Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-17 / 40. szám

1984. február 17., péntek-^HUUKT-Ttj Pénteki beszélgetések Baranyi Ferenc — Mely sorokat idézné önmagától önnön dolgának összefoglalására? — Változatlanul a Duná­ról fúj a szél című szonet­tem két sorát mondhatom: „A világ ránk tekintve arra számít, / hogy vállalunk gondjából egy hazányit”. — Egy versében kötél­idegzetre, pléhpofára, gumi­gerincre ad fel hirdetést. Mennyire van egy magyar költőnek szüksége ezekre a „tárgyakra”? — A versképződésben két fontos belső szerv játszik szerepet: a szív meg az epe. Egyszer, mikor Győré Imrét riporterként faggattam, azt mondta, a kettő anatómiai­lag nincs is olyan távol egy­mástól, s ha epével írok ver­set, azt is a szívem sínyli meg. A magyar költészet dominánsabb ága a perleke­dő, közéleti hevületű költé­szet, ami Balassitól Váci Miskáig — remélem nem be­zárólag — érvényben volt, s érvényben is kell legyen, meglehetősen háttérbe szo­rult. A hatvanas évek elejé­nek nagy reneszánsza — mi­kor egy irodalmi est felért egy népgyűléssel —, azért volt lehetséges, mert az em­berek először a líra műfa­jában kapták meg az őszin­te szót, az ötvenes évek se­matizmusa, és lakkozó iro­dalma után. Később e fel­adatot óhatatlanul felvállal­ták azok a műfajok, ame­lyeknek ez elsődleges dolga. A szociológia, a szociográfia. Merészebbé vált a próza is. A költészet pedig visszaszo­rult a maga elsődleges te­rületére : a személyességbe, a lélek belső tájainak feltér­képezésére. Meggyőződésem, hogy amíg a forradalom tart, addig a közéleti lírára, a sokszor alsó és felső régiók­ban egyaránt kényelmetlen lírára szükség van. Hogy mégis háttérbe szorult, an­nak oka az is, hogy a bi­zarr hókuszpókuszok gyak­ran könnyebben kapnak zöld utat, mint a földön járó, né­ha sárból elrugaszkodott, problémafeltáró költészet. Néha ez okozza az elkötele­zett költők epés hangját. Nyilvánvaló, mikor az em­ber malíciával veti fel a gu- migernicet, akkor nem ilyen­re vágyik, hanem ezt szeret­né továbbra is elkerülni. — Aki ismeri Baranyi Ferenc verseit, az nemigen gondolhat arra, hogy ön el­utasítja a formai kísérlete­ket. — Nem is utasítom el őket. Fordítottam már épp elég hermetikus meg szürrealista, meg „egyébista” olasz köl­tőt ahhoz, hogy magam is tudjak divatosabb dolgokat művelni, már csak rutinból is. Csak én nem ezt vállal­tam. Számomra életprogram Petőfi gondolata, hogy „Használni, s nem ragyogni akarok”. Gazdagodni kívá­nók a különféle kísérletek­ből, eszközeimben entellek- tualizálódni vágyom, de mindig ügyelni fogok arra, hogy a kódrendszerem meg­fejthető legyen a szakmán kívüliek számára, mert én nekik írok. — Mik az előzményei a tévébeli operaelemzéseinek, -ajánlásainak? — Ez szülőfalum, Pilis mellett, Nyáregyházán kez­dődött. Itt van eltemetve Nyári Pál, ’48-as képviselő, s nem messze tőle, diszkrét távolságban szeretője, Scho- delné Klein Rozália, a re­formkor ünnepelt koloratúr szopránja. Én indiánosdi közben bukkantam rá az ő sírjára, s az erdésztől kér­deztem meg, mi az az ope­ra? Megtudva, rögtön bele­szerettem a műfajba. Később, 1947-ben a NÉKOSZ-kollé- giumban Cegléden — mivel az igazgató egy kikopott te­norista volt —, élénk zenei életbe csöppenhettem. A he­lyi zeneiskolába jártam, s az év végi vizsgahangver­senyeken rengeteg operarész­let hangzott el. írtam is egy operát Tenger címmel. Bár én addig a nyáregyházi ka­csaúsztatónál nagyobb vizet nem láttam, ez nem gátolt abban, hogy ettől az ötfelvo- násos operától várjam a mű­faj megújhodását. A tanárom szerint az opera librettója tűrhető volt, a zenei motí­vumokat azonban példamu­tató szorgalommal lopkod­tam össze innen-onnan. Et­től kezdve nem is „írtam” több operát. Ennek ellenére megtörtént a fertőzés egy életre... — Hogyan viselik a nők azt a számos szerelmes ver­set, amelyeket másik nőkről ír? — Az én közéleti progra­momnak szerves része a kor­szerű szerelmi líra, amely­nek az a dolga, hogy embe­rebbé igézze a másikat. Be­segíteni annak a belső emancipációs folyamatnak, amely még most is forrásban van. Azzal még nem oldot­tuk meg a kérdést, hogy al­kalmat adtunk a nőknek egy csomó olyan állás betöl­tésére, amit addig csak fér­fiak tölthettek be. Sokkal több tudati béklyó fékezi őket, az ösztöneikre sokkal több féket rakott előítéletek tömege és társadalmi hely­zetük. Ezek alól lelkileg fel­szabadítani őket egyik dolga lehet a költészetnek, s ezt magaménak vallom. Persze, a szerelmi alanyok változtak. Mentségemre szóljon, hogy a legkíméletlenebb, tehát a legszebb verseket hitvesem­nek írtam. Minden viharok közepette ő volt az oázis ... Csokonait átfogalmazva, az is bolond, aki poétáné lesz Magyarországon. Ungár Tamás Filmszemle eredményhirdetése Szerdán, a késő éjszakai órákban ért véget a XVI. magyar játékfilmszemle. A társadalmi zsűri a filmszem­le fődíját a Napló gyerme­keimnek című filmnek ítélte, amelyet Mészáros Márta rendezett. A legjobb doku­mentumfilm díját ifj. Schif­fer Pál Földi paradicsom cí­mű alkotása kapta. A zsűri a legjobb rende­zésért járó elismerést Szom­jas Györgynek adta, Könnyű testi sértés című filmjéért, és kiadták a legjobb első film díját is, amelyet a Xantus János rendezte Esz­kimó aszony fázik című pro­dukció érdemelt ki. Színészi díjat kapott Te- messy Hédi a Jób lázadása, Lukáts Andor Az eszkimó asszony fázik, valamint Ud­varos Dorottya a Te rongyos élet című filmben nyújtott alakításáért. A KISZ díját az István, a király című film kapta, ame­lyet Koltáy Gábor rendezett. Az eredményhirdetést kö­vetően Mihály András, a társadalmi zsűri elnöke nyi­latkozott az MTI munkatár­sának, többek között hang­súlyozta: — Sokféle és fontos prob­lematika szerepelt a XVI. magyar játékfilmszemlén. Ha egy szóval kellene jelle­meznem a seregszemlét, ak­kor azt mondanám, hogy ér­dekes volt. A dokumentum­filmek például teljesen egyenrangúan vettek részt, és témájuk, mondanivaló­juk ereje olyan nagy volt, hogy még azt is feledtetni tudták, hogy egyikük-mási- kuk nem tisztán filmes esz­közökkel készült. — Érdekesek voltak a já­tékfilmek is, de meg merem kockáztatni a kijelentést: ér­dekesebbek, mint amilyen jók. Elég sokat vitatkozott a zsűri arról, vajon mi lehet az oka annak, hogy a számos érdekfeszítő témából alig egy-két „zavartalannak” mondható filmalkotás szüle­tett. A zsűri döntése, hogy a fődíjat Mészáros Márta Nap­ló gyermekeinknek című filmje kapta jórészt éppen ennek az elvnek a figyelem- bevételével született, ez a produkció tűnt a legharmo- nikusabbnak. Lényegesnek és aktuálisnak éreztük a Könnyű testi sértés című film mondanivalóját és so­kat ígérőnek Az eszkimó asszony fázik című alkotást. De meg kell állapítani azt is, hogy az előző évek fesz­tiváljaihoz viszonyítva idén nem jelentkeztek olyan át­ütő erejű alkotások, mint korábban. — És végül még valamiről szót kell ejteni. A társadal­mi zsűri vitáján többen föl­vetették a szubjektív ren­dezői látásmód problemati­káját. Véleményem szerint a szubjektív megközelítés ön­magában nem volna báj, de mindenképpen meg kell ta­lálni azt a formát, amely a film alkotóit összekapcsolja a közönséggel. Sok formai el­csúszásnak lehettünk tanúi, amelyek a legjobb rendezői szándékot is tönkretették. Játssz, és megmondom ki vagy! Miről ír a Kincskereső? A Kincskereső 1984-es év­folyamában új sorozat in­dult a Világjáró magyarok címmel. A februári számban a szinte az egész világot be­járt bajai szabólegény, Jel- ky András kalandjaiból ad ízelítőt Hevesi Lajos regény- részlete, amelyből a kanni­bálokkal folytatott csatáro­zást ismerhetjük meg, a hát­só borítón pedig — . Csala( Károly rajzán — egy másik veszélyes Jelky-kalandot: a kalóztámadást láthatjuk. íjon Tichy (Lem: A világ­űr csavargója) újabb űruta­zása során csöbörből vödör­be kerül — alig szabadul meg a kissé nedves Pinta bolygóról, máris a Panta-la- kók foglya lesz, akik telje­sen egyformák és felcserél- hetők, s a társadalmi egyen­lőséget úgy valósítják meg, hogy ki-ki naponta szerepet cserél. íjon Tichy boldog, hogy ép bőrrel és személyi­séggel szabadulhat közülük. A másik folytatás (Speyer: A Nagy Főnök és csapata) hősei törvényt ülnek a kis ügyefogyott Pocok felett, aki­nek kapóra jött Daniela le­vele .. . De a fiúk ezután is hiába várják, hogy az osz­tály egyetlen lánytagja visz- szatérjen közéjük... Ebben a számban is meg­találhatjuk Janikovszky Éva —Réber László népszerű, Az úgy volt.. ,-jának újabb da­rabját, amelyből a gyerekek városszépítő mozgalmának fejleményeiről értesülünk. Február a búcsúzó tél és a búcsúztató farsangi mulatsá­gok hónapja — e két han­gulatkört érzékeltetik Kosz­tolányi Dezső és Kiss Dénes, Füzesi Magda és Kerék Im­re versei. Néhány szép sze­relmes verssel is találkozha­tunk a számban (Babits Mi­hály, Kormos István, Nadá- nyi Zoltán költeményei), de a tréfás és a gyerekszáj­líra kedvelői is találnak ked­vükre való írásokat Horgas Béla, Börcsök Mária tollá­ból. Az Édes anyanyelvűnk ro­vatban Deme László cikkso­rozatának első részletét (A beszédkultúra ábécéje), az Örökségben Szilágyi Fe­rencnek a „hétmagyarok­ról” szóló írását olvashat­juk. Döbrögi a vásárban sétál. Kényesen mustrálgatja a ki­áltozó árusok portékáit, né­ha szippant egyet hosszú­hosszú pipájából. Egy óvat­lan pillanatban álpocakja alá nyúl, s gyors mozdulat­tal helyreigazítja. Mozgalmas ez a vásár: itt pereceket kí­nál valaki, amott hajba kap­tak egy mázos köcsögön. — Tolvaj! Tolvaj! — ki- áltozik a pereces, s szempil­lantás alatt ott terem a vá­sározó sokaság. Valahonnan három süveges hajdú is elő­kerül. — Állj! — inti le egyetlen kézmozdulattal a jelenetet a foglalkozás vezetője, Tímár Zoltán színművész. — Nem láttuk, amikor a tolvaj el­emeli a pénztárcát. Meg az­tán ti, hajdúk határozottab- bak legyetek, hisz nálatok a hatalom! Földesúrból, hajdúból, Lú- das Matyiből, piaci árusból mintegy varázsütésre ismét iskolásgyerek lesz. És a falu széle sem más már, mint kö­zönséges iskolai terem: a bé­késcsabai Szabó Pá] téri Ál­talános Iskola egyik föld­szinti helyisége. Vásári nap sincs ma, csak egy egyszerű péntek. Bár a Játsszunk szín­házat! elnevezéssel illetett foglalkozások 20—25 törzs­tagjának majdnemhogy ün­nepnapok ezek a péntekek. Milyen kezdeményezésről is van szó? — Tavaly született egy el­képzelés, amely a lakótelepi közművelődés részeként a színművészet, a színház meg- kedveltetését, megismerteté­sét tűzte ki célul — referál Pleskonics András, a Békés megyei Jókai Színház köz- művelődési titkára, a prog­ram szervezője. Rencz Antal, a színház fő­rendezője, a tanfolyam mű­vészeti vezetője programter­vezetet készített, melyben többek között ez olvasható: „A kezdeményezés alapvető célkitűzése pedagógiai hátte­rű; intenzív nevelési hatások elérése a színjátszás eszkö­zeivel, dramatikus foglalko­zásokkal és játékokkal. Ezen túlmenően ismeretterjesztő szándék is érvényesül a szín­művészettel kapcsolatosan.” Vajon a szándék megvaló­sul-e? — Az eddigi nyolc foglal­kozásból sok hasznos ta­pasztalat szűrhető le — véli Pleskonics András. — Saj­nos, némi hátránnyal indul­tunk. Mivel a Játsszunk színházat! programját, csak októberben hirdettük meg, a vártnál kevesebb gyerek je­lentkezett, hisz akkor már lekötötték magukat szakkö­rökkel és más egyebekkel. Ennek ellenére igen nagy volt az érdeklődés. Szombat délelőttönként jött össze öt- ven-hatvan gyerek, aztán ki­derült, hogy alkalmasabb időpont a péntek. Így most minden második pénteken háromtól hat óráig töltjük itt az időt. Volt persze le­morzsolódás, de mostanra már kialakult egy stabil mag. — Mivel foglalkoznak tu­lajdonképpen a gyerekek? — Az első összejövetele­ken önmaguk és mások meg­figyelését kapták feladatul. Aztán különböző élmények felidézése, elemzése, elját­szása, értékelése került sor­ra, a harmadik szakaszban pedig ismert történeteket, életből ellesett helyzeteket jelenítenek meg a foglalko­zás résztvevői. — Van-e valamilyen táv­lata ennek az elképzelésnek? — Az idei év kísérleti jel­legű; a tanulságokat jórészt leszűrtük. Jövőre szeretnénk minden békéscsabai általá­nos iskolából kiválasztani né­hány megbízható gyereket. Tulajdonképpen alapja lenne ez a megyei amatőr színját­szás utánpótlásának, s azzal a nem titkolt céllal folytat­nánk ezt a játékot, hogy — értő közönséget nevelve — minél több gyereket bevi­gyünk a színházba. Dr. Bőke Gyuláné, a Jó­zsef Attila Általános Iskola közművelődési felelőse eddig minden foglalkozáson részt vett. Észrevételeit le is jegy­zi, hogy később megkérdezi a gyerekeket: mit jelent szá­mukra ez a „színházasdi”? — Már előre sejtem a vá­laszukat, hisz szemmel lát­hatóan nagyon élvezik; még szünetet sem akarnak tarta­ni. Idő kellett ahhoz, hogy megismerjék egymást (hisz mindkét lakótelepi iskolából vannak itt), hogy kitárulkoz­zanak egymás előtt. A játé­kos gyakorlatok segítették önmaguk és mások megis­merését. Volt olyan gyerek, aki azt mondta: eddig nem figyelt fel rá, hogy az öltöz­ködés mennyire jellemző egy-egy emberre. Másképp nézik önmagukat és környe­zetüket. Figyelmesebbek, ta­lán igényesebbek lettek, de még sokuk beszédstílusa, íz­lése is változott. Aki zárkó­zott, az feloldódik, más a fantáziáját élheti ki. Immár ötödször-hatodszor próbálják a vásári jelenetet, de még egyikük arcán sem látni fáradtságot, sőt: in­kább felvillanyozódtak. Las­san tisztázódnak a szerepek, s egyre önfeledtebben adják át magukat a játék örömé­nek Gubucz Katalin ai miisor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Könyvismertető. 8.37: Zenekari muzsika. 9.33: Jó a dal. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Ugróiskola. 10.35: Berzsenyi Dániel versei. 10.40: Népi zene. 11.00: A rádió irodalmi lapja. 11.45: Angol madrigálok. 12.45: Hétvégi Panoráma. 14.02: Megkoronázott forradalom. IV. 14.51: Filmzene. 15.05: Révkalauz. 15.35: Operettdalok. 16.00: Mit üzen a rádió? 16.35: Operarészletek. 17.05: Mi közünk hozzá? (riport) 17.30: Daloló, muzsikáló tájak. 17.47: Csajkovszkij-művek. 19.15: Zoltán Aladár népzenei feldolgozásaiból. 19.35: A szomszédság nevében, (regény) 20.28: Operettkedvelőknek. 21.30: Környezetvédők egyenru­hában. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Drahos Béla fuvolázik. 23.30: A Cantores in Ecclesia kó­rus énekel. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvószene táncritmusban. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Slágermúzeum. 9.36: Beszélgetés az MTA szi­lárdtest-fizikai bizottságá­nak vezetőivel. 9.53: Lottósorsolás. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Népi muzsika. 13.13: Gyermekeknek. 14.00: Zenedélután. 15.30: Könyvről — könyvért. .15.45: Az Earth Wind and Fire zenekar felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Slágerek mindenkinek. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Iránytű. 21.35: Santana összes albuma. XXIII/2. 22.14: Népballadák. 22.30: Töprengések a gazdaság­ról.. 23.20: Könnyűzene éjfélig. III. MŰSOR 9.00: A magyar pedagógia év­századai. 4. 9.41: Thomas: Mignon. (opera) 13.07: Kortárs kórusmüvek. 13.37 r Klasszikus muzsika. 15.00: Katherine Hepburn énekel. 15.26: A Berlini filharmonikus zenekar hangversenye. 16.35: Hi-Figyelő. 17.05: Bizet operáját Bónis Fe­renc mutatja be. 17.36: Egy rádiós naplójából. 19.05: Könyvszemle. 19.15: Bach: h-moll mise. 21.37: Zongoraművészek felvéte­leiből. 22.13: Opera-művészlemezek. 22.54: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Részvállalás a hazafias ne­velésből. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.20: Tévétorna, (ism.) 8.25: Bevezetés a filozófiába. 9.00: Osztályfőnöki óra. 9.10: Közlekedj okosan! 9.20: Fizika. 9.45: Kamera. 10.15: Afar, a földi pokol. 10.55: A szakállas bagoly télen. 11.15: Érzelmeink visszhangja. 15.00: Közlekedj okosan! 15.10: Tudományos ? Fantasztikus! 15.25: Korok művészete. 15.55: Történelem. 16.35: Bors. (kalandfilm) XV/6. 17.35: ,,55 éves lenne...” — Vu- jicsics Tihamér — emlék­műsor. V/l. 18.00: Téli olimpia. 19.10: Tévétoma. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A holnap cirkuszai. 21.05: Faustus doktor boldogsá- gos pokoljárása, (tévéjá­ték) IX/3. 21.55: Péntek esti randevú. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.00: Téli olimpia. 18.00: Reflektor magazin. 19.00: Keresztkérdés. 19.30: Hidas Frigyes: Bösendor- fer. (tévéfilm, ism.) 20.25: Téli olimpia. Kb. 21.10: Tv-híradó 2. BUKAREST 15.25: Kulturális híradó. 15.50: A volánnál. Autóvezetők­nek. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Dalok. 20.40: Világhíradó. 21.00: A filmtörténet műhelyé­ből. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.55: Téli olimpiai játékok '84. 12.50: Biatlon. 13.15: Kiegészítés. 13.20: Téli olimpiai játékok ’84. 16.40: Videooldalak. 16.50: Hírek. 16.55: A hűbelebalázsok — tv-so- rozat gyermekeknek. 17.25: Művelődési adás. 17.55: Tv-naptár. 18.30: Olimpiai szemle. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Marco Polo — filmsorozat. 21.05: Könnyűzenei adás. 21.50: Tv-napló. 22Í05: olimpiai szemle. 22.20: Triptichon, (játékfilm) II. MŰSOR 17.00: Téli olimpiai játékok ’84. 19.15: Kis koncert. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Komoly zenei adás. 20.30: Téli olimpiai játékok ’84. 21.55: Zágrábi körkép. 22.05: Téli olimpiai játékok '84. MOZI Békési Bástya, 4-kor: Kriszta születésnapja, 6 és 8-kor: Te rongyos élet! Békéscsabai Sza-, badság, de. i0 és 6-kor: Tintin és a cápák tava, 4 és 8-kor: Az „aranyrablók üldözője”. Bé­késcsabai Terv, fél 6-kor: Hosz- szú vágta, fél 8-kör: D. B. Cooper üldözése. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Jegesmedve a poron­don, fél 8-kor: Maótól Mozar­tig. Gyulai Petőfi, 3-kor: Szól­jon a rock! 5 és 7-kor: Szere­lem receptre. Orosházi Béke: Vabank. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Piedone Egyiptomban, fél 6 és fél 8-kor: Szeretők. Hogy is lehetne élőbb ez a jelenet? Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents