Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-28 / 49. szám

1984. február 28., kedd Épitöanyag-ellátás Csak némi javulás várható Beszélgetés dr. Huszár Sándorral, a TÜZÉP Egyesülés vezérigazgatójával Az idei tervek szerint vál­tozatlanul sok családi ház épül majd az országban, szám szerint 45 ezer készül el ebben az esztendőben. Az építőanyag iránti kereslet tehát semmiképpen sem mérséklődik 1984-ben. A várható forgalomról, s -az ez­zel kapcsolatos gondokról dr. Huszár Sándorral, a nyolc vállalatot magában foglaló TÜZÉP Egyesülés vezérigazgatójával beszélget­tünk. — Mire számíthatnak az építők 1984-ben? Milyen lesz az ellátás? — Ebben az évben a ter­vek szerint három százalék­kal nő az építőanyagok ta­valyt 22 milliárdos forgalma. Az elmúlt évben a terv csak egy százalék emelkedést írt elő, ám az évközi intézkedé­sek hatására 8 százalékkal bővült a forgalom. Ennek el­lenére a falazóanyagokat, fő­leg a téglát, valamint csere­pet és'' vasbeton gerendát sokszor hiába kerestek az építők telepeinken. Idén is csak azt adhatjuk el, amit az ipar megtermel. — Ha az említett anyagok változatlanul a hiánycikk­lista élén szerepelnek, sok család nem költözhet be az év végén se új otthonába ... — A hiány mérséklésére különböző intézkedések szü­lettek. Az építőanyag-ipar 820 millió forintot kap az energiatakarékos építőanya­gok és a hiánycikkek gyár­tásának a fejlesztésére. Jobb munkaszervezéssel a már meglevő kapacitások foko­zott kihasználásával növelni lehet a termelést. A beho­zatalra változatlanul szűk körben kaptunk lehetőséget, összességében azért elmond­hatom, hogy az idei kínálat valamive] jobb lesz a tava­lyinál. Számos termékből elegendő készlet áll rendel­kezésünkre, tehát gyakorla­tilag az egész évben kapha­tók lesznek a TÜZÉP- és az ÁFÉSZ-telepeken: ilyen a cement, a mész és mészhid- rát, az azbesztcement vagy a pala, a csempe és a több­féle padlóburkoló lap. Bár a vasbeton gerendából nem si­került megfelelő mennyisé­get beszereznünk, az úgyne­vezett panelfödémmel együttvéve kielégíti majd a készlet a vásárlók igényeit. Ajtókból és ablakokból «.is többet találnak majd a ve­vők a telepeinken. A bővülő, de a honi keresletet még így sem kielégítő termelést Romániából, Csehszlovákiá­ból és Jugoszláviából impor­tált nyílászárókkal pótoljuk. — Lesz-e elég tégla, hul­lámpala és cserép? — A téglaellátással ismét gond lesz. Az időjárás sze­szélyétől függően a tavalyi mennyiség 98—101 százalé­kát kapják a telepek. A tég­lát még sok helyen a ha­gyományos módon, a szabad ég alatt szárítják, ha hűvös tavasz és nyár köszönt ránk, akkor az elmúlt évit sem éri el a termelés és az eladás. A másik hiánycikk változat­lanul a hullámpala lesz. évente 12 millió négyzetmé­tert adunk el belőle, de még elkelne legalább 1 millió. A cserépellátást talán az im­port javítja majd, évente 100 milliót forgalmazunk, de még így is hiányzik 30 mil­lió darab. Talán az év köze­pén javul majd az ellátás a tartósan hiányzó termékek­ből. A tavalyi forgalomnö­vekedésben pedig vélemé­nyünk szerint az áremelke­dést megelőző elővásárlások is szerepet játszottak. S bár­milyen furcsa, januárban a forgalom elmaradt a tavalyi év hasonló időszakában re­gisztrálthoz képest. Tehát valószínűleg az áremel­kedés is behatárolja majd a forgalom további nö­vekedését. A magam részé­ről csak azt ajánlhatom az építőknek, hogy kössenek úgynevezett anyagbiztosítási szerződést a telepeinkkel, hi­szen már a tervezés idején felmérik, mikor mire lesz szükség. A folyamatos be­szerzést jelenleg csak az ilyen szerződést kötő építők­nek garantáljuk. A lehető­ség régi, de érdekes módon a forgalmunknak mindössze 15 százalékát bonyolítjuk ilyen módon. — A TÜZÉP-telepeken járva számtalan esetben ma­gam is láttam, hogy az ér­tékes anyagokat a szabad ég alatt tárolják. Megázik a ce­ment, elvetemedik az ajtó és az ablak, az eladók és ve­Téglagondok (Fülöp György karikatúrája) vők nem kis kárára. Ezen miként próbálnak segíteni? — Mint minden, ez is „csak" pénz kérdése. A 300 TÜZÉP-telep felújításának költségeit több száz millió forintban lehetne mérni. Ek­kora beruházásra nincs pén­ze a vállalatainknak, és ál­lami támogatásra sem szá­míthatunk. Tehát más mó­don próbálunk ezen a gon­don segíteni. Egyrészt sze­retnénk úgynevezett bázis­telepeket létrehozni. A mo­dern szállítógépekkel felsze­relt, nagyméretű raktárak­hoz önálló iparvágányok ve­zetnének; könnyebb [enne az áru szállítása és kirakodá­sa, a vevők pedig közvetle­nül a raktárakból vihetnék el a megvásárolt építőanya­gokat. A bázistelepekhez pe­dig Fészek-áruházak kapcso­lódnának. Ennek a kon­cepciónak a jegyében hoztuk létre a már működő öt Fé­szek-áruházát, ahol az épí­téshez szükséges minden anyagot, alkatrészt és építé­si tanácsadást egy helyen ta­lálnak a vevők. Idén továb­bi hármat nyitunk meg Za­laegerszegen, Kecskeméten és Érden ... — Gyakran tapasztalni, hogy az építőanyagok a szál­lítás során is megsérül­nek ... — Igaz, de ez már az iparra tartozik. Ha rakla­pokra teszik a törékeny anyagokat, akkor a szállítás és tárolás során sokká] ke­vesebb rongálódik meg. A zsugorfóliás, légmentes és vízhatlan csomagolás pedig megóvja az építőanyagokat az időjárás viszontagságaitól. Mi sokszor kértük már a gyárakat, hogy raklapon és fóliába csomagolva szállít­sák az árut. Reméljük, a jövőben több építőanyag ér­kezik tőlük ily módon, mert érdekük lesz. hogy így tör­ténjék. Lakatos Mária Debrecenben átadták a Nagyerdőn épült új gyógytermálfürdőt, ahol főként a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedők találhatnak enyhülést fájdalmaikra. A sza­badtéri és fedett medencékben — amelyek területe mintegy ötezer négyzetméter — naponta háromezer vendéget fogadhatnak. Az új fürdőben a reumatikus betegségekben szenvedők mellett a felüdülni vágyók is jól érzik magukat (MTi-fotó — oláh Tibor felvétele — ks) A vendéglátás teljesítette gazdasági tervét A Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének közgyűlése A Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége hét­főn tartotta közgyűlését Bu­dapesten, a Hilton Szállodá­ban. Lontai Egon elnöki beszá­molójában elmondotta: a vendéglátás az elmúlt évben teljesítette gazdasági tervét, s ehhez nem kis mértékben hozzájárult a szövetség 1500 tagjának munkája. Sokat tet­tek egyebek közt azért, hogy csökkentsék a szakmai iro­dalom több éves, sőt évtize­des lemaradását. Közremű­ködtek több kiadvány készí­tésében, amelyek szakmai út­mutatást adnak például a fagylaltok, a kímélő ételek készítéséhez, az általános és a cukorbeteg diéta kialakítá­sához. Külön kiadvány je­lent meg arról is, miként le­het a hazai italkínálatot szí­nesíteni a vendéglátóhelye­ken, valamint, hogy hogyan lehet javítani az ételkészí­tést és a tálalás módszereit a munkahelyi étkeztetésben. Ä szövetség aktív közremű­ködésével jelentek meg is­mét a régi szakácskönyvek, valamint a korszerű igénye­ket is szem előtt tartó s?ak­könyvek az elmúlt esztendő­ben. Figyelembe véve a lakos­ság jövedelmének alakulá­sát, a vendéglátás az idén is csak szerény 2,5—3 száza­lékos növekedésre számít, ami változatlan árakon 4-5 százalékkal alacsonyabb for­galmat jelent a tavalyinál. Éppen ezért — mondotta be­számolójában a szövetség el­nöke — az eddigieknél is gondosabb kínálatra és ár­megállapításra van szükség, hogy a szerényebb igényű és a tehetősebb vendégek, az egészségesek és a diétára utaltak, a belföldiek és a kül­földiek egyaránt megtalálják a számukra legmegfelelőbb szolgáltatást. A szövetség se­gítséget nyújt az étlapok összeállításában, hogy az egyszerűbb, de összetételük­ben és technológiájukban nem leegyszerűsített ételek és a hozzájuk gasztronómiai- lag illő, főként kimért ita­lok kellő helyet kapjanak a kínálatban. Főként a szerző­déses vendéglőknél — ame­lyekből ma már több mint 6 ezer van az országban — kapnak nagyobb hangsúlyt részint az olcsóbb, részint pedig a gasztronómiai ha­gyományokat felelevenítő magyaros ételek. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége tavaly ajánlásokat fogalmazott meg táplálkozásunk korszerűsíté­sének javítására. A felada­tok végrehajtására terv ké­szült, amely tartalmazza a tudományos megfigyeléseken alapuló szükségletek megha­tározását, az élelmiszerek tápanyag- és energiatartal­mának felülvizsgálatát, va­lamint orvosbiológiai meg­ítélését. A terv foglalkozik a kór­házi és a vendéglátói egysé­ges diétásrendszer kialakítá­sával is, valamint azzal, mi­ként építhetők be a korsze­rű táplálkozástudományi és dietetikai ismeretek a szak­oktatásba. Az akadémiai ajánlások alapján a szövet­ség feladata, hogy segítse elő a magyar konyha moderni­zálását, valamint a közpon­tilag kiadott receptúrák fe­lülvizsgálatát. A közgyűlés megerősítette tisztségében a szövetség ve­zetőségét; elnökké az elkö­vetkezendő öt évre ismét Lontai Egont választotta. Tartalmasabb munkára törekszik a Fogyasztók Városi Tanácsa Orosházán A Hazafias Népfront városi elnöksége a közelmúltban mondott köszönetét azért a tevékenységért, amelyet a Fogyasztók Városi Tanácsa (FVT) Zagyva Béla titkár és dr. Trenyik Pál elnök irányítása alatt az elmúlt évben kifejtett Orosházán. A beszámoló meghallgatása után egyesek azt indítványozták: a testület teremtsen kapcso­latokat az ÁFÉSZ egy-egy szocialista brigádjával; s ez­zel is segítse elő a kereskedelem színvonalának emelé­sét, és szorgalmazza az eladók és vásárlók viszonyának kulturáltságát. Mások viszont amellett foglaltak állást, hogy a továbbiakban jobban kellene népszerűsíteni az FVT munkáját. Ezért az elnökség tagjai már az ottani ülésen elhatározták a HNF nő- és rétegpolitikai munka- bizottságával közösen tartandó tanácskozást, amely nagy­ban hozzájárulhat — újabb módszerek bevezetésével — a kitűzött feladatok egyértelmű és következetes meg­valósításához. A félreértések elkerülése végett azonban itt nem arról van szó, .hogy az orosházi FVT tavaly nem dolgozott jól. Igaz, menet közben vál­toztatni kellett egy-egy ko­rábbi elképzelésen, de ennek ellenére a 16 tagú társadalmi szervezet az alapvető célokat; elérte. Egyébként ezt igazol­ta az a beszámoló is, ame­lyet Zagyva Béla titkár a fentebb említett HNF-elnök- ségi ülésen ismertetett. Egyebek között kiemelte: a kezdeti bizonytalanságoktól eltekintve a tagok többsége igen aktívan kapcsolódott be a differenciált feladatok el­végzésébe. Tavaly az FVT-n belül létrehozták a szervező és elemző, a minősítő, vala­mint a propagandabizottsá­got. Az első testület aktivis­tái Gelegonya Sándorné ve­zetésével az ÁFÉSZ és az élelmiszer-kisker. 