Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-23 / 45. szám

1984. február 23., csütörtök o II csökkenés már megállt Szépülő határok Megyénk szántóterülete 1965 és 1981 között 21 ezer hektárral csökkent. Ugyanakkor nőtt a rétek, legelők, és a termelésből kivett földek nagysága. Ez egybeesett az országos tendenciával: az új ipartelepek, városrészek föl­det követeltek. De az is világosan látszott, hogy túlságo­san könnyen herdáljuk el nemzeti vagyonunk pótolha­tatlan részét, a termőföldet. A jónál is lehet jobbat s Algériai megrendelésre készülnek a kazánok Ezért született meg az 1961. évi földvédelmi tör­vény harmadik, 1982-ben életbe lépett módosítása. Lé­nyege, hogy két irányban próbálja megakadályozni a szántók kivonását. Aranyko­ronánként hétezer forintot fizet a szántóföldet más cél­ra használó. Ebből létrehoz­ták az országos földvédelmi alapot, amelyből az arra vál­lalkozók fedezhetik a kivont földek rekultivációját, az­az: termelésbe való vissza­állítását. a A kettős jellegű (megtorló és támogató) törvény már 1982- ben éreztette hatását. Hqgy megyénknél marad­junk: csökkent a termelés­ből kivont területek növeke­désének üteme. Egy évre rá, 1983- ban pedig megállt a kedvezőtlen folyamat. A mezőgazdaságból kivont, és újra termővé alakított föl­dek aránya nagyjából azo­nossá vált. És ez a legfonto­sabb, hiszen világosan lát­szik, hogy csak az képes — az egyre korszerűbb tech­nológiák mellett — több nö­vényt, húst előállítani, aki megőrzi alapvető termelési eszközét, a földet. Megyénk mezőgazdaságá­nak vezetői már 1978-ban el­készítették a megyei melio­rációs, gyommentesítési és rekultivációs programot. Or­szágosan szintén a gazdasági bizottság adott ki földvédel­mi irányelveket 1983-ban. Ezek magukba foglalják a korszerű agrotechnikától a szervezési feladatokig mind­azokat a teendőket, amelyek a föld megóvását szolgálják. A megyei programokat ki­egészítették az országos el­vekkel. Az így megerősített megyei programok mellett — úgy tűnik — szó sem lehet A nagy értékű állatállomány egészségének megvédésére kor­szerű vlrusvakcinákat állítottak elő a Phylaxia Oltóanyag-terme­lő Vállalatnál. A készítményeket üzemi méretekben már gyártják, és hozzáférhetővé teszik az ál­lattartóknak. nagyüzemeknek és a kistermelőknek egyaránt. Az oltóanyagok minden tekin­tetben megfelelnek a nemzetközi követelményeknek; a korábbi­akkal ellentétben a kórokozók nem élő állapotban — esetleg gyengítve — tartalmazzák, ha­nem inaktivált, elölt formában. Ezzel is kiválthatják ugyanis a szervezet védekező reakcióját, arról, hogy a földvédelem amolyan „tűzoltó” munká­vá váljon. Napi és állandó kötelessége minden földhasz­nálónak. U De lássuk, mi történt ed­dig, és miben kell tovább­lépni ?! A térségi melioráció — az anyagi lehetőségekhez iga­zodva — jól halad, megoldja a talajok minőségének javí­tását és termővé tételét. Hosszú távon majdnem két­százezer hektáron végzik el a nagyüzemek a teljes körű talajrendezést. A VI. ötéves terv kezde­tétől 1983 végéig kilencszáz hektárt rekultiváltak, vontak ismét termelésbe a békési üzemek. Ebből kétszáz hek­tárra úgy tettek szert, hogy felszámoltak 411 romos ta­nyát. A többi szántó út men­ti földek, régi utak bérnöve­lésével „született”. Jelenleg 375 felszámolásra megérett tanyát tartanak számon. A tervidőszak végéig még 415 hektár, hosszú távon két és fél ezer hektár nyerhető vissza a rekultivációs mun­kákkal. Érdekes, hogy ta­valy csak négy üzem igényelt pénzt az országos földvédel­mi alapból erre a célra. Biz­tató, hogy az idén már több mint 11 millió forintot kap rá tizenöt mezőgazdasági üzem és két tanácsi szerv. A földvédelem fogalma rendkívül tág. Földvédőnek tekinthetők azok az intézke­dések, amelyek azt szolgál­ják, hogy minden területen teremjen valami. Ezért csak dicsérendők azok a törekvé­sek, hogy nagyüzemek sora adja bérbe nagy gépekkel nem művelhető földjeit. A tsz mentesül a művelési kö­telezettség alól, a hobbikert­éppen ezért ez a módszer terjed világszerte. Egyre inkább az ex­portszállításoknál is megkövete­lik az ilyen oltóanyag haszná­latát, mivel félő, hogy a csak „szelídített” vírusok a folyama­tos oltásnál netán járvány oko­zói lehetnek. Az új technológia jelentős összegű beruházást kö­vetelt, úgynevezett szövette­nyészeteken „tartják”, szaporít­ják a vírusokat. Az egyik készítménnyel, a Parainfluenza—3-mal a szarvas- marha fertőző légzőszervi meg­betegedését előzhetik meg. Min­denekelőtt a növendékállatoknál jön számításba. A magyar vak­re szert tevők pedig társa­dalmi és egyéni szempontból is hasznos munkát folytat­nak. n Talán a legnehezebb a helyzet a földcseréknél. Mint ismert, különösen az állami gazdaságok területére jel­lemző a széttagoltság. Egy- egy távoleső földdarabot könnyen elhanyagol a gaz­dája, súlyos forintokban mérhető az oda vonuló gé­pek üzemanyagköltsége is. Ezért a megyei szervek évek óta támogatják a földcserét. Nem egy kemény diónak bi­zonyul, hiszen a földeken épületek, meliorációs beruhá­zások találhatók; a cserék emberi sorsokat érintenek. Tavaly két és fél ezer hek­tárnyi terület cserélt gazdát. A hosszú távú program sze­rint évente háromezer hek­tár cseréje indokolt. Sokat beszélnek mostaná­ban a műtrágyák kedvezőt­len, talajt savanyító hatásá­ról. Tudják az üzemi szak­emberek, hogy a műtrágya nem minden. Épp ezért ked­vező a változás: a múlt év­ben négyezer hektárral nö­velték a szerves anyaggal trágyázott földek nagyságát. Az istállótrágya reneszánszát éli, mind többen térnek át az almos állattartásra. Há­lás törekvés, reméljük, hogy nem múló divatról van szó. Kitűnő hatású a földekre a mész — vennék is a cukor­gyáraktól a mésziszapot, ha lenne. Sajnos, az igények lé­nyegesen nagyobbak a lehe­tőségeknél. n És végül: néhány szót az öntözésről. Elkészült az NK XIV-es csatorna, amely a Körösből Kondoros térségébe viszi a vizet. Hét üzem je­lentkezett, hogy szeretné ezt hasznosítani. Anyagi lehető­ségeik azonban szűkösek, ezért az országos szervek se­gítségére számítanak. Pá­lyázatukat elküldték, vár­ják a kedvező elbírálást. összefoglalva megállapít­hatjuk, hogy megyénkben — az anyagi lehetőségekhez igazodva — jó úton halad a földvédelem ügye. Bizony­ság rá, amit mindenki lát a táblák mellett elhaladva: csökkennek a gyomos, elha­nyagolt területek. A szak­emberek igényességét, és az anyagiak jó felhasználását jelzik a szépülő határok. M. Sz. Zs. cina kitűnő hatású, bevált a gyakorlatban. A gazdaságokban nagy kárt okozhat az úgyneve­zett baromfipestis; gyógyszerét eddig importálták. Az új hazai vakcinát Phylapestnek nevezték el, s használatát a nagy terme­lési rendszerek máris a tartás- technológiába építették. A ba. romfi egy másik fertőző beteg­sége — szintén virus okozza — a légcsőgyulladás. Gyakran az állomány kétharmada is elhullik a fertőzés nyomán. Alkalman­ként import vakcinát használtak az állatorvosok, ám sokszor gya­korlatilag védtelen volt az állo­mány. A vakcinát nagyüzemi technológiával