Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-17 / 40. szám

1984. február 17., péntek-^HUUKT-Ttj

Pénteki beszélgetések

Baranyi Ferenc

— Mely sorokat idézné önmagától önnön dolgának összefoglalására?

— Változatlanul a Dunáról fúj a szél című szonettem két sorát mondhatom: „A világ ránk tekintve arra számít, / hogy vállalunk gondjából egy hazányit”.

— Egy versében kötélidegzetre, pléhpofára, gumigerincre ad fel hirdetést. Mennyire van egy magyar költőnek szüksége ezekre a „tárgyakra”?

— A versképződésben két fontos belső szerv játszik szerepet: a szív meg az epe. Egyszer, mikor Győré Imrét riporterként faggattam, azt mondta, a kettő anatómiailag nincs is olyan távol egymástól, s ha epével írok verset, azt is a szívem sínyli meg. A magyar költészet dominánsabb ága a perlekedő, közéleti hevületű költészet, ami Balassitól Váci Miskáig — remélem nem bezárólag — érvényben volt, s érvényben is kell legyen, meglehetősen háttérbe szorult. A hatvanas évek elejének nagy reneszánsza — mikor egy irodalmi est felért egy népgyűléssel —, azért volt lehetséges, mert az emberek először a líra műfajában kapták meg az őszinte szót, az ötvenes évek sematizmusa, és lakkozó irodalma után. Később e feladatot óhatatlanul felvállalták azok a műfajok, amelyeknek ez elsődleges dolga. A szociológia, a szociográfia. Merészebbé vált a próza is. A költészet pedig visszaszorult a maga elsődleges területére : a személyességbe, a lélek belső tájainak feltérképezésére. Meggyőződésem, hogy amíg a forradalom tart, addig a közéleti lírára, a sokszor alsó és felső régiókban egyaránt kényelmetlen lírára szükség van. Hogy mégis háttérbe szorult, annak oka az is, hogy a bizarr hókuszpókuszok gyakran könnyebben kapnak zöld utat, mint a földön járó, néha sárból elrugaszkodott, problémafeltáró költészet. Néha ez okozza az elkötelezett költők epés hangját. Nyilvánvaló, mikor az ember malíciával veti fel a gu- migernicet, akkor nem ilyenre vágyik, hanem ezt szeretné továbbra is elkerülni.

— Aki ismeri Baranyi Ferenc verseit, az nemigen gondolhat arra, hogy ön elutasítja a formai kísérleteket.

— Nem is utasítom el őket. Fordítottam már épp elég hermetikus meg szürrealista, meg „egyébista” olasz költőt ahhoz, hogy magam is tudjak divatosabb dolgokat művelni, már csak rutinból is. Csak én nem ezt vállaltam. Számomra életprogram Petőfi gondolata, hogy „Használni, s nem ragyogni akarok”. Gazdagodni kívánók a különféle kísérletekből, eszközeimben entellek- tualizálódni vágyom, de mindig ügyelni fogok arra, hogy a kódrendszerem megfejthető legyen a szakmán kívüliek számára, mert én nekik írok.

— Mik az előzményei a

tévébeli operaelemzéseinek, -ajánlásainak?

— Ez szülőfalum, Pilis mellett, Nyáregyházán kezdődött. Itt van eltemetve Nyári Pál, ’48-as képviselő, s nem messze tőle, diszkrét távolságban szeretője, Scho- delné Klein Rozália, a reformkor ünnepelt koloratúr szopránja. Én indiánosdi közben bukkantam rá az ő sírjára, s az erdésztől kérdeztem meg, mi az az opera? Megtudva, rögtön beleszerettem a műfajba. Később, 1947-ben a NÉKOSZ-kollé- giumban Cegléden — mivel az igazgató egy kikopott tenorista volt —, élénk zenei életbe csöppenhettem. A helyi zeneiskolába jártam, s az év végi vizsgahangversenyeken rengeteg operarészlet hangzott el. írtam is egy operát Tenger címmel. Bár én addig a nyáregyházi kacsaúsztatónál nagyobb vizet nem láttam, ez nem gátolt abban, hogy ettől az ötfelvo- násos operától várjam a műfaj megújhodását. A tanárom szerint az opera librettója tűrhető volt, a zenei motívumokat azonban példamutató szorgalommal lopkodtam össze innen-onnan. Ettől kezdve nem is „írtam” több operát. Ennek ellenére megtörtént a fertőzés egy életre...

— Hogyan viselik a nők azt a számos szerelmes verset, amelyeket másik nőkről ír?

— Az én közéleti programomnak szerves része a korszerű szerelmi líra, amelynek az a dolga, hogy emberebbé igézze a másikat. Besegíteni annak a belső emancipációs folyamatnak, amely még most is forrásban van. Azzal még nem oldottuk meg a kérdést, hogy alkalmat adtunk a nőknek egy csomó olyan állás betöltésére, amit addig csak férfiak tölthettek be. Sokkal több tudati béklyó fékezi őket, az ösztöneikre sokkal több féket rakott előítéletek tömege és társadalmi helyzetük. Ezek alól lelkileg felszabadítani őket egyik dolga lehet a költészetnek, s ezt magaménak vallom. Persze, a szerelmi alanyok változtak. Mentségemre szóljon, hogy a legkíméletlenebb, tehát a legszebb verseket hitvesemnek írtam. Minden viharok közepette ő volt az oázis ... Csokonait átfogalmazva, az is bolond, aki poétáné lesz Magyarországon.

Ungár Tamás

Filmszemle eredményhirdetése

Szerdán, a késő éjszakai órákban ért véget a XVI. magyar játékfilmszemle. A társadalmi zsűri a filmszemle fődíját a Napló gyermekeimnek című filmnek ítélte, amelyet Mészáros Márta rendezett. A legjobb dokumentumfilm díját ifj. Schiffer Pál Földi paradicsom című alkotása kapta.

A zsűri a legjobb rendezésért járó elismerést Szomjas Györgynek adta, Könnyű testi sértés című filmjéért, és kiadták a legjobb első film díját is, amelyet a Xantus János rendezte Eszkimó aszony fázik című produkció érdemelt ki.

Színészi díjat kapott Te- messy Hédi a Jób lázadása, Lukáts Andor Az eszkimó

asszony fázik, valamint Udvaros Dorottya a Te rongyos élet című filmben nyújtott alakításáért.

A KISZ díját az István, a király című film kapta, amelyet Koltáy Gábor rendezett.

Az eredményhirdetést követően Mihály András, a társadalmi zsűri elnöke nyilatkozott az MTI munkatársának, többek között hangsúlyozta:

— Sokféle és fontos problematika szerepelt a XVI. magyar játékfilmszemlén. Ha egy szóval kellene jellemeznem a seregszemlét, akkor azt mondanám, hogy érdekes volt. A dokumentumfilmek például teljesen egyenrangúan vettek részt, és témájuk, mondanivalójuk ereje olyan nagy volt, hogy még azt is feledtetni tudták, hogy egyikük-mási- kuk nem tisztán filmes eszközökkel készült.

— Érdekesek voltak a játékfilmek is, de meg merem kockáztatni a kijelentést: érdekesebbek, mint amilyen jók. Elég sokat vitatkozott a zsűri arról, vajon mi lehet az oka annak, hogy a számos érdekfeszítő témából alig egy-két „zavartalannak” mondható filmalkotás született. A zsűri döntése, hogy a fődíjat Mészáros Márta Napló gyermekeinknek című filmje kapta jórészt éppen ennek az elvnek a figyelem- bevételével született, ez a produkció tűnt a legharmo- nikusabbnak. Lényegesnek

és aktuálisnak éreztük a Könnyű testi sértés című film mondanivalóját és sokat ígérőnek Az eszkimó asszony fázik című alkotást.

De meg kell állapítani azt is, hogy az előző évek fesztiváljaihoz viszonyítva idén nem jelentkeztek olyan átütő erejű alkotások, mint korábban.

— És végül még valamiről szót kell ejteni. A társadalmi zsűri vitáján többen fölvetették a szubjektív rendezői látásmód problematikáját. Véleményem szerint a szubjektív megközelítés önmagában nem volna báj, de mindenképpen meg kell találni azt a formát, amely a film alkotóit összekapcsolja a közönséggel. Sok formai elcsúszásnak lehettünk tanúi, amelyek a legjobb rendezői szándékot is tönkretették.

Játssz, és megmondom ki vagy!

Miről ír

a Kincskereső?

A Kincskereső 1984-es évfolyamában új sorozat indult a Világjáró magyarok címmel. A februári számban a szinte az egész világot bejárt bajai szabólegény, Jel- ky András kalandjaiból ad ízelítőt Hevesi Lajos regény- részlete, amelyből a kannibálokkal folytatott csatározást ismerhetjük meg, a hátsó borítón pedig — . Csala( Károly rajzán — egy másik veszélyes Jelky-kalandot: a

kalóztámadást láthatjuk.

íjon Tichy (Lem: A világűr csavargója) újabb űrutazása során csöbörből vödörbe kerül — alig szabadul meg a kissé nedves Pinta bolygóról, máris a Panta-la- kók foglya lesz, akik teljesen egyformák és felcserél- hetők, s a társadalmi egyenlőséget úgy valósítják meg, hogy ki-ki naponta szerepet cserél. íjon Tichy boldog, hogy ép bőrrel és személyiséggel szabadulhat közülük.

A másik folytatás (Speyer: A Nagy Főnök és csapata) hősei törvényt ülnek a kis ügyefogyott Pocok felett, akinek kapóra jött Daniela levele .. . De a fiúk ezután is hiába várják, hogy az osztály egyetlen lánytagja visz- szatérjen közéjük...

Ebben a számban is megtalálhatjuk Janikovszky Éva —Réber László népszerű, Az úgy volt.. ,-jának újabb darabját, amelyből a gyerekek városszépítő mozgalmának fejleményeiről értesülünk. Február a búcsúzó tél és a búcsúztató farsangi mulatságok hónapja — e két hangulatkört érzékeltetik Kosztolányi Dezső és Kiss Dénes, Füzesi Magda és Kerék Imre versei. Néhány szép szerelmes verssel is találkozhatunk a számban (Babits Mihály, Kormos István, Nadá- nyi Zoltán költeményei), de a tréfás és a gyerekszájlíra kedvelői is találnak kedvükre való írásokat Horgas Béla, Börcsök Mária tollából.

Az Édes anyanyelvűnk rovatban Deme László cikksorozatának első részletét (A beszédkultúra ábécéje), az Örökségben Szilágyi Ferencnek a „hétmagyarokról” szóló írását olvashatjuk.

Döbrögi a vásárban sétál. Kényesen mustrálgatja a kiáltozó árusok portékáit, néha szippant egyet hosszúhosszú pipájából. Egy óvatlan pillanatban álpocakja alá nyúl, s gyors mozdulattal helyreigazítja. Mozgalmas ez a vásár: itt pereceket kínál valaki, amott hajba kaptak egy mázos köcsögön.

— Tolvaj! Tolvaj! — ki- áltozik a pereces, s szempillantás alatt ott terem a vásározó sokaság. Valahonnan három süveges hajdú is előkerül.

— Állj! — inti le egyetlen kézmozdulattal a jelenetet a foglalkozás vezetője, Tímár Zoltán színművész. — Nem láttuk, amikor a tolvaj elemeli a pénztárcát. Meg aztán ti, hajdúk határozottab- bak legyetek, hisz nálatok a hatalom!

Földesúrból, hajdúból, Lú- das Matyiből, piaci árusból mintegy varázsütésre ismét iskolásgyerek lesz. És a falu széle sem más már, mint közönséges iskolai terem: a békéscsabai Szabó Pá] téri Általános Iskola egyik földszinti helyisége. Vásári nap sincs ma, csak egy egyszerű péntek. Bár a Játsszunk színházat! elnevezéssel illetett foglalkozások 20—25 törzstagjának majdnemhogy ünnepnapok ezek a péntekek. Milyen kezdeményezésről is van szó?

— Tavaly született egy elképzelés, amely a lakótelepi közművelődés részeként a

színművészet, a színház meg- kedveltetését, megismertetését tűzte ki célul — referál Pleskonics András, a Békés megyei Jókai Színház köz- művelődési titkára, a program szervezője.

Rencz Antal, a színház főrendezője, a tanfolyam művészeti vezetője programtervezetet készített, melyben többek között ez olvasható: „A kezdeményezés alapvető célkitűzése pedagógiai hátterű; intenzív nevelési hatások elérése a színjátszás eszközeivel, dramatikus foglalkozásokkal és játékokkal. Ezen túlmenően ismeretterjesztő szándék is érvényesül a színművészettel kapcsolatosan.” Vajon a szándék megvalósul-e?

— Az eddigi nyolc foglalkozásból sok hasznos tapasztalat szűrhető le — véli Pleskonics András. — Sajnos, némi hátránnyal indultunk. Mivel a Játsszunk színházat! programját, csak októberben hirdettük meg, a vártnál kevesebb gyerek jelentkezett, hisz akkor már lekötötték magukat szakkörökkel és más egyebekkel. Ennek ellenére igen nagy volt az érdeklődés. Szombat délelőttönként jött össze öt- ven-hatvan gyerek, aztán kiderült, hogy alkalmasabb időpont a péntek. Így most minden második pénteken háromtól hat óráig töltjük itt az időt. Volt persze lemorzsolódás, de mostanra már kialakult egy stabil mag.

— Mivel foglalkoznak tulajdonképpen a gyerekek?

— Az első összejöveteleken önmaguk és mások megfigyelését kapták feladatul. Aztán különböző élmények felidézése, elemzése, eljátszása, értékelése került sorra, a harmadik szakaszban pedig ismert történeteket, életből ellesett helyzeteket jelenítenek meg a foglalkozás résztvevői.

— Van-e valamilyen távlata ennek az elképzelésnek?

— Az idei év kísérleti jellegű; a tanulságokat jórészt leszűrtük. Jövőre szeretnénk minden békéscsabai általános iskolából kiválasztani néhány megbízható gyereket. Tulajdonképpen alapja lenne ez a megyei amatőr színjátszás utánpótlásának, s azzal a nem titkolt céllal folytatnánk ezt a játékot, hogy — értő közönséget nevelve — minél több gyereket bevigyünk a színházba.

Dr. Bőke Gyuláné, a József Attila Általános Iskola közművelődési felelőse eddig minden foglalkozáson részt vett. Észrevételeit le is jegyzi, hogy később megkérdezi a gyerekeket: mit jelent számukra ez a „színházasdi”?

— Már előre sejtem a válaszukat, hisz szemmel láthatóan nagyon élvezik; még szünetet sem akarnak tartani. Idő kellett ahhoz, hogy megismerjék egymást (hisz mindkét lakótelepi iskolából vannak itt), hogy kitárulkozzanak egymás előtt. A játékos gyakorlatok segítették önmaguk és mások megismerését. Volt olyan gyerek, aki azt mondta: eddig nem figyelt fel rá, hogy az öltözködés mennyire jellemző egy-egy emberre. Másképp nézik önmagukat és környezetüket. Figyelmesebbek, talán igényesebbek lettek, de még sokuk beszédstílusa, ízlése is változott. Aki zárkózott, az feloldódik, más a fantáziáját élheti ki.

Immár ötödször-hatodszor próbálják a vásári jelenetet, de még egyikük arcán sem látni fáradtságot, sőt: inkább felvillanyozódtak. Lassan tisztázódnak a szerepek, s egyre önfeledtebben adják át magukat a játék örömének Gubucz Katalin

ai miisor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Könyvismertető.

8.37: Zenekari muzsika.

9.33: Jó a dal.

9.53: Lottósorsolás.

10.05: Ugróiskola.

10.35: Berzsenyi Dániel versei. 10.40: Népi zene.

11.00: A rádió irodalmi lapja. 11.45: Angol madrigálok.

12.45: Hétvégi Panoráma.

14.02: Megkoronázott forradalom. IV.

14.51: Filmzene.

15.05: Révkalauz.

15.35: Operettdalok.

16.00: Mit üzen a rádió?

16.35: Operarészletek.

17.05: Mi közünk hozzá? (riport) 17.30: Daloló, muzsikáló tájak. 17.47: Csajkovszkij-művek.

19.15: Zoltán Aladár népzenei feldolgozásaiból.

19.35: A szomszédság nevében, (regény)

20.28: Operettkedvelőknek.

21.30: Környezetvédők egyenruhában.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Drahos Béla fuvolázik. 23.30: A Cantores in Ecclesia kórus énekel.

0.10: Melódiakoktél.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Fúvószene táncritmusban. 8.20: Tíz perc külpolitika.

8.35: Slágermúzeum.

9.36: Beszélgetés az MTA szilárdtest-fizikai bizottságának vezetőivel.

9.53: Lottósorsolás.

10.00: Zenedélelőtt.

11.35: Tánczenei koktél.

12.35: Édes anyanyelvűnk.

12.40: Népi muzsika.

13.13: Gyermekeknek.

14.00: Zenedélután.

15.30: Könyvről — könyvért. .15.45: Az Earth Wind and Fire zenekar felvételeiből.

16.35: Jó utat!

17.30: ötödik sebesség.

18.35: Slágerek mindenkinek. 19.40: Nótakedvelőknek.

20.35: Iránytű.

21.35: Santana összes albuma. XXIII/2.

22.14: Népballadák.

22.30: Töprengések a gazdaságról..

23.20: Könnyűzene éjfélig.

III. MŰSOR

9.00: A magyar pedagógia évszázadai. 4.

9.41: Thomas: Mignon.

(opera)

13.07: Kortárs kórusmüvek.

13.37 r Klasszikus muzsika.

15.00: Katherine Hepburn énekel.

15.26: A Berlini filharmonikus zenekar hangversenye.

16.35: Hi-Figyelő.

17.05: Bizet operáját Bónis Ferenc mutatja be.

17.36: Egy rádiós naplójából.

19.05: Könyvszemle.

19.15: Bach: h-moll mise.

21.37: Zongoraművészek felvételeiből.

22.13: Opera-művészlemezek.

22.54: Zenei panoráma.

SZOLNOKI STÜDIÖ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán.

17.35: Részvállalás a hazafias nevelésből.

18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.20: Tévétorna, (ism.)

8.25: Bevezetés a filozófiába.

9.00: Osztályfőnöki óra.

9.10: Közlekedj okosan!

9.20: Fizika.

9.45: Kamera.

10.15: Afar, a földi pokol.

10.55: A szakállas bagoly télen. 11.15: Érzelmeink visszhangja. 15.00: Közlekedj okosan!

15.10: Tudományos ? Fantasztikus! 15.25: Korok művészete.

15.55: Történelem.

16.35: Bors. (kalandfilm) XV/6. 17.35: ,,55 éves lenne...” — Vu- jicsics Tihamér — emlékműsor. V/l.

18.00: Téli olimpia.

19.10: Tévétoma.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: A holnap cirkuszai.

21.05: Faustus doktor boldogsá- gos pokoljárása, (tévéjáték) IX/3.

21.55: Péntek esti randevú.

22.55: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

16.00: Téli olimpia.

18.00: Reflektor magazin.

19.00: Keresztkérdés.

19.30: Hidas Frigyes: Bösendor- fer. (tévéfilm, ism.)

20.25: Téli olimpia.

Kb. 21.10: Tv-híradó 2.

BUKAREST

15.25: Kulturális híradó.

15.50: A volánnál. Autóvezetőknek.

16.00: Német nyelvű adás.

20.00: Tv-híradó.

20.20: Gazdasági figyelő.

20.30: Dalok.

20.40: Világhíradó.

21.00: A filmtörténet műhelyéből.

21.50: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

8.55: Téli olimpiai játékok '84. 12.50: Biatlon.

13.15: Kiegészítés.

13.20: Téli olimpiai játékok ’84. 16.40: Videooldalak.

16.50: Hírek.

16.55: A hűbelebalázsok — tv-so- rozat gyermekeknek.

17.25: Művelődési adás.

17.55: Tv-naptár.

18.30: Olimpiai szemle.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Marco Polo — filmsorozat. 21.05: Könnyűzenei adás.

21.50: Tv-napló.

22Í05: olimpiai szemle.

22.20: Triptichon, (játékfilm)

II. MŰSOR

17.00: Téli olimpiai játékok ’84. 19.15: Kis koncert.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Komoly zenei adás.

20.30: Téli olimpiai játékok ’84. 21.55: Zágrábi körkép.

22.05: Téli olimpiai játékok '84.

MOZI

Békési Bástya, 4-kor: Kriszta

születésnapja, 6 és 8-kor: Te

rongyos élet! Békéscsabai Sza-, badság, de. i0 és 6-kor: Tintin és a cápák tava, 4 és 8-kor: Az „aranyrablók üldözője”. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Hosz- szú vágta, fél 8-kör: D. B.

Cooper üldözése. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Jegesmedve a porondon, fél 8-kor: Maótól Mozartig. Gyulai Petőfi, 3-kor: Szóljon a rock! 5 és 7-kor: Szerelem receptre. Orosházi Béke: Vabank. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Piedone Egyiptomban,

fél 6 és fél 8-kor: Szeretők.

Hogy is lehetne élőbb ez a jelenet?

Fotó: Fazekas László