Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-05 / 30. szám
1984. február 5., vasárnap iZHilUKTlltj Ötletpályázat — sporteszközökre A SZOT testnevelési és sportosztálya, a KISZ KB sport- osztálya és az Alkotó Ifjúság Egyesülés pályázatot hirdet olyan újszerű tömegsporteszköz ötletére, illetve kivitelezésére, amely egyénileg vagy kisebb csoportokban lakásban, szabadban, játszótereken, fedett és nyitott sportlétesítményekben' széles körben alkalmazható a fizikai állapot javítására. A pályázat célja: Olyan új sporteszközök és segédeszközök kifejlesztése, amelyek megvalósítása, forgalmazása és használata révén új mozgásélményekhez, vetélkedési alkaimazhoz jutnak a testnevelés és sport résztvevői, és amely újabb tömegek érdeklődését keltheti fel a testedzés iránt. Részvételi feltételek: A i ályázaton részt vehet minden magyar állampolgár, kétvagy több tagú kollektíva, amennyiben a pályázat célkitűzéseinek megfelelő anyaggal jelentkezik. Sem egyénileg, sem kollektívában nem vehetnek részt azok. ■'kik a pályázat kiírásában, lebonyolításában közreműködnek, illetve a közreműködők hozátartozói. munkahelyi felettesei vagy beosztottjai. A pályamunkák díjazása: A díjak odaítéléséről bíráló bizottság dönt, amely a pályázatot kiírók, a gyártó és forgalmazó szervek képviselőiből alakul. > A bíráló bizottság a pályamunkák elbírálásánál figyelembe vészi, hogy — mennyire újszerű az ötlet — milyen a gyártásra kerülő sporteszköz hasznossága és várható' népszerűsége — mennyire balesetveszélyes — a tömeggyártás feltételei mennyire biztosíthatók. A bíráló bizottság döntésétől függően kiosztásra kerülő díjak a következők: I. díj 10 000 Ft. II. díj 5000 Ft. III. díj 11000 Ft. Ezen felül további 10 pályamű részesülhet jutalmazásban egyenként 2—2000 Ft értékben. Többszerzős pályamű esetén a díjazásból történő részesedési arányt a résztvevők egymás között döntik el. A pályázat beadása: A beküldött pályázatok minimálisan tartalmazzák a sporteszköz általános ismertetését, rajzát, anyagát, méreteit és egyéb adatait, valamint használatának leírását. A pályázatokat három példányban gépírással kell elkészíteni és jeligével ellátni. A pályázó az adatait — név, lakcím, munkahely, foglalkozás — zárt borítékban mellékelje a pályaműhöz. Egy borítékba csak egy pályázat három példánya helyezhető el. A pályázatok beküldési — postára adási — határideje: 1984. május 31. Cím: Alkotó Ifjúság Egyesülés, Budapest, Pf. 330. 1519. Az eredményhirdetésre 1984 szeptemberében kerül sor. Aszóoktatói tanfolyam Olimpiai történet — dióhéjban A nyugatnémet Claudia Massari, Leonardo Azzola műkorcsolyázó páros a téli olimpia „főpróbáján”, a budapesti Európa- bajnokságon Fotó: Fábián István A Békés megyei Testnevelési és Sporthivatal harmadik alkalommal rendezi meg az úszóoktatói tanfolyamot. Jelentkezhetnek mindazok, akik 18. életévüket betöltötték, érettségivel, illetve. középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, sportorvosi igazolásuk van, és természetesen úszni tudnak. Az elméleti foglalkozásokat hétfőn és csütörtökön, a gyakorlatiakat pedig a hét véA minap jól sikerült baráti találkozót rendezett a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság ifjúsági klubja Gyulán. Vendégeik a város világ- és Európa-bajnok modellezői; Szegedi Sándor, Múlt József és Molnár József voltak. A házigazdák nevében Szilágyi Ferenc köszöntötte a résztvevőket (képünkön középen), majd Máté István, az MHSZ gyulai városi titkára emlékezett a repülőmodellezés jubileumára: az idén lesz ugyanis 75 esztendeje, hogy gén tartják meg. Az előbbieket Békéscsabán, a TSH székházában (a jelentkezési lapokat is innen lehet igényelni, valamint a sportfelügyelőségektől). Az esti tanfolyamot elvégzők és vizsgázók a szervezett úszástanításhoz szükséges oklevelet kapják. Jelentkezési határidő: 1984. február 25. A jelentkezési Tápokat a megyei TSH címére kell eljuttatni. ez a sportág meghonosodott hazánkban. Szegedi Sándortól pedig a modellezők mindennapjairól tudott meg sok érdekeset a hallgatóság. S, hogy a vendéglátók lássák is, hogy mivel érik el világra szóló sikereiket Múlták, hoztak néhány modellt, s beszéltek a legfontosabb verseny- szabályokról is. Az est további részében Múlt József kommentálása mellett két színes filmet mutattak be, amelyek a svéd, holland, szovjet, osztrák helySPORT Ma A vasárnap kiemelkedő Békés megyei sporteseményei : ASZTALITENISZ: Újonc fiú és leány csapatverseny. Békéscsaba. Thurzó utcai általános iskola, 9.00. KÉZILABDA. XXVII. Népújság teremkézi labda-kupa, Békéscsaba, 2. sz. iskola, 8.30 órától. Mezőberény, 1. sz. általános iskola, 8.00 órától. LABDARÚGÁS. Előkészületi mérkőzés: Gyulai SE—Med- gyesegyháza, Gyula, városi sporttelep, 10.00. A lányok tőrversenyének dobogósai Fotó: Székelyhídi A Békés megyei Vívószövetség a közelmúltban rendezte meg a vívó úttörő- olimpiát, fiú és leány tőr. valamint kard fegyvernemekben. A viadal színvonalas összecsapásokat hozott, s a dobogós helyezéseket csak a találatarány döntötte el. Női tőrben gyulai, férfi tőrben békéscsabai, kardban orosházi siker született. Az első helyen végzett úttörők vesznek részt a körzeti versenyen. Eredmények. Leány tör: 1. Herjeczki (GYSE), 2. Rúna (Bcs. Előre Sp.), 3. Lciszt (GYSE). Fiú tör: I. Medgyes (Bcs. Előre Sp.). 2. Hrabóczky (GYSE), 3. Nagy (Bcs. Előre Sp.). Kard: 1. Rácz, 2. Ilovszky. 3. Cseh (mindhárom OMTK). színeken készített versenyeket idézték. Hogy teljes legyen a kép, színes diák sem hiányoztak az estről, miként a világversenyen nyert érmek, serlegek. Miközben a modellezők átvették az ifjúsági klub ajándékait, bejelentették, hogy a jövőben js szerveznek élsportolókkal, ismert emberekkel élménybeszámolókat. Legközelebb — valószínű február 24-én, pénteken este — Bal- ezó Andrást látják vendégül. Fotó: Török Zoltán I A szarajevói téli olimpiai játékok a nagy sereg;- B szemlék sorában a 14. ilyen eseményt jelentik 1984. február 7—19. között. S bogy a téli vetélkedések meglehetősen nehezen indultak be, annak fő oka a múlt század végének havas-jeges eseményei (a gyors- és műkorcsolyázók, illetve sífutók ilyen jellegű versenyeire kell gondolni) egyáltalán nem voltak népszerűek. így olimpiai méretű mozgalmat nem lehetett elindítani. Erőtlen törekvések voltak ilyesmire, a nyári olimpiák történetében például akadtak téli sportágak bemutató jellegű *jer- senyei is, de hosszú évtizedekig kellett várni arra, hogy a XIX. század végi elképzelésekből legyen valami. 1911. május 23-án Brunetta d’Usseax, a NOB olasz tagja kérdezte meg a mozgalomban vezető szerepet játszó sportvezetőket: vajon miért nem gondolnak téli olimpia szervezésére? Az akkori NOB-ülésen felvetett kérdés azután pozitív változást idézett elő. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságok párizsi ülésen 1914 júniusában a téli olimpiát akarók elérték, hogy bemutató jelleggel a gyorskorcsolyázó, síelő és jégkorong sportágakban a nyári játékokon rendezzenek versenyeket. Az ötlet jó volt, ám az I. világháború közbeszólt, s csak 1920-ban került sor erre, amikor műkorcsolyázók vetélkedtek, és a jégkorongozök is pályára léptek. Utóbb a jégkorong 1920- as antwerpeni csatáit elismerték az első olimpiai bajnokságnak. A téli játékok rendezése felé fontos lépés az 1923. április 8-i, római NOB-ülés, amelyen megbízást adtak Franciaországnak, hogy 1924-ben rendezzen egy úgynevezett „Téli sporthetet”. A feladatot Chamonix városa kapta, s nem sokkal a versenyek lezárulta után, 1925-ben, a prágai NOB-ülésen I. hivatalos téli olimpiává nyilvánították az ott lebonyolított versenyeket. Mit érdemes megjegyezni az egyes téli ötkarikás versenysorozatokról? I. Chamonix, 1924 Sportágak: sífutás, gyors- és műkorcsolya, négyes bobok, jégkorong. A sízők közül legszebb emlékként a tengerszint felett 1050 méterrel található francia üdülőhely a norvég Thor- leif Haug életében maradt meg, hiszen a 18 és 50 km- es sízésben nyert, ráadásul bronzérmet vehetett át az ugrásban is. A közönségsikert bizonyítja, hogy 10 000 néző jelent meg az eseményeken. A gyorskorcsolyázásban - a finn Clas Thunberg még Haugot is túlszárnyalta, mert 3 arany- és 1-1 ezüst-és bronzéremmel zárta a hosszúkor- csolyás csatákat. II. St. Moritz, 1928 Sportágak: a chamonix-i műsorhoz csatlakozik a szánkó. A svájci városban az időjárás nem állt a versenyek szolgálatába, mert a főn szinte lehetetlen körülményeket teremtett • a sífutóknak és gyorskorcsolyázóknak. Előbbieknél például megtörtént, hogy a reggeli rajtnál még fagypont körüli volt a hőmérséklet, de a későbbi startolóknál már nemcsak a plusz 25 fokos meleggel, de a felolvadt, latyakos hóval is alaposan küszködrtiük kellett. Thunberg folytatta az „aranygyártást”, újabb két elsőséghez jutott. A Nemzetközi Sí Szövetség (FIS), jelenlevő vezetői arról tárgyaltak, vajon az alpesi síelést nem lehetne-e felvétetni az olimpiai műsorba? III. Lake Piacid, 1932 Sportágak: a szánkó ezúttal elmaradt, viszont a sízés, gyors- és műkorcsolya, a jégkorong mellett bővült a bobban szerezhető érmek száma; a négyesek mellett a kettesek is bemutatkoztak. Számos gond nehezítette a lebonyolítást, mert a síversenyek hóhiánnyal küszködtek, s akadt anyagi természetű bonyodalom is. A bo- bosoknál rendkívül sok volt az edzéseken a sérülés, a német legénység például olyan súlyosan bukott, hogy a versenyen nem is tudtak indulni. „Helyetteseik” az Egyesült Államokban született német származású sportemberek voltak, akik jószerével akkor ültek először a gyors járműbe. Az amerikai rendezők is gondoskodtak meglepetésről: a gyorskorcsolyában egészen addig és azóta is a párosban történő futás jelenti a versenyformát. A tengerentúliak kitalálták, hogy az atlétikához hasonlóan többen fussanak egyszerre, s a selejtező csaták után a döntőben találkozzon a két legjobb. IV. Garmisch- Partenkirchen, 1936 Sportágak: megegyeztek a Lake Placid-ivel. A fizető nézők száma meghaladta a fél milliót. Ebben nagy szerepet játszott az. hogy az alpesi síelés is műsorra került. A német városban ugyanakkor csak az alpesi összetett viadalt bonyolították le, de ez is vonzotta a szurkolókat. A norvég Laila Schov-Nilsen nemcsak fiatal kora miatt (16 éves) került az érdeklődés középpontjába, hanem mert öt női gyorskorcsolyázó táv világcsúcstartójaként — alpesi síelésben nevezték ... Ráadásul tudni kell róla azt is, hogy jegyzett teniszjátékos volt. Honfitársa, Ivar ' Ballan- grud a gyorskorcsolyázásban villogott, 3 arany mellett egy ezüstérmet akasztottak a nyakába. Nagy csalódás érte a németeket, mert egyik bobszámban sem szereztek elsőséget. V. St. Moritz, 1948 Sportágak: az 1936-oshoz képest ismét szerepelt a szánkóversenyzés. A II. világháború után az előkészületek ragyogóan haladtak, minden idők legtöbb indulója volt várható. Jelentkezett például Ausztrália is, az alpesi síelésben kívántak indulni, de bal- szerencsések voltak, mert egyetlen olimpikonjuk lábtörést szenvedett, és természetesen nem indulhatott. A részvételi csúcs így is az évkönyvbe került, 77 no mellett 636 férfiversenyző bizonygatta tudását. Nagy vitát kavart az amerikaiak „húzása”,- megjelentek unyan- is két, egymással rivális szervezet jégkorong-válogatottjával. Az AHA szövetséget képviselő legénység végül elindult, negyedik lett, de később törölték összes eredményét. A havas lejtőkön feltűnt egy sokat kockáztató, vakmerő francia fiatalember, Henri Oreiller: a lesiklásban és a kombinált versenyben is győzött. Ö már akkoriban indult autós versenyeken is, s ez lett a végzete: 1962-ben Párizs környékén egy autós gyorsasági futamon életét vesztette. Nagyszerű mesterségbeli tudásról tett tanúbizonyságot Csehszlovákia jégkorongcsapata, 0—0-ra játszott Kanadával, s a sportági ,,tanító- mester” csak annak köszönhette újabb aranyérmét, hogy a többi ellenféllel szemben jobbak voltak az eredményei VI. Oslo, 1952 Sportágak: sífutás és -ugrás, alpesi síszámok, gyors.- és műkorcsolya, bobsport, jégkorong. Először — és vélhetően utoljára — fordult elő, hogy az olimpiai lángot nem Olympia városában gyújtották meg. Morgedalban lobban- tották lángra a fáklyát, abban a városban, ahol a norvégok „síhőse”, SondreNord- heim született. Az alpesi sízők között a 19 éves amerikai versenyzőnő, Andrea Lawrence-Mead sziporkázott: megnyerte a műlesiklást és óriás műlesiklást, majd a triplázáson törte a fejét. A lesiklásban azonban bukott, súlyosan megsérült, így álmai szertefoszlottak. A bobosoknál Németország csapatának vezetői furcsa dolgot eszeltek ki: rájöttek, hogy ha legénységük testsúlyát növelik, nagyobb sebességet érnek el. Ezért például kettesbobjuk tagjai, Üstlerés Nieberl összesen — természetesen bobjukkal együtt! — 236,6 kg-ot nyomott. Az olimpia után a Nemzetközi Bob Szövetség határozatot hozott, amelyben maximálta a kettes- és négyesbobok össz-versenysúlyát. A kettesek azóta nem haladhatják meg a 200, a kvartettek pedig a 400 kilót. (MTI) (Folytatjuk) összeállította: Szabó Sándor Világbajnokok a KÖVIZIG klobban BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Telefon : 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesitő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vivő úttörök
