Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-17 / 40. szám
NÉPÚJSÁG 1981. február 17-, péntek Életmentőt tüntettek ki tegnap Békéscsabán a megyei tanács épületében. Cs. Szabó András gyulai lakos a városi polgárvédelmi törzsparancsnokság törzsparancsnoka január 13-án délután Gyulán a Ferencesek terén levő tóból kimentette Szabó Péter 9 éves tanulót. Az életmentőnek Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke nyújtotta át a Minisztertanács által adományozott Életmentő Emlékérmet Fotó: Fazekas László Napirenden a gépjárműhasználat, az üzemanyag-fogyasztás A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete tegnap, csütörtökön délelőtt a megye mező- gazdasági üzemeinek gépészszakembereit tanácskozásra invitálta Gyulára. A napirenden szerepelt az üzemanyag-felhasználásról, az ellenőrzés új rendszeréről, a hatósági felügyeleti munkáról szóló előadás. Először Szaszák Pál, a megyei tanács közlekedési osztály főelőadója a gépjárműüzemeltetéssel kapcsolatos kérdésekről szólt. Beszélt a magángépjármű hivatalos célra használatáról, ennek feltételeiről, a közületi járművek magáncélra való igénybevételéről, majd a hivatali gépjárművek külföldre távozásával kapcsolatos kérdéseket elemezte. Papp István, a megyei tanács közlekedési osztály főelőadója az üzemanyag-gazdálkodási területet érintette előadásában. Elemezte az elszámolás rendszerét, a túlfogyasztást, azok szankcionálását, szólt a változó üzemanyagnormákról. Páskui József, a megyei tanács közlekedési osztály csoportvezetője a közlekedési igazgatás átszervezéséről tartott tájékoztatót. Külön szólt az AFIT Tröszt megszűnéséről, az autójavító vállalatok módosított tevékenységéről. Tájékoztatta a mintegy 150 megjelent szakembert a KPM átszervezéséről, a megyei tanács közlekedési osztály megalakulásáról, beszélt az átszervezéshez kapcsolódó új jogszabályokról, a tsz-ek útkezelői feladatairól, különös tekintettel az út—vasút szintbeni kereszteződések beláthatóságáról. Elaődása végén bejelentette: a Békés megyei Tanács Békéscsabai Autójavító Vállalata március 1-től megkezdi a használt haszon- gépjárművek értékesítését, forgalmazását. —sz— Eszmecsere a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről A Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei szervezete a Szervezési és Vezetési Tudományos Társasággal karöltve rendezte meg azt a tegnapi eszmecserét Békéscsabán, amelyen ipari szövetkezetek és állami vállalatok vezetői vettek részt. Vitaindítót dr. Nyikos László, a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főosztályának helyettes vezetője tartott, elemezve azokat a feltételeket, amelyeket a magyar népgazdaságban a hetedik ötéves tervidőszakban kell kialakítani a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséhez. Az előadó által elmondottakat az eszmecserén részt vevők saját gyakorlati tapasztalataik megfogalmazásával egészítették ki, s a vita során valamennyien egyetértettek abban, hogy gazdasági gondjainkat, feladatainkat csak hatékonyabb vállalati gazdálkodással oldhatjuk meg. A hatékonyság alakulása pedig függ a piaci viszonyok fejlettségétől, a célirányosabb központi szabályozástól, de függ a vállalati belső tartalékok feltárásának intenzitásától is. K. E. P. Nemzetközi munkavédelmi szakkiállítás és vásár „A dolgozó ember a munka biztonságáért, a munka biztonsága a dolgozó emberért” az alapgondolata a SECUREX ’84 nemzetközi munkavédelmi kiállítás és vásárnak, melyet április 10. és' 13. között rendez a HUNGEXPÓ és a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete Budapesten immár második alkalommal. Hazánkban a munkavédelem állami és társadalmi feladat, ezért a szakkiállítás jelentősen elősegítheti a legbiztonságosabb termelés és a termelési feltételek folyamatos javításának megvalósítását. E célkitűzéseknek megfelelően a kiállítás lehetőséget biztosít a korszerű egyéni védőeszközök, védőberendezések bemutatásra, valamint az ezek gyártását biztosító alapanyagok, korszerű technikai megoldások és rendszerek megismertetésére, tapasztalatcserére, helyszíni tárgyalásokra, üzletkötésekre. A kiállításon bemutatnak többek között munkavédelmi újításokat, találmányokat, tartanak ötletbörzét, bemutatókat, szakmai ankétokat. A kiállításra — amelyet háromévenként rendeznek — várják minden olyan vállalat, üzem, intézmény, gazdasági munkaközösség, kisvállalkozás jelentkezését, amelynek termékei, eredményei, kutatásai valamilyen formában kapcsolódnak a munkavédelemhez. Kádár János a BHG munkásgyülésén (Folytatás az L oldalról) Erről a történelmi percről a mi népünk soha nem feledkezik meg, tisztelettel és hálával gondol a Szovjetunió népére, annak vezető pártjára, hadseregére, katonáira. Emlékezetünkben tartjuk azt is, hogy a szovjet hadsereg oldalán a felszabadító harcokban részt vettek a román, a bolgár, a jugoszláv hadsereg egységei, és az antifasiszta koalíció más nemzetiségű katonái is. A történelmi sorsforduló eredményeként új hatalom született Magyarországon: munkáshatalom, népi hatalom. Megkezdődött az új, szocialista társadalmi rend megalapozása és kiépítése. Az új és szilárd alapokra támaszkodva óriási munka ment végbe az országban, a romokban heverő főváros és az ország újjászületett, s azóta is épül, fejlődik, szépül. Üj élet kezdődött nálunk. S mivel mindennek a munka a forrása, először arról kell megemlékeznünk, hogy megszületett, és nagyot fejlődött Magyarországon a szocialista ipar és mezőgazdaság, amely ma sokszorosát termeli annak, mint valaha. Az építőmunka során a magyar nép élvezte a szovjet állam segítségét, a szovjet nép barátságát, csakúgy, mint a szocialista útra lépett többi nép barátságát és támogatását is. A gyümölcsöző együttműködésre az önök üzeme is jó példa: Az itt folyó munka is bizonyítja, hogyan tudunk mi, szocialista országok együttműködni, és ezen a téren is nagy eredményeket elérni. Az eredményekről szólva meg kell említenem egy másik alapvető változást is: azt, hogy a mi népünk most összehasonlíthatatlanul másképp él, mint a régi rendszerben. Nem csupán jobban, hanem egyenes gerinccel, szabad emberként élhet nálunk minden dolgozó. Legnagyobb vívmányunk népünk politikai fejlődése, szocialista gondolkodásmódjának kialakulása, minden alkotni, cselekedni kész ember, minden tisztességes dolgozó — legyen az párttag vagy párton kívüli — összefogása. Valamennyi eredményünket ennek köszönhetjük. Dicsekvés nélkül szólhatunk arról is, hogy ma a magyar népnek becsülete van az egész világon. Élvezzük barátaink megbecsülését, tudjuk, hogy mások is rokon- szenvvel kísérik törekvéseinket, s még a velünk szemben állók is bizonyos tisztelettel néznek ránk. Mindezt annak köszönhetjük, hogy következetesen haladunk a szocialista építés útján. Amikor a fejlődésben zavarok támadtak, megvédtük a munkáshatalmat. Nem engedtük eltorlaszolni a szocialista fejlődés útját, amely egyben a nép és a nemzet boldogulásának útja is. Elmondhatjuk tehát, hogy a magyar nép élni tudott a szabadság lehetőségével, s nem volt hiábavaló az az áldozat, amelyet a szovjet nép hős fiai hoztak értünk. Mi így gondolkodunk a megtett útról, amelynek során nemcsak népünk szocialista egységét kovácsoltuk ki, hanem megbonthatatlanná tettük a magyar—szovjet barátságot is. A jelenlegi helyzetről is szólnék néhány szót. Pártunk és kormányunk a legnagyobb nyíltsággal beszél gondjainkról, problémáinkról, a megoldásra váró kérdésekről, mert az a véleményünk, hogy a nyílt, egyenes és őszinte beszéd a helyes, a célravezető. Önök tudják, hogy most nehéz helyzetben vagyunk: bár vívmányaink nagyok, és sok mindent elértünk, a követelmények még nagyobbak. Hazai építőmunkánk nemzetközi feltételei sem kedvezőek, mert a világhelyzet feszült, és a nemzetközi gazdasági körülmények nehezek. Ilyen viszonyok között élünk és dolgozunk, törődünk a gondokkal, és foglalkozunk a megoldandó feladatokkal. A lényeg az, hogy amit építettünk, az a miénk, arra támaszkodhatunk. A Magyar Népköztársaságban erős a politikai egység, szilárdak és teherbíróak a gazdasági alapok. Népünk a műveltség, a képzettség tekintetében is újjászületett; más, mint négy évtizeddel ezelőtt. Mindezekre építve már eddig is sok nehézséget győztünk le, és reménykedve nézünk a jövőbe is. Pártunkban, a Központi Bizottságban, a kormányban, és meggyőződésem szerint a munkások, a parasztok és az értelmiségiek tömegeiben is erős az elhatározás, hogy szocialista vívmányainkat megvédj ük, megszilárdítjuk, és tovább gyarapítjuk. Ebben is számíthatunk barátainkra, szövetségeseinkre. Ha tehát bízunk erőnkben és eredményesen dolgozunk, akkor nemcsak megvédeni, hanem gyarapítani is tudjuk vívmányainkat, továbbhaladunk a szocialista fejlődés Útján. Szólnom kell arról a szomorú eseményről is, ami ünnepünket beárnyékolja. Elhunyt AndropoV elvtárs, aki a szovjet nép nagy fia, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a magyar nép régi ismerőse és jó barátja volt. Részt vettünk a temetésén, ahol szinte az egész világ képviselőinek jelenlétében adták meg neki a végtisztességet. Hazánk lakossága is méltóan kifejezte gyászát és együttérzését. Egy nagy harcos távozott az élők sorából és űrt hagyott maga után. De meggyőződésünk, hogy nem harcolt hiába, amit tett, maradandó, nem megy veszendőbe. Az élők ilyenkor azt mondják, hogy folytatják művét, s ez igaz is. Moszkvában találkoztunk a Szovjetunió igen tisztelt vezetőivel. Ügy gondolom, nemcsak küldöttségünk, nemcsak pártunk Központi Bizottsága és kormányunk, hanem egész népünk nevében mondhattam, hogy osztozunk gyászukban, s egyben üdvözöljük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának állásfoglalásait, azt az elhatározásukat, hogy folytatják a lenini irányvonalat, a Szovjetunió eddigi politikáját, és szilárd eltökéltséggel tovább dolgoznak a szovjet nép, az egész emberiség, a béke javára. Kijelentettük azt is, hogy a magyar nép következetesen folytatja a szocializmus építését, hűséges barátja és szövetségese a nagy szovjet népnek. Az újságok is megírták, hogy Moszkvában megbeszélést tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak képviselői. Pártunk és kormányunk támogatja a következetes szovjet külpolitikát, azt a közös irányvonalat, amelyet 1983 januárjában Prágában, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén együttesen kialakítottunk, s a júniusi moszkvai találkozón megerősítettünk. A nemzetközi helyzet feszült, s növekedtek a veszélyek. Ezekkel szemben mi határozottan fellépünk, megőrizzük az erőegyensúlyt, visszautasítjuk az imperialistáknak az erőfölény megszerzésére irányuló agresszív törekvéseit, mert azok veszélyeztetik a népek társadalmi vívmányait, nemzeti függetlenségét és békéjét. Népünknek békés, építő szándékai vannak, s ennek érdekében biztonságunkról gondoskodunk. Azt valljuk, hogy tárgyalások útján kell olyan megállapodásra jutni, amely a fegyverzet alacsonyabb szintjén segíti elő az összes érdekelt fél biztonságának megteremtését. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a gyász súlyos napjaiban tartott ülésén elhatározta, hogy ezt a politikát folytatja tovább, s mi ehhez teljes meggyőződésből és szívvel csatlakozunk. Ezt valósítjuk meg közösen, s ki-ki a maga hazai és nemzetközi munkájában is. Moszkvában üdvözöltük Csernyenko elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának újonnan megválasztott főtitkárát, a párt Politikai Bizottságát és titkárságát, és sok sikert kívántunk a szovjet kommunistáknak, a szovjet népnek. Ezúttal is azt kívánjuk, hogy erősödjék, fejlődjék a Szovjetunió, és népe békében élvezhesse munkája gyümölcsét. Mi a világ minden népének is azt kívánjuk — mert egyetlen népet sem tartunk ellenségnek —, hogy éljen, dolgozzék és boldoguljon. Kívánjuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok között béke és együttműködés uralkodjék, mert meggyőződésünk, hogy a társadalmi rendszerek harcát a fejlődés, az élet a szocializmus javára dönti el. Ehhez nem kellenek fegyverek, mert ezt a kérdést nem is lehet fegyverrel megoldani. Ez a mi politikánk, ezért üdvözöljük szívből és meggyőződéssel a szovjet testvérpárt Központi Bizottságának február 13-i határozatát. Befejezésül azt szeretném hangsúlyozni, hogy nekünk van egy nagy erőnk, s ez a népi összefogás; ez viszi előre, ez segíti a szocialista fejlődést. Ennek a politikának, társadalmi rendünknek van néhány ellenzője is, s akadnak, akik nem élnek, hanem visszaélnek szocialista rendszerünk vívmányaival. Pártunk, kormányunk a tisztességesen dolgozó, becsületesen élő emberek oldalán áll, őket segíti, s az a célunk, hogy mindenki annak arányában részesüljön a javakból, ahogyan dolgozik. Bízunk benne, hogy megoldódnak társadalmi és gazdasági problémáink, s minden becsületes dolgozó élvezni tudja munkájának gyümölcseit. Mi most az egy év múlva esedékes következő párt- kongresszusra készülünk. Ezen a tanácskozáson életünk nagy kérdéseire kell választ adnunk és azok megoldását előmozdítanunk. Készülünk hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára is. Azt akarjuk, hogy ezt a magyar nép jó érzéssel, békében és új vívmányok birtokában ünnepelje. Ehhez kívánok önöknek, a Beloiannisz gyár dolgozóinak, s önök révén a magyar munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, minden honfitársamnak jó erőt és egészséget, sok sikert egyéni munkájában és boldogságot családi életében. * * * A híradástechnikai gyárban tett látogatás befejeztével Kádár János elköszönt a vendéglátóktól, a szovjet vendégek pedig a budapesti Történeti Múzeumban folytatták programjukat. Mit kell tudni a bérpótlékról? A január havi fizetésekkel a korábbi, általában 290 forintos munkabér-kiegészítés helyett már a megemelt ösz- szegű bérpótlékot vették fel a dolgozók. A sokakat érintő, érdeklő változás lényegéről az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakemberei tájékoztatták az MTI munkatársát. A Minisztertanács rendeleté alapján 1984. január 1-től azok a dolgozók kapnak bérpótlékot, akik korábban is jogosultak voltak a bérkiegészítésre. Bérpótlék illeti meg a munkaviszonyban, illetve szolgálati viszonyban álló dolgozókat, szövetkezeti tagokat, a már szakmunkás- bérért dolgozó szakmunkás- tanulókat, valamint a társadalombiztosítási járulékot fizető bedolgozókat. Az alkalmi munkavállalóknak is adható bérpótlék, ha munkáltatójuknál a havi törvényes munkaidőnek legalább a felét ledolgozzák. A vállalatok, az intézmények és a nem mezőgazda- sági szövetkezetek — a tartós külföldi szolgálatot teljesítőket és az alkalmi munkavállalókat kivéve — minden dolgozójuknak egységesen 310 forintos bérpótlékot kötelesek fizetni. A mező- gazdasági dolgozók ettől eltérő összegben részesülnek. Ahol korábban a munkabérkiegészítés nem haladta meg a 200 forintot, ott a bérpótlék összege 10 forinttal lett nagyobb, általában 150—210 forint közötti összeget fizetnek. Ahol pedig 200 forintnál többet adtak, a bérpótlék az eredeti összeghez képest 20 forinttal nő. Az áR lami gazdaságokban, a borgazdaságokban, valamint baromfifeldolgozó, konzervipari és hűtőipari vállalatoknál mindenütt 310 forint a bérpótlék. A bérpótlékot havonta csak egyszer lehet felvenni. Ha a dolgozó jogosultsága — például munkaviszonya — hónap közben szűnik meg, a munkáltató ekkor is a teljes bérpótlékot köteles a fizetésében elszámolni. Ha a dolgozó még ugyanebben a hónapban munkába áll, új vállalatától természetesen már nem kérheti arra a hónapra a bérpótlékát. Ugyanígy, aki hónap közepén megy nyugdíjba, az arra a hónapra járó bérpótlékát még a vállalatától kapja meg. A bérpótlék összegét a bér- kiegészítéshez képest azért emelték, mert ez az összeg — eltérően a bérkiegészítéstől — beletartozik a dolgozók munkabérébe, ezután a dolgozóktól nyugdíjjárulékot vonnak, a gazdálkodó szervezetek pedig az így megnövelt béralapjuk után fizetik be a társadalombiztosítási járulékot. E többletkifizetések ellensúlyozására növelték meg az összeget. Ezzel egyidejűleg 300 forinttal emelkedtek azok a kereseti összeghatárok is, amelyek alapján megállapítják, ki, mennyi nyugdíjjárulékot fizet. Erre azért volt szükség, mert a bérpótlékot a jövőben beszámítják a bérükbe, s emiatt a dolgozók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, ne fizessen nagyobb nyúgdíjjárulékot, akinek a fizetése emiatt lépné át a korábbi határt. A bérpótlékkal megnövelt béralapot veszik ezután figyelembe a különféle levonásoknál, mint például a honvédelmi hozzájárulás és a gyermektartásdíj. Nem számít azonban bele a dolgozók átlagkeresetébe, amikor a gyermek- és oktatási intézmények térítési díjait állapítják meg. Ugyancsak nem veszik figyelembe a nyugdíj összegének megállapításához számított átlagkeresetbe, a nyugdíjakat a jövőben is kiegészítik a külön rendelkezésekben meghatározott jövedelempótlékokkal, közöttük az eddigi 290 forinttal. Bérpótlék illeti meg a dolgozót a táppénzes időszakra, illetve szülési szabadsága alatt, a gyes idejére pedig 290 forintot folyósítanak. A kétszeres kifizetés elkerülése érdekében a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál az átlagkereset nem tartalmazza a bérpótlékot. A társadalombiztosítási és egyéb rendelkezésekben meghatározott jövedelempótlékok rendszere nem változott. A Minisztertanács rendeletének végrehajtásához a szakemberek a Munkaügyi Közlöny idei 2. számában kapnak útmutatást.
