Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-28 / 49. szám

1984. február 28-, kedd A Fejér megyei Aba község határában nyolc termelőszövetkezet társulásában épült agrokémiai központban már a tavaszra készülnek. A társuláshoz tartozó 26 ezer hektáros területre 24 ezer tonna — folyékony és szemcsés — műtrágyát készítenek elő a kiszállításhoz. A képen: folyé­kony műtrágyát tankol a tartálykocsi " (MTI-íotó: Kabáczy szilárd felvétele — KS) Munkavédelmi szemle egy épíkezésen Az új Békés megyei könyv­tár építése és a régi átala­kítása — Kárpáti Károlynak, a Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat építésvezető­jének a tájékoztatása szerint — 110 millió forint értékű munka. A befejezés határ­ideje szeptember 30. — El is készül addig? — kérdezem tőle, tudva azt, hogy ez már módosított ha­táridő. Nem mond kereken „igen”-t. Véleménye szerint a megvalósulás főként a szak- és a szerelőiparon mú­lik. Pontosabban meghatá­rozva azokon, akik Svecz Mihály és Tóth Tamás rész­legvezetőhöz tartoznak. An­nál inkább lehet állítani, mert most az építkezésen dolgozik Rusznák Pál kőmű­ves- és Dobos József villany- szerelő brigádja, ami bizto­síték arra, hogy a szak- és a szerelőipar a meghatározott időben folytassa a munkát. Ez a két brigád arról neve­zetes, hogy soha nem késik és mindig kifogástalan mun­ka kerül ki a keze alól. * * * Dolgozni természetesen csak biztonságos körülmé­nyek között érdemes és sza­bad. Vajon milyen a hely­zet ennél az építkezésnél? Ezt vizsgálja meg Vágréti László, az SZMT munkavé­delmi felügyelője, akit én is elkísérek az útján. Először az okmányokat ké­ri Kárpáti Károlytól. Egye­bek közt a munkavédelmi naplót, aztán a munkavédel­mi szabályzatot, majd a há­romrészes „A munkavéde­lemről szóló miniszteri ren­delet és kapcsolódó legfon­tosabb előírások” című kiad­ványt, az érvényben levő munkavédelemmel kapcsola­tos szabványok és rendeletek jegyzékét, az építkezés szer­vezési tervét, végül az épí­tési naplót. Minden rendben van. Sőt! Vágréti László azt különösen dicséretesnek tart­ja, hogy a tervező az idő­közben történt módosítást rajzban és méretek megadá­sával bejegyezte a naplóba. Ez növeli a biztonságot. A munkahelyi üzemi bal­eseti nyilvántartás szerint az utolsó baleset 1983. április 28-án történt. Bognár Fe­renc festő egyik ujján a bőr kissé meghorzsolódott. — Bekötöztük az ujját és dolgozhatott tovább — em­lékszik vissza Alt Béla mű­vezető. Akkor nézzük meg: mi van az irodában elhelyezett men­tőládában? Egy kis vizsgá­lódás után Vágréti László megállapítja, hogy rendben van. * * * A felvonulási épület ebéd­kiosztó helyiségében viszont már nincs minden rendben. A körülményekhez képest ugyan tisztaság van, hiba azonban, hogy a mosószer egy szekrényben van a kony­haruhákkal, a só a Vimmel, a sósav a W. C.-papírral. — Még egy kisebb szek­rényre van szükség, ahol a mosószert (természetesen el­zárva) kell tartani — ma­gyarázza Vágréti László, és Alt Béla mindjárt ígéretet is tesz, hogy gondoskodik a szekrényről. Az öltöző- és pihenőhelyi­ségben törött padok, rossz szekrényajtók, eldobált csik­kek, papírdarabok vonják magukra a belépő figyelmét. Nincs sehol szemétgyűjtő és hamutartó, A zuhanyozók­ban hiányoznak a kapaszko­dók és a zuhanyállásokat el­választó közfalak. Nem kell sokat magyaráz­ni : nagytakarításra van szük­ség. Tavasszal ennek a rész­nek a felújítása sem marad­hat el. — A „sebek gyógyítása”, azoknak a hibáknak a kija­vítása most a feladatunk, amit a szellőzőberendezés ki­alakításánál a fűtésszerelők akaratlanul okoztak — mond­ja, és mindjárt mutatja is Rusznák Pál. Elmondja még, hogy ba­ráti kapcsolatban állnak egy szovjet kőművesbrigáddal, amely rádión (amit hangsza­lagra rögzítettek) újabb mun- kaverseny-felhívást intézett hozzájuk. Ök azt válaszol­ták: úgy hajtják végre a könyvtár építésén rájuk bí­zott feladatot, hogy ezt a fon­tos létesítményt határidőre lehessen átadni. Erre a brigádra jellemző még, hogy balesetmentesen dolgozik, az emberek óvják egymást és mindig pihenten kezdik a napi munkát. Ita­lozás? Tíz évvel ezelőtt az egyik társuk ittasan jelent meg a munkahelyen. Először megbocsátottak neki, másod­szor már nem. * * * A Dobos-brigád évek óta 120 százalékos teljesítményt ér el a munkában. Jól ösz- szehangoltan, rajzról dolgo­zik. A brigád tagjai az átla­gosnál valamivel több pénzt is visznek haza. — De... még többet tud­nánk teljesíteni, bár eléggé kihasználjuk a munkaidőt. Jó lenne, ha végre valóban teljesítmény szerint keres­hetnénk. Régen beszélünk róla... A munkahelyeken kifogá­solható, hogy az állványba­kokat pallóterítés nélkül használják. A villanyszere­lőknél a szerszámokkal van baj. Vastag, szigetelt nyelű fogókat kell biztosítani ré­szükre. A szemle végén Vágréti László a következő megálla­pításra jut: — A brigádok munkája szervezett, a művezetők és a brigádvezetők a helyükön vannak, a főépítésvezetői utasítások írásban és rajz­ban a helyszínen megtalál­hatók. A szerszámok — né­hány kisebb hiányosságtól eltekintve — jók. A munka­helyek téliesítése, illetve fű­tése, hőmérséklete és szellőz­tetése kifogástalan. A könyv­tári építkezésen a munkavé­delem megfelelő. Pásztor Béla Importtal egészítik ki a hazai vetöburgonya-készletet Tavaly a vártnál rosszabb volt a burgonyatermés, az aszály visszavetette a hoza­mokat, és a leszerződött ver tőgumóból is a szokásosnál kevesebb maradt a tavaszi idényre. A Vetőmag-termel­tető és Értékesítő Vállalat a hiány pótlására külföldről szerez be szaporítóanyagot. Ausztriából a linzi rózsa faj­tákból 500 tonnát hoznak be. A szintén külföldi eredetű, de hazánkban már honos Bintjéből a hazai szaporító gazdaságoktól vesznek át hozzávetőleg háromszáz ton­nát. További tételeket cseh­szlovák importból szereznek be. A kistermelők igényeit szintén maradéktalanul tel­jesítik. A budapesti és a Pest környéki kistermelőknek pél­dául tavasszal 150 tonna De- sirét és hozzávetőleg 20 ton­na Gráciát értékesítenek. Az országban másutt is nagyobb szállítmányokat küldenek a vetőmagboltokba, kirendelt­ségekre. Több év tapasztala­ta alapján a végű] is az im­porttal kiegészített vetőgu­mókészlet elegendő lesz az előirányzott terméshez — a hozamok azonban természe­tesen az időjáráson is múl­nak. Bővítik a balatonfüredi kempinget Tovább korszerűsítik és bőví­tik a balatonfüredi kempinget, amely a fejlesztés eredménye­ként Európa legmodernebb sá­tortáborai közé tartozik majd. Üj vizesblokkok fölszerelésé­vel lehetővé válik, hogy az ed­dig nem hasznosított területen, a korábbinál jóval több, egy­idejűleg 3200 vendéget fogadja­nak. Üjabb 300 elektromos csat­lakozó felszerelésével megkét­szerezték a lakókocsik fogadá­sára alkalmas terület nagyságát. A húszhektáros kempingben az idén tizenkét kilométerre nő az aszfaltos utak hossza, s a kemping vízszéli részén újabb partvédőmű épül. Mentés a hütöházban — életveszélyben Február 10-én, 11-én a Békéscsabai Hűtőház­ban csaknem 100 millió forint értékű élelmiszert, berendezést mentettek meg a biztos pusztulás­tól. Hogy a 400 vagon fagyasztott terméknek és a berendezésnek semmi baja sem lett, az kizáró­lag a mentésben részt vevőknek köszönhető. Mi is történt tulajdonkép­pen? Miközben a 10-én, pénte­ken kezdődött ítéletidőben a közvélemény figyelme fo­kozatosan az úton maradot­tak mentésére, az elzárt fal­vak, városok helyzetére irá­nyult, csak kevesen tudták, mi történt a hűtőházban. Mi is csak utólag, a véletlen segítségével értesültünk az eseményekről. — Délután négy órakor még minden rendben volt — mondja Mészáros László energiaüzem-vezető, aki szo­kásos szemléje után pénte­ken is nyugodtan indult ha­za. Alig fél óra múlva azon­ban már egészen más volt a helyzet. Korin Pál rako­dó az 1972-ben épült hűtő­házban végezte éppen a munkáját, amikor szokatlan zajra lett figyelmes. — Mintha puskából lőttek volna, recsegett, ropogott az előtető vasszerkezete, a na­gyobb vasgerendák meghaj­lottak, a kisebbek a hegesz­tések mentén elpattantak. Fél öt múlt néhány perc­cel, amikor megszólalt a te­lefon. A vonal végén a rak­táros jelentkezett. — Alig akartuk elhinni, amit mond — emlékezik vissza Márton Pál, a gyár igazgatója — Az előtetőt 25 centiméteres vasgerendák tartották, azok nem egy­könnyen hajlanak meg. ám a raktáros hangja nagy bgj- ra engedett következtetni. A helyzet súlyosságáról már a helyszínen győződtünk meg. Láttuk, hogy a tető leszakít­hatja az ammóniás hűtőve­zetékeket, és az adagoló sze­lepcsoportokat is, s így a raktárban óriási mennyisé­gű fagyasztott termék ma­radt volna hűtés nélkül. Az előtetőn, amely leg­alább két méterrel alacso­nyabb á hűtőház tetejénél, 180—200 tonna hó gyűlt ösz- sze. Ez a hatalmas súly ro- gyasztotta meg a vasgeren­dákat. A nagyobb baj meg­előzésére két megoldás kí­nálkozott ... — A hóvihar még teljes erővél tombolt, ezért a ha­vat ledobálni reménytelen vállalkozás lett volna — ál­lapítottuk meg. — Ráadásul a havat lapátolok tovább növelték volna a terhelést. Nem maradt más választás, mint hogy raklapokkal alátá­masszuk a vasgerendákat. Ekkor már csak az irodák­ban dolgozók maradtak bent — magyarázza Márton Pál. Háromszáz-négyszáz mé­teres távolságra, utcai ru­hákban, félcipőben hordták a raklapokat, s percek alatt átázott öltözetük. A tűzoltó­kat riasztották, de ők is csak a raklapok hordásában tud­tak segédkezni. Közben u veszély percről percre nőtt. a gerendák egyre mélyebben hajlottak meg, ha csak az egyik is elpattan, eltöri a hűtővezetéket, és a mínusz 33 fokos ammónia hat at­moszféra nyomással ömlött volna a szabadba. Az embe­rek ekkor már közvetlen életveszélyben dolgoztak. Csak a mentést irányítók hangját lehetett hallani, fél szemmel mindenki a tetőt figyelte. A mentést a feldol­gozó üzem felől kezdték. Négyórai megfeszített mun­ka után végre az utolsó vas­gerendát is alátámasztották. — Sikerült, sikerült! Az igazgató hálásan szorí­totta meg az átázott, fáradt emberek kezét. Valamennv - en önként, az első hívó szóra jelentkeztek, de hogy valójá­ban mekkora kártól mentet­ték meg a gyárat, azt csak később tudták meg vala­mennyien. A közvetlen veszély múlta val a további tennivalókra intézkedési tervet dolgoztak ki, polgári védelmi rendkí­vüli állapotot rendeltek el. A hó nagy részét vasárnap már a polgári védelmi ala­kulat tagjai takarították le a tetőről. A viharos szél pénteken megrongálta, majd elszaggat ta a csomagolóanyag tárolá­sára szolgáló sátort is. Az anyag egy részét biztonság" - helyre szállították. A menté si munkákat végül mindkt t helyen hétfőn fejezték be A helyreállítás az elké>- vetkező hetek, hónapok ft 1 adata lesz. A hűtőház már megrendelte a sátort, és az új előtető terveit. Az Állami Biztosító felmérése alapján a kár értéke 8 millió forint, s csak az áldozatkészségből bátorságból jelesre vizsgá­zóknak köszönhető, hogy nem lett több. (kepenyes) A pénteki vihar megrongálta a csomagolóanyag tárolására használt sátrat is Fotó: Fazekas László Uj zsalurendszer Dunaújvárosban Az építkezők egyik legna­gyobb gondja, honnan sze­rezzenek, vagy hogyan tá- koljanak össze maguknak zsaluanyagot a betonozás­hoz. A Dunai Vasműben több éve tartó kísérlet ered­ményeként — a gyár idom­acél és lemezgyártmányaira alapozva — egy olyan új, variálható fémzsalurendszert fejlesztettek ki, amely nagy­üzemi létesítmények és csa­ládi házak zsaluzási mun­káihoz egyaránt használha­tó. Az új zsalurendszer elő­ször a Dunai Vasmű kon- verteres acélművének építé­sénél bizonyította életképes­ségét. A fazsaluzattal szem­ben 60 százalékos költség­megtakarítást lehetett vele elérni. Egy-egy zsaluelem minimálisan kétszázszor használható, zárt profilkere­te igen jól bírja az igénybe­vételt, nem deformálódik. Mivei hazai gyártmány, és táblarendszere sokoldalúan variálható, valamint a kül­földi rendszerekhez viszo­nyítva nem tartalmaz sok al­katrészt, a hasonló külföldi elemrendszereknek csupán egyharmadába kerül. Alkal­mazásával ácsmunka taka­rítható meg, lakatos irányí­tása mellett betanított mun­kások is képesek egymáshoz rögzíteni az elemeket az igen ötletes bilincsszerkezetekkel. A hagyományos és az új együttes alkalmazására is le­hetőséget kínál az új zsalu­rendszer, mert méretei és csatlakozási pontjai olyanok, hogy fenyőpallóval kombi­nálhatok, ha speciális mun kák ezt igénylik. Az alap- tábla mérete 50 X 200 centi­méter, súlya 27 kilogramm tehát kézzel mozgathat" Több tábla előszerelés után daruval emelhető be a he­lyére. Az új zsalurendszer — amelynek márkaneve LOTA — a Dunai Vasmű szolgálati szabadalma. S. Gy. Szerelik az új rendszerű fémzsalut (Bárándy István felvétele) A 180—200 tonnasúlyú hó alatt meghajlottak a 25 centiméte­res tartógerendák

Next

/
Thumbnails
Contents