogy a táp béltartalma megfelel-e a követelményeknek. Ha látja, hogy nem olyan a súlygyarapodás, amilyennek lennie kell, mindjárt szól. Mi magunk is kérjük a gazdák véleményét, különösen, ha egy új fajtát állítunk elő. Az a célunk, hogy körzetünkben minél kevesebb költséggel állítsanak elő egy kiló baromfi-, vagy sertéshúst. Ez pedig nagymértékben a takarmánytól függ. A vállalat is nagyon szigorú az ellenőrzésben. Ha nem olyan az összetétel, amilyen az előírás, bizony fizethetünk! Ezt periig senki nem szereti. — Nagyon tonlos még a jó együttműködés a partnerekkel. A Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ-szel jó három esztendeje új szolgáltatásra kötöttünk szerződést. Minden boltjukba saját gépjárműveinkkel magunk szállítjuk a terméket. Ök csak a megrendelést adják. Kezdetben voltak ugyan döccenések. de hamar „beálltunk” a sorba. Az ellátásban még a hófúvásos id Air ben sem volt fennakadás, minőségi kifogást sem kaptunk. Mi nagyon örülünk az újabb sikereknek. — Körzetünkben száznál többen dolgozunk. Bizony, itt. csak jó szervezéssel boldogulhatunk. A termelési szocialista brigád csak akkor tudja programját rendszeresen teljesíteni, ha a karbantartók, a szállítók, a rakodók és egyéb területen dolgozók is helytállnak a saját munkaterületükön. Nem tartozunk a jó raktárellátottsá- gú üzemek közé. mégsem volt probléma a terményátvételkor. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy gépparkunk mindig üzemképes, szakmailag, emberi hozzáállásban felnőttek dolgozóink az egyre nagyobb feladatok ellátására. — Mi a szerepe a i'ásárlási könyvecskéknek? — A kistermelőkön akarunk ezzel segíteni. Beírjuk, hogy ki mikor mennyi tápot-vásárolt és milyen fajtát, mert a visszatérítés összege ettől függ. Az elmúlt évi vásárlásra összesen mintegy 200 ezer forintot fizettünk visz- sza. Volt olyan kistermelő, aki ilyen címen ötezer forintot vett fel pénztárunkban. Bizony jó ilyenkor, év elején, az a pár ezer forint újabb takarmány vásárlására. • A gyomaendrödi körzeti üzemben nemcsak a vezetők, de a dolgozók is jól tudják: a nagyüzemi gazdaságokkal és a kistermelőkkel közös az örömük, de közös a bánatuk is. Ha nem jó a termék, nem vásárolják meg. Kötelesek garantálni az előírt béltartalmat. Nemcsak saját laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik a termék minőségét, de a vállalat központjában is. Arról nem is beszélve, hogy a „legszigorúbb meós"-ok közölt szerepelnek az üzem dolgozói is, hiszen ők is hizlalnak sertést, nevelnek baromfit. Ary Róza
