Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-28 / 49. szám
IgUiUUfcfiM 1984. február 28., kedd Emlékezés Tisza Józsefre Tisza József, a munkás- mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 70. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn a Mező Imre úti .temető munkásmozgalmi panteonjának sírkertjében. A sírra a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nevében Dénes Lajos miniszterhelyettes, Gősy Sándor, az MSZMP minisztériumi bizottságának titkára és Soós Gábor nyugalmazott államtitkár helyezték el a megemlékezés koszorúit. Az Országos Tervhivatal részéről Csendes Béla elnökhelyettes és Ozsvald László, a pártbizottság titkára, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa képviseletében Le- hoczki Mihály főtitkárhelyettes és Horváth Gyula alapszervezeti párttitkár, az MSZMP Szolnok megyei bizottsága nevében Majoros Károly első titkár és Mohácsi Ottó, a Szolnok megyei Tanács elnöke koszorúzott. II Szegedi Okadémiai Bizottság pályázatai A Szegedi Akadémiai Bizottság nyolc szakbizottsága az idén több mint hetven témakörben hirdetett pályázatot. Ezek közül a népesedési problémák orvosi, biológiai, szociológiai és pszichológiai vonatkozásait elemző tanulmányokat 1985. szeptember elsejéig kell benyújtani. A további pályamunkák benyújtásának határideje 1984. szeptember elseje. Ezek elsősorban dél-alföldi vonatkozású témák, amelyek Bács, Békés és Csongrád megye kutatóinak érdeklődését kelthetik fel. Kiterjednek környezettudományi, területfejlesztési, irodalom- történeti, orvosi, mezőgazdasági, történettudományi és más kérdésekre. Ajánlják a kutatóknak például a Békés megyei mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változások témáját, az ingázó dolgozók családi viszonyaira vonatkozó tapasztalatok ösz- szességét, s a biológiailag aktív vegyületek hasznosításával kapcsolatos témakörök elemzését. Feldolgozhatják a. pályázók a számítógépek orvostudományban való alkalmazásának tapasztalatait is. A tanulmányokat a bíráló bizottság döntése alapján 5 ezer forintos első, 3 ezer forintos második, 2 ezer forint harmadik díjjal jutalmazzák. Kiemelkedő tanulmányok esetében az első díj összege elérheti a 10 ezer forintot. A pályázatok iránt érdeklődők részletes felvilágosítást kaphatnak a Szegedi Akadémiai Bizottság, Szeged, Somogyi utca 7. szám alatti székházában. Könyvtári jegyzések 1983/3 Nemrég kapták kézbe megyénk könyvtárosai a Könyvtári jegyzések 1983 3-as számát. A megyei könyvtár kiadványa nagy teret szentel az 1983 szeptemberében Gyulán rendezett továbbképzésnek. Akkor a könyvtárügy országos és megyei gondjairól esett szó, most az ott elhangzott előadások teljes, vagy rövidített változatát olvashatjuk. Azt csak sajnálni lehet, hogy az előadásokon túl, az igen élénk és felelősségteljes vitából nem közölnek részleteket. A Könyvtári jegyzések második felében először Kis- Pál Sándorné számol be az ugyancsak a múlt év szeptemberében Gyulán megrendezett orvosi könyvtárosok és orvostanácsadók 11. táj - értekezletéről. A továbbiakban Kraszna- horkai Géza elemzi, s értékeli az Olvasó népért mozgalom Békés megyei kibontakozását, eredményeit. A tíz évvel ezelőtt elhunyt Darvas József emléke tiszteletére közlik Beck Zoltán írását, „Anyámnak ókula kell” címmel, melyben az író édesanyjához fűződő kapcsolatáról olvashatunk. Végül a mezőkovácsházi, szeghalmi és mezőberényi könyvtár egy-egy kiadványát ismerteti Csobai László. P. F. Tüzesetek A Kondorosi Takarmánykeverő Közös Vállalat kondorosi, Csabai úti telepén február 26-án, vasárnap éjjel tűz keletkezett. A raktárszínben papírzsákokban tárolt nagy mennyiségű kukorica- szárliszt égett, s a tűz tovaterjedését a békéscsabai és a szarvasi állami tűzoltóegységek akadályozták meg. A kár jelentős. A keletkezési ok megállapítására és a felelősség tisztázására a vizsgálat megkezdődött. A szabálytalanul, házilag barD osztályos ifjúsági társastáncversenyt rendez a szarvasi Krecsmarik Endre Űttörőház 1984. március 3- án, szombaton, a kora délutáni órákban, Csáki Emília táncpedagógus irányításával. A rendező szerv mintegy harminc táncospár részvételére számít, akik budapesti, gyomaendrődi, hódmezővásárhelyi, orosházi és szentesi kácsolt tüzelőberendezés ismét tüzet okozott. Tegnap, február 27-én reggel Mezőkovácsházán, a Kocsis János u. 4. számú lakóház portáján fóliasátorból kialakított baromfiéiban keletkezett tűzhöz riasztották a helyi állami tűzoltóegységeket. A baromfiólban egy házilag készített olajtüzelésű kályha túlhevült, az olajellátó műanyag csővezeték a csatlakozó csonkról levált, így a napi tárolóból az olaj a fűtőberendezés alá folyt és meggyulladt. Az építmény leégett, s 5 és fél ezer 4 hetes csirke pusztult el. A kár 145 ezer 200 forint. t. i. táncpedagógusokból álló zsűri előtt bizonyíthatnak ez alkalommal. A nagy érdeklődésre számot tartó programban, a versenytánckörök szüneteiben a szeghalmi Szabó József—Hunya Katalin élpáros, valamint a szarvasi formáci- ós táncklub táncosai tartanak bemutatót. (szűcs) ! pCfltHfPC Amikor csőtörés volt Békéscsabán a uolllUI Co Tavasz utca és az Egység utca sarkán levő kútnál, felvonultak a hibaelhárítók. Megérkezett [ egy traktor markolóval, valamint tolólappal felszerelve, \ és egy mikrobusz is, emberekkel. Előbb a traktor kimarkolta a kút körüli földet. Köz- j ben kitört egy kis fát. Aztán ketten kiszálltak a mikro■ buszból, a traktoros pedig beült a helyükre. Ez nem is S baj, mert akkor éppen eléggé hideg volt. A csőtörést kijavították, d kút közvetlen környékét ! újrabetonozták. A földet összetúrták. A felét a járdára ■ tolták. A járókelők azóta is dagasztják a sarat. Az aka- ! ratlanul, vagy akarva kiemelt két járdalapot pedig egy- 1 másra rakták, ami úgy néz ki, mint egy torzó. A befe; jezetlen és a lélektelen munka emlékműve. ■ Sajtótájékoztató a tűzvédelemről Bevonulási ünnepség Békéscsabán Sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatalok Tavaly az országban 9 ezer 932 tűz volt, ez a szám az 1982. évinél 1211-gyel nagyobb. Ha azonban az újjáépítési és helyreállítási költségeket, továbbá a termelés- kiesést is figyelembe vesz- szük, a veszteség ennek az összegnek többszöröse. A tüzek következtében 184-en meghaltak, 584-en pedig megsérültek — mondotta Varga Károly tűzoltó vezérőrnagy, a BM Tűzoltóság országos parancsnoka hétfőn a Magyar Újságírók Országos Szövetségében tartott sajtó- tájékoztatóján. Elmondta az újságíróknak, hogy a múlt évben az iparban 648 tűz több mint 200 millió forint kárt okozott. A mezőgazdaságban a tűzesetek száma 2286 volt, a kár értéke azonban az iparéhoz viszonyítva alig valamivel több mint 50 százaléka: 123 millió forint. A tüzeknek csaknem fele, a károknak egyharmada a lakóházakban keletkezett. Az előidéző okok között elektromos vezetékek hibái, a gyermekek gondatlansága, a hibás tüzelő-, fűtőberendezés és a dohányzás volt a leggyakoribb. Tavaly a dohányzás 1835 esetben okozott tüzet. Sajnos, jellemző az ágyban dohányzás, amelynek folytán az elmúlt év során 84-en haltak meg. Ám előfordult tűz dohányzástól az iparban, a mezőgazdaságban és az erdőkben egyaránt. A BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága — a tüzek gyakoriságára és a tömeges veszélyeztetettségre való tekintettel — 1984-et a lakóházak tűzvédelmi évének nyilvánította^ Ebben az évben szigorítják és számszerűen is növelik ellenőrző tevékenységüket, valamint fokozzák a lakosság körében a tűzmegelőzésre vonatkozó propagandamunkát. Egyes lakótelepeken próbaképpen tűzriadót rendelnek majd el. A BM Tűzoltóság országos parancsnoka az újságírók kérdéseire elmondotta, hogy abszolút biztonság a tűzvédelemben sem képzelhető el. De ha összevetjük a tűzesetek számát a veszélyforrások