állítják elő, és egyre szélesebb körben haszno­sítják a termelők. A dörzsölt gazdasági szak­emberek úgy tartják, nem túlságosan nehéz elérni, hogy vállalatuk, szövetkeze­tük nevét a legjobbak közt emlegessék. Annyit kell csak tenni, hogy minden második évben egy kicsit visszafog­ják a fejlődést és utána ki­ugró számokat produkálnak. Mivel nálunk még mindig nagyon erősen él a bázis­szemlélet, a rossz évek után látványos, nagy ugrást pro­dukálnak és learatják az ez­zel járó dicsőséget. Ha ezt kétszer-háromszor megcse­lekszik, nevük már úgy él az emlékezetben, mint akik rendszeresen kiemelkedő tel­jesítményt érnek el, az apró kis trükkök pedig a feledés jótékony homályába merül­nek. Sokkal nehezebb a helyze­tük azoknak, akik évről évre egyre magasabbra emelik a mércét, és nem élnek a tar­talékolás eszközével. Amikor az orosházi KAZÉP 1979-ben megkapta a szövetség elnök­ségének vándorzászlaját, a legtöbben csak legyintettek: könnyű egy addig rosszul menő szövetkezetben egy jó évet produkálni. Rá egy év­re, amikor már a Kiváló cí­met vehették át, még mindig az volt a vélemény, hogy a tartalékokból élnek és ezzel vége is a tündöklésnek. De ezt a címet további három hasonló követte és négy egy­mást követő esztendőben el­nyerni a Kiváló Szövetkezet kitüntetést már meg kell, hogy győzze a kétkedőket is: nagy változások történtek a szövetkezetben. Nincs titok Mi ennek a sikernek a tit­ka? Az álnaiv kérdésen Su- rányi András, az elnök csak mosolyog, hiszen mindketten tudjuk: nincs itt semmi ti­tok. Csak pontos, fegyelme­zett munka, folyamatos ter­mékváltás és -korszerűsítés, határidős szállítások van­nak. így tudták elérni, hogy egy év alatt 20 százalékkal nőtt a termelési érték, ugyanennyivel az eredmény, a tőkés export pedig 45 szá­zalékkal haladta meg a ter­vezett szintet. Ha ehhez még hozzávesszük a több mint hétmillió forintnyi import­pótlást, akkor ezek a számok még szebbek. De Szita Bálint főkönyvelő újabb táblázatot varázsol elő. Ebből kiderül, hogy a lét­szám változatlanul maradt az év során, a termelés nö­vekedése kizárólag a terme­lékenység emelkedéséből adódott, mert áraikat sem változtatták a múlt év so­rán. Kiszámolták, hogy ta­valy 200 ezer kilowatt össz­teljesítményű kazánt készí­tettek, ezekkel több mint húszezer lakást lehetne fű­teni. És ami külön érdekes­ség: egy kilowatt teljesít­mény ára nálunk az 50 fil­lért sem éri el, míg a kon- kurrencia ugyanezt 1 forin­tért kínálja. — Mi a szolid árakat ter­mészetesen nem jótékonyság­ból alkalmazzuk — mondja az elnök. — Az a célunk, hogy termékeink minden piacon versenyképesek le­gyenek, tehát alkalmazkod­nunk kell a világpiaci árvi­szonyokhoz. Árpolitikánk helyességét bizonyítja az a tény, hogy igen erős kon- kurrencia mellett, az álta­lános recesszió ellenére több mint húszszázalékos ár­bevétel-növekedést értünk el és hasonlóan nőtt dollárel­számolású exportunk is. Előtérben a minőség Bár a szövetkezet termé­keinek minőségére eddig sem volt panasz, a múlt évben átszervezték a gyártást, még­pedig úgy, hogy alapvetően a minőséget helyezték elő­térbe, ha kellett, akár a mennyiség rovására is. En­nek a szervezésnek érdekes következménye lett. Igazoló­dott az az egyébként régen sejtett tény, hogy nem lehet csak egy valamit szervezet­ten csinálni. Mivel a dolgok összefüggenek, a különböző gyártási folyamatok egymás­ba kapcsolódnak, ha az egyik területen szervezetten megy a munka, az kihat a többire is. Így a szigorú minőségi követelményeknek az lett a következménye, hogy csök­kent a gyártás közbeni javí­tanivaló, ezáltal nőtt a ter­melékenység, egyenletesebb lett a termékkibocsátás. Ez lehetővé tette a szorosabb készletgazdálkodás bevezeté­sét is, így a termelés felfu­tása ellenére sem kellett bő­víteni a raktárkészletet. A forgási sebességet 60 nap alá szorították le, ez mintegy fele az országos átlagnak. A KAZÉP viszonylag kis szövetkezet, de az általa gyártott termékekből orszá­gos az ellátási felelőssége. A kis és közepes teljesítményű kazánok kategóriájában a hazai igények háromnegyed részét a szövetkezet biztosít­ja. Hegesztett kivitelű pil­langószelepet egyedül ők gyártanak és hasonlóképpen senki más nem készít oxid- kerámiából textilszálvezető­ket. sem. Ilyen monopol­helyzetben akár ülhetnének is a babérjaikon abban a megnyugtató tudatban, hogy termékeik korszerűek és a vevők, ha akarnának sem mehetnének máshova. Csak­hogy az ilyen kényelem előbb-utóbb behozhatatlan lemaradáshoz vezet, mint ahogy erre kis országunkban akadt már jó néhány példa. Ezért a KAZÉP más úton jár. Folyamatos fejlesztés — Nálunk a két-hároméves termék már öregnek számit, ennyi idő után mindenkép­pen korszerűsítünk rajta va­lamit. Hadd hozzam fel er­re példának a pillangószele­pet. Két éve kezdtük gyár­tani, tavaly BNV-díjat kap­tunk érte, ez tehát azt je­lenti, hogy megüti a világ- színvonalat. Jelentős a tőkés exportunk ebből a termék­ből, vevőink szerint is egyenértékű a legjobb nyu­gati típusokkal. Januárban vált véglegessé, hogy szövet­kezetünk megkapta rá a szabadalmat és márciusban mégis az új, továbbfejlesztett változatot szállítjuk vevő­inknek. El tudtuk volna hosszú ideig adni az erede­tit is, de ha műszakijaink kitaláltak egy új megoldást, akkor azt alkalmaznunk kell, mert ez ad nekik ösztönzést a további munkához — jegy­zi meg Lengyel Tibor főmér­nök. S hogy mindezeket a gya­korlatban is megnézzük, rö­vid sétára indulunk az üzemben. A kazángyártó csarnokot lassan kinövi a szövetkezet, mert már soro­zatban készülnek a holland Bronswerk licence alapján a nagy teljesítményű kazánok. Sülé István üzemvezető mu­tat kettőt, amelyeket éppen szigetelnek. Ezek Algériába indulnak a jövő héten egy nagyberuházáshoz, melynek hőtechnikai részét a KAZÉP- re bízták. A nyáron újabb kettőt indítanak útra. De van már rendelésük NSZK- ból és Ausztriából is. A Thermopress kazánokból is a legújabb változat készül már. Az 1982-es BNV-díj óta továbbfejlesztették, növelték a hatásfokot. Pillangószelep­ből eddig 1600 milliméter át­mérőjű volt a legnagyobb, most — ugyancsak külföldi megrendelésre — a 2000 mil­liméteres átmérőjű gyártását tervezik. Az oxidkerámiaüzemben is sok az újdonság. Angol és amerikai próbarendeléseket teljesítettek sikerrel és rövi­desen megkezdik az emberi csípőprotézis sorozatgyártását is. — Ha versenyben akarunk maradni, akkor állandóan újdonságokkal kell megje­lennünk a piacon — mondja az elnök. — Mi is fejlesz­tünk, de a mi szellemi kapa­citásunk ehhez nem elég. Ezért kötöttünk szerződést az Energiagazdálkodási In­tézettel, a Szilikátipari Ku­tató Intézettel, a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet­tel és az Innovációs Alappal. Az ő segítségük és kollektí­vánk munkája, szakértelme a biztosíték arra, hogy a jö­vőben is az élvonalban ma­radjunk. Kép, szöveg: Lónyai László Korszerű vakcinák az állati vírusbetegségek ellen Akad még elég a bontásra ítélt tanyákból Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents