Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-23 / 45. szám
1984. február 23., csütörtök o II csökkenés már megállt Szépülő határok Megyénk szántóterülete 1965 és 1981 között 21 ezer hektárral csökkent. Ugyanakkor nőtt a rétek, legelők, és a termelésből kivett földek nagysága. Ez egybeesett az országos tendenciával: az új ipartelepek, városrészek földet követeltek. De az is világosan látszott, hogy túlságosan könnyen herdáljuk el nemzeti vagyonunk pótolhatatlan részét, a termőföldet. A jónál is lehet jobbat s Algériai megrendelésre készülnek a kazánok Ezért született meg az 1961. évi földvédelmi törvény harmadik, 1982-ben életbe lépett módosítása. Lényege, hogy két irányban próbálja megakadályozni a szántók kivonását. Aranykoronánként hétezer forintot fizet a szántóföldet más célra használó. Ebből létrehozták az országos földvédelmi alapot, amelyből az arra vállalkozók fedezhetik a kivont földek rekultivációját, azaz: termelésbe való visszaállítását. a A kettős jellegű (megtorló és támogató) törvény már 1982- ben éreztette hatását. Hqgy megyénknél maradjunk: csökkent a termelésből kivont területek növekedésének üteme. Egy évre rá, 1983- ban pedig megállt a kedvezőtlen folyamat. A mezőgazdaságból kivont, és újra termővé alakított földek aránya nagyjából azonossá vált. És ez a legfontosabb, hiszen világosan látszik, hogy csak az képes — az egyre korszerűbb technológiák mellett — több növényt, húst előállítani, aki megőrzi alapvető termelési eszközét, a földet. Megyénk mezőgazdaságának vezetői már 1978-ban elkészítették a megyei meliorációs, gyommentesítési és rekultivációs programot. Országosan szintén a gazdasági bizottság adott ki földvédelmi irányelveket 1983-ban. Ezek magukba foglalják a korszerű agrotechnikától a szervezési feladatokig mindazokat a teendőket, amelyek a föld megóvását szolgálják. A megyei programokat kiegészítették az országos elvekkel. Az így megerősített megyei programok mellett — úgy tűnik — szó sem lehet A nagy értékű állatállomány egészségének megvédésére korszerű vlrusvakcinákat állítottak elő a Phylaxia Oltóanyag-termelő Vállalatnál. A készítményeket üzemi méretekben már gyártják, és hozzáférhetővé teszik az állattartóknak. nagyüzemeknek és a kistermelőknek egyaránt. Az oltóanyagok minden tekintetben megfelelnek a nemzetközi követelményeknek; a korábbiakkal ellentétben a kórokozók nem élő állapotban — esetleg gyengítve — tartalmazzák, hanem inaktivált, elölt formában. Ezzel is kiválthatják ugyanis a szervezet védekező reakcióját, arról, hogy a földvédelem amolyan „tűzoltó” munkává váljon. Napi és állandó kötelessége minden földhasználónak. U De lássuk, mi történt eddig, és miben kell továbblépni ?! A térségi melioráció — az anyagi lehetőségekhez igazodva — jól halad, megoldja a talajok minőségének javítását és termővé tételét. Hosszú távon majdnem kétszázezer hektáron végzik el a nagyüzemek a teljes körű talajrendezést. A VI. ötéves terv kezdetétől 1983 végéig kilencszáz hektárt rekultiváltak, vontak ismét termelésbe a békési üzemek. Ebből kétszáz hektárra úgy tettek szert, hogy felszámoltak 411 romos tanyát. A többi szántó út menti földek, régi utak bérnövelésével „született”. Jelenleg 375 felszámolásra megérett tanyát tartanak számon. A tervidőszak végéig még 415 hektár, hosszú távon két és fél ezer hektár nyerhető vissza a rekultivációs munkákkal. Érdekes, hogy tavaly csak négy üzem igényelt pénzt az országos földvédelmi alapból erre a célra. Biztató, hogy az idén már több mint 11 millió forintot kap rá tizenöt mezőgazdasági üzem és két tanácsi szerv. A földvédelem fogalma rendkívül tág. Földvédőnek tekinthetők azok az intézkedések, amelyek azt szolgálják, hogy minden területen teremjen valami. Ezért csak dicsérendők azok a törekvések, hogy nagyüzemek sora adja bérbe nagy gépekkel nem művelhető földjeit. A tsz mentesül a művelési kötelezettség alól, a hobbikertéppen ezért ez a módszer terjed világszerte. Egyre inkább az exportszállításoknál is megkövetelik az ilyen oltóanyag használatát, mivel félő, hogy a csak „szelídített” vírusok a folyamatos oltásnál netán járvány okozói lehetnek. Az új technológia jelentős összegű beruházást követelt, úgynevezett szövettenyészeteken „tartják”, szaporítják a vírusokat. Az egyik készítménnyel, a Parainfluenza—3-mal a szarvas- marha fertőző légzőszervi megbetegedését előzhetik meg. Mindenekelőtt a növendékállatoknál jön számításba. A magyar vakre szert tevők pedig társadalmi és egyéni szempontból is hasznos munkát folytatnak. n Talán a legnehezebb a helyzet a földcseréknél. Mint ismert, különösen az állami gazdaságok területére jellemző a széttagoltság. Egy- egy távoleső földdarabot könnyen elhanyagol a gazdája, súlyos forintokban mérhető az oda vonuló gépek üzemanyagköltsége is. Ezért a megyei szervek évek óta támogatják a földcserét. Nem egy kemény diónak bizonyul, hiszen a földeken épületek, meliorációs beruházások találhatók; a cserék emberi sorsokat érintenek. Tavaly két és fél ezer hektárnyi terület cserélt gazdát. A hosszú távú program szerint évente háromezer hektár cseréje indokolt. Sokat beszélnek mostanában a műtrágyák kedvezőtlen, talajt savanyító hatásáról. Tudják az üzemi szakemberek, hogy a műtrágya nem minden. Épp ezért kedvező a változás: a múlt évben négyezer hektárral növelték a szerves anyaggal trágyázott földek nagyságát. Az istállótrágya reneszánszát éli, mind többen térnek át az almos állattartásra. Hálás törekvés, reméljük, hogy nem múló divatról van szó. Kitűnő hatású a földekre a mész — vennék is a cukorgyáraktól a mésziszapot, ha lenne. Sajnos, az igények lényegesen nagyobbak a lehetőségeknél. n És végül: néhány szót az öntözésről. Elkészült az NK XIV-es csatorna, amely a Körösből Kondoros térségébe viszi a vizet. Hét üzem jelentkezett, hogy szeretné ezt hasznosítani. Anyagi lehetőségeik azonban szűkösek, ezért az országos szervek segítségére számítanak. Pályázatukat elküldték, várják a kedvező elbírálást. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy megyénkben — az anyagi lehetőségekhez igazodva — jó úton halad a földvédelem ügye. Bizonyság rá, amit mindenki lát a táblák mellett elhaladva: csökkennek a gyomos, elhanyagolt területek. A szakemberek igényességét, és az anyagiak jó felhasználását jelzik a szépülő határok. M. Sz. Zs. cina kitűnő hatású, bevált a gyakorlatban. A gazdaságokban nagy kárt okozhat az úgynevezett baromfipestis; gyógyszerét eddig importálták. Az új hazai vakcinát Phylapestnek nevezték el, s használatát a nagy termelési rendszerek máris a tartás- technológiába építették. A ba. romfi egy másik fertőző betegsége — szintén virus okozza — a légcsőgyulladás. Gyakran az állomány kétharmada is elhullik a fertőzés nyomán. Alkalmanként import vakcinát használtak az állatorvosok, ám sokszor gyakorlatilag védtelen volt az állomány. A vakcinát nagyüzemi technológiával állítják elő, és egyre szélesebb körben hasznosítják a termelők. A dörzsölt gazdasági szakemberek úgy tartják, nem túlságosan nehéz elérni, hogy vállalatuk, szövetkezetük nevét a legjobbak közt emlegessék. Annyit kell csak tenni, hogy minden második évben egy kicsit visszafogják a fejlődést és utána kiugró számokat produkálnak. Mivel nálunk még mindig nagyon erősen él a bázisszemlélet, a rossz évek után látványos, nagy ugrást produkálnak és learatják az ezzel járó dicsőséget. Ha ezt kétszer-háromszor megcselekszik, nevük már úgy él az emlékezetben, mint akik rendszeresen kiemelkedő teljesítményt érnek el, az apró kis trükkök pedig a feledés jótékony homályába merülnek. Sokkal nehezebb a helyzetük azoknak, akik évről évre egyre magasabbra emelik a mércét, és nem élnek a tartalékolás eszközével. Amikor az orosházi KAZÉP 1979-ben megkapta a szövetség elnökségének vándorzászlaját, a legtöbben csak legyintettek: könnyű egy addig rosszul menő szövetkezetben egy jó évet produkálni. Rá egy évre, amikor már a Kiváló címet vehették át, még mindig az volt a vélemény, hogy a tartalékokból élnek és ezzel vége is a tündöklésnek. De ezt a címet további három hasonló követte és négy egymást követő esztendőben elnyerni a Kiváló Szövetkezet kitüntetést már meg kell, hogy győzze a kétkedőket is: nagy változások történtek a szövetkezetben. Nincs titok Mi ennek a sikernek a titka? Az álnaiv kérdésen Su- rányi András, az elnök csak mosolyog, hiszen mindketten tudjuk: nincs itt semmi titok. Csak pontos, fegyelmezett munka, folyamatos termékváltás és -korszerűsítés, határidős szállítások vannak. így tudták elérni, hogy egy év alatt 20 százalékkal nőtt a termelési érték, ugyanennyivel az eredmény, a tőkés export pedig 45 százalékkal haladta meg a tervezett szintet. Ha ehhez még hozzávesszük a több mint hétmillió forintnyi importpótlást, akkor ezek a számok még szebbek. De Szita Bálint főkönyvelő újabb táblázatot varázsol elő. Ebből kiderül, hogy a létszám változatlanul maradt az év során, a termelés növekedése kizárólag a termelékenység emelkedéséből adódott, mert áraikat sem változtatták a múlt év során. Kiszámolták, hogy tavaly 200 ezer kilowatt összteljesítményű kazánt készítettek, ezekkel több mint húszezer lakást lehetne fűteni. És ami külön érdekesség: egy kilowatt teljesítmény ára nálunk az 50 fillért sem éri el, míg a kon- kurrencia ugyanezt 1 forintért kínálja. — Mi a szolid árakat természetesen nem jótékonyságból alkalmazzuk — mondja az elnök. — Az a célunk, hogy termékeink minden piacon versenyképesek legyenek, tehát alkalmazkodnunk kell a világpiaci árviszonyokhoz. Árpolitikánk helyességét bizonyítja az a tény, hogy igen erős kon- kurrencia mellett, az általános recesszió ellenére több mint húszszázalékos árbevétel-növekedést értünk el és hasonlóan nőtt dollárelszámolású exportunk is. Előtérben a minőség Bár a szövetkezet termékeinek minőségére eddig sem volt panasz, a múlt évben átszervezték a gyártást, mégpedig úgy, hogy alapvetően a minőséget helyezték előtérbe, ha kellett, akár a mennyiség rovására is. Ennek a szervezésnek érdekes következménye lett. Igazolódott az az egyébként régen sejtett tény, hogy nem lehet csak egy valamit szervezetten csinálni. Mivel a dolgok összefüggenek, a különböző gyártási folyamatok egymásba kapcsolódnak, ha az egyik területen szervezetten megy a munka, az kihat a többire is. Így a szigorú minőségi követelményeknek az lett a következménye, hogy csökkent a gyártás közbeni javítanivaló, ezáltal nőtt a termelékenység, egyenletesebb lett a termékkibocsátás. Ez lehetővé tette a szorosabb készletgazdálkodás bevezetését is, így a termelés felfutása ellenére sem kellett bővíteni a raktárkészletet. A forgási sebességet 60 nap alá szorították le, ez mintegy fele az országos átlagnak. A KAZÉP viszonylag kis szövetkezet, de az általa gyártott termékekből országos az ellátási felelőssége. A kis és közepes teljesítményű kazánok kategóriájában a hazai igények háromnegyed részét a szövetkezet biztosítja. Hegesztett kivitelű pillangószelepet egyedül ők gyártanak és hasonlóképpen senki más nem készít oxid- kerámiából textilszálvezetőket. sem. Ilyen monopolhelyzetben akár ülhetnének is a babérjaikon abban a megnyugtató tudatban, hogy termékeik korszerűek és a vevők, ha akarnának sem mehetnének máshova. Csakhogy az ilyen kényelem előbb-utóbb behozhatatlan lemaradáshoz vezet, mint ahogy erre kis országunkban akadt már jó néhány példa. Ezért a KAZÉP más úton jár. Folyamatos fejlesztés — Nálunk a két-hároméves termék már öregnek számit, ennyi idő után mindenképpen korszerűsítünk rajta valamit. Hadd hozzam fel erre példának a pillangószelepet. Két éve kezdtük gyártani, tavaly BNV-díjat kaptunk érte, ez tehát azt jelenti, hogy megüti a világ- színvonalat. Jelentős a tőkés exportunk ebből a termékből, vevőink szerint is egyenértékű a legjobb nyugati típusokkal. Januárban vált véglegessé, hogy szövetkezetünk megkapta rá a szabadalmat és márciusban mégis az új, továbbfejlesztett változatot szállítjuk vevőinknek. El tudtuk volna hosszú ideig adni az eredetit is, de ha műszakijaink kitaláltak egy új megoldást, akkor azt alkalmaznunk kell, mert ez ad nekik ösztönzést a további munkához — jegyzi meg Lengyel Tibor főmérnök. S hogy mindezeket a gyakorlatban is megnézzük, rövid sétára indulunk az üzemben. A kazángyártó csarnokot lassan kinövi a szövetkezet, mert már sorozatban készülnek a holland Bronswerk licence alapján a nagy teljesítményű kazánok. Sülé István üzemvezető mutat kettőt, amelyeket éppen szigetelnek. Ezek Algériába indulnak a jövő héten egy nagyberuházáshoz, melynek hőtechnikai részét a KAZÉP- re bízták. A nyáron újabb kettőt indítanak útra. De van már rendelésük NSZK- ból és Ausztriából is. A Thermopress kazánokból is a legújabb változat készül már. Az 1982-es BNV-díj óta továbbfejlesztették, növelték a hatásfokot. Pillangószelepből eddig 1600 milliméter átmérőjű volt a legnagyobb, most — ugyancsak külföldi megrendelésre — a 2000 milliméteres átmérőjű gyártását tervezik. Az oxidkerámiaüzemben is sok az újdonság. Angol és amerikai próbarendeléseket teljesítettek sikerrel és rövidesen megkezdik az emberi csípőprotézis sorozatgyártását is. — Ha versenyben akarunk maradni, akkor állandóan újdonságokkal kell megjelennünk a piacon — mondja az elnök. — Mi is fejlesztünk, de a mi szellemi kapacitásunk ehhez nem elég. Ezért kötöttünk szerződést az Energiagazdálkodási Intézettel, a Szilikátipari Kutató Intézettel, a Vízügyi Tudományos Kutató Intézettel és az Innovációs Alappal. Az ő segítségük és kollektívánk munkája, szakértelme a biztosíték arra, hogy a jövőben is az élvonalban maradjunk. Kép, szöveg: Lónyai László Korszerű vakcinák az állati vírusbetegségek ellen Akad még elég a bontásra ítélt tanyákból Fotó: Fazekas László
