Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

IZHilUKTiM 1984. február 8., szerda o A népgazdaság munkaerömérlege Emelkedik az ENCI csillaga A Központi Statisztikai Hivatal' legújabb adatai sze­rint az 1976. évi 59-ről nap­jainkig 57 százalékra esett vissza a munkavállalási ko­rúak — a 15—55 éves nők, illetve a 15—60 éves férfiak — részaránya. Számuk mintegy 6,1 millió, s közü­lük 4 millió 970 ezer az aktív kereső, 123 ezerrel kevesebb, mint 8 évvel ezelőtt A vál­tozások következtében 100 dolgozóra 115 eltartott jut, nyolccal több, mint az el­múlt évtized közepén. A KSH felméréséből az is kitűnik, hogy az aktív kere­sők nemenkénti összetétele fokozatosan a nők javára tolódik el, arányuk 45,1 szá­zalék, szemben a 8 évvel ko­rábbi 43,7 százalékkal. Magyarországon évtizede­ken keresztül tartott a dol­gozóknak a mezőgazdaságból a népgazdaság más területei­re való átáramlása. Ez a folyamat az V. ötéves terv' idején lelassult, az utóbbi három évben pedig már el­lenkező irányú változás ta­pasztalható. A hatvanas évek végéig döntően az iparban és az építőiparban dolgozók aránya növekedett, az élet- színvonal és az életmód vál­tozásával párhuzamosan azonban mindinkább előtér­be kerültek a gazdasági, egészségügyi, szociális, kul­turális és egyéb szolgáltatá­sok, valamint a bővülő ide­genforgalom létszámigényei. A hetvenes évek közepén a nem mezőgazdasági ágaza­tokban dolgozók egyötödét A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat raktárai­ból már szállítják a keres­kedelmi hálózatba a tavasz- szal felhasználásra kerülő növényi szaporítóanyagot. A kistermelők érdeklődése nagy; a piackutatás szerint minden eddiginél gazdagabb Tavaly ősszel azt mondta Varga Gyuláné, a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat orosházi üzeme labora­tóriumi brigádjának a veze­tője, hogy az 1983. évi ered­ményük alapján ismét visz- szaszerzik a legjobbaknak járó címet. Majd beszámol ngkem erről 1984-ben, ami­kor kihirdetik, hogy a szo­cialista brigádok milyen fo­kozatot értek el. A napokban fel is keres­tem a brigádot. Éppen a bri­gádvezetők tanácskozása és a címek odaítélése után. Varga Gyuláné lehangoltan érke­zett vissza a laborba, és ami­kor közölte a társaival, hogy ismét csak az ezüst fokozatra tartották érdemesnek a bri­gádot, mindenki elkomoro- dott. Különösen akkor, ami­kor Varga Gyuláné arról is tájékoztatta a társait, hogy mi volt az indok. Egyszerű­en az, hogy sok a jól dolgozó brigád. Ha mind megkapná a megérdemelt erkölcsi elis­merést, egy részét nem tud­nák anyagilag is honorálni. 0 Ismerkedjünk meg egy ki­csit jobban a laboratóriumi Dégen Árpád Szocialista Bri­gáddal. Története röviden: 1969-ben alakult, s az évek során kétszer érdemelte ki a Vállalat Kiváló Brigádja cí­met, tízszer pedig az arany­koszorús jelvényt. Az utób­bi két év nem volt számuk­ra annyira sikeres, mint az előző tizenkettő, de —ahogy mondják — csak az elbírálás furcsaságai miatt. Máskülön­ben a brigád 1982-ben és 1983-ban is a követelmé­nyeknek, illetve a vállalásá­nak megfelelő szinten telje­sítette a feladatát. Egyébként érdemes tudni,' foglalkoztatták, ma pedig már csaknem egynegyedét alkalmazzák a szolgáltatási jellegű munkahelyeken. Az iparban, építőiparban, va­lamint a közlekedés és hír­közlés területén csökkent a dolgozók létszáma, az ada­tok szerint azonban növekvő mértékben végeznek ipari tevékenységet más, főként a mezőgazdasági ágazatba so­rolt üzemekben is. A kereskedelemben — igaz, mérsékelten — gyara­podott a foglalkoztatottak száma. Arányuk is növeke­dett, jelenleg eléri az ösz- szes dolgozók 10 százalékát. A szellemi dolgozók lét­számgyarapodása az utóbbi években elsősorban az egész­ségügyben, a szociális és kulturális munkaterülete­ken volt jelentős, 16,8 szá­zalék. Az igazgatási, gaz­dasági munkakörökben is viszonylag lényeges a szám­szerű növekedés, főként az utolsó két évben. A műsza­ki foglalkozásúak körében nem történt lényeges válto­zás, a számviteli-ügyviteli munkaköröket ellátók lét­száma pedig csaknem egyti- zedével csökkent. A szelle­mi foglalkozásúak alkotják ma az aktív keresők több mint egynegyedét, 26,1 szá­zalékát. A kisárutermelők és kis­kereskedők száma emelke­dett ugyan az utóbbi évek­ben, de az aktív keresők kö­zötti részarányuk továbbra sem jelentős: 3,7 százalék. készletekre lesz szükség ah­hoz, hogy a vetőmag-kiren­deltségek megfelelhessenek a várakozásnak. Mindent egy­bevetve az idén 45,5 millió tasak vetőmagot kínálnak majd a kistermelőknek, a kertészkedőknek, a ház körül virágot, zöldséget termesz­tőknek. hogy a termelő gazdaságok­ból és az egyéni termelőktől beérkező vetőmag feldolgo­zásának a folyamata a la­boratóriumban kezdődik. Minden szállítmányból min­tát vesznek, megvizsgálják a mag tisztaságát, csírázóké­pességét, megmérik a víz­tartalmát és ennek alapján határozzák meg: érdemes-e felvásárolni, vagy sem. Ha igen, akkor javaslatot tesz­nek a feldolgozás további fo­lyamatára. A vetőmagnak való alkal­masságot végül is a Növény- termesztési és Minősítési In­tézet Békés—Csongrád me­gyei területi központja mondja ki, amelynek Farkas István az egyik képviselője. Ö így vélekedik a brigád tagjairól: — Szakmailag igen jók, valamennyien technikusok és magvizsgáló szakvizsgával rendelkeznek- A munkájuk pontos és jól összehangolt. Jelentős — az össztermelés 17—18 százaléka — export. Ami a termelőkhöz kerül, az kifogástalan, a szabványnak megfelelő. E szép elismerés elhangzá­sa után megkérdezem Zsol~ dós Gábornétól: — Mi a véleménye a bri­gád elbírálásának módjáról? — Mit tehetünk? Nincs más, el kell fogadni. Külön­ben egyetértek a brigádveze­tővel abban, hogy ha nincs elég pénz, akkor is ítéljék oda azt a fokozatot, amit ki­érdemelt a brigád. Legfel­jebb adjanak kevesebb pénzt. Horváth Ferencnéneic ha­sonló a véleménye. Móga Mihályné, a szak- szervezeti bizalmi, aki ugyancsak helyteleníti az el­járást és megjegyzi még­Alföldi olajmunkások a bányászati alapítványért Átlagosan egynapi kerese­tüket ajánlották fel a múlt évben létrehozott Bányá­szati Alapítvány javára az alföldi olajbányászok. Ez azt jelenti, hogy a Kőolajku­tató Vállalat, illetve a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat dolgozói együttesen egymillió forintot meghaladó összeggel gyara­pítják az alapítványt, amely munka közben életüket vesz­tett, vagy súlyosan sérült bányászok és családtagjaik megsegítésére, a gyógyító és rehabilitációs intézmények fejlesztésére, továbbá azok- nak.a jutalmazására szolgál, akik kimagaslóan járulnak hozzá a bányászat biztonsá­gának növeléséhez. Új paradicsomfajták Külföldön is sikere van az új magyar paradicsomfajtá­nak. Tavaly negyven tonna, az idén 60 tonna vetőmagot rendeltek belőlük, nagy nyu­gati vetőmag-forgalmazó cé­gek. Mint a nagy tételű vá­sárlásokból is' következtethe­tő, számos európai ország­ban magyar paradicsomfaj­tákkal váltották fel a régi, nyugati fajtákat. Verseny- képességükről természetesen már korábbam meggyőződ­tek: az új kecskeméti fajták kemény bogyójúak, egyenle­tes pirosra érnek, ebből adó­dóan több a festékanyaguk, gazdagabbak ásványi sók­ban és vitaminokban. A kecskeméti kutatók a követ­kező években tovább akar­ják bővíteni a választékot. Az idén például 13 új ne- mesítésű fajtát mutatnak be a hazai és külföldi terme­lőknek, vetőmag-értékesítő cégeknek. Az újdonságok között van az üvegházi ter­mesztésre alkalmas folyton növő „Gála”, a fólia alatti hajtatásra ajánlott „Módi”, K—3 és „Tini”. A szabad­földi „Korall” és a „Sláger” fő előnye, hogy bőtermő és a szórt fényt is kitűnően hasznosítja. — Azt mindnyájan belát­juk, hogy ha a vállalatnak nincs elegendő pénze, nem tud annyit fizetni, mint amennyi a szocialista brigád­cím egy-egy fokozatával hi­vatalosan jár. Az egyévi tö­rekvéssel valóságosan elért fokozat megvonása azonban helytelen, mert gyengíti a vezetés iránti bizalmat. — Ezek után nem lesz folytatás? — kérdezem a brigádvezetőtől. — De igen. Folytatjuk azt, amit 1969-ben elkezdtünk. Sőt, még jobban fogunk igye­kezni, hogy bebizonyítsuk: továbbra is méltók vagyunk az arany fokozatra, illetve a Vállalat Kiváló Brigádja címre vagy talán ennél még többre is. 0 Tehát, ha a vállalatnak nincs elegendő pénze és sok a kiemelkedően jó brigád, akkor azok egy részét le kell „fokozni”? Balázs Jánossal, az SZMT munkatársával beszélgetek eiTŐl a kérdésről, aki a kö­vetkezőképpen tájékoztat: — Most az aranykoszorús fokozattal brigádtagonként 800, az ezüsttel 600, a bronz­zal 500 forint jár. Az 1984. évi eredmény elbírálásánál már más lesz a helyzet. Ha a brigád teljesíti az egy-egy fokozattal kapcsolatban meg­határozott követelményeket, akkor azt a fokozatot meg is kell kapnia. A jutalom ösz- szegét azonban a vállaiat szabja meg, ami azonban nem lehet kevesebb 500 és több 3 ezer forintnál. Ez utóbbi ugyanis a Szakma Ki­váló Brigádja címmel jár, s, az nem vállalati, hanem köz­ponti elismerés. Pásztor Béla Tavaly áprilisban „Mély' ponton az ENCI” címmel ír­tunk a Népújságban a Gyo- maendrődi Cipész Szövetke­zetről. Bizony nem sok jót tudtunk elmondani a nagy múltú szövetkezetről. Tőkés exportjuk egyharmadára esett vissza, régi hagyomá­nyos piacokról szorultak ki. A bajok okát akkor — a kül­ső körülmények mellett — a vezetésben láttuk. Azóta a helyzet gyökeresen megváltozott. A KISZÖV vé­leménye szerint az ENCI ma egyike a legjobbaknak, na­gyot léptek előre nem egész egy év alatt. Érdemes tehát megnézni: mi újság most a gyomaendrődi cipészeknél. Gyökeres változások — Bár az akkori cikk minden megállapításával nem értettünk és most sem értünk egyet, azt azért el kell ismernem, hogy sok igazság volt benne — kezdi a beszélgetést Nyiri Mihály, a szövetkezet elnöke. — Sok minden ellenünk játszott ab­ban az időben, több nagy partnert vesztettünk el, és ilyen kiesést nem lehet rö­vid időn belül pótolni. De ennyivel le is zártuk a múlt feszegetését, nézzük inkább a jelent és a jövőt. Nos, ami a jelent illeti, az ENCI nagyszerű évet zárt. Termelési értékük az 1982-es 322 millió forintról 335 mil­lióra nőtt, az exportértékesí­tés 213-ről csaknem 215 mil­lió forintra. Ez a növekedés nem túl jelentős, de az már igen, hogy a dollárelszámo­lású kivitel 32 százaléknyit emelkedett, és meghaladta a 47 millió forintot. Sok mindent tett a szövet­kezet vezetése azért, hogy az ENCI elmozduljon a mély­pontról. Új vevőket kerestek és igyekeztek elkerülni a ré­gebbi hibát, már mint azt, hogy az export zömét egy­két nagy partnernek szállí­tották. Amikor a recesszió miatt ezek a vevők megszün­tették vásárlásaikat, csak­nem csődbe jutott a szövet­kezet. Most az NSZK-ba. Ausztriába, az USA-ba, Ka­nadába, és Dániába szállíta­nak. A sok vevő természete­sen többletmunkával jár, de biztonságot is ad: aligha va­lószínű, hogy valamennyi or­szágban egyszerre csökken a női cipők iránti kereslet. A hagyományos szilárd szerkezetű konténerek he­lyett ponyvaszövetből ter­veztek és készítettek szállí­tótartályt a Szegedi Kender­fonó és Szövőipari Vállalat szakemberei. A csekély sú­lyú és a szállítás befejezése után összehajtogatva köny- nyűszerrel visszaszállítható Az igazság persze az, hogy akárhány új vevővel is ke­rül kapcsolatba az ENCI, azok valamennyien meg­egyeznek egyben: .ragaszkod­nak a pontos szállításhoz és a kiváló minőséghez. Régeb­ben ezzel is voltak .problé­mák, de napjainkra sikerült megoldani ezt a nehéz kér­dést. A recept egyszerű: az anyagi érdekeltség erőteljes növelése. Minden üzemben bevezették a mennyiségi és minőségi bérezést, és a ren­delkezésre álló pénzt diffe­renciáltan osztják el: első­sorban a kulcsreszortok dol­gozói kapják a prémiumot. Ez nem valamiféle szubjek­tív megkülönböztetés, éppen azért hívják ezeket kulcs­reszortoknak, mert itt dől el. milyen minőségű lesz a vég­termék. Ösztönző bérezés Az új ösztönzési rendszer eredménye önmagáért be­szél: az első osztályú termé­kek aránya 90,2 százalékról 94,2 százalékra nőtt, az osz­tályon kívüli pedig 2,4 szá­zalékról 1,5 százalékra csök­kent. A minőség javulása azt jelenti, hogy 40 ezer párral nőtt az első osztályú cipők száma, és ez 4 millió forint » többletbevételt hozott a szö­vetkezetnek. Sikerült megoldani azt is, hogy takarékosabban bánja­nak a drága, felső bőrökkel. A szabászaton anyagmegta­karítási prémiumot tűztek ki a dolgozóknak, akik rájöttek: jobban járnak, ha valamivel lassabban, de több odafigye­léssel folytatják munkáju­kat. Néhány hónap alatt ki­alakult az az optimális mun­katempó, mellyel teljesíteni tudják a darabnormát, és minimálisra csökkent a sza- bászati veszteség. Bár az eddigiekben sok jót elmondtunk már az ENCI- ről, tévedés lenne azt hin­ni, hogy minden gondjuk megoldódott. Erről szó nincs, sőt akad olyan probléma, amely súlyosabbá vált az el­telt időben. Nem sikerült megállítani a létszám csök­kenését, egy év alatt tíz szá­zalékkal, 643-ról 581-re fo­gyott a gyomaendrődi köz­ponti telep munkáslétszáma. Ezzel a csökkenéssel gya­korlatilag a tűrőképesség ha­táráig jutott a szövetkezet, ha még tízen-húszan elmen­konténerek kiválóan alkal­masak például műtrágyák, vagy különféle műanyag granulátumok ömlesztett to­vábbítására. Ez utóbbi célra vezette be alkalmazását az új gyárt­mány első megrendelője, a Szegedi Kábelgyár. Égy ponyvakonténerben egy köb­nek, az már komoly gondo­kat okozhat a termelésben. Segítenek a szakcsoportok Mivel Gyomaendrődön nem várható, hogy hirtelen bővülni fog a munkaerő-kí­nálat, a szövetkezet igyekszik kooperációval biztosítani a termelést. A már régóta meg­levő medgyesegyházi és bat- tonyai telephelyek mellett Dévaványán is létrehoztak egy üzemet, melyben — a téesszel együttműködve —• százan dolgoznak. Itt komp­lett cipőfelsőrészeket készíte­nek, és most folynak a tár­gyalások arról, hogy ötven százalékkal növelik a későb­biekben a létszámot. Sokat segítenek a terme­lésben a szakcsoportok. Elő­dig 70-en vettek részt a munkában, most újabbak alakultak és így már több mint százan vannak. A szak­csoportok tagjai otthon dol­goznak, ehhez a szövetkezet megfelelő gépeket adott. Csak a legjobb szakmunká­sok vállalhatnak ilyen mun­kát, ugyanis a kiszabott bőr­ből a teljes felsőrészt el kell készíteni. Minden munkamű­velethez érteni kell, nem úgy, mint az üzemen belüli szalagszerű termelésnél, ahol élég egy-egy munkafolyama­tot megtanulni. Szigorú a minőségi átvétel is. a szövet­kezet csak első osztályú ter­méket fogad el, a másodosz­tályért már kártérítést kell fizetni. A szigorú előírásokat ter­mészetesen megfelelőképpen honorálja is az ENCI, jól le­het keresni az otthoni mun­kával. Erre a pénzre szük­ségük is van a dolgozóknak, mert a szövetkezetben még mindig meglehetősen ala­csony a bérszínvonal. De az egymásrautaltság kölcsönös, mert az ENCI, idei terveinek teljesítésénél, nem nélkülöz­heti a szakcsoportok munká­ját. A piaci kilátások ugyanis kitűnőek, már az első ne­gyedévben több tőkés expor­tot bonyolítanak le, mint ta­valy fél év alatt. Gyakorla­tilag a váratlan rendelésekre tartalékolt kapacitáson felül az egész éves termelést már szerződésekkel lekötötték a partnerek. méter műanyag szemcsét szállítanak közvetlenül a vegyi kombinátból a kábel­gyárba. Ez a megoldás ol­csóbb és gazdaságosabb a hagyományos szállításnál, néhány száz ponyvakonté­nerrel megoldják évi mint­egy 10 000 tonna műanyag szemcse szállítását, s ezzel körülbelül tízmillió forintot megtakarítanak. Tavaszi vetőmagellátás „Csak” ezüstkoszorús lett a labor-brigád Az anyagtakarckossági prémium bevezetésével csökkent a szabászaton a veszteség Kép, szöveg: Lónyai László Konténerek — ponyvából a

Next

/
Thumbnails
Contents