Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-07 / 5. szám

0 1984. január 7-, szombat SPORT SPORT SPORT Bökfi János a válogatottban Los Angelesben újabb csúcsokra van szükség Január musodikátol a megszokott tatai környezet­ben készül a súlyemelőválo­gatott keret. Orvos András vezető edző 23 versenyzővel foglalkozik, közülük azon­ban csak kilencen számíta­nak jelenleg olimpiai keret­tagnak. — Eredetileg tíz verseny­zőt jelöltünk az olimpiai ke­retbe, de Baranyai nem vál­lalta a közös felkészülést, így kilencen maradtunk —• mondotta Orvos András. —• Természetesen azt akarjuk, hogy a magyar súlyemelést teljes csapat, vagyis tíz ver­senyző képviselje Los Ange­lesben. s lesz is tíz pont­szerzésre esélyes sportolónk. A kiadó helyekért azonban meg kell küzdeni, értékes eredményeket kell letenni az asztalra. Két út ál] előttünk: hozzunk létre egy bő kere­tet, s abból ritkítsunk, vagy egy szőkébb létszámot bő- vílsünk az eredmények alap­ján. Az utóbbi megoldást választottuk. A 9 tagú olimpiai keret: piáh Béla (Tatabánya. 52 kg). Kerek István (DMVSC. 67,5 kg). Barst László (Di­ósgyőr, 82,5 kg). Király László (Tatabánya. 82,5 kg). Kalmár József (Tatabánya. 90 kg), Szanyi Andor (Ole­fin, 9(1 kg), Hlavati András (Bp. Honvéd, 100 kg), Sán­dor István (Haladás, 110 kg), Jacsó József (Diósgyőr, 110 kg). A válogatott keretben ta­lálható: Babarczi, Hornyák, Stefanovics, Szűcs, Bara­nyai, Hudák. Romhányi, Csóka. Messzi, Vecsernyés, Csengeri. Kertész, Mandzák. Kovács J., Balázsfi, Bökfi, Csiszár és Kovács I. Az olimpiai bajnok Baczakó és az ólomsúlyú Balázs sérülé­se miatt nincs a listán. — Csak a sokszor elhang­zott szavakat lehet ismétel­ni: az olimpián minden idők legnagyobb versenyei követ­keznek — mondotta Orvos András. — Aki valamit is el akar érni. annak nagyot kell emelni. A sikeres szereplés­hez nekünk is új csúcsokra van szükség. A 9 jelenlegi olimpiai ke­rettagnál a tapasztalt veze­tő edző összesen 127,5 kilós javulást „tervezett be" a je­lenlegi legjobb eredmények­hez viszonyítva. Az 52 kilós Oláh Bélánál „csak" 5 kiló előrelépés a terv, hí ifjúsági világbajnok Szanyi Andor­nál viszont 22,5 kg. Orvos András az eredmé­nyek megtervezésénél ala­pozhatott az 1983. évi telje­sítményekre. Tavaly 32 or­szágos' felnőtt csúcs szüle­tett. Egy éve az 1982. évi eredmények 15—20 kilós ja­vítását tűzték ki célul, a 19 és 23 év közötti fiatalok minden várakozást felülmúl­va 15—40 kilós fejlődést ér­tek el. Hazai viszonylat­ban hasonlóra még nem volt példa. S ezekben a fiatalok­ban még mindig sok van. Hét éves vereségsor Valószínűleg a világon egyedülálló rekordot mondhat magáénak az a szerbiai labdarúgócsapat, amely hét éve egyetlen mérkőzésen sem nyert. Az „Atom” nevet viselő harmadosztályú falusi együttes 1977-ben történt megala­kulása óta mindig vesztesen hagyta 'el a pályát. Ennek ellenére négy ízben is szereztek pontot, mégpedig úgy, hogy háromszor nem állt ki ellenfelük, egyszer pedig egy félbeszakadt mérkőzés után nekik ítélték a bajnoki pon­tokat. Az ,,atomlábú'' focistáknak a jelek szerint nem szegte kedvét a páratlan vereségsorozat, lelkesen készül­nek minden újabb vesszőfutásukra, titokban azonban reménykednek benne, hogy a hét szűk esztendő után egyszer mégiscsak sikerül győzelemmel megörvendeztetni szurkolóikat. fl Népújság közvélemény-kutatása Ki volt Békés megye legjobb női sportolója 1983-ban? 1. 2. 3. Ki volt Békés megye legjobb férfisportolója 1983-ban? * 1. 2. Melyik volt Békés megye legeredményesebb csapata 1983-ban? 1. 2. 3. A szavazó neve és pontos címe: Szerelik az eredményjelzőt A Mezőberényi 1. sz. Általános Iskola nagytermében korszerű eredményjelző-berendezést sze­relnek fel, amelynek^ biztonsá­gos védőfelszerelésén jelenleg is dolgoznak. A munkálatok befe­jezéséig a labdarúgás szünetel a teremben, így az iskolai, a tö­megsportrendezvények mind­egyike „csúszik”. A teremkupa korábbi fordulói­ból elmaradt mérkőzéseket ja­nuár 11-én, szerdán 17.30-tól ren­dezik mec, ezt követően január I4-én, 2l*n lesznek a soron- következö fordulók, később pe­dig, a tervek szerint, január 28., február 4., 11., 18. és 25. a já­téknapok időpontja. Sportműsor SZOMBAT LABDARÚGÁS. Téli Kupa te­remlabdarúgó torna. Nagyszé­nás, tornacsarnok. A program a következő: H.00 Sütőipar—Hon­véd Dózsa. 8.35 Üveggyár ltp.— Rendőrség. 9.10 Sütőipar—Fürjes. 9.45 Honvéd Dózsa—Üveggyár" ltp. 10.20 Fürjes—Rendőrség. 10.55 Költségvetési. Ü.-AKG, 11.30 Üj Elet Tsz—Csillag Aru­ház. 12.05 Csimi—MEZÖGEP. 12.40 Költségvetési U.—Üj Élet Tsz. 13.15 Csillag Aruház—AKG. 13.50 Tótkomlós—Egyetértés. 14.25 Volán—Flamengó. 15.00 Hunga- ropan—Tótkomlós. 15.35 Fla­mengó—Egyetértés. 10.10 Volán— Hungaropan. VASÁRNAP ASZTALITENISZ. Újonc fiú és leány egyéni verseny. Békéscsa­ba. 9. sz. általános iskola, 9.00. KÉZILABDA. XXVII. Békés megyei Népújság Teremkézilab­da Kupa, Mezöberény. 1. sz. ál­talános iskola. A program a kö­vetkező: 8.00 Bes. Előre Sparta­cus—Kétsoprony. női serdülő. 8.45 Bcs. Előre Spartacus I.— Bes. Előre Spartacus II.. női. 10.00 Kétsoprony—OMTK. női. 11.05 OMTK—Békés. férfi ifi. 12.00 Békés—Szeghalom. női. 13.05 Kamut—Mezöberény. női serdülő. 13.50 Sarkad—Gyoma- endröd, férfi. 14.55 Kamut—Sar­kad. női. 10.00 Gyomaendröd— Mezöberény. férfi serdülő. 16.45 Mezöbereny—Gyomaendröd. női. L7.50 Mezőberényi tömegsport— Mezöberény, férfi ifi. Béke Ku­pa teremkézilabda torna, Oros­háza. Táncsics Mihály Gimná­zium. A program a következő: 9.30 S/.ékkutas—Mezőgazdasági Szk.. női tömegsport. 10.14 Ku- lich Gy. isk.—Székkutas, leány. I. kcs. 1,1.00 József A. isk. í.— József A. isk. II.. fiú. II. kcs. 11.35 Kardos—Üveggyár. férfi tömegsport. 12.20 612. sz. ITSK J. —612. sz. ITSK II.. férfi ifi. 13.05 Kulich Gy. isk.—József A. isk.. leány, I. kcs. 13.50 Szarvas —MEZŐGÉP. férfi tömegsport. 14.35 József A. isk.—Kulich Gy. isk.. leány. II. kcs. 15.10 Mező­gazdasági Szk.—MEZŐGÉP. női tömegsport. IáS Kosárlabda • A kosárlabda NB 11 állasa az 1 eddig ismert eredmények alap­! ján. Férfiak. Kelet 1. Nyíregyháza 13­1203: 846 26 2. DUSE 11 3 1087: 911 25 3. MEAFC 11 2 1139: 935 24 4. Vaskút 10 2 916: 822 22 5. STC 8 4 1008: 847 20 6. Ny. MGFSC 6 6 899: 946 18 7. Szegedi P. 5 8 927: 912 18 8. M. Postás 4 9 930:1058 17 i 9­Kk.-félegyh. 5 6 919: 882 16 í 10. Békés 5 6 786: 824 16 ! 11. Karcag 4 8 838: 916 16 12. Mezöberény 5 5 718: 725 15 i 13. Szarvas 3 9 767: 926 15 14. Békéscsaba 3 8 698: 875 14 I 15‘ Debr. Sí­13 935:1201 13 16. Nagykőrös 2 6 522: 666 10 i Nők í. DUSE 11 3 870: 728 25 2. Nyíregyháza 12 1 1362: 626 25 I 3* Bajai TK 12­885: 484 24 4. Egri TK 7 8 910: 932 22 5. Szarvas 9 2 786: 556 20 í* Mezöberény 7 4 690: 563 18 Ny. MGFSC 5 7 722: 810 17 8. Törökszentm. 6 5 603: 768 17 9. Sz. MÁV 6 4 726: 513 16 í 10. Eger SE 5 6 565: 571 16 í 11. Békés 5 6 612: 682 16 I 12. STC 3 8 550: 709 14 13. Kk.-félegyh. 2 9 485: 678 13 | I*»­Békéscsaba 2 9 594: 713 13 15. Hm.-vásárh. 1 10 447:1004 12 16. Szolnoki VKF ­11 502: 972 11 Hz MHK-tól az aerobicig Tömegsport — élsport. A sokszor és sok oldalról kö­rüljárt fogalompár jelentéstartalma, a két fogalom egy­máshoz való viszonyítása nem lehet divatok függvénye. Pedig néha úgy tűnik. A felületes megközelítés mindig hajlamos arra, hogy múló jelenségekhez kapcsolódva, hol az egyiket, hol a másikat állítsa előtérbe, vagy éppen a másikkal szembe. Fogalmazzunk világosab­ban. Valamikor cáfolhatat­lan igazságnak tűnt az egy­szerű séma arról a bizonyos gúláról. Minél szélesebbek az alapok — mondtuk —, s értettük ezalatt a tömeg­sportot. annál magasabbra törhet a csúcs, az élsport. A végletekig leegyszerűsítve, még olyan kísérletek is vol­tak ennek az elméletnek a bizonyítására, amelyek egy­szerű számtani művelettel, a szervezett tömegsportakciók résztvevőinek mennyiségéből kikövetkeztették a megsze­rezhető olimpiai aranyak számát. Mielőtt bárki is fél­reértené: nem tagadjuk a tömegsport és az élsport ilyen gúlával is ábrázolható összefüggéseit, ám abszolút mértéknek ez a séma nem fogadható el. Hz alap: az élet minősége A tömegsport és az él­sport összefüggése ma sok­kal összetettebb módon, sok­kal több tényező figyelembe­vételével vizsgálandó. Egyéb­ként. különösebb sporttörté­neti kutatás nélkül is állít-_ ható. Hogy a dolog soha sem volt ilyen végletesen egysze­rű. Akkor sem, amikor ez a séma a köztudatba vésődött. Mert — kérdezem — hogyan mutatható ki az összefüggés a Helsinkiben szerzett, s vi­lágra szóló sikernek számí­tó tizenhat olimpiai arany­érem és az akkortájt divat­ba jött MHK-mozgalorri kö­zött? Vagy további olimpiai, világbajnoki sikerek és a tornaterem nélkül épülő is­kolák mai napig is nyomasz­tó gondjai között? Alapigazságként minden­képpen elfogadható: a tö­megsport — a lakosság min­den korosztályának tömeges és rendszeres sportolt atása. versenyszerűen, vagy csak kedvtelésből — bizonyosan hatással van az élsport fej­lődésére. Minél többen kez­denek el fiatal korban spor­tolni, annál nagyobb a me­rítési lehetőség az élsport számára. Ez a kölcsönhatás a másik oldalról is igaz. Az élsport sikerei — különösen ma, a fejlett tömegkommu­nikáció világában — divatot teremthetnek, mintát szol­gáltatnak és felkelthetik a sportolás iránti érdeklődést. Ez azonban az igazságnak, az élsport-tömegsport foga­lompár tartalmi jegyeinek csak egy része. Az egymás- rahatás komplex folyamatá­Tornásztoborzó A Békéscsabai Előre Spar- j tacus női tornaszakösztálya i toborzót hirdet az utánpót- \ lás biztosítása érdekében. ; Ezúttal az 1977—79. között f született * lányokat várják. ’ akik az előkészítő csoportok- I ban két évig tanulhatják a sportág alapelemeit Lukács Józsefné és Such Sándorné kezei alatt. Jelentkezni lehet január 11- n és 12-én 17.30 órakor, a klub tornacsarno­kában, Békéscsaba, Kórház utca 6. ' .: . WWMBxxm .. % ■ ® n ak megértéséhez olyan je­lenségeket is kell vizsgálni, amelyek külön-külön, önálló tényezőként hatnak a töme­gek sportolására. Ezek nagy általánosságban az életszín­vonallal, de inkább az adott társadalomban kialakult — teljesebb értelen\ben vett — életmódmintákkal, egy ma­napság közkeletűvé vált ki­fejezéssel élve, az élet mi­nőségével függnek össze. A testmozgás igénye hiányzott Térjünk vissza egy kicsit az imént idézett MHK-moz- galomhoz. A három betű egy jelmondat rövidítése: „Mun­kára, harcra kész!". Kife­jezte ez a jelszó a maga ko­rát. Két dolog volt igen hangsúlyos azokban az evek­ben. A munka, amely min­den javak előteremíésének forrása. És a, harcra való fel­készültség: a honvédelemre, hiszen az imperializmus ál­tal szított hidegháborús lég­kör ezt indokolttá tette. Az MHK-mozgalom tehát a po­litikai vezetésnek azt az akaratát fejezte ki, ami 'sze­rint legyenek az emberek a tömegsport által edzettek. Innen nézve volt az egész­nek egy logikailag indokol­ható. reális alapja. S hogy mégsem sikeredett olyan mozgalommá. amelyben megszerveződik a tömegek sportolási vágya? Egyszerűen azért, mert az emberekben még nem élt ez a tömeges vágy. Az alig néhány év előtti hárommillió koldus, a város peremén élő nincstelen proletárok, az egykori lét­bizonytalanság után éppen- hogy megkapaszkodók előbb jól akartak lakni, s a hét­végeken magukat elengedve, jólesően nyújtózni. A sport­ból — nagyrészt — elég volt nekik a rádióközvetítés, vagy a futballpályán a drukkolás öröme. Egyszerűen az élet minősége volt olyan, a kul­túra általános színvonala, hogy az emberek nagy több­ségének életéből hiányérzet nélkül kimaradhatott a test­mozgás, a fizikai regenerá­lódás szükségletének kielégí­tése. Nem volt igény rá. Ezért nem hullott termőta­lajba mindaz a jó szándék, amely oly sok lelkes embert hajtott az MHK-mozgalom szervezése közben. így lett tömegek sportja helyett új­ságcikkek tömege belőle, majd az eredményt követelő felsőbbség kedvéért a hamis jelentések, s egy illúzió el­Napjainkban mind többen választják a túrázást, a mm­Vizközclben — úszni: hintése: íme a felszabadult magyar nép immár a- sport­pályákat is birtokba veszi. Már több mint divat... S valóban, mikor veszi végre birtokba? Az elmúlt években már tanúi lehettünk egy sor olyan jelenségnek, amely bizonyítja: létszükség­letként, tudatos igény kielé­gítéseként sportolnak az em­berek. Mindenekelőtt: tartja magát, főleg üzemi, hivatali szervezésben, a kispályás labdarúgás divatja. Nem ne­vetik ki a magányos koco- gókat, ezrek vesznek részt egy-egy futóversenyen, újra divat á túrakerékpározás, so­kan járnak 'rendszeresen úszni. Mindezeken túl.'száz­ezrek sportolnak az MHSZ szakosztályaiban. Ez már több mint divat, s ha még nem is vagyunk sportoló nép, gyorsan emelkedik azok száma, akik felismerték a rendszeres mozgás, a tested­zés szükségességét. Telik rá idejükből és el tudják visel­ni a költségeit is. A tömegsport oldaláról nézve vegyes a megítélése a divatoknak: hódit a tenisz, az aerobic, a szörf. Tartóz­kodni kellene a túlzásoktól. Nem ezek a divatok teszik majd tömegessé a sportolást Magyarországon: márcsak a költségességük miatt sem. Van ezekben némi magamu­togató sznobizmus is: „ne­kem erre is telik . .De azért nem baj, ha élnek és hódítanak ezek a sportágak is. Aki csinálja, annak egész­ségére válik. A baj mindig a túlzásokból származik. Mondjuk abból, ha a turnu­sonként több száz ‘főt fogadó balatoni üdülőben a röplab­dapálya helyén teniszpályát építenek. Mert míg amazon egy tornacipővel és egy lab­da segítségével mindenki mo­zoghatott, a teniszpálya több száz üdülő közül egy- tucatnyinak — a drága fel­szerelések tulajdonosainak — az igényeit szolgálja. Ván-e tehát tömegsport nálunk? Sok kísérlet és erő­feszítés. néha naiv túlkapá­sok. látszateredmények után elmondhatjuk: soha annyian nem sportoltak az országban, mint most. A legjobb úton haladunk, hogy a követke­ző évtizedekben — s ez már nagyrészt anyagiakon is mú­lik: újabb pályák, uszodák tömege kellene, jó és olcsó sportfelszerelések — a töme­gek életmódjának része le­gyen a spöTt. Az igények mindenesetre megvannak hozzá... Varga József BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz„ 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: dr. Árpás! Zoltán. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents