Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

Pénteki beszélgetések 1984. március 16., péntek Moldova György Baráti kör — gyengébb tanulóknak — Néhány könyvének el­fogadását — úgy gondolom — komoly viták előzhették meg. Mint ahogy kiadásukat nemegyszer sokan sérelmez­ték ... — Viták valóban voltak. Ezek az akkori viták ma már nehezen érthetőek, mint ahogy a néhány könyvemet követő tiltakozás is az. A megelőző viták azonban csak a kiadás elhúzódásához ve­zettek. Hogy a könyveim vé­gül is minden esetben ide­jében jelentek meg, az nagy­ban köszönhető a Magvető Könyvkiadó igazgatójának, Kardos Györgynek. Benne fegyvertársra akadtam. De azt hiszem, nemcsak én, ha­nem egész nemzedékem há­lás lehet neki. —- Utolsó regényében, a Naplóban sok minden igazi „moldovásról” mondott le. Egyrészt groteszk humoráról, másrészt arról a tulajdonsá­gáról, hogy érdekes embere­ket tud találni, faggatni és hallgatni. Mit adott önnek a Napló? — Meg akartam írni, hogy eltűnt világunkból egy esz­mény,, amiért a felszabadu­lás után nekiindultunk: a forradalom. Emlegetik, de felszívódott. Szinte gyanús, aki emlegeti. A mai fiatal­ságnak nehéz elmagyarázni, mi is ez. Mi viszont ebben éltünk, ezzel voltunk feltöl­tődve ... Akkor az egyete­meken 70—80 százalék volt a munkás-paraszt származás. Ma pedig? ... Éh nem gon­dolok a kiegyenlítést célzó adminisztratív szabályokra. Csak van olyan érzésem, hogy bajok forrása lehet ez a helyzet. — Mi a közös a forradal­márban és az íróban? — Nem tudom. Magam nem élek látványos stílus­ban. Azt hallottam valahol, hogy az igazi forradalmár művészi magatartás a kis­polgári, amely képes folya­matosan megőrizni az alko­tóerőt. Emellett nálunk úgy alakult, hogy a nyilvánosság számon kéri az ismert em­ber személyes viselkedését. — Meghatározza ez alko­tómódszerét is? — Nem. Megírok olyat is, amiről feltételezem, sokak tetszését nem fogja meg­nyerni. — Mi a közös Che Gueva- rában és Moldovában? — Ha arra gondol, elmen­tem volna-e Che Guevara bo­líviai csapatával, nemmel válaszolok. S nem azért, mert félek. Magyarországon egyébként egyetlen ember ment volna el vele: Kardos György. Jelentkezni ezrek jelentkeztek volna, hatfröccs után még többen. De elin­dulni nemigen indult volna más el. — ön rendkívül olvasott író. Mi lehet ennek az oka '>ii szerint? , — Van humorom. Erről nem tehet az ember, s ezt én nem tartom értékesebb­-nek, mint a jó meseszövést, vagy azt, ha valakinek a ko­mor színekhez van inkább hajlama. Emellett van egy különös szenzációérzékem; ugyanaz érdekel, ami az em­bereket. Hossz volna, ha ez elmúlna ... — Milyen a viszonya a kritikához? Segít-e önnek, tud-e belőle tanulni? — Nem tudok. Olyan a kritika, mint a fejsze, ami­kor leesik a nyeléről... A kritikák önmutogató írások. Hozzá nem értők. Máskor meg óvatosak: mindig meg­nézik, kibe lehet belerúgni... A „nem hivatásos kritiku­sok” visszajelzései viszont mindig örömöt okoznak. Még az is jólesik, ha valaki nem­tetszését közli velem. Ám ez is csak befolyásolja, de nem határozza meg a további utamat. — Bár a Színművészeti Fő­iskola dramaturg szakán járt, a színházaknak egész az utóbbi évekig nem írt. Mitől alakult ez így? — Egyetlen ok van, ami miatt én darabot írok: Agár­di Gábor. A Titkos záradék sikere igazolta azt a dönté­semet, hogy nem engedtem másnak az ő szerepét elját­szani. Zseniális komédiásnak tartom, abból a fajtából, aki a legtöbb örömöt adja az embereknek. Új darabot is írok neki. De ettől még to­vábbra sem vagyok dráma­író. Egy jó dialógus örömöt okoz, de nem tartom fontos­nak, hogy drámát írjak. Amit a főiskolán tanultam, az azért nem veszett kárba, csak más műfajban kamatoz­tatom. — Ha Moldova György a középkorban születik, mi lett volna belőle? — Hadvezér. Nem Che Gue­vara típusú, inkább afféle ravasz sakkozó . . . Hiszem magamról . .. Ungar Tamás Mit tehet az a kisdiák, aki élénken érdeklődik a mate­matika iránt? Ha kedve, no meg tehetsége van hozzá, beiratkozhat például a kis matematikusok baráti köré­be. És mit tehetnek azok a kisdiákok — márpedig ők vannak többen —, akik ne­hézségek árán tudják meg­szerezni azt a matematika közepest, vagy éppen ket­test? Beiratkozhatnak a kis matematikusok baráti köré­be. A TIT Békés megyei Szervezete ugyanis — élő igényt elégítve ki ezzel — az idei tanévbén új típusú kört hirdetett meg. — Olyanok számára állí­tottuk össze a 16 foglalkozás feladatanyagát, akik nem tartoznak az „élmezőnyhöz” — mondja Bokor József, a Békéscsabai 1-es számú Ál­talános Iskola igazgatója, a matematika-szakosztály el­nöke. — Elsősorban azoknak a hetedik-nyolcadik osztá­lyosoknak kívánunk segítsé­get nyújtani, akik szak­munkásképzőben szeretnék majd folytatni tanulmányai­kat. A feladatlapok összeál­lításánál figyelembe vettük az eddig szerzett ismerete­ket. s a középfokú iskolá­ban várható követelménye­ket. Az élethez közelebb álló, gyakorlatibb jellegű matematikai feladatokat ol­danak meg a foglalkozásokon a kör tagjai. — Az idei tanév elején hirdette meg a megyei TIT az országban elsőként ezt az újfajta baráti kört, amely­ből máris 27 alakult a me­gyében. Ebből négy Gyulán, illetve a körzetéhez tartozó két községben, Kétegyházán és Kötegyánban. — Természetesen nálunk is nagyobb számban működ­nek még a régi típusú baráti körök — lapozgatja az ada­tokat őrző füzetet Fényes Péter, a gyulai TIT-szerve- zet titkára. — Több iskolá­ban azonban örömmel fo­gadták, hogy végre nem csak a kiemelkedő képességű gye­rekeknek lesz módjuk e nem éppen könnyű tantárgy gya­korlására. Akadtak vállal­kozó szellemű pedagógusok is, akik nem csupán a tan­anyagra építve tanítják - a gyakorlati élet matematiká­ját a gyerekekkel. Hisz egy festő-mázolónak, egy autó­szerelőnek, vagy egy pincér­nek nem kell feltétlenül jár­tasságot szereznie a mate­matikai tudományok maga­sabb szféráiban, ám baj van. ha nem tud számolni. A kétegyházi általános is­kolában Nagy Sándorné pe­dagógus nemrég szervezett ilyen baráti kört. — A gyerekeknek ez a ré­tege nem nagyon kapható plusz feladatok elvégzésére — mondja —, így nem tűnt könnyűnek összehozni egy csoportot. Először csupán né­hány jelentkező volt, aztán egy szülői értekezleten for­dult a kocka. A szülőknek ánnál is inkább tetszett az ötlet, mert falun kevés a lehetőség a különórákra. A legjobb tanulók a szakkörök­ben bővíthetik tudásukat, a leggyengébbeknek segít a korrepetálás, de mi marad azoknak, akik a két véglet között vannak? Elsősorban ennek a rétegnek segít ez a hasznos kezdeményezés, mó­dot adva a tanórákon elsajá­tított anyag gyakorlására, ismétlésére, s nem utolsósor­ban a szakmunkásképzők el­várásaira készítve fel az ál­talános iskolák végzőseit. G. K. Sikeresen szerepe! a pécsi Doktor Sándor Zsolnay Művelődési Központ August Senca délszláv klubjának asszonykórusa. A Matusek László vezette kórus tagjai bosnyák és horvát nép­dalokat énekelnek. A képen: az asszonykórus hangversenye a pécsi délszláv általános iskolában (MTI-fotó — Kai mándv Ferenc felvétele — KS) Tapolca ismert és kedvelt városrésze visszakapja régi ké­pét. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat több mint hétmillió fo­rintos költséggel felújítja, megfiatalítja az elöregedett tavat. A kiapasztást követően eltávolítják a lerakódott iszapréteget, majd vízelzáró réteggel látják el a medret. A vízellátás biz­tosítására új kutat is fúrnak (MTI-fotó: Arany Gábor felvetek- — KS) Csak a dicséret hangján Igen, csak a dicséret hang­ján lehet szólni a szeghalmi Péter András Gimnázium és Szakközépiskola KlSZ-szer- vezetének legutóbbi Látó szá­máról. A 15. évfolyamába lépett diáklap most megje­lent, összevont száma kitü­nően szerkesztett, tartalmas, sokoldalú képet nyújt az is­kola életéről, törekvéseiről. A hírek sokszínűek, s a műfaji követelményeknek is megfelelnek. Az pedig dicsé­rendő dolog, hogy Szegha­lom várossá nyilvánításával kiemelt helyen és