5 ABC- üzletében vizsgálták meg a fogyasztói érdekvédelem és a kiszolgálás körülményeit. A felsőbb szervekhez is eljut­tatott tapasztalatokból ki­tűnt, hogy a vásárlók külö­nösen a nagy forgalmú egy­ségekben kifogásolták az egyes eladók magatartását, és baj volt a pultok, valamint a vásárlókosarak tisztaságá­val. A fokozott megterhelés, és a felelősség aránytalansá­ga miatt nemigen népszerű a pénztárosok munkája. A torlódás gyakori oka: a szak­képzett dolgozók hiánya. Ugyanakkor maguk a bolti eladók is igényelték már az FVT segítségét ahhoz, hogy megelőzhessék például a nagyarányú bolti lopásokat. Egy másik vizsgálat, amely különben húsz élelmiszerbol­tot érintett, azt bizonyította be, hogy 28 áruféleség közül tizenhattal nincs probléma, háromból viszont rossz volt az ellátás. A minősítő bizottság fel­adatához tartozik a „Fogyasz­tók Kiváló Boltja” cím, és a „Fogyasztók Elismerése” jel­vény odaítélésének elbírálá­sa, illetve az erre vonatkozó javaslatok ismertetése. A tár­sadalmi aktivisták Kristóf István irányítása alatt foko­zott figyelemmel kísérik a versenybe benevezett hat ke­reskedelmi egység tevékeny­ségét. Folyamatos kapcsola­tot tartanak fenn a felügye­letet ellátó szervekkel is. Al­kalmasint ezek a címek nem kis mértékben erősítik a bol­ti eladók felelősségérzetét, s egyúttal udvarias kiszolgá­lásra ösztönözhetik őket. A propagandabizottság ve­zetője Horváth Imre, aki el­sősorban a tömegtájékozta­tásra vonatkozó feladatokat látja el. Az FVT a helyi lehetősé­geket figyelembe véve máris rendszeresítette a „Fogyasz­tók Elismerése” c. jelvényt, amelyet a legeredményeseb­ben dolgozó bolti eladók a munkaruhájukon viselhetnek, és az ehhez tartozó igazol­ványt is kézhez vehetik az elismerésben részesített sze­mélyek. Jó módszernek bizonyul­nak az FVT vezetőségi ülései is, amelyeken a beérkezett panaszokat és a jövő tenni­valóit beszélik meg a részt­vevők. Ám a minden hónap első hétfőjén tartott fogadó­nap nem váltotta be a hoz­záfűzött reményeket. Ily mó­don ehelyett célszerűbbnek látszik egy öttagú elnökség létrehozása, amely kellően biztosíthatná a rendszeres, folyamatos munkát az elkö­vetkezendő időszakban. Az FVT-hez 1983-ban csaknem 40, zömmel közérdekű beje­lentés érkezett, s ezek ügyé­ben az illetékes szervek meg­felelőképpen jártak el. Több­nyire a gyermekélelmezésre, a kenyér minőségére, a rá- kóczitelepi és szentetornyai gyógyszertárak nyitva tartá­sára vonatkoztak a megjegy­zések. A fogadónapokhoz hasonló érdektelenség jellemezte azt a kezdeményezést is, amely az öt különböző üzletben, illet­ve gyárban elhelyezett leve­lezőládákkal van . összefüg­gésben. Jóllehet, eddig csak néhány cédulát találtak ezekben a ládákban, mégsem bizonyultak haszontalannak a rajtuk szereplő közérdekű észrevételek. ♦ Sikernek könyvelhető el viszont a „Fogyasztók érde­kében a kereskedelemért” címmel megrendezett fórum. Ezen valamennyi meghívott megyei vezető részt vett, s egy kivételtől eltekintve ott voltak a helyi kereskedelmi, termelőegységek képviselői is. Az összejövetelt élénk vi­taszellem jellemezte, bár több kérdésre nem adtak ki­elégítő választ az érdekel­tek. Ugyanakkor más esetben elhangzott jó néhány meg­győző felelet. Kívánatos len­ne 'azonban, ha a városi pártszervek és a KISZ-bi- zottság is az eddiginél na­gyobb érdeklődést tanúsítana az FVT munkája iránt, és el- küldené képviselőit ezekre, a lakosság jobb ellátását segítő rendezvényekre. A tanács titkára az ösz- szegyűjtött tapasztalatokat értékelve megállapította: mi­után sikerül kialakítani a legmegfelelőbb munkastí­lust és cselekvési módszere­ket a testületnek, érdekvé­delmi tevékenységét úgy gyakorolja majd a jövőben, hogy „az ne ütközzön más szervek gyakorlatával”, s ne vegye át azok feladatkörét. A bürokratikus eljárások kiik­tatásával egyidejűleg legyen konrétabb a tájékoztató­szervező tevékenység, ame­lyet sok egyéb követelmény mellett a tömegek megnye­résére, a minél szélesebb munkakapcsolatok megte­remtésére való törekvés jel­lemezzen. Bukovinszky István

Next

/
Thumbnails
Contents