Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-15 / 38. szám
o 1984. február 15., szerda Szomszédolás „Vihar után.” Ezzel a feleimmel ad a megyéből helyzetképet laptársunk a február 14-i, tegnapi számában. A viharos napok krónikájából megtudtuk, hogy az Állami Biztosító Szolnok megyei gépjárműkár-rende- zési fiókjánál a szombati ügyelet idején már bejelentették az első viharkárokat, hétfőn délelőtt pedig csúcs- forgalom volt a szolnoki fióknál. A legtöbb kár az út mentén hagyott autókban esett. Akadt vezető, akinek a szél segített az ajtót kinyitni, olyan erővel, hogy az még az autóról is levált. Ugyanígy jártak sokan a motorháztetővel is. Legjobban mégis az az autós csodálkozhatott el, akit menet közben sodort le az útról a viharos szél. Súlyos baleseteket is okozott a vihar. Pénteken Szolnokon az egyik gyalogos-átkelőhelynél az erős szél az úttestre sodort egy fiatal lányt, és egy tehergépkocsi elütötte. Vajon mi a helyzet a kár- bejelentésekkel Békés megyében? Felhívtuk az Állami Biztosítót, ahol Szabó András megyei igazgatótól megtudtuk, hogy kedden, a déli órákig összesen 251 lakossági kárbejelentés érkezett a fiókokhoz, a szocialista szektorból pedig 29 egység jelzett kárt. Ezekben nem szerepelnek még a mezőkovácsházi és környékbeli bejelentések. Zömében épületkárokat jeleztek az ügyfelek, és a kárszakértők hétfőn már meg is kezdték a felmérést ott, ahová el tudtak jutni. A kárbejelentések zöme egyébként a következő napokban várható. A hét szúk esztendő kitel- lett végre az ELZETT Művek berettyóújfalui gyárában. A telepítést követően 7 esztendeig veszteséget tervezett a gyár, két éve azonban fordult a kocka. Ügy tűnik, megtalálták a válságból a kivezető utat, amelyen a vezérigazgató szerint az első lépés a profiltisztítás. Az elmúlt évihez képest 5 százalékkal magasabb termelési terv megvalósítását és 16 százalékkal magasabb tőkés export teljesítését célozták meg az idén a gyárban. S mindezt a termelékenység növelésével akarják elérni. A megvalósításhoz komoly üzem- és munkaszervezésre van szükség. Ami a termelékenységet, a jobb üzem- és munkaszervezést illeti, e téren megyénkben is van még bőven tennivaló. CSORGRÁD * MEGYEI HÍRLAP Amíg Fvislíá, Zsemle és társaik a tehénistállóban csendesen kérődznek, addig a számítógép fillérre pontosan kiszámítja, mennyi is az optimális napi takarmányadagjuk. A BOSCOOP Agráripari Közös Vállalat délmagyarországi, Szegeden működő kirendeltségének szakemberei másfél éve járják számítógépekkel a közös vállalat taggazdaságait. Miután a BOSCOOP elsősorban iparszerű szarvasmarhatenyésztésre, tej- és hústermelésre szakosodott közös vállalat, a szarvasmarhaágazat számára készítenek a helyszínen egyszerűbb, de nem csak az oktatást, hanem már a szakmai vezetést is jól szolgáló orientáló programokat. Békés megyében 11 taggazdasága van a BOSCOOP Vállalatnak, melynek keletmagyarországi kirendeltségéhez tartozik a békéscsabai alközpont. Mint itt Csomós Anna állatorvostól megtudtuk, a békésbeli alközpontba 1984. I. negyedévében érkeznek a szóban forgó számítógépek. Doktoravató ünnepséget tartottak február 11-én, szombaton Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen és az Orvostudományi Egyetemen is. A JA- TE-n 154 joghallgatót avattak doktorrá. Közülük 25- en Békés megyeiek. A rendkívüli időjárás miatt sokan nem tudtak részt venni a fontos ünnepi eseményen — őket február 18-án avatják doktorrá. A Szegedi Orvos- tudományi Egyetem nyilvános rendkívüli tanácsülésén négy gyógyszerészt gyógy- szerészdoktorrá, 73 jelöltet pedig gyógyszerésszé avattak. Közöttük három a Békés megyei. . DÉLMAGYARORSZÁG „Muszáj 3-4 évig dolgozgatni egy beruházáson?” — egyebek között ezt kérdezte az újságíró Sipos Mihálytól, a DÉLÉP vezérigazgatójától. A válasz szerint „A beruházások átfutási idejét akkor lehetne csökkenteni, ha meg- teheném, hogy annyit vállalok, amennyit akarok. De úgy is elérhető a határidő, a műszakilag szükséges technológiai folyamatok rövidítése, ha drágábban vállalkozunk, nagyobb nyereségtartalommal. Jelenleg ez a munkánk összetétele: 5 százalék szabad áras, 95 százalék kötött árrendszerű. De ezeknek a munkáknak csak 20—25 százalékát vállalom saját elhatározásból, a 75— 80 százalékát pedig nem utasíthatom vissza. Miért? Megvalósulásukhoz fontos társadalompolitikai érdekek fűződnek. Ha például külső ráhatásokra el kell vállalni valamit, pár év múlva, a befejezés előtt már bírálatként kapom az esetenkénti határidő-módosítási kérést: te vállaltad, akkor csináljad.” Életformája a bűnözés a 27 esztendős Varga Lászlónak (Vésztő, Damjanich u. 5.), akit a Szegedi Városi Bíróság dr. Exterde Tibor tanácsa bűnösnek talált nagyobb értékre üzletszerűen elkövetett lopások bűntettében, devizagazdálkodás jelentős értékre elkövetett megsértése és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében. Mindezért a többszörösen visszaeső Varga Lászlót, aki eddigi életéből 8 év 3 hónapot már börtönben töltött — most 4 év hat hónapi szabadságvesztésre ítélték, és 5 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Varga legutóbbi szabadulása után, 1983 áprilisában Gyulán helyezkedett el, de mindössze 3 hónapig dolgozott, mint betanított esztergályos. Azután felkerekedett, nyakába vette az országot, és két hónap alatt 7 ügyvédi munkaközösségből lopott ki- sebb-nagyobb összegeket, értékeket. A nyáron alkalmi munkát is vállalt az Omega együttes mellett, s míg Ome- gáék zenéltek, ő is „megzenésített” egyet s mást Pécsett, az ügyvédi munkaközösségből. Utolsó munkahelye a békéscsabai Jókai Színháznál volt, ahol színpadi segédmunkásként alkalmazták. Nem sokáig élvezhette Thália hangulatát, mert szeptember 26-án a rendőrség őrizetbe vette. A 4 és fél évi büntetést fegyházban kell letöltenie. Feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet nem jogerős. összeállította: Tóth Ibolya Ózonnal intézkedtek NEB-vizsgálat a munkavédelemről Olykor a figyelmetlenség, olykor a védőeszközök hiánya okozza az üzemekben a balesetet, összegezve, a szabályok be nem tartásáról van szó. Ám az sem ritka, amikor az előírások foghíjasak. 1979-ben jelent meg a Minisztertanács rendelete a munkavédelemről. Ennek alapján kialakítandó belső munkavédelmi szabályozás igen nagy feladatok elé állította a gazdálkodó szerveket. Mindenhol történtek intézkedések, de eltérő személyi és tárgyi feltételek miatt különböző színvonalon valósultak meg. Bizonytalanságot okozott az is, hogy az alap- rendeletet követően a végrehajtásról rendelkező ágazati előírások mintegy kétéves késéssel kerültek kidolgozásra. Ez is közrejátszott abban — állapították meg a népi ellenőrök —, hogy a közelmúltban vizsgált gazdálkodó szervek fele a szervezeti működési szabályzatot és a munkavédelmi szabályzatot nem módosította, illetve nem megfelelően készítette el. A békéscsabai Népi Ellenőrzési Bizottság az SZMT munkavédelmi felügyelőségével és az ipari szövetkezetek Békés megyei szövetségével karöltve vizsgálta meg a MEZŐGÉP Vállalat 1. sz. gyárában, a szőrme-, kézműipari, az üdítőital-ipari vállalatnál, a városi tanács költségvetési üzemében, továbbá a Körösvidéki cipész, valamint a mezőberényi műszaki és a Mezőberényi Építőipari Szövetkezetben a Minisztertanács rendeletének végrehajtását, a munka- védelemmel kapcsolatos hatásköröket, a belső szabályzatokat, és a munkavédelem gyakorlatát. A népi ellenőrök sok kifogásolni valót állapítottak meg. A gazdálkodó szervezetek mindegyikében tevékenykedik a munkavédelmi feladatok ellátásával írásban megbízott dolgozó, kivéve a Szőrme-, Kézműipari Vállalatot, ahol a megbízást csak szóban adták ki. A költségvetési üzemnél és a műszaki szövetkezetnél függetlenített munkakörben tevékenykedik, a többi helyen kapcsolt munkakörben látja el feladatát. A gazdálkodó szervezetek mindegyike rendelkezik érvényes munka- védelmi szabályzattal, amely jogszabályok alapján készült el. Ennek ellenére több olyan hiányosság is előfordult, amely nem teszi egyértelművé a gyakorlati alkalmazást. A népi ellenőrök megállapították, hogy a Szőrme-, Kézműipari Vállalat munkavédelmi szabályzata nem alkalmas arra, hogy a vállalat területén megfelelően szabályozza a munkavédelmi tevékenységet. A MEZŐ- GÉP-nél nem rendezték a vállalati gazdasági munka- közösségek munkavédelmi tevékenységét, s az egyéni védőeszközökre vonatkozó fejezetet sem módosították az előírásnak megfelelően. Az üdítőital-ipari vállalat alapvetően jól szabályozta a munkavédelmi tevékenyséA Körösvidéki Cipész Szövetkezetben a kétkorongos köszörűről hiányzott a védő- burkolat. A NEB-vizsgálat után a hiányosságot azonnal pótolta a szövetkezet Fotó: Veress Erzsi get, de néhány helytelen megfogalmazás itt is akadt. Többek között a termelési osztályvezetőnek nincs meghatározva a munkavédelmi feladata, s a műszaki vezető részére pedig nincs munkavédelmi szemle kötelezően előírva. Az egyéni védőeszközök, védőfelszerelések, védőruhák, védőkenőcsök, védőitalok és tisztítószerek juttatásának kérdését a vizsgált egységekben a munka- védelmi szabályzatokban eltérő részletességgel és konkrétsággal szabályozták. A védőeszközök állapotának felülvizsgálatával, karbantartásával, tisztításával mindegyik vállalat és szövetkezet foglalkozik. A költség- vetési üzemnél a tisztítást szocialista brigádok végzik. A MEZŐGÉP Vállalatnál a festékszórási munkához nem a megfelelő típusú védőálarcot biztosították. Az üdítőital-ipari vállalatnál a gumicsizma használata nem nyújt kellő védelmet az üvegvágás ellen. A munkavédelmi szemlékkel, ellenőrzésekkel, és az üzembe helyezési eljárásokkal kapcsolatos feladatokat külön fejezetben szabályozták. Nem ilyen egységes a gyakorlati végrehajtás. Több helyen hiányosan tartják meg a szemléket. Eltérnek a beütemezett időponttól, de a szemle ütemterve sem készült el mindenhol. A műszaki, és a cipész szövetkezetnél, valamint a Szőrme-, Kézműipari Vállalatnál nem vizsgálják az előző szemlék megállapításainak végrehajtását, s így nem derülnek ki az esetleges visszatérő hiányosságok. Sem a MEZŐ- GÉP-nél, de az építőipari szövetkezetnél sem szüntették meg a korábbi szemlék által már feltárt rendellenességeket. Az utóellenőrzések végzése sem vált általános gyakorlattá. Üj létesítmények, berendezések, gépek üzembe helyezési eljárásai során nem teljes körűen tesznek eleget az előírásoknak. A vizsgálat ideje alatt a népi ellenőrök helyszíni bejárást is végeztek. Megállapították, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei mindenhol biztosítottak. Kisebb-nagyobb rendellenességek azonban több helyen előfordultak. A cipész ipari szövetkezet forgácsolóműhelyében a kétkorongos köszörűről hiányzott a tárgytartó asztal és a védőburkolat. A Szőrme-, Kézműipari Vállalat békéscsabai telepén a szalagkéses szabászgép balesetveszélyes, a kéz védelmét nem biztosították. A balesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása a rendelet alapján történik. Két vállalatnál azonban szabálytalanságok is előfordultak. A Szőrme-, Kézműipari Vállalatnál az előírások ellenére nem vezetnek baleseti táppénzes jegyzéket. Az üzemi baleseti nyilvántartás sem felel meg a kitöltési utasításnak. Az üdítőital-ipari vállalatnál hiányos és pontatlan nyilvántartással találkoztak a népi ellenőrök. Az üzemi balesetek kivizsgálása nagyobb részben az előírásoknak megfelelően, és időben történt. A kivizsgálás eredményeként gyakori az a megfogalmazás, hogy a sérült dolgozó óvórendszabályt nem sértett meg, a balesetet figyelmetlenségek okozták. Egy furcsa esettel is találkoztak a népi ellenőrök. A Szőrme-, Kézműipari Vállalatnál egy baleset kivizsgálását elmulasztották. Sem a bejelentésről, sem a nyilvántartásba vételéről nem gondoskodtak. Való igaz, a vizsgálat során a népi ellenőrök sok mulasztást, rendellenességet, szabálytalanságot állapítottak meg. Kendőzetlenül tárták fel a tényeket. Ám ennek ellenére a vizsgált egységek az ellenőrzést kedvezően fogadták. Tudatában voltak, hogy a munkavédelem nagyon fontos tényező. Még mielőtt a népi ellenőrök a vizsgálat tapasztalatait ösz- szegezték volna, intézkedtek a feltárt rendellenességek, szabálytalanságok, mulasztások azonnali felszámolására, illetve a mulasztások pótlására. Érthető, hiszen a baleseteket csak úgy lehet megelőzni, ha a rendelkezések előírásait maradéktalanul betartják. (Serédi) 0 szocialista erkölcs — az erkölcsről általában A társadalom emberek és különböző szintű, terjedelmű közösségek együttműködése, közös tevékenysége, viszonyaik és kapcsolataik meghatározott rendszere. A társadalmi együttélés mindig szervezett, amely szervezettségben alapvetően fontos szerepet játszanak az együttműködést szabályozó előírások, az ebben fontos szerepet játszó szokások, hagyományok. Az emberi társadalom fejlődése két nagy, átfogó szabályozó rendszert hozott létre, az erkölcsöt — történetileg ez az első — és a jogot. A társadalmi közösségek fejlődése során az együttműködő egyének és közösségek tevékenységével szemben kialakultak a követelmények, amelyek szerint az egyes egyének és közösségek tevékenysége kedvező, másoké kedvezőtlen az őket körülvevő szélesebb társadalmi környezet érdekei, törekvései, létfeltételei szempontjából. Az egyének és közösségek kapcsolata, különböző közösségek egymáshoz való viszonya fejeződik ki az erkölcsben, amely ezen túl közvetíti és szabályozza is ezt a kapcsolatot, a kölcsönösen egymásra épülő tevékenységeket. Az erkölcs — eszmék, nézetek, törekvések meghatározott rendszere, amely — visszatükrözve az egyes közösségek érdekeit és törekvéseit — szabályozza az egyének társadalmi tevékenységét és magatartását. Az erkölcs nemcsak gondolkodásmódot befolyásoló tényező, hanem konkrét cselekvésekben megnyilvánuló gyakorlati, emberi viszony, melyben a közösség érdekei és törekvései játszanak alapvetően meghatározó és vezető szerepet. Az erkölcsi tudatot és gyakorlatot el le-' hét ugyan egymástól különíteni a gondolkodásban, azonban a lényeges oldalt mégiscsak a gyakorlatban megvalósuló közösségi erkölcsi tudat jelenti. Az erkölcsi rendszer jellege és tartalma szerint más és más attól függően, hogy benne milyen közösségi érdekek fejeződnék ki, és kapnak a gyakorlati megvalósuláshoz szabályozást. A különböző társadalmi közösségek fejlődésével változott maga az erkölcs is. Az anta- gonisztikus érdekekre épülő osztálytársadalmak kialakulásával egy társadalmi formáción belül is több erkölcsi rendszer, és neki megfelelő erkölcsi gyakorlat jött létre, amelyek aszerint különböznek egymástól, hogy milyenek az adott osztály alapvető gazdasági érdekei és törekvései. Az antagoniszti- kus jellegű osztálytársadalmakban az uralkodó és a dolgozó osztályok érdekei és törekvései gyökeresen különböznek egymástól, szemben- állnak egymással, így erkölcsi törekvéseik, szabályaik és gyakorlatuk is ennek megfelelően alakul. A társadalom erkölcsi arculata tehát változó, és attól függ, hogy milyen a társadalom gazdasági viszonyainak rendszere, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző tendenciájú gazdasági érdekek és törekvések. Az uralkodó helyzetben levő osztályok mindig úgy tüntetik fel a maguk érdekeit szolgáló erkölcsi szabályozó rendszert, mintha az a társadalom minden csoportjának és egyénének is érdeke lenne, mintha a saját erkölcsi rendszerük nemcsak általános társadalmi, hanem általános emberi célok megvalósítását szolgálná. Ez nem más, mint az uralkodó osztály akaratának érvényesítése ilyen eszközök segítségével is. Az erkölcs szabályozza az emberek tevékenységét, ez azonban nem jelenti, hogy minden emberi tevékenységet szabályozó tényező és rendszer az erkölcsi szabályozás körébe tartozik. A technikai szabályok, a kezelési és használati utasítások, a játék- és illemszabályok nem tartoznak az erkölcsi szabályok körébe, csak abban az esetben válnak erkölcsi tartalmak hordozóivá, ha e szabályozás keretében emberi viszonyok szabályozására is sor kerül. Pl. ha játék közben a játékos megsérti a szabályokat, akkor a szabályoknak megfelelő büntetés jár, teszem azt szabaddobás, de ennek az esetnek nincs erkölcsi tartalma, nem úgy, mintha valaki szándékosan megsérti játékostársát, amelyért már nemcsak a szabályok szerinti büntetés jár, hanem erkölcsi rosszallás is a közvélemény részéről. Az erkölcsi szabályokat a közösség hozza létre. Az egységes magatartásmód kialakulását megkönnyítik a közös érdekek, amelyek az egyén számára is fontosak még akkor is, ha netán az adott pillanatban, tevékenysége adott mozzanatában nem látja be azt egyértelműen, vagy esetleg éppen ellenkezőleg ítéli meg. Az erkölcsi szabályozás átfog valamennyi emberi kapcsolatot, együttműködést, viszonyt, ez azonban nem jelenti azt, mintha minden tevékenységi és magatartási forma értéke erkölcsileg azonos lenne. Az erkölcsi szabályok rendszert alkotnak, amely az adott közösség léte szempontjából emeli ki fontossági sorrend szerint a tennivalókat, a kívánatos magatartási formákat. Ez fejeződik ki az erkölcsi ideálokban, alapelvekben és normákban, az erkölcsi értékrendben. Ezek a különböző szintű erkölcsi szabályozók tartalmilag összhangban kell, hogy legyenek egymással, egy irányba mutatnak, bár vannak olyan esetek, amikor a helyzet bonyolultsága eredményeként nem lehet érvényesíteni valamennyi normát, és olyankor általában a
