Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-17 / 40. szám
1984. február 17., péntek Új cégtábla — változatlan követelmények — Csak a műszaki vizsgáztatástól mentsen meg az isten! — sopánkodik egyik gépkocsi-tulajdonos ismerősöm. — Mi lesz, ha nem felel meg...? — kérdezi. — Legrosszabb esetben, leszereltetik a rendszámodat — próbálom kedélyesen elintézni vele a dolgot. — Ügy hallom, az átszervezés után különösen nagy a szigorúság! Hogy mennyire szigorúak a közlekedésfelügyelet műszaki vizsgabiztosai? Azt nem tudom. Azt viszont bátran állíthatom: a közlekedésbiztonság érdekében nem is lehetnek elnézőek. A Békés megyei Tanács V. B. Közlekedési Felügyelete békéscsabai műszaki bázisán nap mint nap nagy a forgalom. Különféle hatósági jelzéssel ellátott járművek műszaki vizsgájára a jelentkezők függvényében, előre megadott program szerint érkeznek a masinák. Van közöttük háromévestől 17 évesig szinte minden korosztály. & A csarnok elején szén- monoxidméréssel kezdődik a „vallatás”. Azután a fék- hatás-mérés, majd a motor- szám-egyeztetés következik. Ha eddig mindent rendben találtak, gurulhat a jármű az aknás felülvizsgálatra, ahol ellenőrzik a kormányművet, az első és hátsó futóműveket, a csapágyakat és a felfüggesztéseket. Végül a fényszóró műszeres kontrollja zárja a sort. S ha minden rendben: akkor a forgalmi engedélyt, az első forgalomba helyezés időpontjától függően egy-, két-, vagy három esztendőre meghosszabítják. Kék színű, IC-s Skoda, majd IS-es Wartburg, ezt követően TH-s Zaporozsec és UZ-s Lada sorol egymás után. Egy ID-s, 13 éves, piros Moszkvics kerül sorra. Gondok vannak vele. A kormánygép ropog, a futómű mellső rugózása avult. Érvénytelenítik a forgalmi engedélyét. — Tulajdonosa határozatot kap arról, hogy járműve nem felelt meg a biztonságos köztúi közlekedés feltételeinek. Ez egyben útvonal- engedély is, amivel haza mehet — magyarázza Frank Ferenc vizsgabiztos, majd megtoldja: — Ha a hibákat kijavították, akkor újra jöhet ismételt vizsgára. — Kisebb hibáknál, mint például az esztétikum, a szélvédő repedtsége, két hónapig még meghoszabítjuk a forgalmit. Általában ennyi idő elegendő az ilyen jellegű hibák kijavítására — folytatja Somogyi Béla vizsga- biztos. Egy Raj GAZ érkezik, rendszám nélkül. — A rendőrjárőr közúti ellenőrzés során vonta be a kocsi hatósági jelzését — magyarázza Pap Sándor vezető vizsgabiztos. — Engedély nélkül felülszelepelt Warszava motort raktak bele. Kicsit sokba került az átalakítás. & A vizsgáztatás menetében változások nem történtek. A KPM Békéscsabai Autófelügyelet táblát a Békés megyei Tanács V. B. Közlekedési Felügyelete cégtábla váltotta fel. — A korábbi tevékenységi körünkben számottevő változás nincs, a közlekedési felügyelet eddigi hatásági feladatai átkerültek a megyei tanács közlekedési osztályára, mint elsőfokú hatósághoz. Viszont a lényeges feladatok minden szakértői, vizsgálati része nálunk történik — tájékoztat Mázán László, a közlekedési felügyelet igazgatója. Melyek ezek a lényeges feladatok? Minden gépjármű üzemeltetési feladata maradt, mint például a fuvarozási tevékenység nyomon követése, vizsgálata, az üzemanyag-fogyasztás ellenőrzése, a gépjárművek műszaki állapotának meghatározása, a gépjárművek átalakításának és összeépítésének szakértői véleményezése. A közlekedési felügyelet első kézből a megyei tanácstól kapja az információkat azokról a gondokról, melyek a megyében a járműüzemeltetés során jelentkeznek. — Alapvető célunk, hogy a gépjárműproblémákra vonatkozóan, megfelelő színvonalon a választ mind a magán, mind a közületi üzemeltetők egy helyen kapják meg. Ellenőrzésünk alá tartoznak továbbra is a zárt technológiájú vizsgáztatások, így a közhasznú fuvarozás területén a Volán és telepeinek, a gépjárműjavítás és szolgáltatás területén az autójavító kisvállalatok és szövetkezetek, valamint a Magyar Autóklub békéscsabai műszaki bázisa — hallom az igazgatót. Békés megyében mintegy 70 ezer hatósági jelzéssel ellátott gépjármű közlekedik. Ezek közül évente mintegy 30—32 ezer — a gépjármű korától függően, egy-, __ két-, vagy hároméves — műszaki vizsga során kapcsolatba kerül a közlekedési felügyelettel. — A vizsgafeltételek maradtak, így a műszaki vizsga szigorúsága is. Egy biztos: a gépjárművek nem -a műszaki vizsgáztatást végzőket, hanem a közlekedők biztonságát szolgálják. A jövőben is ennek figyelembevételével dolgozunk — mondja búcsúzáskor Mázán László, s egy statisztikai adatlapot nyom a kezembe. Ebből kiolvasható: 1983-ban műszaki vizsgán a személygépkocsik 5,8 százaléka, a nem megfelelő felkészítés miatt alkalmatlan minősítést kapott. A közületi szállítójárműveknél ez az arány 4,7 százalék volt. Szekeres András Az aknás vizsgálat során a csapágyakat is ellenőrzik Fotó: Fazekas László II vállalatok monopolhelyzetéröl Az áruellátás színvonalát, a fogyasztók igényeihez való rugalmas alkalmazkodást alapvetően befolyásolja, hogy milyen mértékben alakult ki a gyártók közti egészséges verseny, s hogy az áru a termelőktől közvetlenül, vagy több közbülső állomás beiktatásával kerül az üzletekbe. A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában közzétett felmérés néhány alapvető fogyasztási cikkcsoport gyártásának és forgalmazásának koncentráltságáról, illetve a decentralizálás mértékéről nyújt átfogó képet 1982-es adatok alapján. A bútortermelésről és -forgalmazásról a felmérés megállapítja, hogy noha az ipari termelők számát tekintve a bútorgyártásban nem alakult ki monopolhelyzet, a 68 bútoripari vállalat és szövetkezet közül a belföldi ellátás 16 vállalatra hárul, s a szövetkezetek termékeik csaknem kétharmadát exportálják. A textilruházati termékek gyártásában nem alakult ki monopolhelyzet, a gyártók száma a felmérés idején meghaladta a 360-at. A felmérés megállapítja, hogy a textilruházati termékek útja a termelőtől a kiskereskedelemig meglehetősen hosszú, kevés az ipar saját boltjainak száma. További előrelépés a közvetlen ipari szállítások növelésétől várható. Lábbelit 12 vállalat és 47 szövetkezet gyárt. A termelés — főként az állami vállalatoknál — meglehetősen koncentrált, sőt egyes területeken, például a tornacipő és a gumicsizma gyártásában monopolhelyzet alakult ki. A cipőipari termelés 88 százalékát a nagykereskedelem, 12 százalékát pedig közvetlenül az üzletek kapják, beleértve az ipar saját boltjait is. BÉKÉS MEGYÉBEN aDo- mus és a Bútor kér Nagykereskedelmi Vállalatok forgalmaznak bútorokat, lak- berendezési tárgyakat. Szűkös a választék az elemes bútorokból. Jellemző, hogy az igény is különböző. Más típusú, méretű lakásberendezést vásárol az, aki emeletes házak lakásaiban él, s megintcsak más típusút, jellegűt a családi házakban élők. A közvetlen termelőtől történő vásárlás előnye az olcsóbb árakban nyilvánul meg. Mind több praktikus, jól használható lakásberendezés is kapható a boltokban. Gyorsítja a forgalmazást a Domus megjelenése a megyében, valamint a Bútor - ker és az Univerzál közös üzemeltetésű üzlete. Ma már egyre inkább érzékelhető, hogy az igények befolyásolják a termelést. Bár ugyanakkor az is tapasztalható, hogy egytípusú bútort lehet vásárolni Gyulán, Szegeden és Békéscsabán is. Akkor járnak jól a fogyasztók, ha mind több gyártó cég mintaboltjába, közös üzletébe ellátogatnak, mert ott nagyobb a választék. A textilruházati forgalom dinamikusan növekedett az elmúlt esztendőben a megyében. Vannak ugyanakkor készletezési gondok, leragadt árutömegek. Nagyon sok az állandósuló hiánycikk, ugyanakkor nagyobb a kereslet a természetes alapanyagú ruhaneműk iránt. A cipőipar monopolhelyzete meghatározza a termékskálát, és kifejezi azt a kényszerhelyzetet is, amibe az alapanyag-, vagy a festékhiány miatt kerülnek a gyártók. Békés megyében két szövetkezet adhatja el termékeit a megye lakosságának közvetlen értékesítés keretében. A cipőkérdés bűvös kör, hiszen a gyártónak alapanyag-minőségi gondja van, meghatározott, adott a gyártási technológia, és nehezen hangolható össze a kereskedelmi és a fogyasztói igény. A fogyasztó érzékeli leginkább, hogy a termékek kellően divatosak-e, minőségben megfelelők-e. Minden évben vannak a cipőkereskedelemben hiánycikkek, mint a gyermekcipők, a szandálok és a megfelelő minőségű, de olcsó lábbelik. Az ipar monopolhelyzete s annak megtörése talán hosszú évek feladata lehet, ugyanakkor jó volna, ha a kereskedelem és a gyártó kapcsolatában a fogyasztó javára megszűnne az ellentmondás. Ebben nyújthatnak segítséget a közös üzemeltetésű boltok, a mozgó mintatermek, a közös értékesítési lehetőségek megteremtése, a kereskedelem és az ipar gyümölcsözőbb együttműködése. —ó —a Hogyan takarmányoznak a szarvasi Táncsics Tsz-ben? Drága „mulatság” az aszály A korszerűsített tehenészeti telep az idén már bizonyít Ismert, hogy megyénkben Orosháza és Szarvas környékén okozta a legnagyobb károkat a múlt évi aszály. Hogy milyen hatással volt a rendkívüli időjárás a szarvasi Táncsics Tsz állattenyésztésére, milyen intézkedéseket tettek az állatok biztonságos takarmányellátására? — erről beszélgettünk Szekeres István elnökkel és Varga László főállattenyésztővel. Stresszes tehenek A szarvasmarha-ágazat érezte meg leginkább, hogy a tehenek, hízó bikák nem azt az étket kapták, amit szeretnek. Kétszeresen is, hiszen a kedvezőtlen beltartal- mú takarmány okozta megrázkódtatást egy másik is tetézte. Még 1982-ben láttak hozzá a téeszben a 391 tehenet és szaporulatát tartó telep átalakításához. A két tehénistállóban korszerűsítették a technológiát. Kötetlen tartására, külső etetőutasra változtatták az épületeket. Ehhez azonban el kellett távolítani a tehenek szarvát, körmét, bőrükbe pedig hideg eljárással számokat sütöttek. Olyan műveletek ezek, amelyek jócskán elvették a jószágok kedvét a tejeléstől. És közben beállt az aszályos időszak. A lucerna, a gyep első növedéke még azt adta, amit vártak tőle, később azonban — a nedvesség hiánya miatt — „nemet mondtak”. Kevesebbet termett a silókukorica, s az árunak szánt kukoricát is idő előtt vágni kellett. Tömegtakarmányból fele termett az évente szokásos — elegendő — mennyiségnek. Az sem mindegy, hogy milyen áron készült az új siló. Korábban 40—60 forintba került száz kilogramm, tavaly ennek négyszeresébe. Ha hozzátesszük, hogy a beltar- talmi érték mutatói is felükre csökkentek, nyugodtan kijelenthetjük: abrak áron etették silóval a szarvasmarhákat. Azt pedig mindenki tudja, hogy nem a takarmány tömege, hanem belértéke a termelés záloga. Meg is látszott ez az ágazaton. A tehenenkénti tejtermelés 250 literrel csökkent: az üszőket hiába hajtották ki a kukoricatarlóra, havi súlygyarapodásuk egy kilogrammal maradt alatta a tervezettnek. Mentő kacsák A szövetkezet vezetői úgy határoztak, hogy vásárlásra rendezkednek be. A nádudvari KITE takarmánybörzét rendezett az ősszel, ott kerültek kapcsolatba a bihar- ugrai Felszabadult Föld Tszszel. Vettek az ugraiaktól jó minőségű szénát — kétszer annyiért, mintha maguk termelték volna. Ehhez jött a mázsánként ötven forintos szállítási költség. Mivel kukoricából, búzából is kevés termett a szarvasi Táncsicsban, a gabonaforgalmi és malomipari vállalatot keresték meg — a saját keverésű abrakhoz szükséges szemes termény felét tőlük vásárolták. Többet, mint amennyit általában felhasználnak, hiszen a gyenge minőségű tömegtakarmányon tartott tehenek, üszők több abrakot kívántak. Summázva azt lehet mondani, hogy a hiányzó tömegtakarmányok kívülről való beszerzése, a gyenge minőségű siló és a megnövekedett abrakfelhasználás, valamint a csökkent tej- és hústermelés több, mint kétmillió forintos kiesést jelentett az ágazatban. Szerencsére kacsa is akadt jócskán a téeszben. Majdnem háromszázezer napos- kacsát fogadtak, s meghizlalva adtak le a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnak — nyereségesen. A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézettel kialakított jó kapcsolat is meghozta az eredményét: a Táncsics Tsz-t bízták meg a szarvasi kacsahibrid törzsállományának tartásával, szaporításával. Külön szerencse, hogy a gyo- maendrődi Béke Tsz éppen most tér át a kacsanevelésre, a Táncsics Tsz termelte tojásokból keltetett naposkacsának tehát van jövője. A takarmányellátás gondjai a kacsaágazatot nem érintették különösebben. A tápot a kondorosi takarmánykeverő pontosan szállította — igaz, az év végétől drágábban. Lényeg, hogy a „nulla jövedelmű” szarvasmarha-ágazat mellett a kacsa hozott több mint hárommillió pluszt, csökkentve a szövetkezet tetemes pénzügyi hiányát. Nyugodt emberek A szakvezetés áttekintette az állattenyésztés helyzetét, javításának lehetőségeit. Nyugodtan, kész tervekkel néznek az idei esztendő elé. Az biztos, hogy az elegendő, ám drága siló, valamint a megnőtt abrakfelhasználás tovább rontja a tehenészet eredményeit. Kis öröm a nagy gondban, hogy az említett telepi rekonstrukció során felszámolták a korszerűtlen standfejést és modern Alfa—Laval fejőházat helyeztek üzembe. A lényegesen megjavult higiéniai körülmények máris hozzák az eredményeket: január második dekádjától csíraszegény, első osztályú tejet termel a tehenészet. És a rossz tömegtakarmány sem tart örökké. Hogy így legyen, tavaly őszi keveréktakarmányt vetettek, amely tavasszal már termést hoz. Felújítanak 60—80 hektár gyepet és készülnek a tavalyinál jobb takarmány előállítására. A múlt évi Hetven hektárral szemben 200 hektár takarmánytermő földet öntöznek majd. Van ehhez két aggregátoros berendezésük, egy alagcsöves öntözőtelepük és vesznek egy csévélhető öntözőberendezést. A Táncsics Tsz-ben vállalják, hogy térségükben kényszer az öntözés, ezért semmiképpen nem mondanak le róla. Már csak azért sem, mert így értékes növényeket — zöldségvetőmagot, hibrid kukoricát — is eredménnyel termeszthetnek. Másik kikötésük, hogy nem lehet veszteséges ágazat a szövetkezetben. Az állattenyésztésből tízmillió forint főágazati eredményt várnak. A májusban teljesen befejezésre kerülő korszerűsített telep, a kacsatartás, -tenyésztés jő eredménye minden reményt megad ehhez. Természetesen, ha az időjárás sem hagyja őket cserben. M. Szabó Zsuzsa A kacsatartás, -tenyésztés hozta a nyereséget Fotó: Fazekas László
