Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-24 / 46. szám
1984. február 24., péntek II diákétkeztetés helyzete megyénkben Asszonyok, lányok évkönyve 1984 A gyermekélelmezés továbbfejlesztéséről a Minisztertanács 1980 decemberében hozott határozatot. Ez a határozat többek mellett kimondja, hogy a VI. ötéves tervidőszakban kiemelt feladatként kell kezelni az általános iskolai étkeztetés továbbfejlesztését. El kell érni, hogy országosan az étkeztetésben részesülő általános iskolások aránya elérje az 58—60 százalékot, ezen belül a napközisek aránya 48—50 százalék legyen. A gyermek- és diákétkeztetés napjainkban állami szociális, sőt, egészségügyi feladattá vált. A gyermekek táplálkozása a korábbi évtizedekben szinte kizárólag az édesanyák feladata volt. A nők fokozatos munkábaállá- sával a helyzet megváltozott, és ezen a területen is egyre nagyobb jelentőséget kapott a társadalmi gondoskodás. A gyermekélelmezés fejlesztéséről a kormány intézkedett, és vállalta a költségek egy jelentős részének finanszírozását az állami költségvetésből. Évről évre nőtt a rendszeres iskolai, illetve az egyéb szervezett étkeztetésben részesülő gyermekek száma. Ennek ellenére, az állandóan növekvő igényeket napjainkig még nem sikerült teljesen kielégíteni. A megyei tanács művelődési osztálya a közelmúltban felmérést készített a gyermek- és diákétkeztetés jelenlegi helyzetéről, az igények és a lehetőségek közötti különbségről. — Az általános iskolai tanulók hány százaléka veszi igénybe a különböző szervezett étkeztetési formát? — kérdeztük Szállási Erzsébettől, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadójától. — Napjainkig az általános iskolai tanulók száma megközelíti az 50 ezer 400-at. Közülük mintegy 26 ezer 400-an részesülnek valamilyen szervezett étkeztetésben. Az átlagos részvételi arány tehát több mint 52 százalékos. Ezt az értéket igazán csak akkor érzékelhetjük, ha figyelembe vesz- szük, hogy 1978-ban még csak 42 százalék volt az étkeztetésben részt vevők aránya. A megyei átlag tehát elfogadható. De ha területenként vizsgáljuk a kérdést, akkor Békés megye egyes körzeteiben már korántsem ilyen kedvező a kép. A városokban az átlagosnál jobb az étkezésben részt vevők aránya, különösen kiemelkedő Békéscsabán, a maga 73,5 százalékával. Az elmúlt évek dinamikus fejlődése ellenére megyénkben még mintegy 1100 azoknak a száma, akik szeretnének, de nem vehetnek részt, helyhiány miatt, a köz- étkeztetésben. Ez a szám azonban csak az általános iskolai napközibe fel nem vettek számát mutatja. Az alsó- és középfokú oktatási intézményekben az étkeztetést a helyi adottságokhoz igazodva, változatos formában szervezték meg. Van, ahol önálló konyha van, vagy több intézménynek van egy közös konyhája, esetleg a vendéglátóipari vállalattal, ÁFÉSZ-szel, termelőszövetkezettel közösen. — Milyen hatása van ennek az étkeztetés színvonalára? — Az étkeztetés szervezeti formája alapvetően meghatározza az élelmezés színvonalát. Tapasztalataink szerint az életkori sajátosságokat is figyelembe vevő, minőségileg és mennyiségileg leginkább megfelelő étkeztetés az önálló konyhával rendelkező, és azonos korcsoportokba tartozó ellátottakat élelmező intézmények biztosítanak. (A nevelőotthonok és a gyógypedagógiai intézetek.) Az elkészült adagok minőségét azonban egyéb feltételek is befolyásolják. Például a konyhák kapacitása, felszereltsége, és az étkezők, ebédlők nagysága. — Mi a helyzet a konyhák kapacitásának