Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-11 / 35. szám

1984. február 11., szombat mrn h MlYVJ A KISZ Békés megyei Bizottságának levele a megyei KISZ-alapszervezetekhez A KISZ Békés megyei bizottsága az új, 1984-es mozgalmi év főbb feladatait meg­határozva a közelmúltban egy nyílt le­velet juttatott el a KlSZ-alapszervezetek- hez. Rövidítve e dokumentumot az aláb­biakban közöljük. Kedves Elvtársak, Barátaink! Hagyományos, jól bevált' gyakorlatunk szerint ismét elérkezett a számvetés idő­szaka, az egyének és közösségek tevékeny­ségének értékelése. Fontos, hogy megtör­ténjen az éves akcióprogramok elkészítése, évi teendőink kimunkálása. Néhány jó el­képzelés, igaz ügy sokszínű helyi ötlettel, munkaformával történő megvalósításában számítunk aktivitásotokra. Legyen 1984- ben az alapszervezetek életének érzékeltető vonása, hogy 40 esztendeje annak, hogy megkezdődött hazánk felszabadítása, s egy reményteli korszak kezdetét jelezve, 1944 októberében elhallgattak a fegyverek Bé­kés megye földjén. Az eltelt évtizedek alatt — nemegyszer nehéz megpróbáltatások közepette — törté­nelmi léptékkel mérhetően fejlődött Békés megye. A 40 évvel ezelőtti remények, a po­litikai, gazdasági, kulturális fejlődés, a szocialista közgondolkodás térhódítása ma már napjaink valósága... Eredményeink eléréséhez a megye lakosságának döntő többsége jó munkával, sokrétű kötelessé­geinek becsületes teljesítésével járult hoz­zá. Ezt várjuk megyénkben ma is a fiata­loktól. különösen a KISZ tagjaitól, mert a megtett út értékeinek, elődeink erőfeszíté­seinek maradandó elismerése, gazdagítása és szolgálata most is csak egy módon tör­ténhet hitelesen: tettekkel. Valljuk ezért azt, hogy az élményt adó megemlékezések, az elért eredmények pon­tos, meggyőző bemutatása mellett történel­münk 40 esztendővel ezelőtti sorsforduló­ját akkor ünnepeljük legméltóbban, ha az MSZMP programjából ránk háruló felada­tok végrehajtásában személyes példamuta­tással, alkotó fegyelmezettséggel veszünk részt. Erre mozgósítsuk hát minden erőnk­kel Békés megye ifjúságát! Felelősségünk jelentős, mert a megye több mint 80 ezer KISZ-tagja mással nem pótolható szerve­zett erő. Ennek a meggyőződéssel vállalt kötelezettségnek akkor és csak akkor tu­dunk eleget tenni, ha erőteljesebbé, színe­sebbé, vonzóbbá tesszük tevékenységünket. Felhívunk ezért minden alapszervezetet: mozgalmi munkánk korszerűsítésével, ja­vításával bizonyítsuk, hogy méltók va­gyunk a történelmi évfordulóhoz, a forra­dalmi Viharsarok örökségéhez. Fogjunk össze — önmagunkat is nevelve, szervezve, eltökélt szándékkal, erős akarattal —, vív­juk meg mai harcunkat: felelősséggel egy még' korszerűbb, tartalmasabb KlSZ-éle- tért!. . . Felelősséggel, érzékenyen reagálni társadalmi és ifjúsági igényekre csak ön­álló, kezdeményezően tevékenykedő alap­szervezet képes, mely sokszínűén, ötlete­sen, a tagság számára élményt adóan szer-1 vezi programjait. Az önállóság azonban csak akkor lesz eredmény, ha nap mint nap meg tudjuk nyerni ügyünknek a kör­nyezetünkben levő fiatalokat, idősebbeket. Álláspontunk, céljaink mindig legyenek világosak, ismertek a közvélemény előtt... Éljünk bátrabban a szocialista demokrácia intézményrendszere által biztosított lehető­séggel: a nyilvánossággal! Minden felelős közéleti ember kötelessége és alapszerve­zeteink fontos hivatása a fiatalok vélemé­nyének, érdekeinek közvetítése, megfelelő kezelése. Még mindig kevés fiatal szól ter­melési tanácskozásokon. pártfórumokon. tanácsüléseken. Szervezetten is segítsük jobban képviselőink tevékenységét. A nyil­vánosság, az eredményes politizálás kife­jezetten igényli a felkészültséget. Minden vezetői munkával együtt járó önképzési kötelezettség mellett szervezetten is növel­jük tagságunk politikai felkészültségét. Az előttünk álló feladatokat csak művelt, a világ dolgaiban eligazodni képes társada­lom végezheti el!. . . Kedves Elvtársak! Konkrét munkaformáink, teendőink kö­zül is kiemelkedik néhány különösen idő­szerű. Felkészültségünk, tudásunk akkor kamatozik legjobban, ha nem csak egy szűk réteget szolgál. Minél több becsületes, a KISZ céljait tudatosan vállaló fiatal lesz tagjaink sorában, annál erőteljesebbé válik hatásunk is. Ezért taglétszámunk folyama­tos növelése szükségszerű és kiemelt fel­adatunk ... A szervezettség növelésének van minőségi oldala is, abban az értelem­ben, hogy mennyire cselekvőképes szerve­zetünk, eredményes tevékenységünk. Eb­ben mindig is meghatározó szerepet ját­szottak a fiatal párttagok. A megyei párt- bizottságtól kapott fontos feladatunk a fia­talok párttaggá nevelése, ajánlása. Az aján­lások során tanúsítsunk bátrabb, kezdemé­nyező magatartást! A történelem a tisztességes emberi lé­tért küzdés története. Ma a béke védelme, a haladás rajtunk is múlik: a napi becsü­letes munkán, az ország, a nép állandó anyagi és szellemi gyarapodásán. A KISZ tagjai ezért továbbra is járjanak élen a munkában, a tanulásban, hazánk védelmé­ben. A személyes példamutatás, az egyéni teljesítmények mellett sajátos munkafor­máink, egyéni és kollektív versenyek is se­gíthetik céljaink megvalósítását. Kezdemé­nyezzünk ebben is merészebben, tömege­sebb részvétellel, a KISZ-en kívülieket is megnyerve!. . . Kedves Elvtársak! A haza gyarapítása internacionalista fel­adat is. Az internacionalizmus elmélyítése, a nacionalizmus elleni fellépés képezze munkánk szerves részét. Ehhez jó alapot ad, hogy megyénk soknemzetiségű lakossá­ga mindig is kivette részét a társadalmi haladásért folytatott küzdelmekből. A nemzetek, nemzetiségek összefogásának hasznosságáról napi tapasztalatain keresz­tül győződhet meg minden fiatal. A munkásmozgalom kezdettől fogva lé­nyeges közösségformáló eszköze a szabad idő együttes, tartalmas eltöltése. Alapszer­vezeteink teremtsenek minél több szerve­zett sport-, kulturális, szórakozási lehetősé­get tagjaik számára, ezzel is hozzájárulva összetartó, aktív, egymást becsülő és segítő ifjúsági közösségek kialakításához. Felelős­ségünk nyilvánuljon meg a bennünket kö­vető nemzedékek iránt. A közelmúltban lezajlott úttörővezetői konferenciák hatá­rozatait ismerve, még tudatosabban segít­sük az úttörőmunkát. Növeljük a rajok és a KISZ-alapszervezetek közötti tartalmas kapcsolatok számát. Küldjünk KISZ-meg- bízatással még több ifivezetőt az úttörő- csapatokhoz!. . . Programunk csak akkor valósítható meg, ha alapszervezeteink sokrétűen, helyi ötle­tekkel, hagyományos munkaformáikkal gazdagítva szolgálják céljaink elérését; méltón a 40. évfordulóhoz, felelősséggel egy még jobb KISZ-életért! A KISZ BÉKÉS MEGYF.I BIZOTTSÁGA Orvosmeteorológiai tájékoztató A február 9-től 16-ig tar­tó időszak elején borult, sze­les idő várható, országszerte gyakran ismétlődő havazás­sal, hófúvással. A jövő hét elejétől a csapadékhajlam gyengül, csak elszórtan ala­kulnak ki futó havazások, de továbbra is borús, párás időre kell számítani. A fel­hőzet kismértékű csökkené­se csak az időszak vége felé várható. A hajnali legala­csonyabb hőmérséklet elein­te 0, —5 fok között várha­tó, később a felhőzet véko- nyodása, kismértékű csök­kenése miatt —3, —8 fokig hű] le éjszakánként a leve­gő. A nappali felmelegedés is gyengül. Eleinte 0, 4 fo­kig emelkedik a hőmérő hi­ganyszála, az időszak végén azonban már csak 0 fok kö­rüli maximumhőmérsékletre számíthatunk. Az előrejelzési időszak ele­jén olyan folyamat játszódik le a légkörben, amelynek — ismereteink szerint — jelen­tős biológiai hatása van. Egy, az Alpok tájékáról in­duló légörvény a Földközi- majd a Fekete-tenger fö­lött áthaladva — mintegy megkerülve a Kárpát-me­dencét — a Keleti-Kárpátok fölé kerül, és hideg, csapa­dékos időt hoz. A levegő ma­gas nedvességtartalma, va­lamint az erős légmozgás miatt egyrészt hidegebbnek érezzük az időt, másrészt pe­dig a mozgásszervi beteg­ségben szenvedők, reumások panaszai nagymértékben szaporodhatnak. A levegő magas szennyezőanyag-tar­talma a légúti betegségekre, az asztmásokra van kedve­zőtlen hatással. Más, a le­vegő függőleges rétegződé­sében bekövetkező változá­sok pedig a keringési rend­szer működését alakítják kedvezőtlenül. A munkahe­lyeken és a közlekedésben emiatt megnőhet a baleset- veszély a jövő hét elején és közepén, azután gyengül a légörvény, és egyre kevésbé kell csak kedvezőtlen hatá­sával számolnunk. Dénesmajor jelene és jövője Amikor 1977-ben Gyula Gyulavárival egyesült, köz­igazgatásilag Dénesmajor is Gyula város részévé vált. Ez a település Gyulától mint­egy 15 kilométerre van, köz­vetlenül a román határ mel­lett. Napjainkban mintegy 240—250 ember él itt. Hild György, a gyulai Városi Ta­nács társadalmi megbízatá­sú tanácselnök-helyettese, a műszaki osztály vezetője a következőket mondja el Dé- nesmajor közelmúltjáról: — Az 1966-os árvíz Dé- nesmajort is elöntötte. Az akkor megrongálódott épüle­tek tulajdonosai kedvezmé­nyek segítségével úgyneve­zett árvizes házakat építhet­tek. De sokan már ekkor be­költöztek Gyulaváriba és et­től kezdve a lakosság lélek- száma fokozatosan csökkent. Ez a tendencia ez idő-tájt is tart. Hatvanhat után az ár­vízveszély miatt építési ti­lalmat rendeltek el, ami gya­korlatilag Dénesmajor meg­szűnésének folyamatát erő­sítette. Bezárta kapuit a he- Ivi összevont általános isko­la és az óvoda is. Azóta a gyerekek Gyulaváriba jár­nak be az oktatási intézmé­nyekbe. Mivel az egyetlen munkalehetőség a termelő- szövetkezet állattenyésztő telepe, ezért a felnőtt lakos- síig egy része Gyulaváriba, illetve Gyulára jár be dol­gozni. Sok vita volt a tele­pülés életképességét - illetően az ismertetett okok miatt. Logikusan merült fel a kér­dés: mi legyen Dénesmajor- ral? Az a véleményem, ha 1966-ban az árvizes házakat Gyulaváriban építik fel. ak­kor napjainkig a település megszűnt volna. De ezek a házak felépültek. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága — majd a ta­nács testületéi — 1981 szep­temberében megvitatta az egyesülés tapasztalatait és elemezte a dénesmajori la­kosság életkörülményeinek változását. Az akkor megfo­galmazott határozatok ki­mondják, hogy a lakosság életkörülményei, ellátási és szolgáltatási viszonyai nem romolhatnak és a terület szerepkörének változása csak az ott élő lakosok érde­keinek figyelembevételével minden szükségtelen befo­lyásolás nélkül valósulhat meg. A határozatot azzal kell még kiegészítenünk, hogy a korábban hozott épí­tési tilalmat feloldották és a területet úgynevezett zárt­kertté nyilvánították. A ket­tő együtt pedig azt jelentet­te, hogy Dénesmajort nem ítélték halálra. 0 — Mi változott három év alatt Dénesmajorban? — kérdeztem Szávai Istvántól, a gyulai Városi Tanács vég­rehajtó bizottságának titká­rától. — A zártkertté nyilvánítás egyet jelentett azzal a cél­lal, hogy a terület alapellá- lottsága, a villamosenergia­hálózata, az aszfaltozott utak technikai állaga, illetve a közkifolyós vízellátás szinten maradjon és ne romoljon. Igaz, 30 négyzetméternél na­gyobb alapterületű épületet Ide is elkelne egy korszerűbb, működő világítótest nem lehet építeni. Azóta jó néhány problémát megoldot­tunk, olyanokat, amiket a dénesi emberek nap mint nap — jogosan — vetettek fel a gyulavári tanácsi ki- rendeltség vezetőjének, a tanácstaguknak vagy pedig a város vezetőinek. A régi ál­lomás épületében levő orvo­si rendelőt tavaly 127 ezer forintért korszerűsítettük. Az omlófélben levő iskola épü­A bolt épülete kívülről is reno­válásra szorulna. A szállító jár­müvek ezen az úton bizony csak nehezen tudják megközelíteni Fotó: Veress Erzsi letét le kellett bontani, he­lyette egy klubkönyvtárat alakítottunk ki, ahol lehető­ség van a falugyűlések meg­tartására is. Tejátvevőhely is létesült. Tavaly a boltot és az italboltot korszerűsí­tették belülről. Egyébként a végrehajtó bizottságnak évenként be kell számoljak a város ellátásáról, amikor mindig szó esik Dénesmajor- ról, csakúgy, mint más pe­remterületről. Az ottani dol­gokat a tanács vezetésének folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A gyulavári ki- rendeltség vezetője pedig élő kapcsolatot tart a dénesiek- kel. m D. Nagy Károlyt, a gyula­vári tanácsi kirendeltség ve­zetőjét arról kérdeztük, hogy melyek voltak azok a gon­dok, amelyeket a legtöbbször vetettek fel nekik az utóbbi években. — A legtöbb panasz az alapellátáshoz kapcsolódott. Naponta mondták, hogy a boltban ezt vagy azt az alap­vető élelmiszert nem lehet kapni, örömmel mondhatom, hogy ez a kérdés megoldó­dott. Tavaly egy fiatal há­zaspár vette át a boltot, il­letve a kocsmát, és a helyi­ek nagy megelégedésére dol­goznak. Lehet kapni rend­szeresen húsféleségeket és felvágottakat is. A busz vi­teldíja sokszor ma is napirendre kerül. Azt mond­ják az. emberek, hogy ha már közigazgatásilag Gyulá­hoz tartoznak, akkor miért nem a helyi tarifa szerint fi­zetik a viteldíjat? Sajnos, ebben a témában nem tu­dunk előrelépni. Panaszkod­tak, főleg az idősebbek — a lakosság 60 százalékának életkora meghaladja a nyug­díjkorhatárt —, hogy fod­rászhoz Gyulaváriba kell be­járniuk, és drágább a busz­jegy, mint egy hajnyírás. Szerencsére egy jószándékú férfifodrász. Alberti József Dénesmajor egyetlen közkifolyó­ja évről évre kevesebb vizet ad vállalta, hogy kéthetenként kijár Dénesmajorba. Napja­inkban a kút vízhozamát emlegetik. Ezt a dolgot min­denképpen a közeljövőben helyére kell tenni. # Vádi Gábor, mint tanács­tag, az ittenieket képviseli a testületben. Az emberek elé­gedettek munkájával, mert látják, hogy a megoldandó kérdéseket bátran felveti, és kiáll az érdekeik mellett. Tőle ugyancsak azt kérde­zem, hogy mi most Dénes­majorban a „slágertéma”. — Úgy 1983 közepéig a bolt ellátása volt. Ezt vi­szont sikerült helyére ten­nünk. Ehhez kapcsolódik, hogy az üzletet nehéz szállí­tó járművekkel megközelíte­ni, főleg ilyenkor, télen, mert nincs csak földút. Az épület kívülről is rosszul néz ki, nincs rajta csatorna, ezért az állaga tovább romlik. Jó len­ne találni valami megoldást a betonút és az épület közöt­ti útszakasz rendbehozására. Társadalmi munkát boldo­gan vállalnánk, de kellene hozzá segítség. Gond van a kúttal is. Egyre gyérebben folydogál a víz. A gyerekek iskolába járása is beszédté­ma. Jó lenne, ha a gyulavá­ri buszmegállóban valaki várná az óvodásokat, mert akkor nem fordulhatna elő az az eset, ami néhány nap­pal ezelőtt. Egy hároméves kislány rajta maradt a bu­szon, és ez csak Gyulán de­rült ki. Eddig egy óvónő kí­sérte őket, de betegsége mi­att ezután már erre sem le­het számítani. A közvilágí­tás sem a legjobb. Legalább a köves utak mellett kellene javítani ennek a szolgálta­tásnak a színvonalát. És vé­gül, gyakran előfordul, hogy állatorvost kellene hívni Gyulaváriból. De az állator­vosnak nincs telefonja, hiá­ba szorgalmazzuk ezt már évek óta. Pillanatnyilag itt tartunk. Azt hiszem, néhány gondo­latot meg kell említenünk Dénesmajor jövőjéről is. A gazda nélkül álló házhelyek, kertek hasznosítására a vá­rosi tanács most dolgozza ki a tartós használatba vétel feltételeit. Megváltozott te­hát Dénesmajor szerepköré­nek megítélése. Az úgymond mindentől elzárt, elszigetelt majort Gyula pihenőöveze­tének tekintik. Olyan zárt­kerti résznek, ahol a kertek mezőgazdasági hasznosítása mellett a városlakók aktívan pihenhetnek. Az ma még ter­mészetesén kérdéses, hogy milyen ütemben válik a te­lepülés valódi pihenőövezet­té. A folyamat azonban meg­indult. Az itt élőket most legjobban az foglalkoztatja, hogy meglevő gondjaikkal nem maradtak egyedül. Ér­dekeiket megfelelően képvi­selik. Sorsukról nem szület­het úgy döntés, hogy a ta- nácstagukkal előzőleg ne vi­tatnák meg a kérdéseket. Az életkörülményeik nem rom­lottak, hanem inkább javul­tak, és előreláthatóan a jö­vőben sem kell az ellenke­zőjére számítaniuk. Lovász Sándor Vádi Gábor tanácstag megfele­lően képviseli az itteniek érde­keit \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents