Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-03 / 28. szám
©1984. február 3., péntek Pénteki beszélgetések Ismeretterjesztés a cigányság körében Országos tervek és megyei adatok Szolgáltatni és szolgálni Végh Antal — Hogyan vágtál neki írói pályádnak? • — Készületlenséggel, bizonytalansággal. Soha írói pályára nem készültem, még a legvadabb álmaimban sem. Vidéki tanító, vagy tanár akartam lenni, ahogyan nagyapám is az volt 42 évig. önmagam számára is meglepetés volt, hogy egy este írtam egy novellát. Ha azt az osztályt, melyben érettségiztem, megnézték volna olyan szemmel, hogy a 29 gyerekből ki lesz itt évtizedek múlva író, azt hiszem én lettem volna az, aki egyetlen szavazatot sem kap. S mégis így alakult. Arra gondoltam, írok egy-két novellát és kész. Ma már a 33. könyvemnél tartok. Eleinte azt mondták, egy könyv az semmi, egy könyv bárkitől kitelik, de majd a második, a harmadik, a negyedik? Ott mit fogok csinálni? Én nem figyeltem soha arra, hogy mit fogok csinálni. írtam azt, amit muszáj volt, amit kellett. Szóval elragadott engem ez a hév ... meg elragadott — kár volna tagadni — a siker. Hogy olvasták a novelláimat. Hogy megjelent az első novellám, s a szomszéd másnap reggel már nem köszönt apámnak. — Könyveiddel sok embernek kellemetlenkedtél, s könyveid nyomán sok ember kellemetlenkedett neked ... — Nagyon őszintén mondom, a tollat sosem akartam bunkónak használni. Én csak ábrázoltam. Velem „tényleg elhitették”, hogy az irodalomnak a maga eszközeivel segíteni kell a társadalmi gondok megoldását. A magyar irodalom java, Balassitól Illyés Gyuláig, mindig is beleszólt a társadalmi kérdésekbe. Ezt akartam tenni én is. Persze ez sokaknak nem tetszett. Van a nagyapámnak egy nagyon bölcs mondása, hogy: huncut ember az, aki mindenkinek tetszik. Nagyon jól tudtam, ha a visszáságo- kat ábrázolom, akkor az áb~ vázoltak nem fognak örülni. Engem ez a legkevésbé sem befolyásolt. Egyébként, ha a politika nem kívánja ezt az utat, amit képviseltem, s amit még nagyon sokan képviseltek, akkor nem juthattunk volna előbbre. Amikor megírtam azt a bizonyos Állóvizet, Szabolcs-Szatmár megye tajtékzott. Ám a politikának tájékozódnia kel~ lett az ország váló helyzetéről, mégha a kép megdöbbentő is volt. Mert azért az 1960-as években az megdöbbentő volt, hogy egy faluban az emberek 90 százaléka denaturált szeszen él, s hat-hét képezh eteti en gyengeelméjű gyerek születik egy családban, a gyerekek tetvesek, és az iskolaigazgató meg az orvos gyereke tetűt visz haza... Azért ez megdöbbentő volt... — Ha már szóba hoztad pályád kezdetén írt műveidet, hadd mondjam el, hogy ezek a fokozhatatlan drámai- ságok, szikár, megrézó művek, amik szinte „téged írtak íróvá”, az utóbbi időkben elmaradtak. — Ez igaz. Ám közben írtam egy ezeroldalas könyvet, ami hamarosan megjelenik a Magvetőnél, így éltünk Szat- márban címmel, és írtam egy 500 oldalas regényt. Most, hogy végeztem ezekkel, újból visszatértem a novellaíráshoz, mert műfajilag ezt szeretem a legjobban. Egykö- tetnyi, eddig még. sehol sem közölt novellám megjelenés előtt áll. — Ha nem is lettél hűtlen önnön kezdeteidhez, a foci mégiscsak nagyon befészkelte magát munkáid közé ... — Valamelyik nap azt kérdezték tőlem a tévétől, legyek szíves . megmondani, hány sportkönyvet írtam. Nagyon meglepődtem, mert én sosem írtam sportkönyvet. Ügy éreztem, mikor a labdarúgásról írok, akkor a legsúlyosabb, a legfontosabb társadalmi kérdésekről írok. Ugyanis a labdarúgást nem lehet kiszakítani a társada* lomból. Nem tudom elképzelni, hogy egy társadalom tökéletesen erkölcsös, míg a labdarúgása tele van szörnyűségekkel. Persze a dolgot sokan túl is lihegték. Mert az egész magyar társadalmat viszont eszem ágában sincs a futballal azonosítani. Közéletünknek nem pontos tükörképe a magyar labdarúgás. Azon, mikor a Newsweek című amerikai lap azt írta a Miért beteg a magyar futball ?