Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

1984. március 16., péntek Az aszálykárok rendezése Nem maradtak magukra a termelőszövetkezetek Ahol már számolni kell a versennyel Ipari üzemek és a felvásárlás a kovácsházi ÁFÉSZ-nál Az általános fogyasztói és értékesítési szövetkezetek legfőbb küldetése a ható­körzetükben lakók áruval való ellátása. Leegyszerűsítve ez a Mezőkovácsháza és Vi­déke ÁFÉSZ esetében példá­ul annyit jelent, hogy Dél- Békés tíz községében a ke­reskedelem és vendéglátás szintje, minősége alapvetően tőle függ. Ezzel egy időben a szövetkezet nem jelentékte­len részt vállal — a környék mezőgazdasági üzemeivel karöltve — a kistermelés szervezésében, sőt, kiegészí­tő tevékenységként, az előál­lított és felvásárolt termékek feldolgozásában is. Űnkényes csoportosítással Külön kérdés, hogy a ke­reskedelem és a vendéglátás — amely a szövetkezet ellá­tási felelősségének közvetlen hordozója — önmagában ad- na-e hozadékaival elegendő alapot a fejlődéshez? A helyzet ugyanis az, hogy eb­ben a két körben a tavaly elért 785 millió forintos ár­bevételből csak 17 millió fo­rintot könyvelhetett el ha­szonként az ÁFÉSZ, amiből a kötelezettségek teljesítése után alig valami maradna fejlesztésekre. A felvásárlás elkülönítése ugyan önkényes most ré­szünkről, hiszen a kezdetek óta a fogyasztási szövetkeze­tek működésének jellemzője, de benne az előbbiekben jel­zett ellátási felelősség ke­vésbé érzékelhető. A felvá­sárlás, a termeltetés szerve­zésében még körzetében is jobban ki van téve piaci ha­tásoknak, szövetkezeti, vagy állami nagyüzemekkel vívott versenynek az ÁFÉSZ, mint a kiskereskedelemben vagy a vendéglátásban. Ilyen szemszögből a felvásárlást, annak eredményét joggal ér­tékelhetjük a szövetkezet ipari tevékenységével ösz- szevontan. Nos, ez a két profil együtt csaknem 36 millió forinttal egészítette ki a már említett 17 millió forintos eredményt, miközben 637 millióval gya­rapította az összességében egymillió 423 ezer forintra rúgó szövetkezeti árbevé­telt. Nem szándékozunk sem­miképp kicsinyelni bármely tevékenységi kör jelentőségét, vagy teljesítményét a ko­vácsházi ÁFÉSZ-nál, mind­össze azt igyekeztünk bizo­nyítani, hogy a felvásárlás és feldolgozás elemzésekor me­rőben más szempontokat kell figyelembe vennünk, mint a lakosság étellel-itallal-ipar- cikkel való ellátása szervezé­sének értékelésekor. Űröm az ürömben A kovácsházi ÁFÉSZ fel- vásárlási üzemága 1983-ban 3,8 százalékkal teljesítette túl árbevételi tervét, és 7,1 szá­zalékkal kiviteli előirányza­tait. Ezt a sikert azért is kell külön méltatnunk, mert a mezőgazdasági termelést ért aszálykárok a felvásár­A Redőnygyártó Vállalat új termékkel gazdagította kí­nálatát: megkezdte a kor­szerű műanyag harmonika­ajtók sorozatgyártását. Az idén 30—40 ezer darabot ké­szítenek az új termékből, s a máris tapasztalható nagy érdeklődés miatt a gyártást valószínűleg tovább bővítik. Egyelőre fehér, narancssárga és világosbarna harmonika­ajtókat készítenek, főként a házgyári lakások ajtóinak méretválasztéka szerint. Ezenkívül a szabványtól el­térő megrendeléseket is tel­jesítenek; az ajtó szélessége lásban is erőteljesen éreztet­ték hatásukat. Részleteiben vizsgálva megállapítható, hogy a vö­rös- és fokhagymát, valamint a burgonyát kivéve, a szö­vetkezet minden gyümölcs­ös zöldségféléből csupán a remélt mennyiségnek felét- háromnegyedét tudta be­gyűjteni a termelőktől. Kon­zervgyári uborkából 140 ton­nával, zöldpaprikából 70 tonnával termett kevesebb a vártnál. Nem voltak szerencséseb­bek a kovácsháziak a cirok­termeltetéssel sem: 1167 hek­tárra kötöttek szerződést, amiből 120 hektár a nagy szárazság miatt egyáltalán nem adott termést. Öröm volt az ürömben, hogy 1983- ra normalizálódtak a cirok­kalász- és magértékesítésben korábban kialakult áldatlan állapotok. Az egyéb mezőgazdasági termékek felvásárlásánál is sorolhatnánk mindazokat a cikkeket — mák, bab, tojás, nyúl, süldő, méz, naposkacsa, naposcsibe, naposliba, húsli­ba —, amelyek sorra csaló­dást okoztak a szövetkezet­nek az elmúlt esztendőben, főleg az ismert piaci viszo­nyok, illetve a kedvezőtlenül alakuló időjárás következté­ben. Ami végül is kihúzta a pácból az üzemágat, az a hí­zott sertés, a májliba, a hús­galamb, a vegyes takarmány és a tolifelvásárlás volt. Ter­mészetesen ez is különböző évközi értékesítési gondok­kal tarkítottam Ugyancsak a tervteljesítők, pontosabban a túlteljesítők között kell emlí­tenünk az ÁFÉSZ kéltetőüze- mét, amelyet az előirányzott­nál 7,7 százalékkal több na­posbaromfi hagyott el ta­valy. Végül is a felvásárolt toli­ból, cirokból, cirokmagból és élő nyúlból több, mint 275 ezer forint értékben tudott az ÁFÉSZ külföldön értéke­síteni. Ezzel együtt az üzem­ág az egy évvel korábbihoz képest 16,4 százalékkal na­gyobb nyereséget ért el, meg­szabadulva a cirokfelvásárlás előző évét jellemző vesztesé­gektől. A továbbiakban a zöldség-gyümölcsfelvásárlás munkájának javításával lép­het előre ez az ágazat. elérheti a 10 métert, magas­sága pedig a 3 métert is. A harmonikaajtók iránt elsősorban a házgyári épüle­teknek azok a lakói érdek­lődnek, akik lakásukban minden talpalatnyi helyet ki akarnak használni. Gyakori gond ugyanis, hogy ma az aj­tó mellé bútort nem állít­hatnak, mert az ajtószárny beleütközne, így ez a holt tér kihasználatlan marad. A harmonikaajtó jó lehetőséget kínál a lakóterület haszno­sítására, s arra is alkalmas, hogy segítségével leválassza­nak egy-egy nagy szobát. Már most áttérve a Mező­kovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ ipari tevékenységének mér­legelésére, elöljáróban ki kell mondanunk, hogy a szö­vetkezet ipari üzemeinek „nagy éve” volt az 1983-as. A megelőző esztendei 111 ezer forintos minimális haszon­nal szemben a múlt évben már megközelítette a tízmil­lió forintos nyereséget az ágazat. Az üzemág „nagy éve” A szikvíz- és seprűkötő üzemek, a sütő- és baromfi- feldolgozó üzem, a keltető, a tollkonfekcionálók és a mér­legjavítók mind-mind úgy dolgoztak, hogy az árbevétel 16 százalékos növekedését az eszköz- és bérigényesség egy­idejű csökkentésével érték el. Az általános felsoroláson túl is említést érdemel a kisállat-feldolgozó üzem, mi­után teljes árbevételének 86 és fél százaléka külföldi ér­tékesítésből származott. Az árbevétel 14 százalékos túl­teljesítéséhez első helyen a libamáj-feldolgozás megkét­szereződése járult hozzá. Ráfordításaikat legszem­betűnőbben a szikvízüzemek és a mérleg javítók mérsékel­ték, utóbbiak ezzel egy idő­ben 56 százalékos