jelentős növekedésével, a tüzek során veszélybe került és megmentett értékek nagyságával, elmondható, hogy az ország tűzvédelmi helyzete megnyugtató. Varga Károly rámutatott arra is. hogy a tűzvédelemmel kapcsolatos anyagi igények csak a népgazdaság teherbíró képességéhez mérten teljesülhetnek, az ésszerű kockázat- vállalás elve alapján. Ezért elsősorban a tüzek megelőzését hatékonyan és ugyanakkor gazdaságosabban szolgáló ismert módszerek alkalmazását tartja szükségesnek Tegnap bevonuló fiatalok, szülők és hozzátartozók részvételével rövid ünnepséget tartottak a néphadsereg megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságán Békéscsabán. A Himnusz elhangzása után Juhász András ezredes köszöntötte a megjelenteket, s külön az elnökséget, amelynek tagjai között ott voltak a megyei párt-, állami, társadalmi szervek, tömegszervezetek, valamint a társ fegyveres erők képviselői is. A miniszteri díszparancs ismertetését követően dr. Horváth Éva, a Hazafias Népfront megyei elnöke szólt a bevonulókhoz. Magyarország történelmi sorsfordulóira utalva egyebek között megemlítette, hogy hazánk szabadságáért és függetlenségéért, továbbá az emberi haladásért folytatott küzdelemben ezrek, és ezrek áldozták fel életüket az elmúlt idők során. Ezek a hősök méltó példaképei voltak és maradnak a szocializmus építésén, az elért vívmányok megőrzésén munkálkodó korosztályok részére. A HNF megyei elnöke befejezésül arra. kérte § fiatalokat, hogy tudásuknak, képességüknek legjavát adva, becsületesen lássák el a haza fegyveres szolgálatával kapcsolatos teendőiket a magyar néphadseregben. Az ünnepi zárszó után az Internacionálé hangjaival ért véget a tegnapi ünnepség. Kép, szöveg: Bukovinszky István Hóviitarkárok II kötvénykibocsátás tapasztalatai A kibocsátott kötvények értéke már meghaladja az 1,2 milliárd forintot. Jelentős részük elsősorban a vállalatok közötti tőkeátcsoportosítást teszi lehetővé, de egyre gyakoribbak az olyan kötvényjegyzések is, amelyekkel a lakosság az infrastruktúra fejlesztését segíti elő. Így legutóbb az Érdi Iparcikk Áruház építésére bocsátottak ki értékpapírokat. Az Állami Fejlesztési Bank nagy részt vállal a kötvények kibocsátásának megszervezéséből. A bank közreműködésével jegyzett értékpapírok összege meghaladja a 800 millió forintot. Ilyen akciók szervezésére az ÁFB-n kívül vállalkozott már a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Váltó- és Hitelbank Rt., a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., az Országos Takarékpénztár, az Építőipari Innovációs Bank és több takarékszövetkezet is. A vállalatok kötvénykibocsátásaik bonyolításával bármelyik bankot vagy pénzintézetet megbízhatják, aszerint, hogy számukra melyik partnerrel ígérkezik a legkedvezőbbnek az együttműködés. A kötvénykibocsátás eddigi tapasztalatai biztatóak. Az ÁFB és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt gázkötvényei, illetve a Magyar Posta telefonkötvényei nagyrészt gazdára találtak. Gyorsan elfogytak azok a lakosság áljai megvásárolható értékpapírok is, amelyeket az ÁFB a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat megbízásából a napokban hozott forgalomba 15 millió forint értékben. A befolyt pénzt a vállalat saját forrásainak kiegészítésére, az Érdi Iparcikk Áruház építéséhez használja fel. így az építkezést a tervezettnél egy évvel előbb befejezhetik, s már az idén elkészül az új áruház. Mivel a kötvény — melyet 11 százalékos kamattal 7 éves lejáratra bocsátottak ki — kereslete lényegesen nagyobb volt a vártnál, további, a lakosság által megvásárolható hasonló értékpapírok forgalomba hozását tervezi a pénzintézet. A lakosság számára a kedvező kamat- és lejárati feltételek mellett azért is vonzó a kötvény, mert azok visszavásárlását, az esedékes kamatok kifizetését az állam szavatolja. A kötvények — ha egyelőre korlátozott mértékben is — de mindinkább elősegítik a vállalatok közötti tőkeátcsoportosítást is. E téren azonban a kibocsátási kedv még lényegesen nagyobb, mint az értékpapírok iránti vásárlási igény. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a vállalatok saját befektetéseik jövedelmezőségét általában magasabbnak ítélik a kötvények 11, vagy azt meghaladó százalékos kamatánál. Mivel azonban az Jpai' átlagos jövedelmezősége jelenleg csupán kilenc százalék körüli, így feltételezhető, hogy a vállalati számítások egy része túlzott derűlátáson alapul. Számos gazdálkodó egység — ha rendelkezik is szabad forrással — azért nem vásárol kötvényt, mert nem akarja hosszabb időre lekötni pénzét. Az értékpapírok lejárata ugyanis többnyire 5— 7 év. Az ÁFB szakemberei ezért nemcsak a kibocsátással foglalkoznak, hanem a kötvények visszavásárlásával, újraértékesítésével is. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt hét végéig 1102 lakossági kárbejelentés érkezett a hóvihar után az Állami Biztosító megyei fiókjaihoz. Az esetek többségében 1000—5000 forint közötti kárt okozott az időjárás, az épületek tetőszerkezetét vagy kerítését rongálta meg a szél és a hófúvás. Néhány viszont eléri a 100 ezer forintot, hiszen előfordult, hogy az egész tetőt leemelt.e az erső szél. A bejelentett károk közül február 24-ig 375-öt rendezett le a pénzintézet. Tegnap három kárszakértő érkezett Budapestről is, hogy gyorsabban haladhasson a kárbecslés, kárrendezés. A gazdálkodó egységek közül eddig 95 helyről jelentettek kárt. A téeszek valamennyi majorját vihar sújtotta, s így hosszadalmas a felmérés és a kárbecslés. A gépjármű-kárrendezési fiókhoz bejelentett esetek 90 százalékát már rendezték, itt zömmel apróbb koccanásos, hor- padásos sérülésekről van szó, és több kocsiban keletkezett sérülés a mentés során is. A téli szünet után felújítva kezdte meg az árusítást Gyulán az Intertourist. A jelenlegi árfolyamon kétezer forintig lehet vásárolni, természetesen valutáért. Márkás piperecikkek, parfümök, dezodorok, Persil mosóporok, az italok széles választéka, műszaki cikkek, gyermekjátékok, zenélő robot kapható az üzletben . Fotó: Béla Ottó Ellenszolgáltatás az ideiglenesen átengedett dolgozókért A Munka Törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy ha egy vállalatnál, szövetkezetnél, intézménynél valamilyen okból — például anyaghiány, vagy a termelés szezonális ingadozása miatt — nem tudnak munkát adni az ott dolgozók egy részének, akkor az érintetteket átmenetileg átengedhetik más vállalatoknak. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke most rendelkezett arról, hogy a munkaerőt átengedő vállalatok milyen anyagi ellenszolgáltatást kaphatnak. Eszerint a dolgozóiknak ideiglenesen munkát adó szervezetektől kérhetik az átirányított munkaerővel kapcsolatos, továbbra is felmerülő szociális és igazgatási költségeik megtérítését. Ezzel biztosítják például annak az anyagi fedezetét, hogy az érintett dolgozók továbbra is saját vállalatuk üdülőjében pihenhessenek, gyermekeik változatlanul igénybe vehessék a vállalati bölcsődét, óvodát. A munkáltatók az ilyen költségek átalánydíjas térítésében állapodnak meg egymással, ennek összege azonban nem haladhatja meg az átirányított dolgozóknak kifizetett bér 15 százalékát. Békés megyében az építőiparban főként a téli hónapokban gyakori, megszokott az építőmunkások bizonyos fokú átirányítása. A termelőszövetkezetek építőrészlegeiben a téli hónapokban nem mindenütt tudják folyamatosan foglalkoztatni a dolgozókat, ezért azokat időlegesen átengedik a szervezett építőiparnak. A Békés megyei Építőipari Koordinációs Iroda tagvállalatainál szervezetten működik már az átirányítás. Különösen a hiányszakmákban van jelentősége, hogy egy-egy vállalat, szövetkezet időlegesen átadja dolgozóit a társvállalatnak, szövetkezetnek. —sz— Társastáncverseny Szarvason
