Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-18 / 41. szám
NÉPÚJSÁG 1984, február 18-, szombat fl KSH Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1983. évi fejlődéséről A termelőágazatok tevékenységére 1988-ban is jellemző volt az a törekvés, hogy a termelésben, értékesítésben és általában a gazdálkodásban a népgazdasági terv fő céljainak, illetve a helyi gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelő eredményeket érjenek el. Ez sok tekintetben meg is valósult. Az ipar termelése az előirányzottnál és az országosnál is jobban emelkedett. A termelésnövekedést az előző évinél kevesebb létszámmal érték el. A belföldi ellátás globális biztosítása mellett az ipar főkozni tudta a külkereskedelmi célú értékesítést is, bár a külpiacon az üzleti feltételek továbbra sem javultak. A megyei építőipar termelése elmaradt az előző évitől. Ezen szervezetek tevékenységére a beruházási célokkal összefüggésben a termelési szerkezet folyamatos módosítása a jellemző, miközben foglalkoztatottjainak száma évek óta csökken. A mezőgazdaságban a növénytermelés eredményeit mérsékelte az aszályos időjárás. Az állattenyésztésben azonban további fejlődést értek el: növekedett a számosállat-állomány (azon belül dinamikusan nőtt a sertések száma), emelkedett a vágóállattermelés. A baromfiállomány a piaci kereslettel összefüggésben csökkent. A megyében is folytatódott a gazdálkodás k orszer űs í tése. A beruházások pénzügyi teljesítésének összege folyó áron számítva, alig haladta meg az 1982. évit. A beruházási tevékenységet összességében a célirányos, a különböző kormányprogramokhoz kapcsolódó fejlesztések jellemezték. Az állami forrásból finanszírozott ráfordítások összege nőtt, a vállalati és a szövetkezeti döntésűeké csökkent. A megye lakónépessége kismértékben tovább csökkent. Ezt egyaránt befolyásolta a természetes módon való fogyás és a lakóhely-változtatás; a halálozások száma meghaladta a születésekét, az elköltözők száma pedig az ideköltözökét. A községi népesség csökkenésének folyamata összességében és ütemében változatlanul tovább tart. A lakosság pénzbevétele és a kiskereskedelmi forgalom lényegében az előirányzottnak megfelelően alakult. A lakosság áruellátása — egyes iparcikkek és építőanyagok kivételével — összességében megfelelő volt. Az infrastrukturális ellátottság — a fejlesztések hatására is — tovább javult. A megye gazdaságának és a lakosság életkörülményeinek 1982. évi fejlődését részleteiben az alábbiak jellemezték. Ipar Az ipar tevékenységét 1988-ban is több kedvezőtlen tényező (pl. a tovább szűkülő tőkés külpiaci lehetőségek, egyes importanyagok, illetve esetenként a szakképzett munkaerő hiánya, az exportárak csökkenése) befolyásolta. Az üzemek többsége azonban a termékszerkezet esetenkénti módosításá- valt, a piackutatással, az értékesítési lehetőségek mind jobb kihasználásával növelni tudta termelését. A szocialista ipái termelése az előirányzottnál és az országosnál is nagyobb ütemben, 3,3" „-kai nőtt 1982-höz viszonyítva. Az állami ipar 3,1, a szövetkezeti ipar 4,4" „-kai termelt többet az egy évvel korábbinál.A termelésnövelést az ipar egészében a munkatermelékenység jelentős javulásával érték el, hiszen a foglalkoztatottak száma csökkent. A termelés és a termelékenység (1983. év az előző év Termelés Nehézipar Ezen belül: gépipar építőanyag-ipar Könnyűipar Egyéb ipar Élelmiszeripar Szocialista ipar összesen indexe ,,-ában) Egy foglalkoztatottra jutó termelés 103,0 102,4 106,fi 106,0 101,3 99,8 100,7 104,9 103,0 109,9 106,8 105,8 103,3 104,6 Az ipar termelésének viszonylag jelentős bővítését nagy- ban befolyásolta a gépipar és az élelmiszeripar dinamikus termelésemelkedése. A külpiaci lehetőségektől, a belföldi kereslettől, a rendelkezésre álló alapanyagok mennyiségétől (pl. zöldségfélék), s esetenként a kapacitástól (pl. cserépgyártás) függően változott az ipari termékek termelésének mennyisége. A fontosabb termékek közül növelték: a kőolaj, a földgáz, az égetett tégla, a terménybetakarító-gép, a kötött felsőruházati, a szárazkolbász, a gyümölcskonzerv és a cukor termelését. Kevesebbet állítottak elő az egy évvel korábbinál: égetett cserépből, síküvegből, konzervipari és háztartási idényüvegből, kötött alsóruházati termékből, vágott baromfiból és fő- zelékkonzervből. Az ipar, miközben növelte a nagy- és kiskereskedelem részére értékesített termékek összvolumenét (2,1%-kal), ennél jobban bővítette mindkét fő elszámolási viszonylatban az export mennyiségét. 1983-ban az állami iparban átlagosan 37 100, a szövetkezeti iparban 15 400, a szocialista iparban együttesen 52 500 főt foglalkoztattak, 1,2" „-kai kevesebbet, mint az előző évben. A létszám a szövetkezeti iparban csökkent nagyobb mértékben (3,5"„-kai). A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 4320 forinjt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 4150 forint volt, amely 4,8, illetve 4,2" „-kai haladta meg az 1982. évit. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1983-ban 1 milliárd 85 millió forint értékű termelést végzett, összehasonlítható árakon számítva 13"„-kal kevesebbet, mint az előző évben. A termelés mérséklődésében szerepet játszott az építési tevékenység iránti kereslet módosulása, azaz a kisebb beruházási munkák és a fenntartási tevékenység irányába való eltolódása, és a fizikai foglalkozásúak számának a további csökkenése. A megyei székhelyű építőiparon kívül más megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek is végeznek a megyében építési feladatokat. A kivitelező szervezetek együttesen a megyében 1983-ban 1092 lakást adtak át a megrendelőknek. Ennek 62" „-át a megyei székhelyű építőipar, 38%-át a DÉLÉP kivitelezte. A megyei székhelyű kivitelező iparban 1983-ban átlagosan 3095 fő fizikai dolgozót foglalkoztattak, ezen belül 2150 főt az építési-szerelési tevékenységen. Előbbiek száma 4,1, az utóbbiaké 7,8%-kal csökkent egy év alatt. A foglalkoztatottak összes száma (3780 fő) 3" „-kai lett kevesebb. Az összes foglalkoztatottak átlagos havi keresete (4510 forint) 1,8, a fizikai foglalkozásúaké (4314 forint) 1,1%-kal emelkedett 1982-höz viszonyítva. Mezőgazdaság 1983-ban a fontosabb szántóföldi növényekből a kedvezőtlen időjárás hatására az előző évinél és a tervezettnél kevesebb termett. Az állattenyésztés azonban a célkitűzéseknek megfelelően tovább fejlődött. A növénytermesztés vetésszerkezetének kialakításával kapcsolatos előirányzatokat a gazdaságok többségében teljesítették. Az alacsonyabb hozamok miatt azonban még azoknál a növényeknél sem emelkedett a termésmennyiség, amelyek vetésterületét növelték. A megye összes gazdaságában 8,8"„- kal nagyobb területen l"'„-kal kevesebb búza termett. A nagyüzemi mezőgazdaságban 2,8" „-kai nagyobb területan 15,8"„-kai kevesebb kukorica; 17,6",„-kai kisebb területen 29,2"/(|-kal kevesebb cukorrépa termett. A napraforgó vetés- területét az 1982. évinek csaknem a felére csökkentették; a valamivel magasabb termésátlag ellenére a területcsökkenéssel szinte arányosan alacsonyabb termésmennyiséget értek el. A fontosabb szálastakarmányok termelése is csökkent. Az aszályos időjárás a megye területén belül különböző hatással volt a gazdaságok terméseredményeire. Ezért, különösen a kukorica terméshozamaiban az eddigieknél is nagyobb volt a szóródás. Igen gyenge terméshozamok mellett kiemelkedően jó termésátlagot is elértek egyes gazdaságok. A nagyüzemek a csapadékhiányos év ellenére (többségében a termelési költségek emelkedésétől tartva) nem használták ki öntözési lehetőségeiket.. A talajerőpótlásra azonban 14" „- kai több szerves trágyát és (hatóanyagban . számítva) 3"„- kal több műtrágyát használtak fel, mint 1982-ben. A megyében az év végén összesen 115 200 darab szarvas- marhát. ezen belül 43 600 tehenet tartottak. Számuk csaknem 2%-kal volt kevesebb az egy évvel azelőttinél. A sertések száma 1 132 700 darab volt, ebből 85 200 darab anyakoca. A sertésállomány 10, az anyakoca-állomány 6,5%-kal lett nagyobb az egy évvel korábbinál. A juh- és a baromfiállomány csökkent. A megyében 1983 végén a nagyüzemek mellett 95 600 kisgazdaságban foglalkoztak valamilyen fajta és méretű állattartással. A szarvasmarha-állománynak 21. a sertéseknek 57, a tyúkféléknek 49" „-át a kisüzemi gazdaságok tartották. A mezőgazdasági termékek értékesítése (felvásárlása) 1983- ban 3,8" „-kai kevesebb volt az előző évinél. Növényi termékekből 17,4" „-kai (ezen belül zöldségfélékből egyharmadával) kevesebbet, vágóállatokból és állati eredetű termékekből 3.2" „-kai többet értékesítettek, mint 1982-ben. A legnagyobb volument jelentő vágósertésből negyedévenként dinamikusan nőtt a felvásárlás. Egy év alatt 1 053 300 darab (122 250 tonna) sertést értékesítettek a termelők, az országos mennyiségnek csaknem egynyolcadát. Nőtt a tehéntej értékesített meny- nyisége is, amit a tehénállomány csökkenése mellett a fajlagos hozam emelkedése tett lehetővé. Vágójuhból és vágóbaromfiból kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Az állami gazdaságokban, kombinátokban átlagosan 10 390 , főt, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 36 270 főt foglalkoztattak. Az állami szektorban valamivel nőtt, a szövetkezetek közös gazdaságaiban l,6"'„-kal csökkent a létszám. A fizikai foglalkozásúak havi átlagkeresete az állami gazdaságokban, kombinátokban 4580 forint, a termelőszövetkezetekben 4135 forint volt. előbbi 2,6" „-kai, az utóbbi 3,5%-kal emel kedett. Közlekedés A közúti közlekedésben 1983-ban 17%-kal kevesebb árut szállítottak, mint egy évvel azelőtt, az árutonna-kilométer teljesítmény azonban — a nagyobb szállítási távolság mellett — kismértékben nőtt. A közúti távolsági személyszállításban csökkent, a helyi közlekedésben (mind a városokban, mind a községekben) emelkedett az utasok száma. A taxiközlekedés teljesítményei meghaladták az 1982. évit. Békéscsabán a taxi rendelés egyszerűsödött azzal, hogy a gépkocsik egy részét CB adó-vevővel szerelték fel. A Volán 8. számú Vállalat 1983-ban átlagosan 2980 főt foglalkoztatott, 3",„-kai kevesebbet, mint 1982-ben. A fizikai foglalkozású dolgozóinak száma ennél valamivel jobban csökkent. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 4710 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 4770 forint volt, 3,7. illetve 3,8" „-kai több, mint 1982-ben. Idegenforgalom 1983-ban a megye szállodáit és egyéb kereskedelmi szálláshelyeit (fogadókat, turistaszállókat, kempingeket, fizetővendég-látást), valamivel több, mint 100 000-en vették igénybe. Számuk kissé csökkent az előző évihez viszonyítva. A megszállt vendégek között 15 000 volt a külföldi. Az igénybe vevők átlagosan 3-4 éjszakát tartózkodtak szállásaikon. A férőhelyek száma a szállodákban csak kismértékben emelkedett, a többi szálláshelyen jelentősebben. Az egyszerre igénybe vehető összes szálláshelyek száma megközelítette az 5700-at. ebből a szállodákban 615 volt. Beruházás A megyében — előzetes adatok szerint — a szocialista szervek 5,3 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, folyó áron számítva 1,5"„-kai többet, mint az előző évben. Ezen összegnek 30" „-át a mezőgazdaság és erdőgazdaság fejlesztésére fordították. Jelentős volt a ráfordítás még a közlekedés, posta és távközlés, valamint a vízgazdálkodás területén. Az összberuházáson belül az állami döntésűek növekedtek, a vállalati és a szövetkezeti döntésűek csökkentek. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek a gabonatárolók, az állattenyésztési telepek fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez és az energiaracionalizálási beruházásokhoz kiemelt hiteltámogatásban részesültek. A tanácsi beruházások pénzügyi teljesítése 1983- ban meghaladta az 1,1 milliárd forintot, s az előző évinél 17", „-kai volt több. Kommunális beruházásokra 472 millió forintot fordítottak, az előző évinél valamivel kevesebbet. Ezen belül az egészségügyi és a szociális célokra történt ráfordítás növekedett (27—27%-kal), a kulturális beruházásoké változatlan volt, a lakásfejlesztések összege 25"„~kal csökkent 1982-höz viszonyítva. * * * 1983-ban tovább folytatódott az új típusú gazdasági szervezetek alakulása. Az év végén lü kisvállalat és kisszövetkezet működött. Ebből 7 a GELKA és az AFIT átszervezésével alakult. Ugyanakkor 123, magánszemélyek által alakult gazdasági munkaközösség volt a megyében. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek keretében több mint 1090 új típusú gazdasági szervezet működött. Ebből 197 vállalati-gazdasági munkaközösség, 95 ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, 157 egyéb mezőgazdasági szakcsoport, 555 átalányelszámolásos részleg. Mind a vállalati munkaközösségek, mind az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok kb. 60"/„-a ipari, a többi építőipari-mezőgazdasági-szolgáltatási stb. tevékenységet végez. Az átalányelszámolásos részlegek többsége is elsősorban az alapító szervezet tevékenységéhez kapcsolódó feladatok (termékelőállítás-szolgáltatás) ellátására alakult. Az új típusú szervezetek száma együttesen 50%-kal több, mint 1982 végén volt. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatás A megye lakónépessége 1984. január 1-én 429 000 fő volt, mintegy 2000 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Előzetes adatok szerint 1983. év folyamán 4900 gyermek született, ugyanakkor 6300-an haltak meg. Az élveszületések száma csökkent, a halálozásoké emelkedett az előző évhez viszonyítva. A községek lakónépességének csökkenési folyamata tovább tart. Ezt az elköltözések mellett a természetes fogyás is befolyásolja. A foglalkoztatottak száma 1983-ban az anyagi ágakban kismértékben csökkent az előző évhez viszonyítva. Ezen belül valamennyi ágazatban mérséklődött a létszám; az iparban és a mezőgazdaságban kis mértékben, a többi ágazatban jelentősebben, 3—4",„-kai is. fl lakosság pénzbevétele és áruvásárlása A lakosság központi forrásokból (munkaviszonyból, tagsági viszonyból, áruértékesítésből, pénzbeni társadalmi juttatásból stb.) származó pénzbevétele 1983-ban 7,4" „-kai haladta meg az előző évit. Ezen belül a munkások és alkalmazottak részére kifizetett bérek összege 3.6" „-kai, a pénzbeni társadalmi juttatások (nyugdíjasok nélkül) összege 3,1" „-kai nőtt; továbbá a lakosság mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevétele 8,5"„-kal, ezen belül a termelőszövetkezetektől származó összegé 2,0%-kal, a termékértékesítésből eredő pénzösszeg viszont 11,0" „-kai emelkedett. Ez utóbbi növekedésben az egyre bővülő sertéstartásnak és a felvásárlási árak emelkedésének egyaránt szerepe volt. A megye kiskereskedelmének 1983.. évi összforgalma 17 milliárd 440 millió forint volt, s folyó áron számítva 7.1"„- kai haladta meg az előző évit. összehasonlító árakon számítva, a forgalom volumene kismértékben alatta maradt az 1982 évinek. A kiskereskedelmi forgalom alakulása, 1983 az 1982. évi ",,-ában Árufőcsoport Millió Ft folyó áron összehasonlitBolti élelmiszerek ható áron és élvezeti cikkek 4 709 105,4 100,1 Vendéglátás 2 202 104,1 97,8 Ruházati cikkek 1 872 103,3 97,8 Vegyes iparcikkek 8 657 109,7 100,5 összesen 17 440 107,1 99,7 A megye kiskereskedelme összességében megfelelő . áruellátást biztosított. Az alapvető élelmiszerek megfelelő meny- nyiségben és választékban álltak a vásárlók rendelkezésére. A ruházati cikkek közül esetenként hiányos volt a választék és a kínálati mennyiség is. Méterárukból és lakástextíliákból megfelelő volt az árualap. A vegyes iparcikkeknél leggyakoribb a típus- vagy fajtaválaszték hiánya volt. Bővült a rövidebb-hosszabb ideig tartó hiánycikkek köre. A kereskedelem a hiánycikkek számát és körét igyekezett csökkenteni, például termeltetésszervezéssel, határ/menti árucserével. Mindezek mellett a vegyes iparcikkek forgalma az összforgalomból mintegy 50" „-ban részesedett. 1983-ban tovább bővült a kiskereskedelemben a szerződéses formában működő egységek száma. Az év végén 129 szerződéses üzemeltetésű bolt és 311 szerződéses vendéglátó- hely üzemelt a megyében. Számuk egy év alatt a bolthálózatban 78-al, a vendéglátásban 138-al emelkedett. Forgalmazásuk a vendéglátóiparban a jelentősebb. A szerződéses üzletek forgalma az összes bolti forgalomnak éves szinten 2,0" „-át, a vendéglátásban viszont 38,5" „-át tette ki. Az új értékesítési formában működő egységekkel kapcsolatos tapasztalat, hogy az üzletek árukínálata, nyitva tartási ideje, szolgáltatásainak köre általában megfelelően igazodott a kereslethez. A lakosság takarékbetét-állománya az év végén 6,9 milliárd forintot tett ki, 9,1"„-kai többet, mint egy évvel korábban. Legnagyobb összeggel a kamatozó, a takaréklevét- és a gépkocsi fedezeti betétek emelkedtek. Lakásépítés — közművesítés 1983-ban a megyében összesen 3090 lakast építettek, illetve vettek használatba, az előző évinél 8" „-kai kevesebbet. A lakások 60" „-át a községekben építették. Az összes lakás 93",„-át magánerőből valósították meg. Az 1983. január 1-től érvényes hitelfelvétel-változások' kedvezően hatottak a családiház-építkezésekre. Az építési kölcsöntámogatással megkezdett családih'áz-építkezések száma több mint két és félszerese volt az 1982. évinek (belvízkár miatti újjáépítések nélkül számítva). A lakásépítések ütemét lassította az esetenként hiányos építőanyag-ellátás. A megnövekedett keresletet a megye egyes területein a TÜZÉP-telepek nem tudták kielégíteni. A különböző okok miatt megszűnt lakások száma 1330 volt. így a használatba vett új lakások 43%-a csak a megszűnéseket pótolta. A települések közműellátottsága tovább javult. Az év folyamán 63 km új víz- és 21 km csatornavezetéket fektettek le a megyében, mintegy háromnegyedét, illetve a felét a községekben. A megyében levő közüzemi vízhálózat hosszát 3, a közcsatornáét 6"'„-kai bővítették egy év alatt. Egészségügy, oktatás 1983-ban kismértékben tovább javull az orvosellátottság. Év végén az összes orvosok száma 1,4, az általános körzeti orvosoké 1,2, a gyermekkörzeti orvosoké 10,3" „-kai volt több, mint 1982 végén. Az év folyamán az általános orvosi körzetek száma 2-vel, a gyermekorvosi körzeteké 3-mal emelkedett. Szakorvosokból még mindig nem megfelelő az ellátás. A rendelőintézetekben a zsúfoltság fokozódott. A ténylegesen igénybe vehető (működő) kórházi ágyak száma (közel 3000 ágy) 2"/„-kal volt több az egy évvel korábbinál. A működő állandó bölcsődei helyek számát 2,7" „-kai növelték, s az év végén 2315 volt. A bölcsődés gyermekek száma néhány százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Az óvodai helyek száma kismértékben bővült, miközben az óvodás gyermekek száma (18 630 gyermek) valamivel kevesebb volt az egy évvel azelőttinél. 100 óvodás helyre 108 óvodás gyermek jutott. Az 1983—84-es tanévben az általános iskolákban 50 390-en tanultak, 1,8" „-kai többen, mint az előző tanévben. Ennél valamivel jobban emelkedett az általános iskolai tanerők és az. osztálytermek száma. Az 1. osztályban 7010-en, a 8. osztályban 5460-an tanulnak, mindkét osztályban kevesebben (különösen az 1. osztályokban) az előző tanévinél. A tanév elején 22 830 gyermek elhelyezését biztosították a megyében az általános iskolai napközikben, számuk 6.3"„-kai emelkedett. A középiskolákban 8000-en tanulnak, 3"„-kal többen, mint az előző tanévben. A 4. évfolyamosok száma 1790, az egy évvel azelőttinél 10,8" „-kai több. A végzősök 48"„-a gimnáziumba jár. A szakmunkásképző iskolákban 7190-en tanulnak. 2,7%-kal többen, mint az előző évben. Közülük 2780-an 1. évfolyamosok, akiknek 75" „-a ipari-építőipari, 12" „-a mezőgazdasági és élelmiszeripari, 13",„-a kereskedelmi-vendég- látóipari szakmát tanul; 4"„-a középiskolát végzett. Békéscsaba, 1984. február 16. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BÉKÉS MEGYEI IGAZGATÓSAGA