módon foglalkozik a lap. A diákla­pok szerkesztői feltehetően nem is gondolnak egy-egy szám összeállításakor arra, hogy nemcsak iskolatörténe­ti, de hely- és kultúrtörté­neti szempontból is fontos műveket alkotnak az utókor számára. Ezt legfeljebb csak akkor érzékelik, mikor egy- egy jublieum kapcsán bön­gészik a régi lapokat, segít­séget és támpontot keresve belőlük a múltidézéshez. Nos, a Látó ezt a jövőnek szóló feladatát is egyre na­gyobb hivatástudattal látja el. Mindez azonban nem je­lenti azt, hogy diákos szem­léletét, hangulatát elvesztet­te volna. Ezt példázza az is­kola Esztike nénijétől, a sze­retett hivatalsegédtől nyug­díjba vonulása alkalmából született megható írás. A lapnak jól nyomon kö­vethető szerkesztési elve, hogy régi „pétereseket” is megszólaltatnak. így van ez most is, akár a diákok iro­dalmi megnyilatkozásai ese­tében A versek, elbeszélé­sek — ha nem is mindjárt József Attila-díjas nívón —, de figyelemre méltó képes­ségekről árulkodva mutat­ják: támogatásra lel ebben az iskolában az alkotókedv. A I»átó szerkesztői kerülik a diákújságírás nagy csap­dáját, az öncélú jópofásko- dást. Az egyes példányokban megfelelő arányban adagol­ják a humort, s nem csak tölteléknek szánva azt. így kerülhetett a lapba Fülig Fenti szellemes írása, aki visszasírja a Bolondcsák-szi- getet, azaz, az egyhetes di­ákbirodalmat. A lap szolgálatot tesz a le­velező hallgatóknak is. így vállalkoztak a szerkesztők a vizsgarend ismertetésére, a hallgatói jogok és kötelessé­gek ismertetésére, valamint a „levelezős házirend” közlésé­re. A tájékoztatást és elis­merést egyaránt szolgálja a KISZ- és sporthír-összeállí­tás. S ha korábban szóltam a diákújságok jövőt szolgáló feladatáról, bizonyításul "e lapban ott olvasható a Pé­ter András emlékének adó­zó írás. amely jócskán sze- melget a régi iskolaújságok­ból. így vált világossá szá­momra. hogy a Péter András Gimnázium és Szakközépis­kola Látójának első elődje 1932-ből való, a Hajnal, amely lapot új címmel, tar­talommal hatodikként követ a Látó. Volt tehát hagyomá­nya a diákújságírásnak Szeg­halmon, s e hagyományból eredő munícióval jól sáfár­kodnak a mai szerkesztők. B. S. F,. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.27: Miről 'ír a Társadalmi Szemle? 8.37: Schumann: a-moll szoná­ta. 8.53: Pergolesi: Livietta és Tra- collo. , 9.33: Jó a dal. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Ugróiskola. 10.35: Versek. 10.40: Katonadalok. 11.00: Gondolat. 11.45: Két népszerű Lehár-ope- rettdal. 12.30: Ki nyer ma? — Győrben. 12.45: Hét végi panoráma. 14.02: Lassus: Providebam domi­num. 14.07: Závodszky Zoltán énekel. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Révkalauz. 15.35: Népdalkórusok, hangszer­szólók. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Szimfonikus zene. 17.05: Hányán voltak? 17.55: Debussy-felvételek. 18.30: Esti magazin. 19.15: Régi híres énekesek mű­sorából. 19.36: Robespierre (hangjáték). 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Fűtől fáig. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A zeneirodalom remekmű­veiből. 23.28: Operakórusok. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. Közben: 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: A nóták folytatása. 8.44: Slágermúzeum. 9.36: Beszélgetés a filmkopro­dukciókról. 9.53: Lottósorsolás. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Népi muzsika. 13.12: Gyermekeknek. 14.00: Zenedélután. 15.25: Könyvről — könyvért. 15.35: Egészségünkért! 15.45: Kim Carnes és a Duran Duran felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.00: öt perc 42 kilométerért. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Slágerek mindenkinek. 19.40: Nótakedvelőknék. 20.35: Iránytű. 21.35: Santana összes albuma — XXIII/6. 22.30: Nem szentírás! 23.20: Készletek Bili Frissel In Line című dzsesszlemezé- ről. III. MŰSOR 9.00: A magyar pedagógia év­századai 8. 9.32: Szimfonikus zene. 11.05: Basszusáriák. 11.25: Maurizio Pollin! zongorá­zik. 13.52: Tudományos Akadémia. 14.44: Zenekari muzsika. 15.14: A Liszt Ferenc kamara­kórus énekel. 15.45: Beethoven: a-moll vonós­négyes. 16.30: Hi-Figyelő. 17.00: Ismered a Don Giovannit? 17.31: Harangozó Teréz énekel. 17.47: Oj zene és hagyomány — VIA­18.50: Könyvszemle. 19.05: Richard Straus^: Esz-dúr szonáta. 19.36: Budapesti tavaszi feszti­vál. 20.15: Az árva magyarság kró­nikása. 20.35: A hangversenyközvetités folytatása. 21.30: Opera-műmészlemezek. 22.30: Szimfonikus könnyűzene. 22.54: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Nők negyedórája. 17.50: Könnyűzene női előadók felvételeiből. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: világnézet. 8.50: Fizika. 9.00: Osztályfőnöki óra. 9.25: Film és tévéesztétikai mű­sor. (ism.) 9.55: A Ritz (angol film). 10.50: Élő színház (japán rövid­film). 15.00: Tudományos? Fantaszti­kus! 5. (ism.) 15.15: Magyar irodalom. 16.25: Bors (kalandfilm). XV/10. (ism.) 17.25: A pécsi körzeti stúdió portréműsora. 18.00: Reflektor magazin. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese1. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A kőszívű ember fiai (ma­gyar film) II/2. 21.20: Faustus doktor boldogsá- gos pokoljárása. Tévéfilm. IX/7. 22.15: Látogatás Szász Endre festőművésznél. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.00: Közvetítés a budapesti tavaszi fesztiválról. 17.10: Francia tájakon (NSZK film). 17.20: Fejezetek a vallástörténet köréből XII/ll. (ism.) 18.05: Még egyszer gyerekeknek! 18.45: Postafiók 250. 19.00: Keresztkérdés. 19.30: Jozef Suk: Szerenád (csehszlovák film). 20.00: Barangolás a művészetek tájain (NSZK film). 20.45: A rajzfilmek kedvelőinek. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Az ifjúsági szerkesztőség műsora. BUKAREST 15.30: Kulturális híradó. 15.50: A volánnál. Autóvezetők­nek. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Dalok. 20.50: Világhíradó. 21.10: A professzor. Játékfilm. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Német nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Prica: Ballada a cigányok­ról. 17.45: A hübelebalázsok — tv-so- rozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A harmadik birodalom — filmsorozat. 21.05: Könnyűzenei adás. 21.50: Tv-napló. 22.05: Paletta — kulturális ma­gazin. II. MŰSOR 18.15: Hogyan pihenünk? — mű­velődési adás. 18.45: Érdekes utazás. 19.00: A megismerés öröme — művelődési adás. 19.27: M3 este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Komoly zenei adás. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Jelenetek a múlt század­ból — dokumentumsoro­zat. 21.50: Kisegér — játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. március 16-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: SZŰCS JUDIT MŰSORA a műv. központtal közös ren­dezésben 15 órakor Békéscsabán: FEHÉR SZERECSEN Bérletszünet 19 órakor Békéscsabán : VOLT MAR ÖNNEK SZEXENSCHUSZA?! Bérletszünet 19 órakor Szarvason: BOLHA A FÜLBEN 1984. március 17-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: VOLT MAR ÖNNEK SZEXENSCHUSZA?! Bérletszünet 19 órakor Gyulán: ALTONA FOGLYAI MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: A matróz, a kozák és a hamis- kártyás, 8-kor: A kutya éji da­la. Békéscsabai Szabadság: a de. 10 órakor kezdődő előadás műszaki okok miatt elmarad, du. 4-kor: Kétszemélyes pá­lyaudvar I—II., 8-kor: Nőrablás. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: A csoda vége, fél 8-kor: Szabad­lábon Velencében. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Kisvárosi fojtogató, fél 8-kor: A karmester. Gyulai Petőfi, 3-kor: Föltámadott a tenger, 5 és 7-kor: Felhőjáték. Orosházi Béke, 5-kor: Gyilkos­ságok ok nélkül, 7-kor: Elve­szett illúziók. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Tobi, fél 6 és fél 8-kor: Tű a szénakazalban.

Next

/
Thumbnails
Contents