árbevételi többletre is szert tettek, be­kapcsolódva a környék gáz­programjának kivitelezésé­be. Termékszerkezet-váltást hajtott végre az ÁFÉSZ toll­konfekcionáló üzeme. Ezzel, és a bevezetett sajátos „ház- hoz-szállítási” akcióval nö­velték a tervteljesítés esélye­it, amiben viszont a seprű­kötők a vártnál jobban szű­kölködtek. / # Külön fejezet annak elem­zése, hogy a térség lakossá­ga mennyire elégedett a szö­vetkezeti vendéglátással és kereskedelemmel. Amit jelen esetben megfogalmazhatunk, az az, hogy a szövetkezet 13 és fél ezer tagjának a soron levő részközgyűléseken el kell ismernie: a felvásárlás­ban és az ipari tevékenység­ben a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ jól sáfárko­dott a rábízott javakkal. Kőváry E. Péter Ezt a megoldást a nyaralók­ban és a családi házakban is jól hasznosíthatják. A harmonikaajtók elhelye­zéséhez nincs szükség szak­emberre, mert néhány csa­varral felerősíthető az ajtó­tokra. A szabványos mére­tűeket egységcsomagokban árusítják valamennyi szüksé­ges szerelvénnyel együtt, s szerelési útmutatót mellékel­nek hozzá. A Skála-Coop máris ötezer harmonikaajtót rendelt, s jó néhány Tüzép- és Áfész-telep is bejelentet­te igényét. Az új termék a Redőnygyártó Vállalat buda­pesti — József körút 72. szám alatti — mintaboltjá­ban is megrendelhető. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülésén jelentést fogadott el az 1983. évi aszálykárokról, annak a megye élelmiszer- iparára gyakorolt hatásáról, valamint a károk rendezésé­nek módjáról. Az elmúlt esztendőben — az 50 éves átlaghoz képest — az amúgy is csapadék­szegény megyénkre 230 mil­liméterrel, 43 százalékkal ke­vesebb csapadék hullott. Az aszály az orosházi, a szarvasi, a gyomaendrődi és a déva- ványai területeket sújtotta a legjobban. A növényterme­lés kiesése a tervezetthez ké­pest elérte az 1,5 milliárd fo­rintot. A szokatlanul nagy meleg és szárazság vala­mennyi növénynél éreztette hatását, de leginkább a ga­bonatermelést károsította. Tavaly a nagy termést ígé­rő búza az előző évinél csaknem kilenc százalékkal nagyobb területen, hektáron­ként 437 kilogrammal keve­sebb termést adott. Az aszály • a kukoricában még nagyobb kárt okozott, összesen mint­egy 144 ezer tonnával keve­sebb termést tudtak betaka­rítani. Jelentős volt a kiesés a cukorrépánál is, az 1982. évinél csaknem 250 ezer ton­nával csökkent a termés. Mindezek kedvezőtlen ha­tással voltak az értékesítés­re és a felvásárlásra. Az 1982-ben felvásárolt zöldség­mennyiségnek csak mintegy — Mi lesz ebből? A férfi leengedi a hegesz­tőpisztolyt, leveszi arcáról a védőpajzsot. — Sablon. Minta. A gép­vázak gyártásánál, ellenőr­zésénél használjuk. — Mióta készítenek gép­vázakat? — Tizenkét éve, mióta én itt dolgozom, csináljuk. — Tudja, hova szállítják? — Hát persze. Külföldre. De előtte még Orosházára, ott szerelik bele az „elektro­nikát”. — És mi lenne, ha hol­naptól nem kellene készíte­niük ezeket? — Csinálnánk valami mást. Munka akkor is lenne. ♦ A Medgyesegyházi Vas-, Faipari Szövetkezet elnöke, Major József megerősíti dol­gozója, a lakatosszakmunkás Gyarmati Mátyás szavait: munkát, ha véletlenül meg is gondolná magát valame­lyik kooperációs partnerük, akkor is találnának. Ilyesmi­ről azonban szerencsére most nincs szó. Akkor mi­ért firtatjuk a dolgot? Mert a szerencse forgandó, a piac szeszélyes, a gazdasági mun­kaközösségek, a szakcsopor­tok pedig szaporodnak. Vagyis egy olyan szövetke­zetnek, mint amilyen a med- gyesi is, ahol a termékek 80 százaléka kooperációs gyárt­mány, mindenre fel kell ké­szülnie. — Tavaly történt —mond­ja az elnök —, hogy az egyik kooperációs partnerünk csökkentette rendelését. Ke­vesebb kábelsarut kért és ez igen nagy árbevétel-kiesést jelentett a szövetkezetnek. Igaz, akadt helyette más megrendelés, de több mun­kával és kisebb bevétellel já­ró. ^Persze, hogy nekünk sem mindegy, mit csinálunk.' De nem esünk kétségbe, ha el kell hagynunk egy-egy ter­méket. ♦ A kooperációs kapcsolato­kat leginkább a gazdasági munkaközösségek alakulása kétharmadát tudták tavaly biztosítani a feldolgozó vál­lalatok. Az aszály okozta ki­esés elsősorban a tartósító­ipari vállalatokat hozta ne­héz helyzetbe. A konzerv­gyár és a hűtőház több ezer tonnával kevesebbet vásárolt, illetve dolgozott fel. A nö­vénytermelési kiesések érzé­kenyen érintették a takar­mányellátást is, melynek pótlására intézkedések tör­téntek. Ennek eredménye­ként az idei új termésig megfelelő mennyiségű takar­mány áll rendelkezésre, és a kistermelők ellátása is za­vartalan. Az aszálykárok kivédésére nem volt mód a termékszer­kezet lényeges változtatására. A mezőgazdasági üzemek igyekezetét bizonyítja, hogy csaknem nyolcezer hektáron végeztek másodvetést, ha­szon azonban ebből sem származott. Az öntözés lehe­tőségei is szűkösek, az ösz- szes termőterület mintegy 3,6 százalékán van csak mód rá. Az aszály hatására az Agroker-vállalatok augusz­tusban 30 százalékkal olcsób­ban értékesítették az öntöző­gépeket, és berendezéseket, ekkor azonban már az üze­meknek pénzügyi nehézsége­ik is voltak. A súlyos aszálykárt szen­vedett 46 mezőgazdasági nagyüzemből 22 termelőszö­vetkezet zárta veszteséggel a múlt évet. A paérleg szerin­ti veszteség 168,4 millió fo­rint, ezen felül 193,3 millió forint alaphiány is keletke­zett. A pénzügyi hiány együt­tes összege 383,6 millió fo­rint. A hiányok rendezésére veszélyezteti manapság. Nemegyszer szákadt már meg több éves együttműkö­dés amiatt, hogy a megren­delő üzemben létrejöttek az új szervezetek, melyek meg­termelték azokat a munka­darabokat," amiket korábban a kooperáció, a beszállító. Hogyan vélekedik erről a medgyesegyházi szövetkezet­nek a legtöbb munkát adó Orosházi Vas-, Műanyag- ipari Szövetkezet? Készül a sablon Fotó: Fazekas László — Kooperálni tartósan ér­demes — állítja Berta Imre, az elnök. — Legyen idő át­állni, megszokni a terméket és a partnert is. Mivel szo­cialista piacra szállítunk, öt- .éves szerződéseket kötünk, és nemcsak mi, de kooperá­ciós partnereink is hosszabb távra biztosan tervezhetnek. A jó kooperációs kapcsolat­ban közösek a gondok, ha gond van, és természetesen a sikerek is. Az, hogy so­kan mégis inkább a gmk-t választják kooperáció he­lyett, szintén magyarázható: így nincs kiszolgáltatva a cég egy másik gazdálkodó egységnek. Mi úgy véljük, nogy a gmk sokat segít, de inkább a belső, szűk kapaci­tások feloldásában, a terme­lési csúcsok levezetésében. A kooperáció helyettesítésére kevésbé alkalmas, hisz a a Pénzügyminisztérium, va­lamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium intézkedéseket hozott. Azon üzemek, amelyek aszályból eredő termelési értékkiesése az előző három év átlagá­hoz viszonyítva meghaladja a 20 százalékot, és a saját alapok bevonása után fenn­maradó veszteséget kigaz­dálkodni nem képesek, dotá­cióban részesültek. Ezek pénzügyi rendezése gyorsított eljárással történt. Megyénk­ben tizenegy tsz pénzügyi hátrányát rendezték így, me­lyeknél a veszteség 132,4 millió forint, az alaphiány 94 millió forint, őket 85 mil­lió forint dotáció, valamint az országos központi támo­gatási alapból biztosított 48 millió forint segíti további gazdálkodásuk megalapozá­sában. Saját alapjaiból és hi­tel igénybevételével 13 közös gazdaság rendezi pénzügyi hiányát, közülük négy tsz nem veszteséges, de alaphiá­nyos. Két termelőszövetkezet — a bélmegyeri Üj Barázda és a békési Viharsarok — kerül szanálásra. A múlt év pénzügyi hiá­nyának rendezésével a mér­leg technikailag egyensúlyba hozható,, gyakorlatilag azon­ban az üzemek a következő években is érezni fogják a pénzügyi terheket, mivel a központi támogatási alapból juttatott kölcsönt és a kö­telező tartalékalapot ki kell gazdálkodni. Túl e kötele­zettségeken is érezhető lesz még az idén a múlt eszten­dő hatása, amit a jobb, szer­vezettebb munkával lehet el­lensúlyozni. S. F. kooperációs .partner maga szerzi be az anyagot, gondos­kodik az alkatrészekről, készletez, amit a gmk nem tehet meg. A vas-, műanyag- ipari szövetkezet kooperációi gazdaságosak, nyereségesek, így szeretnék fenntartani azokat sokáig. Egyértelmű, az orosháziak­nak megéri kooperálni. És a partnernek? — Termelésünkben a leg­nagyobb, 20 százalékos rész­arányt képviseli ez a koope­ráció, de — ráncolja homlo­kát Major József — nem ez a legnyereségesebb. Éppen most számoltuk ki, melyik munka, hogy jövedelmez: a vázszerkezetek árbevétel­arányos nyeresége csupán nyolc százalék, amikor ez a mutató a szövetkezeti átlagot nézve 11 százalékos. 1981 óta ugyanazon az áron szállí­tunk, noha a költségek, energia, társadalombiztosítá­si járulék, stb., nőttek. Ré­gi, befutott termékekről van szó, itt a termelékenységet, a szervezettséget nem tudjuk már növelni, gépesíteni se lehet. Viszont biztos bázis ez a kapcsolat, évről évre nagy tétel rendelés, ami megnyug­tató. ♦ A kooperáció munkameg­osztás két fél között, kény- szerűség is. „önállóan” ké­szített termékkel nehéz piac­ra lépni. A fejlesztésekhez jól felkészült műszaki gárda, modern géppark szükséges, ez a versenyképes, piacké­pes termékelőállítás előfelté­tele. A medgyesegyháziak kapacitása azonban arra ugyan elegendő, hogy né­hány keresett cikket (bádo­gosmunkákhoz szerszámok, műanyagipari termékek, cso­magolóeszközök), mint saját terméket kifejlesszenek és gyártsanak, de ahhoz már kevés, hogy a kooperációt saját termékekkel helyette­sítsék. És ez nem is céljuk. Helyzetüket, lehetőségeiket gondosan mérlegelve a hát­tériparban akarnak maradni. Beszállítani, besegíteni a „nagyok” munkájába, egyik megbízható, erős kis pontja lenni annak az alapnak, melyre az ipar épül. Szatmári Iloná Harmonikaajtók sorozatban A sütőüzem 15 százalékkal teljesítette túl a rászabottakat Fotó: Fazekas László Kooperációra építve

Next

/
Thumbnails
Contents