kihasználtságával? — Megyénkben 119 százalékos az átlagos kihasználtság. A szóródás azonban nagyon nagy. A legnagyobb kihasználtság Orosházán, Békésen és Gyulán mutatható ki. Orosházán átlagosan 3 ezer 200 adagot kellene főzni az óvodáknak és általános iskoláknak, ezzel szemben a konyha 1100 adagos. A probléma megoldására egy új, 2 ezer adagos konyha építését tervezik 1986-ban. A gyulai körzetben a túlterhelés és az állagromlás okoz gondot. Igen rossz a helyzet Csanádapácán, Nagyszénáson, Csorváson és Tótkomlóson. Űj konyha építését tervezik Dobozon, Eleken és Kétegyházán. Teljesen elavult és korszerűtlen a sar- kadi konyha is. S ha már a konyháknál tartunk, érdemes megjegyezni, hogy a főzőkonyhák fele a századfordulón épült — nem a jelenlegi céllal. Ezért a helyiségek mérete, száma, kapcsolati rendszere nem felel meg a korszerű követelményeknek. A berendezések sok helyen elavultak. A tálaló, előkészítő és mosogató helyiségek sem a legtökéletesebbek. A helyzeten az javítana jelentősen, ha az épületeket felújítanák, a berendezéseket pedig kicserélnék, amihez pénz kellene. Nem elhanyagolható a konyhai dolgozók hozzáértése, szakképzettsége sem. Az 1011 konyhai alkalmazottból csak 191-nek van megfelelő szakképzettsége. Igaz, hogy mindössze három olyan konyha van megyénkben, ahol senkinek sincs szakács szakmái végzettsége. Az előrelépéshez a megyei tanács művelődésügyi osztálya gyermekélelmezési szakácstanfolyam indítását szorgalmazta. Huszonnyolcán jelentkeztek a kurzusra, ami szakmunkás-bizonyítványt ad. Érdekes viszont, hogy a rossz szakképzettségi arány ellenére az étrendek összeállítása, a készített ételek minősége általában jobb a saját kezelésű konyhákon, mint a kereskedelmi vendéglátásban. Az élelmezés minőségét az étkezőhelyiségek befogadó- képessége is befolyásolja. Sajnos, ez a befolyásolás megyénkben sokszor negatív. Sok helyen növelni kellett az étkezési turnusok egyébként is magas számát. Van, ahol az étkezés fél 3- ig húzódik el. A vendéglátóipari és az ÁFÉSZ-éttermekben mintegy 5500—5600 kisdiák étkezik naponta. Az étkezési térítési díjat ezekben a vendéglátóipari egységekben a nyersanyagnorma szintjén kell megállapítani, és ezekhez az állam támogatást ad. Virágih Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának gazdasági csoport- vezetője az eddigiekhez a következőket teszi hozzá: Az utóbbi években megyénkben a gyermek- és diákétkeztetés mennyiségi fejlesztésén volt a hangsúly. Elértük, hogy a kisdiákok több, mint 50 százaléka részt vehet a szervezett étkeztetésben. A jövőben a minőségi kérdésekre is jobban oda kell figyelni. Igaz, az adagok normáját országosan állapították meg, amin belül lényeges minőségi javítást nemigen lehet megvalósítani. De a tárgyi feltételek jobbítása kihat az étel minőségére. A januári áremelések a napközis térítési díjat is megemelték. Körülbelül 1,50 forinttal kell most többet fizetni, mint korábban. Lovász Sándor Szarvason, a Kemping étteremben naponta mintegy 1200 általános iskolás diák étkezéséről gondoskodnak Fotó: Veress Erzsi Tartalmas program a gyulai MHSZ-nél Az MHSZ gyulai városi vezetősége a közelmúltban megtartott ülésén hagyta jóvá ez évi programtervét, és ezen értékelték elmúlt évi tevékenységüket. Megállapították, hogy a városban működő 17 honvédelmi és 4 szakági klub képzésben és sportban megfelelően teljesítette feladatát. Kiemelkedett közülük a Dobos István Modellező Klub, a Lenin, a Meggyesi Sándor, a MEZŐGÉP, a vasipari szövetkezet, a KÖVIZIG, a BV-intézet és a húskombinát honvédelmi klubja. A modellezők ismét Európa-bajnokok lettek, egyéniben pedig Múlt József diadalmaskodott. Országos ifjúsági légpuskásbajnok lett Juhász János. Az idei feladatok középpontjában a honvédelmi, hazafias, internacionalista nevelés áll, az ifjúság szocialista tudatának formálása, a haza iránti hűség tulajdonságának erősítése. A terület átszervezése folytán a városhoz került Kétegyházáról két, Elekről és Lökösházáról egy-egy honvédelmi klub. A gyulaiak is kaptak feladatot a Békéscsabán rendezendő XII. motoros műrepülő-vi- lágbajnokság lebonyolításában, készülnek a modellező soortág megalakulásának 75. évfordulójára. Nem kis feladat lesz a jubileumi év keretében az I. Nemzetközi Vár Kupa körrepülőverseny megrendezése Gyulán. Ugyancsak nem kis feladatot jelent a könnyűbúvár uszonyos és búvárúszó vidék bajnokság, valamint a Körös Kupa folyamúszóverseny megrendezése. Az ülés végén Máté István városi titkár köszönetét fejezte ki a függetlenített állománynak, társadalmi aktíváknak, az együttműködő szerveknek, szervezeteknek, akik, illetve amelyek hozzájárultak elmúlt évi feladataik sikeres végrehajtásához és egyúttal kérte támogatásukat az idei évre is. B. O. Közhelynek tűnik, mégis leírható: az élet, a bennünket körülvevő világ gazdagsága kimeríthetetlen. Az ember bárhol dolgozzék is — akár a munkapadnál, a szövőgépnél, a tervezőasztalnál, vagy a számítógép mellett, a művészeti alkotó munkában, az előadói katedrán, a kórházi ágyak körül — benyomások sokasága éri szüntelen. Fogalmazhatunk úgy is, a sokszínű élet küldi üzenetét... A kiadó a bőség zavarával küzdött, amikor az Asszonyok, lányok évkönyve 1984 esztétikusán megformált kötetét összeállította. Az évkönyvben harmincegy írás szerepel, az alkotók valamennyien ismertek, hiszen Marosán Györgyöt, Gárdos Miklóst, dr. Veres Pált, Pál- fy Józsefet nem kell külön bemutatnunk. Az évkönyv előszavát Du- schek Lajosné, a Magyar flutósélet — Tótkomlóson A motorizáció fejlődése ma már nemcsak városainkban érzékelhető, hanem nagyközségeinkben, falva- inkban is. Az pedig, hogy Tótkomlós 800 autósából kétszázötven a Magyar Autóklub tagja, vagyis szervezett autós, külön örvendetes. A nagyközségi tanács és a pártbizottság bölcs előrelátással támogatta 1976-ban a MÁK helyi csoportjának megalakulását, s ezt a támogatást folyamatosan biztosítja. Ennek is köszönhető, hogy Tótkomlóson jelenleg egy erős helyi csoport működik, a nagyközség életében meghatározó szerepet játszik. A május elsejei felvonulásokon 25—30 személy- gépkocsival vesznek részt és évente megrendezik az autósbált. Taglétszámuk emelkedése következtében igény merült fel a gépjárművezető-képzés iránt, s ezért 1978-ban autós iskolát létesítettek és azóta is üzemeltetik. Ez időtől kezdődött a nagyközségben a MÁK rendszeres klubélete is. Az elmúlt évben 73 új tag lépett be a klubba és ez nemcsak az autósiskolának köszönhető, hanem annak is: az Autóklub megyénkben is elérkezett arra a fejlett szintre, hogy jelentős szolgáltatásokkal áll az autósok rendelkezésére és azokat állandóan bővíteni tudja. A| tótkomlósi autósiskolában a j múlt évben 68-an tettek sikeres vizsgát. Ez év januárjában jól felszerelt műszaki „minibázis” kezdte meg működését a nagyközségben. Ez helyben olyan szolgáltatásokat nyújt I a tagságnak, amelyekért eddig Orosházára vagy a megyeszékhelyre kellett utazni. Az idei klubnap keretében tervezik, hogy előadást tartanak a KRESZ-módosítás- ról, autóstúrát szerveznek a Szovjetunióba, s ha igény mutatkozik motorkerékpárvezetői tanfolyamot is szerveznek. A fentiekből is látszik, hogy a MÁK helyi csoportja Tótkomlóson jól dolgozik. Az öttagú vezetőség élén Asztalos János titkár és Gyuró- si Pál elnök mindent megtesznek, hogy megfeleljenek a tótkomlósi autósok igényeinek, a Magyar Autóklubon keresztül is közelebb kerüljenek a városhoz. Mindezt a MÁK Békés megyei szervezetének ügyvezető elnökségi ülésén tudtuk meg, ahol rendszeresen beszámolnak a helyi csoportok munkájáról. A tótkomlósiak beszámolóját elismeréssel fogadta el az ügyvezető elnökség. Demény Gyula Nők Országos Tanácsának elnöke írta, bevezetve az olvasót az asszonyoknak, lányoknak készült összeállítás világába. Megszívlelendő szép szavait nem mulaszthatjuk el idézni: „A gazdagabb élet, a közös családi élmények stabilabbá tehetik a közös családi köteléket, amire nagy szükségünk van valamennyiünknek. Nem törődhetünk bele abba a véleménybe, nem szabad elfogadnunk azt a feltételezést, hogy a társadalmi változások lazítják a család kötelékét.” Az új Népszava-kiad- vány írásainak szelleme ez ellen a lazítás ellen veszi fel napjaink kihívásának kesztyűjét! A kötet szerkesztője, Márkus Gizi, nem moralizáló alkat, így nem kívánt mást. mint tükröt tartani elénk, az olvasó elé: itt vagyunk, ilyenek vagyunk — ez a mi világunk, és kétségtelen, hogy a magunk módján szükséges nemesednünk. Az Asszonyok, lányok évkönyvében sok olyan írást is találunk, amelyet a gyakorló háziasszony mindennapi munkája megkönnyítéséhez is felhasználhat. Ilyenek: Főzni gyermekjáték, Szabad időben kézimunka, Szépség és egészség, Óvodások is szélien, csinosan. Dr. Veres Pál az abortuszról adja közre gondolatait. Az elbeszéléseket, karcolatokat kedvelők sem maradnak olvasmányélmény nélkül, ha kézbe veszik az Asz- szonyok, lányok évkönyvét. A nemzetközi nőnap alkalmából megjelent új Nép- szava-kiadvány egyik legnagyobb erénye, hogy nem markolt sokat, csupán mindenből egy csipetnyit nyújt át az olvasónak, ajándékként egy csokor nőnapi hóvirág mellé. (s. d.) Jól szervezett egészségügyi ellátás Békésen Békésen az egészségügyi integráció megvalósítását követően négy főintézmény szervezi a város lakóinak ellátását. A járó- és fekvőbeteg-ellátó intézményhez tartozik a rendelőintézet, ahol tíz különböző szakrendelésen dolgoznak. Innen irányítják a felnőtt körzeti egészség- ügyi szolgálatot, a három gyermekkörzetet, az iskola- orvosi rendelést, a gondozó intézeteket, a védőnői szolgálatot, a szülőotthont, valamint a mozgó szakorvosi szolgálatot. Valamennyi alap- és a legszükségesebb kiegészítő szakrendelések megtalálhatók a rendelőintézetben. A táppénzes felülvizsgáló főorvos és az alapellátás orvosai között jó az együttműködés. A táppénzes mutatók az utóbbi időben javultak. Csaknem 118 ezer beteget látnak el 1982-ben a szakrendelőben. Ezek az orvosok nemcsak Békés, hanem a négy városkörnyéki község, valamint Me- zőberény és Köröstarcsa betegeit is gyógyítják. A nyolc felnőtt orvosi körzet és a három gyermekkörzet megfelelően gondoskodik a város lakóinak ellátásáról. A gondozóintézetekben több mint 28 ezer beteg jelent meg az elmúlt időszakban. Békésen 1982-ben kiterjesztett komplex szűrővizsgálat kezdődött, amelyet nemrégiben fejeztek be és értékelése a következő időszak feladata lesz. A 25 ágyas szülőotthonban elég alacsony a szülések száma. Az ötnapos munkahét bevezetése óta ugyanis szombaton és vasárnap itt nincs orvosi ügyelet, a szülő nőket a békéscsabai kórházba szállítják. Az egyesített egészségügyi intézmény nagy betegforgalommal dolgozik, az ellátás feltételei az utóbbi időszakban javultak. Megoldódott egyes korszerűtlen körülmények között működő szak- rendelések elhelyezése, mert elkészült az új rendelőintézet. Az orvosi állások kettő kivételével, betöltötték, meghirdették a belgyógyász csoportvezetői és az iskolaorvosi állást. A közeljövőben szeretnék megteremteni a főfoglalkozású fül-, orr-, gégészszakorvos munkába állításának lehetőségét. A terület fekvőbeteg-ellátásában a be- tegbeutalási rendnek megfelelően részt vesz a békéscsabai, a gyulai megyei kórház és a József Attila Tüdőszanatórium is. Az egészségügyi intézmények személyi és tárgyi feltételei jónak mondhatók, az elhelyezési feltételek is ki- elégítőek. A város egészség- ügyi ellátása sokat fejlődött az utóbbi időben, hiszen még 10 évvel ezelőtt 6 millió forint költségvetéssel dolgoztak, addig tavaly már 24 millió forinttal gazdálkodtak. A városkörnyéki községekben van körzeti orvosi rendelés, Muronyban és Bélmegyeren főfoglalkozású fogorvos dolgozik. A mozgó szakorvosi szolgálat keretében jutnak el a szülész-nőgyógyász szakorvosok, s a gyermekorvosok a környékbeli településekre. A vidékieknek Békésen napi két órában gyermek szakrendelést működtetnek. A központi orvosi ügyelet 1971 óta szervezetten és jól működik a városban, forgalma nagyobb az átlagosnál. A városkörnyéki községekről való gondoskodást a távolságok és a nagy betegforgalom miatt sem lehet egy központi ügyelettel vállalni. A második terepjáró gépkocsi megérkezése után azonban a városkörnyék is beszervezhető a központi ügyeletbe. Addig Mu- rony, Kamut, Bélmegyer és Tarhos készenléti ügyeletet tart, szombaton és vasárnap pedig változó telephelyű ügyeletben rendelnek az orvosok. Abban az esetben, ha a békési ügyeletet vidéki betegek keresik fel, őket is ellátják. 1979-ben alakult az egyesített szociális intézmény, ahová a szociális otthon, az öregek napközi otthona és a házi szociális gondozói hálózat tartozik. A békési szociális otthonban 70 idős embert gondoznak, a mezőberényi- ben ötvenet. A békési öregek napközi otthonában 40 idős emberrel foglalkoznak. A házi szociális gondozásban öt főfoglalkozású, 29 tisztelet- díjas gondozónő ápol 54 idős embert. Az V. ötéves terv végén megyei beruházásként kezdték el a szociális otthon bővítését. Az intézet kiszolgáló részlege készül el ebben az évben. Az 500 adag főzésére képes konyha átadása sokat jelentett az idős emberek étkeztetési gondjainak megoldásában. Az Állami Közegészség- ügyi és Járványügyi Szolgálat megfelelő képzettségű emberekkel látja el feladatát. A városban két bölcsőde van, 80, illetve 40 hellyel. A felvett gyermekek száma évek óta magasabb a férőhely lehetőségeinél. A következő ötéves tervben fontos egy újabb 40 helyes bölcsőde felépítése. A város egészségügyi irányítói helyi és megyei ösz- szefogással, anyagi lehetőségekkel tudják a személyi és tárgyi feltételeket javítani, gépeket, műszereket beszerezni. Gondot fordítanak az egészségügyi intézmények fűtésének korszerűsítésére is. A város északkeleti részének lakóit segíti az új, nagy alap- területű gyógyszertár átadása, amelyet a VI. ötéves terv végére szeretnének megvalósítani. A rendelőintézetben gyógyszerszobát rendeztek be, és készenléti ládával szerelték fel az éjszakai ügyeletet. Bede Zsóka
