Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-15 / 38. szám
NÉPÚJSÁG o 1984. február 15., szerda Mi újság az IKV-nál? A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat (IKV) az 1983. évi feladatát eredményesen hajtotta végre. Szadainé dr. Bodzán Mária ingatlankezelési igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint a bérleményszolgáltatás árbevétele a tervezettnek. megfelelően alakult, a saját vállalkozásban végzett építőipari tevékenységet és az ingatlanközvetítést pedig túlteljesítette. A házkezelés és az üzemeltetés vonatkozásában nagy munkát jelentett a lakbéremelés határidőre való előkészítése és sikeres lebonyolítása. Reklamáció alig volt, s amit ezek közül a felügyeleti szerv jogosnak ítélt meg, az a bérlemény számának egy százalékát sem érte el. Új munkaszerződés a házfelügyelőkkel A vállalat tavaly felülvizsgálta a házfelügyelők tevékenységét, és velük új munkaszerződést kötött. Korábban elsősorban a szobák számától függött a bérük, most pedig a végzendő munka mennyisége szabja meg. Napi, heti, havi, negyedévi, valamint évi feladatukat tevékenységi jegyzékben rögzítették, és besorolták őket a segéd- vagy a szakmunkások valamelyik kategóriájába. A házfelügyelői tevékenység reálisabb elismerése alapján számítani lehet arra, hogy többen vállalkoznak majd ebbe a munkakörbe. Arra is, hogy emelkedni fog a házkezelői szolgáltatások színvonala. Évek óta sok gondot okoznak a bérlőknek és a vállalatnak egyaránt a nagyközösségi tv-antennarendszer- nél előforduló műszaki hibák. Megelőzésükre a vállalat szerződést kötött a GEL- KA szegedi központi antennaszerelő üzemével, amely- lyel felújíttatta a Tanács- köztársaság útja 55. számú lakóépületen üzemelő központot és a hozzá tartozó kábelhálózatot. Az antenna- rendszerek jövőbeni kiépítése és azok karbantartása ugyancsak az üzemre hárul majd. A Penza 1. számú lakóépületen levő központot már tavaly felújította, a külső nyomvonalhálózat felújítása pedig ez év első felében megtörténik. A nagyobb szakértelem és a jobb műszerezettség remélhetően elősegíti a vétel minőségének javulását. Tavaly visszaállította a vállalat a munkaidőn kívüli ügyeleti szolgálatot. Bejelentést a vállalat központjába lehet tenni, és sürgős esetben a hiba megszüntetésére ki is megy a szerelő. Ingatlanok adás-vétele, cseréje Lapunkban már közöltük, hogy tavaly decemberben újra beindult az átalánydíjas szolgáltatás. Az azóta eltelt két hónap igazolta, hogy a bérlők erre igényt tartanak, mert már több mint négyszázan kötöttek szerződést a vállalattal. Bővült az egész megyére vonatkozóan az ingatlan- közvetítési tevékenység is. Tavaly óta nemcsak forgalmi értékbecslést végez a vállalat, hanem az állami ingatlanok elidegenítését is bonyolítja. Az idén a megye több részén — hirdetőtáblákon — végez majd címhirdetést, és vállalja a magán- tulajdonú ingatlanok adásvételét, valamint cseréjét, egészen a szerződéskötésig. Gondot okoz az egyre romló lakbérfizetési morál. Több vállalat és intézmény sem tesz eleget a bérle- ménydíj-fizetési kötelezettségének. A vállalat a hátralékok csökkentését, illetve megszüntetését felszólításokkal és végrehajtási eljárások folyamatba tételével igyekszik elérni. Tavaly bírósági határozat alapján három bérlőt költöztettek ki. A bérlő szempontjából is kedvező, ha ő maga kezdeményezi lakásának alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb alapterületű lakásra való cseréjét, mert így a rá háruló (lakbér-, fűtési) költségek csökkennek. Csere vagy más okok miatt a lakást rendeltetésszerű állapotban kell leadni, mert a vállalat is hasonlóan köteles az új bérlő rendelkezésére bocsátani. Bérlőközösségek is alakulhatnak Mi várható még 1984-ben? Szadainé dr. Bodzán Mária a kérdésre így válaszol: — A szokásos, illetve a már ismertetett feladatokon kívül fontos tennivaló a bérlőközösségek (bk-k) három típusának megalakítása, és működtetésük megszervezése. Ezzel lehetővé válik, hogy a tanácsi bérlakásban lakók a ház ellenőrzési, üzemeltetési és karbantartási feladatait vagy azoknak egy részét maguk végezzék, s ehhez rendelkezzenek a lakbér arányos részével. Megalakításuknál figyelembe keli venni az önkéntességet, és a bérlők közvetlen érdekeltségét. Ez utóbbival kapcsolatos a lakbér-visszatérítés. Elmondja még, hogy szeretnék a tevékenységüket minden vonatkozásban az elvárásoknak megfelelő vagy annál magasabb színvonalra emelni, s a tervet teljesíteni. Így a bérleményszolgáltatásnál a 28 millió forintos árbevételt elérni, a lakóházfenntartási tevékenység keretén belül pedig biztosítani a javítási alap tervszerű fel- használását. Ez egyebek közt 180 lakás felújítását, valamint 10 lakás korszerűsítését jelenti. Pásztor Béla Készül az első hazai olvasztókemence Korszerű 500 kilogrammos indukciós olvasztókemence telepítésére kötött a közelmúltban szerződést a Kohászati Gyárépítő Vállalat, az OMFB és az Öntödei Vállalat Acélöntő- és Csőgyára. A megállapodás értelmében 1985-ben az öntödei Vállalatnál munkába áll az első hazai fejlesztésű, villamos fűtéses olvasztóberendezés. Az ötszáz kilogrammos kemence megépítése első lépcsője annak a programnak, amelynek keretében a hazai kohászati iparban alkalmazott kokszos tüzelésű, úgynemagasabb értékű norma szerint kell eljárni. Így pl. a legfőbb társadalmi érték az emberi élet, magasabb mint a különböző tárgyak értékei. Az erkölcsi rendszer nem merev dogma, elég rugalmas kell. hogy legyen ahhoz, hogy meghatározott keretek között az emberre bízza magatartása sorrendje megválasztását. Az erkölcsi eszmék, az erkölcsi rendszerek a valóság talaján jönnek létre, ugyanakkor mindig a jövő felé mutatnak, mert mindig azt mutatják meg, hogy kell tenni, cselekedni, és követelményrendszerüket mint megvalósítandó! állítják a közösség tagjai elé. A jelen magatartása értékelését is a jövőre vonatkozó elképzelései szerint végzi, ahhoz viszonyítva minősíti jónak, vagy rossznak attól függően, hogy a tényleges tevékenységi formákban megvalósulnak-e a közösségi célok, érdekek, vagy sem. Így az erkölcsi eszmék ösztönöznek bizonyos magatartási és tevékenységi formákat, míg másokat tiltanak, gátolnak. Legáltalánosabban az adott közösség erkölcsi törekvései az erkölcsi ideálban nyernek kifejezést, amely ideál az erkölcsi alapelvekben és normákban kap konkrétabb tartalmakat. Az erkölcsi alapelvek azokat a főbb emberi viszonyokat írja le, amelyeket az adott közösség kötelezően ír elő tagjai számára, mint például a munka szere- tete, a humanizmus, a kollektivizmus, a hazafiság és internacionalizmus, hogy csak néhányat említsünk a szociavezett kúpolókemencéket fokozatosan indukciós kemencékre cserélik fel. A villamos fűtésű indukciós kemence ma már az iparilag fejlett országokban széles körben elterjedt. Az eljárás lényegesen kisebb energiafelhasználást igényel, sokkal kevésbé környezetszennyező, mint a régi módszer. Emellett alkalmazásával kisebb anyagfelhasználással sokkal jobb minőséget állíthatnak elő. A villamos fűtéssel ugyanis olyan nagy mértékben fel tudják hevíteni az anyagot, hogy azt a koráblista erkölcsi rendszer alapelvei közül, amelyek merőben ellentétesek a polgári társadalmi rend individualizmusával, anyagi önzésével. Sokkal konkrétabb megfogalmazást nyer az erkölcs a normákban, amelyek közvetlenül tiltanak, megengednek, vagy orientálnak. A normák pozitív értékek közvetítői, a közösségi érdekek megvalósulását, az egyéni és közösségi szükségletek kielégítését szorgalmazzák, ösztönzik. Az alapelvek és normák meghatározott rendszert alkotnak, szilárd alapjai az erkölcsnek, mégsem tekinthetők egyszer s mindenkorra adottnak, véglegesnek. Érvényesülésük függ a konkrét tevékenységet meghatározó feltételektől, viszonyoktól, amelyek változnak, így az erkölcsi értékek hierarchiája, rendszere is változik, az erkölcsi szabályozásnak követnie kell ezeket a változásokat, miközben az alapelvek változatlanul kell hogy megvalósuljanak. Másként jelenik meg a konkrét követelményrendszer béke idején, megint másként, ha háború van, miközben a törekvések fő vonala nem változik. Az erkölcsi szabályozás eszköze a közvélemény és a lelkiismeret. A közvélemény a közös érdekeket közvetíti az egyénhez, s ezáltal bírja rá az egyént a neki megfelelő magatartásra, itt néha lehetnek konfliktusok, hiszen az egyéni és a közösségi törekvések nem mindig esnek egybe úgy, hogy az egyén lelkiismerete szerint valósítsa meg a kívánt magatartást. A lelkiismeret az egyénnek binál sokkal vékonyabb fal- vastagságúra is lehet formálni. Lényeges szempont, hogy az indukciós kemence könnyebben kezelhető. Nem kell a koksz adagolásával bajlódni, nincs szükség naponkénti begyújtására, s nem vész kárba az első adagolás, ami a kúpolóknál elkerülhetetlen. A KGYV szakemberei az olvasztóberendezés kialakításánál számos új műszaki megoldást alkalmaznak. így például zárt hűtővízrendszerrel gondoskodnak a hűtésről. Üjdonság a Csehszlovákiából az a belső készsége, nevelése és nevelkedése során kialakult sajátossága, amely mint belső adottság kényszeríti őt a közösség érdekeinek megfelelő megtartására. Ezt a lelkiismeretet nevezik öntudatnak is, amikor az egyén tudatában van annak, hogy a konkrét esetben mit vár tőle a közösség, és saját jószántából, egyéb külső kényszerítő eszközök nélkül teszi azt, amit tennie kell. Ennek megfelelően az egyének erkölcsi szabályozása nemcsak külső, hanem egyéni belső tulajdonságok alapján is történik. Az, hogy ki milyen fejlett erkölcsileg, épp az mutatja meg, hogy milyen indítékokkal, mennyire tudatosan teszi mindazt, amit csinál. Az erkölcsi értékelés során, lévén, hogy az emberek céltudatosan cselekszenek, számba kell venni a tevé- kenyekdő ember szándékát, a tevékenység eredményét, és azokat a következményeket, amelyeket az adott eredmény a közösségen belül létrehozott. A marxizmus—le- ninizmus a tevékenység eredményei szerint ítéli meg leginkább a cselekedet erkölcsi értékét, miközben figyelemmel van a szándékra és a következményre is, az utóbbiak bizonyos esetekben döntő szerephez jutnak. A társadalom tagjainak magatartását szabályokban írja elő a jog is. Az erkölcs és a jog így természeténél fogva szoros kapcsolatban van egymással. Lényeges különbségük viszont abban van, hogy az erkölcstől eltérően importált félvezetős frekvenciaátalakító is, amely a régebbi motorgenerátort váltja fel, annál mintegy 12—15 százalékkal nagyobb hatásfokkal működik. A KGYV kísérleti jelleggel már üzembe helyezett egy 150 kilowattos indukciós kemencét, és miközben folyik az 500 kilogrammos berendezés építése, már tartanak az előkészületek egy 4 tonnás, 2400 kW-os olvasztó- kemence elkészítésére is. A gyártó KGYV egyúttal arra is vállalkozott, hogy — a csehszlovák szállítóval együttműködve — az új berendezések karbantartására is felkészül. a jog a mindenkori uralkodó osztály érdekeinek megfelelő magatartást ír elő, miközben megpróbálja mindezt úgy feltüntetni, mintha egyetemes emberi érdekeket képviselne. Eltérő a szabályozás rendszere is. Az erkölcs minden emberi viszonyt érintő tevékenységet, cselekedetet szabályoz, és megítél a közvéleményen és a lelkiismereten keresztül, a jogi elbírálás alá elsősorban a nem kívánatos jelenségek kerülnek, amennyiben fény derül rájuk. A jogilag is elítélt cselekedetek erkölcsileg is megítélés alá kerülnek, melyben az elfoglalt álláspontok aszerint változnak, hogy az egyes emberek milyen osztályérdekeket képviselnek, éppen ezért a jogi megítélés nem esik egybe minden társadalmi csoport véleményével, sőt, az elnyomott dolgozók erkölcsi szabályai a joggal ellentétes irányt képviselnek. Az erkölcsi szabályok a felnövekvő generáció számára adottak akkor is, ha a körülmények változásával maguk is állandóan átalakulnak. Ezt a készen kapott szabályozási rendszert a felnőtté válás folyamatában el kell sajátítani, meg kell ismerni, és gyakorolni kell. A társadalom minden egyes tagjának erkölcsi fejlettségi színvonala tehát aszerint is alakul, hogy mennyire ismerte meg, és miként vált mindennapi élete szerves részévé az a pozitív erkölcsi örökség, amelyet a haladó emberiség számára felhalmozott. 1—r— Ami a kivitelen múlik O Gyomaendrődi Cipész Szövetkezetben — az 1982. évet követően — még az elmúlt esztendő első negyedében sem volt valami rózsás a helyzet. Tőkés exportjuk egy harmadára esett vissza, régi hagyományos piacokról szorultak ki. Az történt, hogy portékáik jelentős részét külföldön nagy tételekben vásárló egy-két partnernek adták el korábban, s amikor ezek az üzlettől visszaléptek a piaci kereslet csökkenése miatt, az ENCI csaknem csődbe került. Az év második felére fordítani tudtak viszont a helyzeten : új partnerek után néztek, vállaltak kis tételes szállításokat is — és ahogy mondani szokták —, igen sokfelé tájékozódtak immár. Az eredmény: termelésük, külföldi eladásuk értékben egyaránt nőtt, dollárelszámolású kivitelük pedig egy év alatt 32 százalékkal emelkedett. Minderről lapunk korábbi számaiban már részletesen írtunk, példaként az ENCI esetét most mégis azért vettük elő, mert elmondható, hogy ami kicsiben lejátszódott a Gyomaendrődi Cipész Szövetkezetben, az nagyban, pontosabban a népgazdaságban is csaknem hasonlóan alakult. Ez szűrhető le legalábbis abból a sajtótájékoztatóból, amelyen az elmúlt hét közepén Veress Péter külkereskedelmi miniszter számolt be kivitelünk és behozatalunk dolgairól a sajtó képviselői előtt. Kiderült, hogy az évek óta ösztönzött ütemes és folyamatos export egyelőre még mindig csak a céljaink közt szerepel. Sőt, 1983-ban kivitelünknek még a szokottnál is nagyobb része — mintegy 18 százaléka — maradt az év utolsó hónapjára. Ismert már az is, hogy a tervezett exportot nem sikerült összességében teljesítenünk, de senki előtt nem titok ennek legfőbb oka sem. A mezőgazdaságot ért természeti csapás, a soha nem tapasztalt mértékű aszály nemcsak a gabona- és élőállat-kiviteli terveinket akadályozta a megvalósulásban, hanem csorbította a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar remélt exportteljesítményét is. Tudomásul kellett és kell vennünk azt is, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat élénkítő tényezők nem erősödtek meg a világban az általunk várt módon, s mind e külső, s tulajdonképpen tőlünk függetlenül alakuló feltételek mellett rajtunk múló dolgokban is többlet erőfeszítésekre kény- szerített bennünket az élet. Különösen azokat az exportőröket, akik még mindig nem vették tudomásul, hogy nem lehet és nincs is a világpiacon külön minőségi követelmény attól függően, hogy a vevő mivei fizet. Az igények — jogosan — minden piacod rég kiegyenlítődtek, ideértve a belföldi ellátást is. • Az elmondottak természetesen nem jelentik azt, hogy külkereskedelmünk, illetve a kivitel növelését lehetővé tevő termelőink — a másik oldalról pedig a behozatal indokolatlan emelkedését gazdálkodásukkal fölöslegessé tevő — termelők sikerélmény nélkül zárták az 1983- as esztendőt. Itt kell ugyanis külön hangsúlyozni — miként azt a miniszter is megtette —, hogy az ország fizetőképességét mindazonáltal megőriztük, s ezzel egy időben a népgazdaság egyensúlyi helyzete is javult. A kiviteli többlet, ha nem is érte el a kívánt mértéket, meghaladta a megelőző esztendeit, s ezzel immár a második évet sikerült jelentős kiviteli többlettel zárnunk, szemben az 1978-as egymilliárdos passzívummal, amit akkor nem js forintban számoltunk. Igaz — és ezt sem rejtette véka alá Veress Péter —, az elmúlt évi viszonylag kedvező egyenlegben ismételten szerepet játszott a gazdálkodás feltételeinek szigorítása, az a gazdasági környezet, amely rászorította a termelőket az anyaggal és energiával való fokozott takarékosságra. így tudtuk elérni, hogy a behozatalt nem kellett a korábbiakhoz képest növelnünk, s ez a hazai ellátásban sem okozott nagy általánosságban igazán feszítő gondokat. Ahhoz, hogy a számunkra kedvezőtlenül alakuló külpiaci helyzeten felülemelkedhessünk, a gazdasági szabályozás önmagában kevés. A szabályozás csupán a kereteit adja meg a cselekvésnek. Hogy az adott keretek között az egyes termelők milyen teljesítményre képesek, az már alapvetően a gazdálkodó kollektívák kezdeményezőkészségén, alkalmazkodni tudásán, tehetségén, munkabírásán múlik. A szabályzórendszer 1984-es változásai növelik az exportérdekeltséget, de az exportálható többletek feltárásához ötletek is kellenek, olyan új megoldások, amilyenekre például Békés megyében is vállalkoztak a kis tételű export tervszerűbb növelésével. Az ötletek mellől a vállalkozói kedv, s nemegyszer a nagyobb elszántság sem hiányozhat, ha a termelést akadályozó tényezők elhárításáról van szó netán. Azt sem feledhetjük, hogy a népgazdasági egyensúly helyreállítása egyaránt feladata mezőgazdaságnak és iparnak, valamennyi termelő és nem termelő ágazatnak. A versenyképességet növelő feltételek kialakítása — minőségben, önköltségben — közös ügy, közös feladat. Az elmúlt év igen fontos tanulsága az is, hogy a magyar áruk egy jelentős része állja minőségével a nemzetközi próbát (nem mondható ugyanez el a költségek alakulásáról, ami továbbra sem könnyíti a helyzetünket a cserearányok alakulását vizsgálva). Ugyanakkor a szállításszervezésben, a csomagolástechnikában van még mit tennünk, ha porondon akarunk maradni. n z eredmény és a sorolt hiányosságok egybevetése minden további magyarázat nélkül világosan mutatja: mi a teendő? Az export növelése 1984-ben is létérdekünk marad, nemcsak a fizetőképesség változatlanul fontos fenntartása, s adósságaink törlesztése miatt, hanem azért is, mert a gazdaság normális működéséhez nélkülözhetetlen behozatalnak is ez az alapvető feltétele. Utóbbin pedig nem más, mint az életkörülményeink múlnak! Kőváry E. Péter Ankétok kertészeknek A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete kertészeti szakosztálya az idén is számos rendezvényt szervez, melyek célja a szakmai ismeretek gyarapítása, az agrárkutatások tudományos eredményeinek népszerűsítése. Így kerül sor a második negyedévben Gyulán a háztáji zöldségtermesztés helyzetével foglalkozó ankétra és bemutatóra. Ezt egy kamuti rendezvény követi, amely a zöldborsótermelés időszerű kérdéseit taglalja. Paprikatermelési bemutató és tanácskozás lesz augusztusban Nagyszénáson, majd pedig „paradicsomszimpozion” Csanádapácán. Nemzetközi rendezvényt, külföldi tanulmányutat nem tervez a szervezet ebben az esztendőben. Ellátogatnak viszont egy kis tapasztalatcserére, várhatóan szeptemberben, a Heves megyei Agrártudományi Egyesület kertészeti szakosztályához. — szí —