-ról, hogy megjelent az első magyar szimbolista regény, azon a végleten magam is csak mosolyogtam. — Mi ad erőt, hogy 33 könyv után is új erővel tudjál dolgozni? — Az, hogy úgy érzem, az igazi könyvemet még nem írtam meg. Ha azt érezném, hogy ezt megírtam, akkor egy sort sem tudnék tovább írni... Valamit, amit nem lehet lefricskázni, letakarítani, letagadni a magyar irodalomból, ezt szeretném már megírni. Ez a könyv — úgy érzem —, még bennem van... Netán ez a könyv már meg is van (?)... írtam egy regényt ... egy magyar túsztörténetről ... Azt mondják, ez az eddigi legjobb írásom ... Persze, én úgy érzem, hogy nem ez... és ez hajt Ungár Tamás \ A kísérletezés, az útkeresés éve volt a tavalyi esztendő a TIT országos központja irányításával működő cigány ismeretterjesztő munkabizottságban. A múlt év áprilisában alakult munkabizottság azt a célt tűzte maga elé, hogy az ismeretterjesztés eszközeivel segíti a cigányság műveltségi színvonalának emelését, erősíti etnikai tudatuk megőrzését, s jó irányban befolyásolja a cigányokról alkotott téves beidegződéseket. Mint arról a napokban a munkabizottság a TIT budapesti székházában megtartott ülésén Gordos Gyuláné titkár beszámolt: tavaly elsősorban a cigánylakosság ismereteinek gyarapításában közreműködők körét kívánták bővíteni. Ennek érdekében az ismeretterjesztésbe bevonták a cigány értelmiségieket, kapcsolatot kerestek a HNF Országos Tanácsa cigányfórumával, a cigányklubokkal, s olyan előadások szervezését ajánlották fel, amelyek a cigányság eredetével, szokásaival, nyelvével, a mai cigányirodalommal, a cigányságtudattal foglalkoznak. A sokirányú kapcsolatok kialakításán túl a munkabizottság segítette a mintegy kétezer címszót magában foglaló cigány—magyar, illetve magyar—cigány kisszótár összeállításának munkálatait. Ez a kiadvány egyébként később egy nagyszótár alapjául szolgálhat, de addig is segédeszköze lehet a cigány nyelv tanításának. A cigánylakosság körében az országos cigány ismeret- terjesztő munkabizottság patronálásával megkezdik a híres cigányzenészek albumának gyűjtő munkáját. A munkabizottság kezdeményezi — a TIT megyei, fővárosi szervezetei bevonásával — a cigánygyerekek, valamint a más érdeklődők körében cigány nyelvtanfolyamok szervezését. A cigányság eredetéről és történetéről a TIT budapesti szervezetével közösen kiadványt készítenek és segítenek a mintegy háromezer példányban megjelenő cigányszótár terjesztésében. Még ebben az évben megkezdik a cigány nyelvtan összeállításával kapcsolatos munkákat azzal a céllal, hogy 1985-ben a TIT vállalhassa egy — a szótárhoz hasonló — cigány nyelvkönyv kiadását. A TIT Békés megyei szervezete évente 25—30 ismeretterjesztő előadást tart a megye cigánylakossága részére. A megyei cigányügyi koordinációs bizottsággal együttműködve a városi és a községi tanácsokon keresztül mérik fel az igényeket; legtöbbször a művelődési házak közvetítésével szervezik az előadásokat. A cigányság történetéről, beilleszkedéséről, életmódjáról, kultúrájáról, lakáshelyzetéről és más témákról tájékoztatják egy- egy rendezvényen az átlagosan 20—20 résztvevőt. A cigányklubok működtetői a művelődési házak, ezért ezek az intézmények szervezik programjaikat is. A TIT ajánlást készít a klubok számára az ismeret- terjesztő munkához. Cigány nyelvtanfolyam még nem indult a megyében, mert erre eddig nem mutatkozott igény. A közhasznú tanfolyamokon azonban igen sok a cigány résztvevők száma. Sok nagy- vállalat — ahol jelentős a Cigányság — szervez ilyen jellegű képzést dolgozói részére. Régen bebizonyosodott már, hogy az iskolákban folyó oktató-nevelő munka szakmai irányítása, a pedagógiai kutatások eljuttatása és hasznosítása a gyakorlatban, az alkotó munka ösztönzése és a továbbképzések nincsenek megoldva. Talán, mert a hiányzó, közvetítő láncszem szerepének a korábbi pedagógus-továbbképző intézetek és a pálya- választási intézetek nem tudhattak megfelelni. Ezzel a nagyon fontos kérdéssel a pártirányítás 1979 óta foglalkozik intenzíven, a Művelődési Minisztérium is átfogó vizsgálatot készített, az MSZMP KB agitációs- propaganda bizottsága pedig 1982. március 16-án tárgyalta a tanügyirányítás és a felügyelet helyzetét. Az már eldöntött tény, hogy az oktatás szakmai, tartalmi irányításában a jövőben fontos szerepet szánnak a pedagógiai intézeteknek. Az oktatás megyei irányítója, a művelődésügyi osztályok mellett a pedagógus továbbképző intézetekben, a pályaválasztási intézetekben, a nevelési tanácsadókban, és az állandó áthelyező bizottságokban az ország 19 megyéjében majd ötszázan dolgoztak, dolgoznak. S ha ehhez még hozzátesszük a megyei szakfelügyeletet ellátók több mint 1800 fős táborát, joggal állapíthatjuk meg: komoly szakmai erőről, bázisról van szó. E különböző területeket átfogó tábor azonban az elvártnál kevesebb hatásfokkal működött, működik részben még ma is. Ebben nem kis szerepe volt, van a szemléletbeli j merevségnek, s a szervezettség, informáltság hiányosságainak. Ezt felismerve alakultak meg országosan 1983-ban a megyei pedagógiai intézetek, több intézet integrációja révén. Békés megyében — s ez úttörő tettnek számított — már 1982 júliusában létrehozták a megyei pedagógiai intézetet. Helyzetüket, útkeresésüket nehezíti szerepük, státusuk országosan máig sem eldöntött ténye. Az intézet funkciói azonban világosak: minden fórumon képviselni a korszerű pedagógia, a gyermekközpontú nevelés, a nevelésközpontú iskola, a pedagógiai elmélet és gyakorlat összA Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezete a Békés megyei: Levéltár közreműködésével irattáros képző tanfolyamot hirdet. Napjainkban az információk egyik fontos forrása a szakszerűen kezelt irat- és tervtár. Az ehhez szükséges szakmai ismereteket eddig csak kevés helyen oktatták hazánkban, pedig egy elveszett, megsemmisült Irat vagy tervdokumentáció komoly veszteséget jelent. A tanfolyamot elsősorban az iratok iktatását, az irattárba helyezett iratok kezelését és selejtezését, a hangjának — és ezek megvalósulásának — eszméjét. Tevékenységük a továbbképzési, a szolgáltatási-ellátási feladatokat, az alkotó pedagógiai tevékenység ösztönzését, segítését és irányítását, a pedagógiai értékelés feladatait, a szaktanácsadási és szakvizsgálati munkát öleli fel. Végezetül pedig — s ezt fontos kiemelni — a pedagógiai értékelés feladatait. E feladatoknak viszont maradék nélkül csak úgy felelhetne meg, ha az intézet, a szakfelügyelet, a területi munkaközösségek, és az iskolák egységes egészként, egymást segítve, informálva és szolgálva működhetnének. No és arra is szüksége lesz, hogy „első kézből”, azaz az országos irányítástól közvetlenül kapja meg a gyors információkat. Kutatómunkájukhoz pedig az adott megyében és környékén működő pedagógusképző intézetek együttműködési .készségére is szükség lesz. A teljesen új szemléletet, struktúrát követelő intézményhálózat még sok „hg”- val küszködik. Hiszen nincs eldöntve irányítása, szakmai felügyelete, kapcsolata, munkamegosztása a megyei tanácsok művelődésügyi osztályaival, s a tevékenységében kulcsszóként emlegetett szakfelügyelettel. (Egyébként a szakfelügyelet jelenlegi funkcióján, feladatain, és tartalmán is változtatni kell.) # A közoktatás irányítása — a jelek szerint — hamarosan új formát, s ami ennél is fontosabb, tartalmat fog ölteni. Ennek csak egyik, de igen fontos része lesz a pedagógiai intézetek országos hálózatának megújítása. Amely nem merül ki a formális integrációban, hanem a közoktatás színvonalának emelése érdekében szemléletben, funkcióban hoz gyökeresen újat. A pedagógiai intézeteknek egyetlen, de nagyon fontos feladata: az ország jövőjét eldöntő közoktatás műhelyeinek, az iskoláknak a szolgálata, s e cél megvalósítása érdekében megfelelő szolgáltatás biztosítása. Ehhez kell megteremteni számukra a lehetőséget, s majdan számon- kérni a megvalósítást. tervtárak kezelését végző dolgozók számára hirdetik, de minden adminisztratív dolgozó, az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető figyelmébe ajánlják. Az előadó levéltári szakember lesz, aki az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati tudnivalókba is bevezeti a hallgatóságot. A tanfolyam 24 órás, 6 alkalommal heti 4 órában szervezik. A jelentkezési lapot a TIT Békés megyei szervezete címére február 17-ig küldhetik el az érdeklődők. A tanfolyam Békéscsabán, a TIT értelmiségi klubjában lesz. A közelmúltban hagyományos farsangi jelmezbált rendeztek a nagybánhcgyesi általános iskolában. A társadalmi zsűri a legjobbnak ítélt jelmezeket (képünkön) jutalmazta Fotó: Obucz László B. Sajti Emese Irattárosképzö tanfolyam Mai műsor KOSSUTH RÄDI0 8.27: Számítógép a betegágynál. 8.37: Könnyűzene. 9.33: Sírjunk, ríjunk! 10.05: Ugróiskola. 10.35: Salamon király álma. 10.40: Népi zene. 11.00: Gondolat. 11.45: Kőrusművek. 12.45: Hétvégi Panoráma. 14.02: Daloló, muzsikáin tájak. 14.21: Kamarazene. 15.05: Révkalauz. 15.35: Operaáriák. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Zenés játékokból. 17.05: Helyszínrajz. 17.30: Filmzene. 17.40: Haydn: Esz-dúr szimfónia. 19.15: Aranyóra, (színmű) 20,27: Beszélgetés a Szlovák Nemzetiségi Szövetség új' főtitkárával. 20.42: Operettkedvelőknek. 21.30: Bankok és alapok. 22.30: Híres előadóművészek felvételeiből. 23.28: Meyerbeer operáiból. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO 8.05: Indulók, táncok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Slágermúzeum. 9.36: Infarktus. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: A molnár, a fia meg a szamár, (zenés mese) 13.27: Mi ez a gyönyörű? 14.00: Zenedélután. 15.30: Könyvről — könyvért. 15.45: Tánczene. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 19.00: Újdonságainkból. 19.40: Nótakelvelőknek. 20.35: Dzsesszzene. 21.00: Embermesék. 22.00: Ritmus! 22.30: Eszmék faggatása. 23.20: Nóták. HL MŰSOR 9.00: A magyar pedagógia évszázadai. 9.35: Zenekari muzsika. 11.05: Kamarazene. 12.05: Nicolai: A windsori víg nők. (opera) 14.37: Heinrich schütz műveiből. 15.00: Ha másként nem lehet, (színmű) 16.14: Zenekari muzsika. 17.05: Bűvös égi szikra. 17.35: Könnyűzene. 18.20: Rádióhangversenyekről. 18.50: Bertha Bulcsú: Medvetán- coltatás. 19.05: Szimfonikus zene. 20.00: Bach-hangverseny. 21.35: Opera-müvészlemezek. 22.30: Népdalok. 23.00: A Ralph Towner—Gary Burton duó játszik. SZOLNOKI STUDIO 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Zentai Zoltán összeállitása. 17.30: A kráterben. Az alföldi olajbányászok sikere külföldön. (ism.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétoma. (ism.) 8.05: Iskolatévé: fizika. 8.40: Osztályfőnöki óra. 8.50: Közlekedj okosan! 9.00: Történelem. 9.25: Munkahelyi ismeretek. 9.50: A világ nagy múzeumai. (NSZK film, ism.) 10.30: Az epsomi derby, (francia - rövidfilm, ism.) 10.55: Zlakuszai farkas. (jugoszláv rövidfilm, ism.) 15.10: Közlekedj okosan! 15.20: Építészet V/4. (ism.) 15.40: A magyar társadalom a két világháború között. 16.15: Oj város az Oka mentén, (szovjet rövidfilm) 16.50: Bors. (kalanfilm, ism.) 18.00: Kalendárium. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Cirkusz, cirkusz. (NSZK film) 21.35: Fautus doktor boldogsá- gos pokoljárása, (tv-játék) IX/2. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.50: Még egyszer gyerekeknek! 18.35: A szegedi körzeti stúdió műsora. 19.00: Kerszetkérdés. 19.30: Mozart: G-moll szimfónia, (ism.) 20.00: Péntek esti randevú. 21.00: Tv-híradó 2. 21.25: Magyar nemzetközi fedettpályás atlétikai bajnokság. BUKAREST 15.20: Rajzfilmek. 15.40: Kulturális híradó. 15.45: Szépművészet. 15.50: A volánnál. Autóvezetőknek. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Népszerű dallamok. 20.45: Világhíradó? 21.00: Fory Etterle. Tv-film. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Séták a költővel — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Marco Polo — filmsorozat. 21.15: Zene a rriüteremből. 22.00: Tv-napló. 22.15: Pénteken 22-kor — kulturális mozaik. II. MŰSOR 18.15: A türelem szellemében —, művelődési adás. 18.45: Külföldi népszerű-tudományos film. 19.00: Diagnózisok — művelődési adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-nápló. 20.00: Z. Eric: Strahinja bánfi— balett. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Életrajz — dokumentumadás. 21.45: Reklám. 21.50: Vidéki színészek — játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. február 3-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Pécsi Sándor-bérlet 1984. február 4-én, szombaton 17.30 órakor Békéscsabán: SOLTÉSZ REZSŐ MŰSORA 20 órakor Békéscsabán: SOLTÉSZ REZSŐ MŰSORA MOZI Békési Bástya, 4-kor: Akit Bulldózernek hívtak, 6-kor: Excalibur I—II. Békéscsabai Szabadság, de. 10, este 6 és 8-kor: Tű a szénakazalban, du. 4-kor: Jegesmedve a porondon. Békéscsabai Terveiéi 6-kor: Csillag- hullás, fél 8-kor: Betyárkapitány. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Zsákutca, fél 8-kor: Emlékszel Dolly Belire? Gyulai Petőfi, 3- kor: Csutak és a szürke ló, 5 és 7-kor: Hanyatt-homlok. Orosházi Bél^e, 5-kor: Vizipók- csodapók, 7-kor: Kémek a lokálban. Orosházi Partizán, fél 4- kor: Misi mókus kalandjai, fél 6 és fél 8-kor: Kína-szindróma.
