Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-03 / 28. szám

1984. február 3., péntek Hogyan jött össze a kilencmillió? Lehetne erőteljesebb is az érdekeltség Azt már megírtuk — a Békés megyei Népújság ja­nuár 24-i számában —, hogy a Mezőhegyesi Vas-, Fa-, Fém- és Gépipari Szövetke­zet 1982-ben öt, tavaly pe­dig kilencmillió forintnyi dollár kiadásától mentesítet­te a népgazdaságot, alapve­tően fémtömlők gyártásával. A szövetkezetben mind­össze kétszázan dolgoznak, s évente mintegy 50 millió fo­rint értékű árut állítanak elő, ezen adatok fényében a behozatalt fölöslegessé tevő teljesítményük van akkora súlyú, hogy közelebbről is érdemes legyen megvizsgál­nunk: miként jött össze ez a kilencmillió. Hazaiból hátrányosabb? Amikor jo néhány évvel ezelőtt a mezőhegyesi szövet­kezet a Mechanikai Művek­től átvette e háttéripari ter­mékek gyártását, maga is az „importfogyasztók” táborá­ba lépett. A nemzetközi gazdasági viszonyok jól is­mert alakulása, a termelés­biztonság fokozása rövidesen arra kényszerítette a kisüze­met, hogy a termékelőállítás során, amit csak lehet, hazai anyagokkal helyettesítsen. E törekvés eredménye, hogy napjainkra az importanyag­felhasználás aránya -20 szá­zalékkal visszaszorult a hosszú nevű szövetkezet fém- tömlőgyártásában. Ezzel az eredménnyel azonban korántsem elége­dettek, s megvannak már a terveik, elképzeléseik a ha­zai anyagok szélesebb körű hasznosítására is ebben a te­vékenységben. A bökkenő csupán az, ha valóra is vált­ják ezeket az elgondoláso­kat, úgy lehet, anyagilag rosszabbul járnak, mert je­lenleg olcsóbban jutnak az általuk használt, külföldről érkező kohászati termékek­hez, mint amennyiért a he­lyettesítő hazait vásárolhat­nák meg. Sajnos, nem ez az egyet­len furcsaság, amely a me­zőhegyesi ipari szövetkeze­tét, mint háttéripari termé­ket előállító termelőt a je­Dévaványai jubileum Éppen 20 esztendeje lesz az idén tavasszal annak, hogy a szarvasi Vas-, Fém­ipari Szövetkezet átvette a sok gonddal, bajjal küszkö­dő dévaványai, néhai nevén „mezőgazdasági” szövetkeze­tei. Akkortájt hét-nyolc­millió forintnyi termelési ér­téket állítottak elő. Ma csak­nem a tízszeresét. Az elmúlt esztendőben több mint 56 millió forint értéket hozott létre a telepen dolgozó 106 munkás. Két részleg működik a te­lepen, egy készáruszerelő, ahol a lakásvilágítási beren­dezések, csillárok, lámpák, valamint hőfokszabályozós vasalók készülnek, és az asz­talosrészleg, amely részben a készáruszerelők munkájához szükséges tartozékokat „szál­lítja”, részben egyedi meg­rendeléseket teljesít. A telep teljesítményét dön­tően a készáruszerelő-részleg munkája határozza meg. Idei tervük 43 millió 700 ezer fo­rint értékű termék kibocsá­tása, amit megfelelő meny- nyiségű és minőségű anyag birtokában teljesítenek is. összességében, az asztalos­műhely teljesítményével együtt, mintegy 59 millió fo­rintnyi termelési érték eléré­se a cél. lenlegi szabályozás szerint hátrányosan érinti — s te­gyük hozzá: indokolatlanul. A saját importanyag-fel­használásuk mérséklése, s annak minden nehézsége tudniillik csak az egyik — kétségkívül nem elhanyagol- hátó — oldal. Legalább ilyen izgalmas — ha nem izgalmasabb — maga az „importkiváltás”, ahogy ezt a fontos népgaz­dasági törekvést a szakmai körök — nem valami sike­rült szóalkotással — neve­zik. Fémtömlők az Ikaruszba A mezőhegyesi szövetkezet méreteihez viszonyított nagy üzlet mintegy másfél évvel ezelőtt köttetett, miután a vas-, fa-, fém- és gépipari szövetkezet már 1981-ben szétküldött a számbavehető partnereknek egy gyárt­mányismertető katalógust fémtömlőiről. A reméltnél jóval kisebb volt az érdek­lődés, de jelentkezett egy olyan vevő, a Csepel Autó, amely külön feltételekkel ugyan, de jelentős üzletet kínált. Mire mindenben meg tud­tak egyezni, 1982 vége lett, de 1983 első felétől immár a Mezőhegyesen gyártott fém­tömlőket építették be az A Merkur — a tavalyihoz hasonlóan — 1984-re 89 ezer személygépkocsi eladását ter­vezi, s ennek 90 százalékára már megkötötte a szerződé­seket a külföldi szállítókkal. Tavaly, tavalyelőtt ilyenkor év elején a partnerek a kért mennyiségnek csak 60—70 százalékát igazolták vissza, a további mennyiséget csak az év későbbi szakaszában si­került lekötni. Az idén 83 ezer személygépkocsi beho­zatala máris biztosra vehető. A legtöbb — mintegy 90 ezer — gépkocsi-befizetés a Lada típusokra szól, ame­lyekből az idén a tavalyihoz hasonlóan 25 ezer érkezik az országba. A szállítás folya­matos, jelenleg azokat az igénylőket elégítik ki, akik 1978. IV. negyedévében fi­zették be az előleget. A vá­rakozási idő a most igény­lők számára négy-öt év. A javuló minőség, a gaz­daságos üzemeltetés eredmé­nyeként ma már egyik leg­népszerűbb személygépkocsi a csehszlovák Skoda. Nem­csak nálunk, más országok­ban is növekedett a Skoda népszerűsége — ezért a ma­gyar autósoknak idén csak 9000 jut belőle, szemben pél­dául a két évvel ezelőtti 20 ezerrel. A korábban nagyon köz­kedvelt Wartburg vesztett népszerűségéből, bár az igénylők száma így is 13 ezer. Ezt a típust — a Li­mousin kivételével — már a jövő év második felében megkaphatják azok, akik most fizetik be az előleget. Ikarus buszokba a motor és a kipufogó közé. A Csepel Autó révén így került kap­csolatba a szövetkezet a MO- GÜRT-tel is. Ennek köszön­hető, hogy három és fél mil­lió forint értékű fémtömlőt a buszokba építettek, két és fél millió forintnyi pedig, tartalékalkatrészként hagy­ta el az országot. Ez olyan összeget jelentett már, amit eleddig a gyártó vállalat nyu­gatnémet cégeknek fizetett ki kemény pénzekben a fém­tömlőkért. S miután a tartalékalkat­részeket a MOGÜRT oda vit­te, ahová a buszokat is szál­lította, a mezőhegyesiek a közvetlen importhelyettesítés mellett ugyancsak közvetle­nül — de az Ikarus-prog- ramhoz kapcsolódva közvet­ve is — az exportárualapok bővítésében is részt vettek. Ez az üzlet olyan sikeres­nek bizonyult, hogy a MO­GÜRT további egymillió fo­rinttal megemelte igényét 1984-re, és növekszik a Cse­pel Autónak készülő fém­tömlők száma is. Az általunk „keresett” ki­lencmillió forintnyi import­helyettesítésből mindeneset­re hatmillió már megvan az előbbiek szerint, amire a szövetkezet pályázat alap­ján már meg is kapta a kért bérpreferencia egy részét. És itt kell szólnunk akkor egy következő furcsaságról, ahogy azt a megelőző fejezet vé­gén ígértük. A Trabantra 42 ezren vára­koznak, s átlagosan három éven belül kapják meg a ko­csit. A lengyel partnerekkel még nem állapodott meg a Mer­kúr, a gyár ugyanis — né­hány száz 1500-as Polski Fiaton kívül — az energia- takarékos típusú (10—15 szá­zalékkal kevesebbet fogyasz­tó) kis Polskit kívánja szál­lítani, s ezt most vizsgálják a hazai szakemberek. Amennyiben megfelelőnek találják, mintegy 4500 érke­zik belőle ebben az évben az országba. A Moszkvicsra, Zasztavára és Dáciára vára­kozók vannak viszonylag a legkedvezőbb helyzetben, ők a befizetést követő másfél éven belül átvehetik kocsi­jukat. Mivel új gépkocsikból na­gyobb mennyiségek beszer­zésére az elkövetkezendő né­hány évben nem lesz mód, a Merkúr igyekszik növelni használkocsi-forgalmát. Ta­valy mintegy 19 ezret vásá­roltak, és ugyanennyit adtak el, s a forgalmazást külön­féle módszerekkel növelni kívánják. Ilyen egyebek közt a „Használtért használt” akció, amelyet tavaly ősztől folyamatosan szerveznek. Lé­nyege: a raktáron levő hasz­nált személyautók vásárlásá­nál előjogot élvez az, —még ha sok is a jelentkező —aki leadja saját használt gépko­csiját. Egyelőre azonban úgy tűnik, nem tudnak konkur- rálni a szabadpiaccal, ahol sok esetben az új ár fölötti összegért cserélnek gazdát az autók. A még hiányzó hárommil­lió forint olyan egyéb koo­perációs tevékenységekből származik, amelyekben, ha kisebb tételekben is, de szin­tén importtól kíméli meg — sok esetben exportáló — partnereit a szövetkezet. Anélkül persze, hogy a köz­vetett export, avagy az im­port ki váltásnak ez a fele bármiféle olyan „elismerést” hozna, mint azoknak, akik­nek ők besegítettek. Ilyenek a Rába, a DIGÉP, a SZIM, hogy csak a legnagyobbakat említsük azon vállalatok kö­zül, amelyeknek együtt 12 millió forintnyit termeltek. Ötletek — talonban Mindezt a szövetkezetiek csak mint tényt állapítják meg, minden különösebb zsörtölődés nélkül. Mert a „mi lenne, ha?” kérdéstí­pussal szemben mindenkép­pen előnyben részesítik azt a fajta fogalmazást, amely az adott körülmények kö­zött keresi a továbblépés mi­kéntjeire a választ. Nem csoda, ha máris van náluk a talonban egy-két olyan lap, amit a megfelelő időben aduként játszhatnak ki az újabb gazdasági kihí­vásokra feleletül. Dolgoznak az Ikarus-buszok padlófű­tésének fémtömlő felhaszná­lásával történő megoldásán. Kifejlesztettek egy gőzelveze­tésre alkalmas fémtömlőtí- pust, amit élelmiszeripari feldolgozó üzemekben lehet alkalmazni. Tavaly új gyárt­mányként bevezették az NDK-gépkocsik kilométer­órájának meghajtószerkeze­tét, és így tovább. Ha pedig arányaiban akar­nánk érzékeltetni eredmé­nyeiket és lehetőségeiket, ak­kor a következőkön érde­mes elgondolkodni: igaz, hogy továbbra is fogyasztják a dollárt alapanyag-impor­tőrökként, de háromszor any- nyi dollárt takarítanak meg a népgazdaságnak terméke­ikkel, mint amennyit kiad­nak. Ami pedig a lehetősé­geket illeti: nincs rá pontos felmérés, de a tapasztalatok szerint jóval több . gyártó cég használ 'fel