Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-08 / 6. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG D MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984 JANUÁR 8., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Az állattenyésztés idei tervei A hazai állattenyésztésben nincsenek „könnyű” évek, az állomány nemzetközi mértékkel mérve is tekintélyes nagyságú, a hozamok szintén figyelemreméltóak; ily módon a magas termelési szintnek a megőrzése sem könnyű feladat. 1984-ben a terv nem is irányoz elő látványos fejlesztést, ám a két évvel ezelőtti eredmény — amikor is kedvező időjárás segítette 'a takarmány termelést, “es az állati termékek értékesítése sem okozott különösebb gondot — túlszárnyalása, még ha egyetlen százalékkal is, alaposan próbára teszi majd az állattenyésztők szakértelmét a nagyüzemben, és a kistermelés vonalán egyaránt. Már csak azért is, mert a takarmánykészletekkel beosztóan kell bánniuk. Tekintetbe kell venniük a külpiaci értékesítés hullámzását. Éspedig éppen egy korábban igen eredményes ágazatban, a baromfitenyésztésben. Bravúros szakmai munkának ígérkezik a páratlanul nagy sertésállomány stabilizálása, illetve minőségi fejlesztése is. Mindezekkel a követelményekkel és adottságokkal számol a tervelőirányzat; mértékkel bánik a mennyiségi mutatókkal, és a korábbinál jóban a minőségi termelés szempontjaira irányítja az állattartók figyelmét. A termelés szerkezetében az egyes állatfajok között nagyobb változást nem terveznek. A vágóállatokat, állati termékeket feldolgozó iparok termelése szintén kis mértékben — mindössze egy százalékkal — nő, ám úgy, hogy a baromfiiparban, ahol az_értékesítési lehetőségek nem túlságosan biztatóak, az átlagosnál jobban, 4—5 százalékkal visszafogják a termelést. Mindez meghatározza az állattenyésztés teendőit is. Az elmúlt évben magas szinten „állt be" a hazai sertésállomány, és miután tavaly a takarmánytermesztés, az aszály miatt, a várt eredményeket nem hozta, az idén nincs lehetőség az előbbre lépésre. Az 1983. évi 1,3 millió tonnás termelés megismétlését tervezik, ami azonban önmagában is figyelemre méltó teljesítménynek ígérkezik. A termelés növekedését úgy fogják vissza, hogy a felvásárolt sertések átlagsúlyát mérséklik; az idei, kilogrammonként 1 forint 40 filléres felvásárlási áremelést differenciálták. Az élő állapotban átvett sertéseknél a korábbi 95—125 kilogramm közötti kategóriát két részre osztották fel — 95—115 kilogramm közötti, illetve 116—125 kilogramm közötti osztályokra — és az utóbbinál nem emelték a fel- vásárlási árat. Egyéb intézkedések is történtek a súlyhatár „leszállítására ’, ezek a mezőgazdasági nagyüzemeket érintik. A kisüzemi termelési kedv fenntartását, egyebek között a takarmányigények kielégítésével biztosítják. A tenyészállomány minőségi cseréjéhez változatlanul folytatják a vemheskoca- kihelyezési akciókat. Tömegtakarmányokból tavaly a vártnál kevesebb termett, és azok hasznosanyagtartalma is elmarad a kívánttól. A szűkösebb takarmánykészletek miatt az elmúlt évben a gazdaságok az átlagosnál nagyobb arányban selejtezhették ki teheneiket. Ily módon az idei induló létszám kisebb, mint 1983 januárjában volt. Mindezek ellenére kellő mennyiségű tej átvételével számolnak — a tavalyi termelési szint megtartása á feladat. 1984. január 1-től az árak és az egyéb szabályozók a szarvasmarhatartásban javították a jövedelmezőséget. A tej és vágómarha felvásárlási árát olyan mértékben növelték, hogy ezzel — ellentétben a többi állattenyésztési ágazattal — nemcsak a költségek növekedését ellentételezték, hanem a tej- és a vágómarha-termelés jövedelmezőségét is javították. A baromfipiacon továbbra is számolni kell a túlkínálattal, a vágóbaromfi külpiaci ára túlságosan alacsony, és emiatt indokolt a termelés visz- szafogása. A termelést elsősorban azokban az üzemekben célszerű csökkenteni — esetleg meg is szüntetni — ahol a szakmai színvonal alacsony, s ahol ráfizetéssel dolgoznak. A termelés csökkentését — a közvetlen intézkedések mellett — a szabályozórendszer is ösztönzi, amennyiben a takarmányok — ezen belül elsősorban a fehérjetakarmányok — január 1-ével történt áremelését a baromfi felvásárlási árúkban lényegében nem ellentételezték. A juhászati ágazatban az állomány további növekedésével számolnak 1984-ben. A gyapjú felvásárlási ára átlagosan 4 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Az állattenyésztés idei előirányzatai lehetővé teszik a lakosság megfelelő színvonalú ellátását az állati termékekből. Az export-előirányzatok teljesítésétből is nagy mértékben kiveszi részét a mezőgazdaságnak ez az ágazata. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG újra A Gerendáson Községriportunk lapunk negyedik oldalán Fotó: Veress Erzsi Elkészült a kambodzsai gyermekváros Az Országos Béketanács kezdeményezésére, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közreműködésével a vállalt határidőre, a Kambodzsai Népköztársaság megalakulásának ötödik évfordulójára befejeződött az ezerfős Magyar—Kambodzsai Barátság Gyermekváros építkezése. Az ünnepélyes átadásra, melyre január 13-án kerül sor, szombaton elutazott az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége: Sütő Gyula, a Magyar Szolidaritási Bizottság titkára. az Országos Béketanács elnökségének tagja, Tolnai László, az Országos Béketanács alelnöke és Szó- rádi Sándor, a KISZ KB titkára. A búcsúztatáson jelen volt Kao Samreth, a Kambodzsai Népköztársaság « budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Nömozgalom aktivistái a szolgáltatások javításáért Újabb településeket kapcsolnak be a földgáz-hálózatba A Magyar Nők Országos Tanácsának egyik /munkabizottsága — amely a család- segítő szolgáltatásokat kíséri figyelemmel — februártól Fejér, Győr-Sopron, Komárom, Békés, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében érdeklődik e szolgáltatások helyzete, fejlesztésük lehetőségei iránt. A nőmozgalom helyi aktivistáinak közreműködésével megkérdezik a nőktől, a családoktól és a helyi ipari, kereskedelmi, egészségügyi szervek, a szolgáltató vállalatok, a tömeg- és társadalmi szervezetek képviselőitől: a megyében, illetve lakóhelyükön megfelelő-e az áruellátás, a szolgáltatás; miként segítik a házimunkát? A hagyományos (mosó, javító) szolgáltatások mellett szükségesek-e újabb, úgynevezett humánszolgáltatások: A legszerényebb becslések szerint is 200 millió néző tekintette meg a világ minden táján azokat a filmeket, amelyek a magyar és a bolgár vöröskereszt, valamint a genfi székhelyű nemzetközi szervezet koprodukciójában születtek az utóbbi években. A nemzetközi Vöröskereszt célkitűzéseit és tevékenységét propagáló filmsorozat első darabja 1973-ban készült. A magyar és a bolgár filmesek ekkor kaptak egy filmsorozatra szóló megbízást a szervezet központjától. Olyan filmeket kellett alkotniuk, amelyek az egész világon érthetőek, s megbetegápolás, idős emberek házi gondozása, gyermekfelügyelet, korrepetálás? Tavaly Pest. Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád és Zala megyében tájékozódtak e kérdésekről a munkabizottság tagjai. A következő években az ország többi megyéjében folytatják az öt évre tervezett- akciójukat. A lakosok véleményét, javaslatait megismertetik a helyi szervekkel vagy az arra illetékes főhatóságokkal, minisztériumokkal, a Fogyasztók Országos Tanácsával. A nőtanács így is szeretné elősegíteni a dolgozó nők, az anyák, a lakosság ilyen jellegű, reális igényeinek kielégítését, hiszen a szolgáltatások helyzetét ismerve érdemibb véleményt mondhat, állást foglalhat az ezekre vonatkozó jogszabálytervezetekről. győzőén érvelnek a Vörös- kereszt munkájának humanitása mellett. A közérthetőség miatt a filmek szöveg nélküliek voltak, csak a képek és a kísérőzene sugallta a mondanivalót, összesen több mint ezer kópia készült a véradás fontosságáról, a vöröskeresztes ifjúsági mozgalomról és a gyermekekről történő gondoskodásról. Feldolgozták a szervezet megalapítójának, Henri Du- nantnak az életét, és filmet forgattak a Vöröskeresztnek a béke megvédéséért tett erőfeszítéseiről. A filmeknek magyar rendezőjük volt Kárpáti György személyében. Vörösbor-program Villányban Vörösborprogrgmot valósítanak meg Villányban. Ennek eredményeként az idén várhatóan megkétszerezi vörösborexportját - a Villány- Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát.-A nemes italokból minden eddiginél több került a nyugat-európai fogyasztókhoz, mégpedig palackozottam A fejlesztés a teljes vertikumot érinti, azaz a termelést, a feldolgozást, a tárolást és a palackozást egyaránt. A vörösborok iránti növekvő keresletnek megfelelően az utóbbi években 250 hektárral gyarapodott a nagyüzemi kékszőlőültetvények területe a történelmi borvidéken. Az idén — rekonstrukció formájában — további ötven hektárt telepítenek a napsütötte villányi dombokon. A fejlesztés során méginkább figyelembe veszik a külföldi fogyasztók ízlését, ezért illatosabb és zamatosabb, s magasabb cukortartalmú szőlőfajtákat választottak, illetve választanak telepítésre. A legutóbbi szüretre készült el Villányban az ország legkorszerűbb kékszőlőfeldolgozó üzeme. Lehetővé tette, hogy a héjon erjesztés idejét a felére csökkentsék, így a minőség szempontjából legkedvezőbb időben szedhették le a kékszőlő fürtjeit. A kombinát új üzemének akkora a kapacitása, hogy a történelmi borvidék összes kékszőlőjét fel tudja dolgozni a szüret napjaiban. A palackozó üzem most megkezdett korszerűsítésének eredményeként tökéletesen steril körülmények között töltik majd a bort az üvegekbe, ezáltal hosszabb ideig eltartható lesz, s jól bírja a hőmérséklet-ingadozást és a tengeri szállítást. A fejlesztést követően évente ötmillió palackot töltenek meg villányi vörössel. Túlnyomó részét export céljára. Több mint nyolcvanezer háztartást és egyéb fogyasztót kapcsolt be az Országos Kőolaj- és Földgázipari Tröszt a vezetékes gázhálózatba az utóbbi három évben, s ezzel már túlteljesítette a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott feladatát, amelyben 50—70 ezer új fogyasztó ellátásával számolt. Elsősorban az energiaracionalizálási program alapján gyorsították a hálózatépítést, amelynek lehetőségeit így újabb pénzügyi források gazdagították. Jelentős helyi erőforrásokhoz jutottak az érintett területek ipari és mező- gazdasági üzemeinek, intézményeinek és lakosainak összefogásával, s elkeltek a hálózatfejlesztésre kibocsátott gázkötvények is. Ebben az időszakban negyven települést kapcsoltak be a földgázszolgáltatásba, s ezzel 200-ra emelkedett a vezetékes gázzal ellátott községek, városok száma. Az új fogyasztók jelentős része a fűtő- és tüzelőolajat váltotta fel földgázzal, ami ebben a három évben 300 ezer tonna olaj megtakarítást eredményezett a népgazdaságnak. Az energiagazdálkodási programnak megfelelően az idén és a következő években további jelentős erőfeszítésekkel bővítik a hálózatot, s a helyi erőforrások felhasználásával újabb 12 települést kapcsolnak be — zömmel 1985 végéig — a vezetékes gázellátásba. Ezekről a munkákról kértek tájékoztatást a tröszt vállalataitól az MTI munkatársai. A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat három nagy településen készíti elő a földgázszolgáltatást. Mezőkövesden már megépítették a gázátadó állomást és bekapcsolták az első nagyüzemi fogyasztót, a Matyó Termelőszövetkezet központját. Az idén mintegy négykilométeres szakasszal bővítik a hálózatot és előkészítik a gázellátás bekapcsolását a Bacsó Béla úti lakótelepen. Túrkevén ebben az évben fejezik be a csaknem 20 kilométer hosszú vezetékhálózat második felének építését. Jászberényben most fognak hozzá a munkálatokhoz, több mint tíz kilométer hosszú vezetéket fektetnek le, és elkészítik a gázátadó állomást. Így az első nagyobb fogyasztókat még az idén bekapcsolhatják a gázszolgáltatásba. Dél-Dunán- túlon három városba, Szek- szárdra, Bonyhádra és Mohácsra jut el idén a földgáz. Tolna megyében 45 ipari és mezőgazdasági üzem, valamint kommunális intézmény vásárolt gázkötvényt, amely a beruházás mintegy 60 százalékát fedezi. Szekszárdon elsősorban a távhőellátást szolgáltató déli fűtőmű, Bonyhádon pedig a zománcgyár és a cipőgyár hasznosítja ezt a gazdaságos energiahordozót. A Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalat Bács, Békés és Csongrád megyében az idén több mint 12 ezer fogyasztót kapcsol rá a helyi erőforrásokból megépülő gázvezetékekre. Több nagyobb település részére először a nagy nyomású távvezetéket kell elkészíteni, hogy az elosztóhálózaton gázhoz jussanak a fogyasztók. így Sárvár bekapcsolásának előkészítéseként a Siófoki Kőolajvezetéképítő Vállalat ez év végén adja át rendeltetésének a tíz kilométer hosszú, nagy nyomású vezetéket. A Keszthely—Tapolca—Hévíz ellátását szolgáló 50 kilométeres nagy nyomású vezeték műszaki tervei ez év őszén készülnek el, a kivitelezést pedig a jövő év végére fejezik be. Keszthelyen és Tapolcán már megkezdődött az elosztóhálózat építése, s a hévízi vezetékek munkálatait a tavasszal indítják. Az első gáz- fogyasztók bekapcsolása a jövő év őszén várható. A tervek szerint e három településen 6900 lakás, továbbások üdülő, üzem és intézmény jut vezetékes földgázhoz. Ezzel a gazdaságos energiahordozóval évente több mint 30 ezer tonna olajat takarítanak meg. Sopron földgáz- ellátására az idén készítik el a 45 kilométeres nagy nyomású vezeték műszaki terveit, jövőre indul a kivitelezés, s előreláthatóan 1986 végéig fejeződik be a munka. Országszerte nagy az érdeklődés a vezetékes föld- gázellátás lehetőségei iránt. Eddig mintegy 250 település jelezte, hogy elsősorban az ipari és a mezőgazdasági üzemek, továbbá a különböző intézmények erőforrásaiból és a lakosság közreműködésével vállalnák a vezetéképítés költségeinek fedezését. Ám ehhez a fejlesztéshez nemcsak hazai termékekre, hanem nehezen beszerezhető külföldi anyagokra, berendezésekre és szerelvényekre is szükség van. Ugyanakkor az építő-szerelő vállalatok teljesítménye is határt szab az igények gyors kielégítésének. Ezért a tröszt gondosan mérlegeli a további fejlesztést, s az energiagazdálkodási programmal és a rendelkezésre álló lehetőségekkel összhangban megkezdte a következő tervidőszakra és a hosszabb távlatra előirányozható hálózat- fejlesztési tervek előkészítését. Filmek a Vöröskeresztről
