Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-09 / 33. szám
-----------------------IgHiHMTd „ Az munka kevés nekem” 1984. február 9-, csütörtök Sok még a tennivalónk a környezetvédelemben Az MTI nemrég Bonnból arról tudósított, hogy az NSZK kormánya 1984. június 24. és 27. közöt környezetvédelmi konferenciát rendez Münchenben, ahová az európai országok képviselőin kívül meghívja az Egyesült Államok és Kanada szakértőit is. A Szovjetunió szintén támogatja ezt a kezdeményezést, ami kifejezésre jutott a nyugatnémet kancellár múlt évi moszkvai tárgyalásain. Ebből is kitűnik, hogy nem csupán nemzeti, hanem egyre inkább nemzetközi méretűvé terebélyesedő problémák mielőbbi megvitatásának szükségességéről van szó. Nálunk, Magyarországon egy időben még gyakran lehetett hallani olyan véleményeket, amelyek szerint főként az ipari körzetekre jellemző a környezetszenyezés. Azóta már mindenütt jóval differenciáltabban kezelik e kérdést. Ugyanis a valóságban beigazolódott, hogy például a túlzott kemizálás a mezőgazdasági területek élővilágát is veszélyezteti. Sőt. amint a Békés megyei Tanács területfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának 1984. január 26-i ülésén elhangzott tájékoztató is alátámasztotta, az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a levegőtisztaság védelmére az elkövetkezendő időkben. Hibák az irányításban Mielőtt azonban a megyei tanács építési és vízügyi osztálya által készített, s a fenti témáról szóló anyagot, továbbá az észrevételeket, javaslatokat ismertetnénk, célszerűnek látszik kissé részletesebben szólni a testület 1983. évi munkájáról, és az idei feladatokról. Ezeket a témákat Győri Imre, a bizottság elnöke terjesztette a testület elé. Bevezetőjében megemlítette, hogy a megye gazdaságpolitikai célkitűzései csak részben teljesültek, és ez egyaránt kihatott és kihat a települések fejlesztésére. valamint a környezet védelmére. A bizottság — mint mondotta — a korábbi gyakorlattól eltérően ugyan kevesebb kérdést tárgyalt, illetve vizsgált meg, viszont ezek elemzésekor annál köMielőtt felkerestem Békéscsabán Knyihár Jánost, a Patyolat vezetőjét, rövid közvélemény-kutatást folytattam munkájukkal kapcsolatban. A tíz megkérdezett közül kilencen keserű szájízzel emlékeztek „patyolat-kalandjukra”. A teljesség igénye nélkül, íme egy néhány vélemény: — Különlegesen szép ruhámat adtam be tisztításra, és úgy kaptam vissza, hogy nem ismertem rá. A felsőrész, kockás levarrással volt díszítve, teljesen eldefor- ipálódott, többét nem tudtam használni... — Sárga-fekete mintás sötétítőfüggönyöm ment tönkre, mert összemosódott a két szín. Igaz, kaptam kártérítést, amivel tulajdonképpen nem egészen tudtak kárpótolni, mert ugyanazt az anyagot már nem lehetett kapni, pedig a heverőimen is ilyen kárpit van. — Nekem az ágyneműmet cserélték ki. Felnőtt helyett rültekintőbben járt el. Az 1983 májusában tartott _vb- ülésen A környezet- és természetvédelmi koncepcióból adódó tanácsi feladatok szervezése, különös tekintettel az idegenforgalomra című témát tűzték napirendre. Egyébként ott hangzott el, hogy a gazdasági vezetőink jelentős részének hozzáállása, szemlélete nem módosult, illetve nem változott meg a kívánalmaknak megfelelően, s így továbbra is alapvető nehézségek tapasztalhatók az irányításban. Ugyanis a megyei tanács egyes osztályai azok — s ezért a felsőbb hatóságok is hibáztathatok —, amelyek „a mai napig sem tettek semmit a megyei tanács által elfogadott koncepciók végrehajtása érdekében”. A vb megállapította: noha már mutatkoznak kisebb eredmények, ám a különböző erőfeszítések ellenére sem javult kellőképpen például az építési területek és környezetük rendezettsége, a települések ivóvizének minősége. Nem kielégítő az illegális szemétlerakó helyek felszámolása, a szabálysértési bírságok szigorítása, a közutak mellett levő területek, árkok karbantartása, és így tovább. Ugyanakkor jó kezdeményezésnek számít a Békés megyei Természetvédelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társaság megalakítása, és máris nagy figyelmet érdemel e közösség azóta végzett eredményes munkája. Fokozódik az elsivatagosodás A bizottságnak nem csekély idejébe és energiájába került az 1983. június 30-i tanácsülésre való felkészülés, amikor is a megye demográfiai tényezőinek alakulását, valamint a népesedés- politika állami és társadalmi feladatait, a kisközségek népességmegtartó képességével kapcsolatos adatokat stb. kellett prezentálni. A testület ezután részt vett a megyei tanács építési és vízügyi, illetve közlekedési osztályának tevékenységére vonatkozó vizsgálatokban is, s az összegyűjtött tapasztalatokat előterjesztették az októberi vb-ülésre. gyermekágyneműt kaptam. Egy darabig hitegettek, hogy majd meglesz az elcserélt ágynemű, de nem volt szerencsém ... Nem, nem kértem kártérítést, nem is jutott eszembe... — Szép pakisztáni szőnyegem látta kárát, hogy a Patyolatba adtam. A pénzből, amit kártérítésként kaptam, újat nem tudok venni... — Mi a véieménye ezekről a panaszokról az igazgatónak? — Természetesen az, hogy nem ez a jellemző a vállalat munkájára. Sőt! Elenyészően kevés a hozzánk befutott panaszok száma. Talán nem untatom az olvasót azzal, ha számokkal bizonyítok. Az elmúlt évben 105 reklamáció érkezett hozzánk a 2 millió (!) tételszámú lakossági szolgáltatásból. (Sok ez, vagy kevés? Relatív! Annak a 105 embernek nyilván már a saját kára is sok! Vállalati szinten lehet, hogy nem haladja meg az országos átlagot!) A bizottság jó kapcsolatot épített ki az SZMT-vel, a KISZ-szel, a HNF-fel is. Ezenkívül nagyban segítette a környezetvédelmi világnappal és ifjúsági táborral, valamint a klubok és szakkörök rendezvényeivel ösz- szefüggő teendők ellátását. Péuldául a „Fotóval környezetünkért” c. vándorkiállítást az érdeklődők Békés megye több településén is láthatták. A közeljövőben ezt ■ az anyagot Győrben és Budapesten is bemutatják. A jelentés további része igen behatóan foglalkozott a településfejlesztéssel, ezen belül a lakásépítés és kommunális ellátás helyzetével, a föld, víz, levegő tisztaságával, valamint a természet-, táj- és környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekkel is. Sok tekintetben igen szembetűnő a lemaradás, ha a Békés megyei és az országos mutatókat vesszük górcső alá. Például annak ellenére, hogy tavaly nálunk is tovább emelkedett a szemétgyűjtésbe bekapcsolt lakások száma, de még így is 36 százalékkal vagyunk alatta az országosnak. Ha nem is ilyen mértékben, ám még ma is az országos átlagnál kisebb zöldterület jut egy Békés megyei lakosra. Az ivóvízellátásban szintén csekély előrehaladás tapasztalható. Abban, hogy az említett helyzet kialakulhatott, objektív és szubjektív okok egyaránt közrejátszottak. Vannak azonban biztató tendenciák is a gyakorlatban. Ezek közé tartozik a 46 millió forintos beruházásként megvalósuló békéscsabai szennyvíztisztító, vagy az a melioráció, amelyre az előző esztendőben ugyancsak nagyobb ösz- szeget használtak fel. A szakemberek viszont azt nehezményezik, hogy ez az utóbbi munka nem párosul fásítással, ami csak fokozza a megye elsivatagosodását. A tavalyi tevékenység értékelését követően a bizottság elnöke az 1984. évi munkatervről tájékoztatta a jelenlevőket. Légszennyezés illegálisan Szintén e januári tanácskozásnak másik fontos napirendi pontja volt a levegőtisztaság helyzetével és a — Nem fogja elhinni, de akad olyan, aki arra számít, hogy használt holmija helyett újat kap, vagy legalábbis jó pénzt gombolhat le a Patyolattól. — Milyen a szakemberellátottságuk? — Nem dicsekedhetek. A megyében 18 képzett emberünk dolgozik. Évek óta, pontosabban tíz éve folyik vállalati szinten képzés. Évfolyamonként 20—40 végzős növendékkel számolhatnánk, ha valóban a vállalatnál helyezkednének el. De úgy tűnik, mi taníttatjuk a szállodák, kollégiumok, kórházak szakmunkásait is, akik vagy azért mennek el, mert több pénzt ajánlanak, vagy mert csábítóbb az egy műszak. Miután többségében nők vesznek részt ezen a speciális továbbképzésen, így sokan be sem állnak a munkába, de ha mégis, csak rövid időre, mert férjhez, aztán gyesre mennek. Így tehát az öt végzett évfolyamból alig-alig tudtuk pótolni azokat, akik nyugdíjba, vagy más vállalatokhoz mennek. — Ösztönzőek-e az anyagi, szociális juttatások, amifeladatokkal összefüggő jelentés ismertetése, Molnár Gyulának, a megyei tanács építési és vízügyi osztálya csoportvezetőjének előterjesztésében. Elöljáróban utalt arra, hogy a gyengén szennyezett légterű Békés megyében főként jó néhány ipari üzem, valamint a kommunális fűtés és a közlekedés rontja a levegő minőségét az egyes településeken. A szakértők jelenleg csaknem 830 légszennyező telepet, illetve forrást tartanak nyilván, bár a vizsgálatok alkalmával még ezeken kívül is felfedeztek újabb, környezetre ártalmas port, füstöt, különböző szaganyagokat kibocsátó létesítményeket. Például az Orosházi Üveggyárban, amely több mint 130 ezer forint bírságot fizet évente, a légszennyező források száma a százat is meghaladja. Hasonló a helyzet a tégla- és cserépiparban, ahol inkább az alapanyagok előkészítése és a hulladékok tárolása, kezelése közben szennyeződik a környék levegője. A kézhez kapott írásos, jelentés és a hozzá csatolt mellékletek is igen átfogó képet adnak a különböző ipari ágazatok helyzetéről, a mérések, ellenőrző vizsgálatok eredményeiről, s nem utolsósorban a befolyt bírságok összegéhez aránytalanul kevés úgynevezett levegőtisztaság-védelmi alap felhasználásáról is. Ezzel kapcsolatos az a táblázat, amelyen az 1984. évre előirányzott 250 ezer forint várható felhasználását tüntették fel a szakemberek. Eszerint a megengedhető kibocsátási normák (emissziónormák) meghatározása 3 termelő üzemben, az általános mérésekre pedig 11 vállalatnál, illetve intézményben került sor ebben az évben. A beszámolót élénk vita követte. Sokan mondtak véleményt az elhangzott megállapításokkal. javaslatokkal kapcsolatban. Többen is indítványozták, hogy a felettes szervek szigorúbban járjanak el azokkal szemben, akik a légszennyezésre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Ugyanis az elmúlt időszakban az ellenőrök 20 lég- szennyező helyet fedeztek fel, s ezeket utólag kellett adatszolgáltatásra kötelezni. Bukovinszky István I két az új belépőknek ajánlani tudnak? — Úgy érzem. igen. Nem teszünk különbséget régi dolgozó, és új belépő között. Teljesítményre, minőségre fizetünk. Nemcsak munkabért, prémiumot is! — Átlagban, egy mosodá-' ban hány embernek, milyen mennyiségű ruhát kell megmozgatnia? — Napi 40 mázsa textíliát kezel 24 ember. — Szükséges-e a vállalat gépparkjának korszerűsítése? — A jelenlegi kapacitás mellett ésszerűtlen lenne, már azért is, mert a mostani gépeket 1975—80 között állítottuk üzembe. Elvben tehát még néhány évig jól kell működniük, s azt hiszem, ezzel nem is lesz probléma. — Beszéltünk kárról, és szakember-ellátottságról, anyagiakról és korszerűsítésről. A vállalati bepillantás után térjünk vissza az elinduláshoz, a panaszokra, káresetekre, egyszóval a minőségre. Ha vállalati szinten elhanyagolható is a hibaszázalék, semmiképpen nem az lakossági szempontból. Nem félnek a konkurenciától? — Mi teremtettünk konkurenciát azzal, hogy nyolc egységet három évre szerződésbe adtunk. Hiszem azt, hogy ezzel a módszerrel nemcsak a szerződő fél. hanem — Nem látták errefelé a postást? — Dehogynem, nekem is hozta a nyugdíjat, az előbb még az utca végén járt! — próbál útba igazítani bennünket egy idősebb férfi Csanádapácán, a Dózsa Syörgy utcában. Ez a környék tartozik ugyanis Harangozó Pali bácsihoz, aki 62 évesen, nyugdíjasán tavaly decemberben újra a nyakába vette a postástáskát. Az utcákat hiába rójuk. Itt is látták, ott is látták, mégsem leljük. Végül is a postahivatalban sikerül sort keríteni egy kis beszélgetésre. 1981. január 1-tól vagyok nyugdíjas — tolja följebb a homlokán a meleg kucsmát. — Eleinte helyettesíteni jöttem be, hívtak, meg ajánlkoztam is. Mondtam, ha munkaerő kell, csak szóljanak, itt lakom a közelben. December 19-től azután, a nyugdíj mellett ismét munkát vállalt Pali bácsi. Most éppen a nyugdíjat hordja, no meg a tv- és újság-előfizetési szelvényeket. — Az a helyzet, hogy szívesen csinálom, nagyon megszoktam én már 30 év alatt a postánál! Van otthon kert, 400 négyszögöles, locsolásra állítottam be, meg jószág is, de az a munka kevés nekem. Na, meg ugye, anyagilag is elég jól járok. A falunak azon a részén, amerre Pali bácsi jár, sok az idős ember. Sokszor jó szóval, tanáccsal is ellátja őket. — Most sok helyen maBékés megyében a kisiparban tavaly két halálos, két csonkulásos és 72 három napon túl gyógyuló üzemi baleset történt. A bajok megelőzését segíti elő, hogy jelenleg már a KIOSZ Békés megyei titkársága olyan tűz-, környezet- és munkavédelmi felügyelőt alkalmaz, aki szakmailag képzett. Az ő feladata a munkavédelmi hálóelsősorban a lakosság jár jól. Előzékenyebb, kulturáltabb kiszolgálást kap. az üzletvezető fokozottabb figyelmet tud szentelni arra. hogy minőségi kifogás ne fordulhasson elő. Anyagi és erkölcsi érdeke fűződik ahhoz, hogy minél több ügyfelet nyerjen, és nem utolsósorban tartson meg, hiszen ez az utóbbi a nehezebb! De konkurrencia számunkra a háziasszony is a maga korszerű mosógépével, és olyan tisztítószerekkel, amelyekhez estleg mi hozzá sem juthatunk. Volt időszak, amikor a Hattyú jelentette a komoly ellenpartnert. Ez a „párharc” ma már eldőlt a mi javunkra. Felmérések szerint ugyanis 55—60 százalékban mi szolgáljuk ki a megye lakosságát.. . — Terveznek-e új szolgáltatást a közeljövőben? — Terveztünk és tervezünk folyamatosan. De sajnos, nem mindig érjük el a kívánt hatást, öt évvel ezelőtt például, amikor az áraink még alacsonyabbak voltak, egy olyan akciót hirdettünk meg, amely szerint 50 forintig ingyen tisztítjuk ki a behozott textíliát. Ezer családhoz juttattuk el a kedvezményről szóló borítékot — 15 százalékban vették igénybe! A múlt évben meghirdetett kampányunknak már 30 százalékkal volt nagyobb sikere. gyaráztam, hogy miért külön papíron kapták a 70 forintot, ugye az az árkiegészítés, aztán meg a tüzelőutalványt! Sokan nem is tudják, mi az a hosszú papír. Nagyon a lelkűkre kötöttem, vigyázzanak rá. — Beszélgetés közben sokminden szóba kerül. Vajon mi foglalkoztatja most leginkább az öregeket? — Hát, az emelés! Osztanak, szoroznak, de azért ne higgye, hogy zúgolódnának. Azt mondják, csak rosszabb ne legyen. T. I. Fotó: Veress Erzsi zat kialakítása, valamint az oktatás és az ellenőrzés megszervezése. A balesetveszélyes szakmákban dolgozó kisiparosoknak munkavédelmi vizsgát kell tenniük, és minden új műhely üzembe helyezésére csak a munkavédelmi bizottság ellenőrzése után és hozzájárulása alapján kerülhet sor. (p. b.) Próbálkoztunk a bérágynemű házhoz szállításával. Nem igényelték. Pedig 3500 családot érintene. Újszerű forma a mozgófelvétel. Olyan kistelepüléseket látunk el ezzel a szolgáltatással, ahol nincs felvevőnk. Kevesen tudják — legalábbis kevesen veszik igénybe —, hogy szalonjainkban javításokat is vállalunk. Fehérneműkre, zakók béléscseréjére stb. gondolok. Tervezzük új szolgáltatásként a tolltisztítást. Programba vettük a lakossági ruhafestést. Elképzeléseinkben szerepel egy olyan autómosási szolgáltatás, amellyel egyidejűleg a kárpittisztítást is elvégeznénk. Végül, de nem utolsósorban; ez évben talán lehetőségünk nyílik arra, hogy egyes szolgáltatásunknál árcsökkentést hajtsunk végre, remélhetőleg a lakosság megelégedésére ... Hisszük, hogy a Patyolat tervei valóra válnak. Nem mindegy viszont, hogy hogyan! Akkor lennénk igazán elégedettek, ha a minőségi kifogások 105-ről nullára csökkenének. Ez nemcsak a feltételeken múlik, hanem az ott dolgozók lelkiismeretes munkáján is. Béla Vali Patyolattisztán... Autómosás és kárpittisztítás Munkavédelem a kisiparban
