Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-08 / 32. szám
1984. február 8., szerda lonoszféra-kutatás Békéscsabán Zichy Mihály művei a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában A terepjáró néha vészesen oldalra dől. Ha nem tudnám, aligha hihetném, hogy egy ízig-vérig modern kutatási terület otthona felé visz ez a bekötő út. — Igaz, a körülményeink mostohák, de még ez év novemberében kész lesz az új obszervatórium — mondja Kurucz Gyula, a békéscsabai meteorológiai obszervatórium vezetője. Végre feltűnik az állomás acélantennája, s a dülöngélő kocsi révbe ér. Hol is kezdjük, hogy mindenki megértse e sajátos kutatóterületet, az ionoszfé- ra-kutatást? A héttagú obszervatórium vezetőjén kívül még egy kutató, Szudár Béla van jelen, s most felváltva próbálják elmagyarázni a lehető legközérthetőbben e kutatás lényegét, módszerét, célját. Ameddig a dolog egyszerű: 1964 óta folyik ez a munka Békéscsabán, azelőtt a fővárosban végezték ezt a kutatást. S akkor most ugorjunk! Bele a tudomány kellős közepébe! Mi is az ionoszféra? Ez a réteg hatvan kilométer magasságban kezdődik, és körülbelül ezer kilométer a felső határa. Nevét az állandó ionizációról kapta. A nap ultraibolyántúli sugárzása az ebben a rétegben található nitrogén, oxigén és más, csekély számú elemek atomjainak külső elektronhéjáról elektront szakít le. Az elektronját vesztett, pozitív töltésű atom az ion. s ez a folyamat az ionizáció. Éjszaka ennek a folyamatnak a fordítottja, rekombináció zajlik, s az ionok, felvéve elektronjaikat, újra semleges töltésű atomokká alakulnak. Ez a jelenség különösen 100—110 kilométer között gyakori, az úgynevezett „E” rétegben. E felett található az ,,F” réteg. ahol az előbb említett sugárzáson kívül más hatások, így a föld mágneses terének hatása, a hőmozgás, és a kozmikus sugárzás is jelentős. Ezért ez a réteg éjszaka is fennáll, itt az ionok és az elektronok éjszaka is megtalálhatók. A század elején, a rádiózás elterjedésekor jöttek rá az ionoszféra létezésére. Pontosan azonban csak 1924- ben tudták ezt a réteget azonosítani. A rádiózásban azért nagy a jelentősége, mert a rövidhullámú rádióadások az ionoszféra közvetítésével visszaverődnek. S így nem szükséges nagy magasságú (300—400 méteres) és nagy teljesítményű (500—1000 kilowattos) adók építése. Az ionoszféra-kutatás célja megbízható frek- vencia-prognózsiok készítése. Ez azért lényeges, mert ebből megállapítható, hogy két pont között milyen frekvencián lehetséges az adásvétel. A rádióamatőrök ezt a prognózist már régóta használják. Távoli országok közötti rádiókapcsolat csak ennek segítségével biztosítható. (Érdekességként megemlíthető, hogy Husszein jordán király több magyar amatőr rádióssal létesített kapcsolatot a frekvencia-előrejelzések ismeretében.) Az ionoszféra megismerése alapkutatás-jelleggel folyik. így minden gyakorlati következménye, használhatósága e pillanatban még alig látható át a kutatás egy-egy újabb eredményének. A Békéscsabán használt berendezés 1981 óta van a szolgálat tulajdonában. A készülék ausztrál gyártmány, mely- lyel 800 kilométer magasságig tudják a légkört megszondázni. Ez az eszköz tulajdonképpen egy impulzusokat kibocsátó rádióadóvevő, amellyel mérik a réteg magasságát és sűrűségét. A korábbi — jelenleg ipari műemlékként kezelt — magyar konstrukció 1958-ban a brüsszeli világkiállításon aranyérmes volt. Az ionoszféra-k utatás békéscsabai adatait havonta egy kiadványban regisztrálják, s ezt a kiadványt a világ összes hasonló obszervatóriumának elküldik, mint ahogy a világ összes hasonló obszervatóriuma is kiadványt készít saját kutatásairól, s azt eljuttatja a csabai intézetbe is. Perui, kanadai,- s ki tudja még honnan ideküldött füzetecskék mázsányi oszlopait látom magam előtt. Nem olvasmányok, az tény, de titokzatos számsoraik, adathalmazaik ki tudja, milyen fontos és nélkülözhetetlen eredmény- nyé állnak egyszer össze, ha majd az ionoszférát kiismeri az emberiség. — Az új obszervatórium avatására máris érezzék magukat meghívva — mondja Kurucz Gyula, miközben beszállunk a terepjáróba, hogy megtegyük a visszautat a sártengerben. Egy kicsit bepillantottunk a XXI. századba, s most zötykölődünk a XV.-ben. Hiába, ez a XX. század ... Ungár Tamás Fotó: Gál Edit Hangversenyciklus a rádióban Hagyomány már, hogy a rádió minden év tavaszán megrendezi hangversenyciklusát századunk zenéjéből. A sorozatra idén április 12. és május 17. között kerül sor. A rendezvény egyik fontos feladata, hogy nemzeti estek keretében bemutassa a legújabb külföldi kortárs zeneműveket, az adott ország zeneirodalmát és előadóművészetét reprezentáló muzsikus közreműködésével. A tizenegyedik alkalommal megrendezendő ciklusban dán és kubai zeneszerzők kompozícióit ismerhetik meg a hallgatók. A különleges hangszereken játszó Gert Mortensen és a gitárvirtuózként népszerű Jesus Ortega műsorán felcsendülő szerzemények magyarországi bemutatók lesznek. A „Századunk zenéje" további négy hangversenyének repertoárján is számos, hazánkban még el nem hangzott, illetve igen ritkán hallható zenemű szerepel. A programban napjaink zenéje mellett helyet kapnak a korábbi évtizedek olyan művei is, amelyek valamilyen ok miatt feledésbe merültek vagy ismeretlenek a hazai közönség előtt. Az idei sorozatban szerepel majd Benjamin Britten egyik utolsó alkotásának magyarországi bemutatója: A Curlew folyó című misztériumopera, amely a szerző Japánban tett utazásának hatására született. A hangverseny a Mátyás-templomban zajlik le, a poznani opera stúdiójának előadásában. A ciklusban a hazai zenei életet az Üj Zenei Stúdió együttese és a 180-as csoport képviseli. Fotópályázat kollégistáknak „Hétköznapok a kollégiumban” címmel fotópályázatot hirdet a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa a kollégiumi mozgalom 25. évfordulója al- kaljnából. A pályázaton részt vehet valamennyi középfokú tanintézeti kollégium és diákotthon lakója. A 18 x 24 centiméteres, fekete-fehér és színes képeket — legalább ötöt, de legfeljebb tízet — a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsához kell eljuttatni április 10- ig. A legjobb képeket megjelentetik az ifjúsági sajtóban, készítőik között hat díjat osztanak ki, s a pályamunkákból kiállítást is rendeznek. Zichy Mihály Az ember tragédiájához és Arany János balladáihoz készített rajzaival mindmáig a magyar irodalom legismertebb illusztrátora. Nem kisebb személyiség fedezte fel „vérbeli romantikusként" jellemezve — mint Théophil Gautier. Baudelaire barátja. Most ismét láthatjuk hosszú élete egy évtizedének munkásságát. Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában 1878. és 1888. között készült müveiből nyílt kiállítás. Hogy miért éppen ott? Zichy Mihály élete nagy részét Oroszországban töltötte, s a forradalmi demokratákkal rokonszenvezett. Rajzainak, festményeinek nagy részét a Szovjetunióban őrzik. Velencéből 1881-ben érkezett meg hajón Ogyesszába; onnan rögtön kaukázusi, tbiliszi barátaihoz utazott. Hja Csavcsa- vadze, a modern grúz Irodalom megteremtőjének köre fogadta be. 1882-ig Tbilisziben élt, és bejárta az egész Kaukázust. Rögtön nagy munkákba fogott: illusztrációkat készített Lermontov A Démon és Sota Ruszta- veli, A párducbőrös lovag című alkotáshoz. (A párducbörös lovag olyan eposza a grúz irodalomnak, mint a magyarban Zrínyi Miklós Szigeti veszedelme.) Zichy Mihály A párducbőrös lovaghoz a színházakban akkoriban szokásos élőképeket is betanította, ezzel is a haladó grúz értelmiség mellé állva. Ezúttal a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában egy olyan Zi- chy-múvet is láthatunk, amelyet eddig‘még sohasem állítottak ki Magyarországon: A pusztítás géniuszának diadala című festményéhez készített akvarell- vázlatát. Ezt Tbilisziből küldték a kiállításra. Gy. L. Zichy Mihály: Rusztaveli-illusztráció Zichy Mihály: A pusztítás géniuszának diadala (vázlat) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: A Magyar Dal- és Tánc- együttes műsorából. 9.39: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Beszélgetés Kiss Károly- lyal. 11.30: Schubert: I. szimfónia. 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.37: A figuráék szolgálója (elbeszélés). 15.05: Operettfelvételekből. 15.28: MR 10—14. 10.03: Gitármuzsika. 10.19: Kritikusok fóruma. 16.29: Az amatőr zenei mozgalom híradója. 17.05: Értesítem a t. Ügyfelet! (riport). 17.30: Évszázadok mesterművei. 18.02: Filmzene. 19.15: Gondolat. 20.00: Böngészde a Zenei Antikváriumban. 20.40: Népdalok. 21.05: A szomszédság nevében (regény). 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Madrigálok. 22.41: Beszélgetés a filmforgalmazás új rendszeréről. 22.56: Híres előadóművészek felvételeiből. 0.10: Toronyzene. PETŐFI RÁDIŐ 8.05: Kovács Andor gitározik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Népszerű hangszerszólók — zongorára. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Cigánydalok, csárdások. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Népzenei hagyományőrző műsor. 14.00: Palcsó Sándor énekel. 14.15: Verbunkosok. 14.35: Slágermúzeum. 15.25: Fúvószenekari hangverseny. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiatalok a seregben. 17.14: Barangolás régi hanglemezek között. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Operettdalok. 19.00: Külföldről érkezett. 19.20: Sport. 19.25: Prizma. 19.45: Az Euritmics együttes felvételeiből. 20.35: 139-660. 22.30: Könnyűzene. 23.20: Angot asszony lánya, (operett). III. MŰSOR 9.00: Muszorgszkij: Borisz Godunov (opera). 13.07: Barokk muzsika. 14.19: Zenekari muzsika. 15.15: Négy apának egy leánya (regény). 16.20: Magnóról magnóra. 17.00: A mikroszkopizálás úttörői. 17.30: Operákból. 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Kamarazene. 20.44: Bartók-művek. 22.20: Operaest. 23.12: A hagyományos zene Japánban. SZOLNOKI STÜDIŐ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Szerkesztő: Benkő Imre. Ifjúsági magazin. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Orosz nyelv. 8.25: Környezetismeret. 8.40: Angol nyelv. 9.15: Magyar irodalom. 9.50: Delta, (ism.) 10.20: A régensherceg (angol tv-film, ism.), 8/4. 11.10: Montreaux-i dzsesszfesz- tivál. (ism.) 14.40: Iskolatévé: Magyar irodalom. 15.55: Matematikai vetélkedő. 15.55: Allatmesék. 16.20: Lengyel utak (lengyel film), 11/6. 18.00: Téli olimpia (megnyitó ünnepség). 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Györgyike, drága gyermek (tv-játék). 21.40: Amerikai dokumentum- film-sorozat a CIA-ról. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.50: Csak gyerekeknek! • 18.20: Lengyel József: Igéző (tv-játék, ism.) 19.25: Johann Nepomuk Hummel (csehszl. film). 19.45: A lengyel kamarazenekar koncertje (lengyel film). 20.00: Tényképek a szocialista világról. 21.20: Francia tájakon. 21.40: Afrika messze van. Francia film. BUKAREST 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Előadóművészek. 20.50: Másolat. Játékfilm. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 14.25: A XIV. téli olimpiai játékok megnyitása. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.45: A fehér kő — tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Játékfilm. 21.30: Anny Hall. Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: A természet és az ember — művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napli^ 20.00: A XIV. téli olimpiai játékok megnyitása. 21.40: Zágrábi körkép. 21.55: A francia televízió vetélkedője. SZÍNHÁZ 1984. február 8_án, szerdán 15 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Németh László-bérlet 19 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Móricz-bérlet 15 órakor Orosházán: ALTONA FOGLYAI 19 órakor Orosházán: ALTONA FOGLYAI 1984. február 9-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Sebes György Szakközépisk. ea. 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI József Attila-bérlet 19 órakor Szentesen: BOLHA A FÜLBEN MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Csillaghullás, 8-kor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és du. 4_kor: Hanyatt-homlok, 6 és 8-kor: Tű a szénakazalban. Békéscsabai Terv: E. T. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Vízipók-csoda- pók, fél 8-kor: Kémek a lokálban. Gyulai Petőfi, 3-kor: A teknős és a sün, 5-kor: Zsaru, 7-kor: Filmklub. Orosházi Partizán: Jegesmedve a porondon. Szarvasi Táncsics: Excalibur I—II.