még ma is import fémtömlőt, mint amennyi a mezőhegyesit vá­sárolja. Pedig a mezőhegyesiek ké­szen állnak arra, hogy min­den igényt kielégítsenek! Kőváry E. Péter Új üzem létesül Űj üzem kezdi meg mű­ködését hamarosan Körösla- dányban, a Magyar—Vietna­mi Barátság Tsz-ben. A mel­léküzemági tevékenységéről eddig is ismert szövetkezet most műanyagfeldolgozó üzem létesítésén fáradozik. Két nagy értékű gépet már megvásároltak: egy palack­fúvó extrudert, 2 millió 200 ezer és egy fröccsöntő gépet 800 ezer forintért. A tartozé­kok (daráló, keverő, komp­resszor, légtartály) beszerzé­se még folyik, és ahogy mondják, meglehetősen ne­héz szert tenni a szükséges berendezésekre. De nem le­hetetlen. így remélik, nem lesz aka­dálya a márciusi üzemkez­désnek. Az alapanyag — amit szintén nem könnyű be­szerezni — már megvan és feldolgozásra vár. Az üze­met, amelyben a tervek sze­rint tizenöten dolgoznak majd, az egykori Űj Baráz­da Tsz irodahelyiségeiben alakították ki. Három mű­szakban fog üzemelni, zöm­mel betanított munkásokat foglalkoztatva. A majdan itt készülő ter­mékeket, flakonokat a hoz­zá illő kupakokkal, a hely­beli Metakémiai Szövetkezet Vásárolja meg. Az idén — lévén induló üzemről szó — hozzávetőlegesen 2 millió fla­kon gyártását tervezik. Hogy aztán többet, vagy keveseb­bet sikerül-e előállítani, az sok mindenen, például a technológia beállításán, a munkások begyakorlottságán is múlik. — szí — A húsüzem nyereséges A közelmúltban a megyei termelési és ellátási bizott­ság értékelte a megyei ZÖL­DÉRT Vállalat munkáját. A pár soros tudósítás után ér­demes újra visszatérni a vál­lalat sorsának alakulására. Már csak azért is, mert a hosszú éveken át veszteséges gazdasági egység 1980-tól nyereségesen gazdálkodik; múlt évi forgalma, nyeresé­ge példa nélküli fennállása óta. * * * Kezdjük talán a még min­dig gyenge pontnak számító zöldség- és gyümölcsforgal­mazással, -tárolással! Az ágazat tavaly kétmillió fo­rint veszteséget hozott. Egyik oka ennek, hogy a nyeresé­ges primőrforgalmazásban a vállalat részesedése évről év­re csökken. A több csatornás értékesítés bevezetése óta a termelők szívesebben adják árujukat közvetlenül a bol­tokba. Hasonló a helyzet a nyári cikkeknél. Igaz, hogy ez kedvezőtlen a ZÖLDÉRT szempontjából, de ne tagad­juk, mi vásárlók jobban já­runk. A közvetlen felvásár­lás ugyanis lerövidíti az áru útját, frissebben kerül a zöldség a fogyasztó asztalá­ra. A téli tárolásra kerülő zöldségeknél, gyümölcsöknél még mindig a ZÖLDÉRT szerepe a meghatározó. A megye igényének 70—80 szá­zalékát tárolják be. A táro­lási veszteségek, a válogatás, anyagmozgatás drágasága miatt veszítenek rajta. De már nem vásárolnak fel mindent, hiszen üzletpoliti­kájuk eredményes gazdálko­dásra sarkallja őket. Mint a vállalat igazgatója megfo­galmazta, ellátási felelőssé­gük a megkötött értékesítési szerződések mértékéig terjed ki. Ennek felelősségét érzik, állami támogatást is kapnak rá, ezért a továbbiakban sem mondhatnak le a veszte­séges téli tárolásokról. In­kább más tevékenységgel pó­tolják a kieséseket. * * * Ismertek és kedveltek a békéscsabai ZÖLDÉRT-hús- üzem termékei. A gyár öt­féle szárazkolbásza kapta meg eddig a „Kiváló Áruk Fóruma” címet, díjat nyer­tek termékei hazai és kül­földi kiállításokon. Hogy mi­lyen jól dolgozott az üzem, azt valamennyien érezhet­tük. Különösen a saját üze­meltetésű boltjaikban volt jó az ellátás, nagy a választék. Külön öröm a vállalat veze­tésének, hogy a húsüzem 28 millió forint nyereséget is hozott — nemcsak dicsősé­get. A ZÖLDÉRT Vállalat azon­ban nem egyedül a hús­üzemtől várja a nyereséget. A „több lábon állás” straté­giáját választották. Jó kap­csolatot alakítottak ki a Bé­késcsabai Konzervgyárral, ennek eredménye a múlt év­Fotó: Fazekas László tői 54 megyei üzletükben konzervet, tésztát is árulnak. Jelentősen növelték a Phylaxia gyár termékeinek forgalmazását. Tápkiegészí­tőket, koncentrátumokat kí­nálnak mind nagyobb meny- nyiségben. Nemcsak ők jár­nak jól vele, hanem a háztá­jiban, nagyüzemben terme­lők is. Hőkezelő üzemükben dughagymát készítenek elő exportra. A szaporítóanyag­ból természetesen jut a ZÖLDÉRT számára áruhagy­mát termelőknek is. Ez kü­lönösen fontos, hiszen csak így biztosítható, hogy még több hagyma jusson a tőkés piacra. Tavaly 43 millió fo­rint bevételre tettek szert ily módon — s ez a SZÖ- VOSZ értékelése szerint az országos élvonalba tartozik. * * * Az írás elején említett egyetlen veszteséges ágazat, a zöldség- és gyümölcstáro­lás, -forgalmazás természete­sen sok fejtörést okoz a ZÖLDÉRT szakembereinek. Keresik a módját, hogy el­látási kötelezettségüknek is eredményesen tehessenek ele­get. Első lépésként üzletkö­tőket állítottak munkába, akik áruajánlatokkal járják körbe a megye üzleteit. Meg­bízható partnerekkel termel­tetik a tárolásra szánt árut — a jó minőségű, tiszta zöldség ugyanis nehezebben romlik, ezt könnyű belátni. Máris az idei feladatoknál tartunk. Az természetes, hogy az egyes ágazatok jö­vedelmének fokozása mel­lett a vállalat a lakosságnak többet akar nyújtani, mint korábban. A tervek szerint az alapellátásban a múlt évi szintet szeretnék hozni — nem kis dolog, ha arra gon­dolunk, hogy az aszály el­lenére nemigen volt áruhi­ány. Az is igaz, minden re­ményünk megvan arra, hogy az idén elkerül a szárazság bennünket. INem kerültek viszont el az áremelések. Épp ezért a kereslet-kínálat törvényeihez igazodó zöldségárak mellett az olcsóbb húsáruk termel­tetését szorgalmazza a válla­lat vezetése. És törekszik ar­ra, hogy mind jobb összhan­got alakítson ki termelő és kiskereskedő között. *** Mint az említett termelési és ellátási bizottsági ülésen többen megfogalmazták, a ZÖLDÉRT gazdálkodásán egyre inkább érezni, hogy el­látóból nyereségre törekvő vállalattá válik. Ehhez iga­zítják a dolgozók jövedelem­érdekeltségét. A finomítás alatt álló érdekeltségi rend­szer akkor lehet jó, ha al­kalmazkodik a gyorsan vál­tozó üzleti élethez, piaci helyzethez. Mert manapság csak így lehet eredményesen gazdálkodni — ezt bizonyít­ja a „ZÖLDÉRT-esek” pél­dája. M. Sz. Zs. A fém tömlő gyár tás ban 20 százalékkal visszaszorult az im­portanyag-felhasználás A Merkur idei tervei BPI 11 ■ M iTTi wIM

Next

/
Thumbnails
Contents