Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-15 / 38. szám

1984. február 15., szerda o ISIIMÉI Országgyűlési bizottságok együttes ülése A bőr- és a cipőipar, va­lamint a cipőellátás helyze­tét tekintette át kedden, a Parlamentben tartott együt­tes ülésén az országgyűlés ipari, illetve kereskedelmi bizottsága. A tanácskozáson — melyen megjelent Cser- venka Ferencné, az ország- gyűlés alelnöke, Káplár Jó­zsef külkereskedelmi, Spilák Ferenc belkereskedelmi és Szabó Imre ipari miniszter- helyettes — a képviselők, és számos meghívott vendég —• köztük a KNEB, a SZÖ- VOSZ, a FŐT, az OKISZ, a KIOSZ, a KPVDSZ és a Bőr­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének vezetői — megvi­tatták az ipari és a Belke­reskedelmi Minisztérium írásos előterjesztését. Eszerint: az elmúlt nyolc évben, különösen az utóbbi két-három esztendőben a bőr- és cipőipar termelési színvonala fejlődött, mun­kája hatékonyabb lett. Az árualap mennyisége igazo­dott a kereslethez, ám oly­kor késve, és választékában nem mindig megfelelően kö­vette azt. Az időközi árvál­tozások miatt a korábban ol­csóbb hazai termékek több­nyire a közepes árkategóriá­ba kerültek, és hiába történ­tek kísérletek, nem sikerült pótolni az alacsonyabb árú cikkeket. Erősödött az ipari és a kis­kereskedelmi vállalatok közvetlen kapcsolata, a bel­földi piac igényeinek mint­egy 90 százalékát hazai gyá­rak elégítik ki. Az elkövet­kezendőkben a termelők kí­nálatának további differen- ciálásávaal igyekeznek biz­tosítani az idősebbek igé­nyeinek megfelelő cipőket, bővítik az úgynevezett ké­nyelmi cipők gyártását, fe­lülvizsgálják és korszerűsítik a cipőméreteket. A vitában elhangzottakra Spilák Ferenc és Szabó Im­re válaszolt, majd a tanács­kozás Nyers Rezső összefog­lalójával ért véget. Brit műszaki napok kezdődtek Budapesten Brit műszaki napok kez­dődtek tegnap Budapesten, az MTESZ székházában. A február 16-ig tartó rendez­vénysorozatot — melyet a Londoni Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Ke­reskedelmi Kamara, a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének közreműködésével rendezett — Tóth János, az MTESZ fő­titkára nyitotta meg. Elmondotta: a brit műsza­ki napoknak hagyományai vannak, 1971 és 1981 után immár harmadszor rendezik meg Budapesten ezt a prog­ramsorozatot. A műszaki napok előadásai kedvező le­hetőséget termtenek a két ország kutatóinak, szakem­bereinek és kereskedelmi cé­geinek szélesedő együttmű­ködéséhez. Peter William Unwin, Nagy-Britannia és Észak-ír- ország Egyesült Királysága budapesti nagykövete hang­súlyozta, hogy a mostani műszaki napokkal folytatják a brit miniszterelnök-asz­szony látogatásakor meg­kezdett munkát. Mivel a két ország exportszerkezete sok tekintetben hasonlóságot mu­tat, így adottak a lehetősé­gek a kooperációs kapcso­latok bővítésére, és harma­dik piaci vállalkozások szer­vezésére is. Ezt kívánják elősegíteni olyan rendezvé­nyek szervezésével, mint a mostani brit műszaki na­pok, illetve az áprilisban Nagy-Britanniában sorra kerülő magyar gazdasági és műszaki napok — mondot­ta többek között a nagykö­vet. Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­ke arról szólt, hogy a két ország kereskedelmében az egyensúlyt a forgalom to­vábbi bővítésével, a magyar és a brit vállalatok együtt­működésének szélesítésével kell megteremteni. A ka­mara törekszik arra, hogy a korábban túlságosan főváros­ra koncentrált kereskedelmet a magyar vállalatok kiter­jesszék Nagy-Britannia más fontos ipari területeire is. lubileumi borvetélkedő a gyulai kertbarátoknál Csaknem két évtizede, pontosabban immár 18 éve működik Gyulán a kertbará­tok köre. Ez a kis lelkes tár­saság 15 évvel ezelőtt ren­dezte meg a tagjai által ter­melt gyulai borok „vetélke­dőjét”, olyan nagy sikerrel, hogy azóta minden évben megismétlik. Az idén került sor a jubi­leuminak számító 15. bor­versenyre az Erkel Művelő­dési Központban. Az idei versenyre mintegy húsz termelő 34 bormintát hozott. Legtöbben fehér bo­rukkal jelentkeztek, de volt itt vörös, gyümölcs- és desz- szertbor is. Nehezen hihető, de az bizonyos, hogy a gyulai borok között is — bár ez nem igazán bortermő vidék — akadnak kiváló minőségűek. Sokszor fél pont különbség volt egyike-másika között, s így nem volt könnyű a vég­ső eredményt meghozni. Most is, mint a korábbi években, a legrégibb és leg­jobb szőlősgazdák borai bizo­nyultak a legjobbaknak. így a fehér borok kategóriájá­ban abszolút sikert ért el Góg Mihály, aki mind a há­rom helyet megszerezte. Ha­sonló volt a helyzet a vörös boroknál, ahol Vidó Ferenc volt az „egyeduralkodó”. A többieknél már nem volt ilyen egyértelmű a helyzet. A gyümölcsborok közül Góg Mihálynéé volt a legjobb, amit Pénzes Sándor és Vidó Ferenc bora követett. A desszertboroknál Lindeisz Jakab, Pénzes Sándor volt a végső sorrend. Béla Ottó Vizsga önszorgalomból (Tudósítónktól) Játéknak is beillő, úgyne­vezett KRESZ-próbatáblát üzemeltetnek a Volán 8-as számú Vállalat teherforgal­mi üzemében. A vezénylésre, illetve menetlevelekre vára­kozó tehergépjármű-vezetők önmagukat vizsgáztathatják, illetve meggyőződhetnek KRESZ-tudásuk naprakész­ségéről. A várakozóban elhe­lyezett elektromos berende­zéseket különböző forgalmi helyzeteket ábrázoló kártyá­kat helyeztek el három lehet­séges megoldással, melyek közül az alkalmi vizsgázó­nak egy gomb megnyomásá­ra! a helyes választ kell ki­választania. Ezeket a kártyá­kat időnként kicserélik, ki­zárva annak a lehetőségét, hogy esetleg az elhelyezett kártyák unalmassá válja­nak. A rossz döntést piros lám­pa, a próbálkozás helyessé­gét a zöld lámpa fénye jelzi. Jó ötlet ez a KRESZ-tábla, hiszen pár másodperc alatt győződhetnek meg a gépko­csivezetők mennyire ismerik a KRESZ-t, segít eligazodni a vitatott forgalmi helyzetek­ben, vagy éppen kontrollál­ni, illetve feleleveníteni az eddig tanultakat. Bikfalvi Ferenc Szakipari munkák fűvállalkozásban Országos és megyei tapasztalatok Félárbocon az állami zászló A -Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa február 14- ét, Jurij Andropov, a Szov­jetunió és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő személyisége temetésének napját országos gyásznappá nyilvánította. Kedden reggel a Parlament előtt, a Kossuth téren ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadás­sal felvonták, majd félár­bocra engedték a Magyar Népköztársaság állami zász­laját. Újítók az ÁÉV-nél A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) dolgozói tavaly 27 újítási ja­vaslatot adtak be, s ezekből hasznosításra mindössze 10 volt elfogadható, kettő pe­dig még elbírálás alatt áll. Az elfogadott újítások éves gazdasági haszna összesen alig érte ej az egymillió fo­rintot. A vállalat az újítási kedv fokozására törekszik, ezért a feladattervben olyan megol­dások kidolgozását tűzte cé­lul, amelyek újabb eredmé­nyek elérésére szükségesek, és az adott körülmények kö­zött megvalósíthatók. Köz­tük olyanokat is, amilyene­ket egy-egy munkahelyen maguk a dolgozók javasol­tak. A műszaki osztály dol­gozói felajánlották, hogy se­gítséget nyújtanak a terv­rajz elkészítéséhez és egyes részfeladatok megoldásához. A feladattervvel kapcso­latban a dolgozók már eddig három újítási javaslatot ad­tak be, amelyek közül az egyik különösen jelentős: nagy nyomású berendezés a betonkeverő gépek hideg vízzel való mosására. Alkal­mazásával sok víz takarít­ható meg Az Országos Szakipari Vállalat új kezdeményezé­sekkel célszerűbbé tette üz­letpolitikáját és korszerűsíti a vállalat szervezetét is. Az új lakótelepekre költö­ző családok számára új szol­gáltatást vezetnek be. Lehe­tővé teszik, hogy azokban a lakótelepi épületekben, ame­lyekben a vállalat végzi a befejező szakipari munkákat, a leendő lakók válasszák ki a nekik tetsző tapétát, csem­pét, szőnyeg- és PVC-padlót, valamint egyéb burkolóanya­got. Kétféle választékot kí­nálnak: azokat az anyagokat, amelyeknek ára a tervben előirányzottal azonos, de a lakók megbízásából vállal­koznak igényesebb, drágább burkolatok beszerzésére és elhelyezésére is. Az év első felében állítják fel budapesti tanácsadó irodájukat, ame­lyet ellátnak a kivitelezé­sükben épülő valamennyi ház műszaki terveivel, a bur­kolóanyagok mintakollekciói­val, hogy megismerjék a le­endő lakók igényeit, elnyer­jék megbízásait. A vállalati gazdasági munkaközösségek bevonásával a szolgáltatást kiterjesztik biztonsági zárak és különböző szerelvények felszerelésére és szögbelövés- re is. A vállalat új kezdeménye­zéssel használja ki azt, hogy jelentősen növekedett az épü­letfelújítási és korszerűsítési munka. Sok régi épület meg­fiatalításában a szakipari munkák aránya a 70 százalé­kot is meghaladja. Szakít­hatnak fehát azzal a tradí­cióval, amikor mindenütt csak alvállalkozóként szere­pelhettek. Elhatározták, az ilyen nagyobb munkákat fő- vállalkozóként bonyolítják le. A megbízónak is érdeke, hogy a munkák nagyobbik részét ellátó vállalat legyen felelős az egész feladat kifo­gástalan teljesítéséért. Ezért szolgáltató építésvezetőséget állítanak fel, s műszaki ter­vező leányvállalatot is létre­hoznak. Az első megbízást máris megkapták: az Állami Népességnyilvántartó Hivatal Márton utcai székházának teljes felújítását. A fővállalkozást kiterjesz­tik olyan új létesítmények építésére, amelyeknek kivite­lezése különleges szakmai követelményeket támaszt. így berendezkednek a hang- és hőszigeteléssel, légkondicio­nálással ellátott számítás- technikai központok építésé­re. * * * Békés megyében az Ingat­lankezelő Vállalat a lakás- felújítások alkalmával való­sítja meg azt, hogy a szak­ipari munkákhoz való anya­gokat a bérlők választják ki. A vállalat által adott anya­gokat az ingatlankezelő fize­ti, az ennél igényesebb, vagy a lakó által kiválasztott bur­kolóanyagot is beépíti a vál­lalat, de amennyivel többe kerül, mint a felújítási terv­ben megállapított költség, az az összeg a lakás bérlőjét terheli. Az évek óta bevált gyakorlat gyümölcsöző, és eredménnyel működött az átalánydíjas lakásépítési szolgáltatás is, amelyet ta­valy az új bérszabályozás be­lépésével megszüntetett a vállalat. A bérlők érdeklődé­sére azonban a vállalat is­mét köt átalánydíjas szerző­déseket a lakások nagyságá­tól függően havonta 40—-60 —70 forintért. Két hónap alatt 400 átalánydíjas szerző­dést kötöttek a bérlők a Bé­késcsabai Ingatlankezelő Vállalattal, míg korábban az eltelt 10 év alatt 800 szerző­déssel rendelkezett az IKV. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgató­ja kérdésünkre elmondta, hogy mind többen igényel­nék, hogy lakásuk egyedi le­gyen. Tervezik is, hogy épí­tenek majd félkész házakat. ahol erre a lakóknak meg is lesz a lehetőségük. Egyelőre azonban nemcsak a szűkös anyagbeszerzési lehetőségek, de az OTP-n keresztüli érté­kesítés is késlelteti az ilyen­fajta megoldásokat. Saját ki­vitelezésben építenek — és talán még ebben az évben elkészül — néhány olyan mintalakást, ahol a belső szakipari munkákra, a bur­kolóanyagok megválasztásá­ra lehetőségük lesz a majda­ni lakóknak. Mint dr. Szekeres István, az OTP igazgatóhelyettese el­mondotta, reális, de egyelő­re nem megvalósítható ez a lakossági igény. A megvaló­sítást az is akadályozza, hogy a kivitelezők többsége egyelőre nem partner. Ugyanakkor a lakástulajdo­nos kijelölése is csak a szak­ipari munkák elvégzése után történik meg, ekkor viszont már nincs mód a burkolatok kiválasztására. Az jelenthet­ne megoldást, ha a vevőket hamarabb ki lehetne jelölni, a szerződéseket megkötni, s a vállalatok — az építők — partnerek lennének ebben. A DÉLÉP megyei építke­zései során már adódott le­hetőség Szarvason, hogy a lakók maguk válasszák, vagy hozott anyagból készíttessék el a burkolási munkákat. Az elmúlt esztendőben harminc szövetkezeti lakás készült el ilyen módon. Ezek voltak az első házgyári lakások Szarvason. Tervezik azt is, hogy félkész lakásokat ugyancsak szövetkezeti la­kásépítési keretekben adnak át a jövőben Szarvason. Ha­sonlóképpen összegezhetjük a DÉLÉP véleményét is az új szolgáltatási formákról, hi­szen szűkös befejező kapaci­tással rendelkeznek, kész la­kásokra kötnek szerződése­ket, és túl sok adminisztrá­cióval jár még egyelőre a reális igényeket megvalósító új lakásépítkezési forma. Gyulán a Dürer teremben szombaton Kortárs alföldi művé­szet címmel nyílt kiállítás. A március 25-ig megtekinthető kiállításon — amelyet a Hajdúsági Múzeum és az Erkel Fe­renc Múzeum közösen rendezett — a hajdúsági nemzetközi művésztelep festményeit, grafikáit láthatják az érdeklődők Fotó: Béla Ottó Gépkocsiátvételi sorszámok: 1984. FEBRUÁR 14-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 12)2 Trabant Hyc. Combi (Bp.) ills Trabant Lim. (Bp.) 19 580 Trabant Lim. (Debrecen) 13 738. Trabant Lim. (Győr) 18 687 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 569 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 612 Wartburg Lim. (Bp.) 10 147 Wartburg Lim. (Győr) 6 339 Wartburg de Luxe (Bp.) 15 398 Wartburg de Luxe (Győr) 8 518 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 129 Wartburg Tourist (Bp.) 6133 Wartburg Tourist (Győr) 2 500 Skoda 105 (Bp.) t 8 276 Skoda 105 (Debrecn) 6 315 Skoda 105 (Győr) 6 522 Skoda 120 (Bp.) 15 189 Skoda 120 (Debrecen) 9 267 Skoda 120 (Győr) 10 676 Skoda 120 GLS (Bp.) 550 Lada 1200 (Bp.) 27 574 Lada 1200 (Debrecen) 16 646 Lada 1200 (Győr) 8 780 Lada 1300 (Bp.) 10 529 Lada 13000 (Debrecen) 7 523 Lada 1300 (Győr) 3 142 Lada 1500 (Bp.) 10 294 Lada 1500 (Debrecen) 6 836 Lada 1500 (Győr) 3 041 Lada Combi (Bp.) 5 671 Lada Combi (Debrecen) 3116 Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat 126 (Bp.) 17 306 Polski Fiat 126 (Győr) 5 706 Polski Fiat 1500 (Bp.) 4 526 Dácia (Bp.) 18 611 Dácia (Debrecen) 9 574 zastava lioo GTL (Bp.) 4 101 Húsz éve sugározza műsorait az Iskolatelevizió Húsz éve, 1964 februárjá­ban kezdte meg az első tan­tárgyi sorozatok sugárzását az Iskolatelevízió. A két évtizedről, valamint a további tervekről Kelemen Endre, az ITV vezetője tájé­koztatta az MTI munkatár­sát. Mint elmondta: kezdettől fogva az általános iskolások számára készült a műsorok többsége, hiszen ez az isko­latípus küzdött • leginkább tárgyi és személyi feltételek hiányával. Már az első négy hónapban 55 műsorral je­lentkezett az ITV a képer­nyőn; az iskolákban mindin­kább elterjedt a televízió: a kísérleti tanév végére 800 tanintézetben vehettek részt a tanulók az ITV-s órákon. Négy esztendővel később már az általános iskolák 61, a kö­zépiskolák 80 százaléka ren­delkezett tv-készül ékkel. Gond volt, hogy éppen a legjobban rászoruló — mint­egy 2300 — tanintézetben nem volt készülék, e problé­ma megoldására az Iskolate­levízió pavaslatára meghir­dették a „Televíziót minden iskolának!” akciót. Énnek eredményeként 1970. április 4-én minden intézményben működött egy-egy „világra néző ablak” a tanítási órá­kon. Napjainkban az ITV új műsorainak többsége már korszerű tartalommal és von­zó formában jelentkezik. Népszerű a tanulók körében a „Deltácska” sorozat, az iz­galmas matematikavetélkedő, az „Aki mer, az nyer” —, az „Élő múzeum” adássorozata, csakúgy, mint Szabó István néhány irodalmi műsora, vagy „A hírekben hallottuk, a híradóban láttuk” című osztályfőnöki óra. * * * A Békéscsabai 10-es szá­mú Általános Iskola igazga­tójától arról érdeklődtünk, hogyan hasznosítják az Isko­latelevízió adásait oktató, nevelő munkájukban. Orosz György elmondta, hogy saj­nos a szaktantermi oktatás a gyerekek vándoroltatása, s a zsúfoltság miatt, felső tago­zatban csak elvétve építhet­nek az Iskolatelevízió műso­raira. Alsó tagozatban már más a helyzet, hiszen a gyer­mekek zöme napközis, s ha délelőtt nem is, délután még mindig van lehetőségük az ismétléseket figyelemmel kí­sérni. A Gyulai 2-es számú Ál­talános Iskola igazgatója, Kurucz Lajos arra az idő­szakra emlékezett, mikor egyetlen televíziója volt csu­pán az iskolának, aztán tár­sadalmi segítséggel sikerült még egyet beszerezniük ... Mindez a ’60-as években, az Iskolatelevízió születésének idején volt. Azóta elérték, hogy ha nem is minden tan­teremben, de a gyengébb ké­pességű osztályok mindegyi­kében televízió van. Az Is­kolatelevízió adásai már a kezdeti időkben is nagy je­lentőségűek voltak — emlé­kezett tovább Kurucz Lajos —, hiszen a gyerekek az egyes tantárgyakhoz a mai­nál jóval kisebb érzékelhető élményanyaggal bírtak. Ku­rucz Lajos arról is tájékoz­tatta lapunkat, hogy az Is­kolatelevízió műsorait a pe­dagógusok igyekszenek be­építeni a tanmenetbe. A békéscsabai József At­tila Általános Iskola igazga­tója, Bartyik Istvánná arról tájékoztatott minket, hogy órarend szerint semmikép­pen nem tudnák követni az Iskolatelevízió adásait, ám az iskola stúdiója segítségé­vel, képmagnóra veszik a műsorokat, s amikor éppen az adott anyaghoz érnek, le­vetítik azt. így törekszenek az Iskolatelevízió adásainak mind teljesebb kihasználá­sára. N. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents