Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-14 / 11. szám
NÉPÚJSÁG 1984. január 14., szombat Délelőtt az újkigyósi óvodában A nagyok már az iskolába készülődnek. Kedden délelőtt — ottjár- tunkkor — ábrázolás-, kézimunka-foglalkozás volt. Az eredmény: a fehér papírlapból kivágott köcsögök színpompás virágoktól és egyéb rajzoktól ékesek Miközben a nagyok elmélyülten dolgoznak, a kisebbek a tél örömeit élvezhetik. Szánkóznak, hóembert készítenek, szaladgálnak a hatalmas udvaron A naposoknak nincs idejük a kinti játékra. Rájuk „komoly” feladat hárul: az ebédhez terítenek Fotó' Gál Edit Új programok — új távlatok Beszélgetés Szilágyi Antallal, a KISZ KB osztályvezetőiével A megváltozott gazdasági körülmények, mindenekelőtt az állami nagyberuházások csökkenése döntően befolyásolja a KISZ védnökségi tevékenységét is. Az elmúlt években e tekintetben még a beruházás jellegű védnökségek domináltak, vagyis az ifjúsági szervezet az alapkő letételétől a beruházás befejezéséig végig kísérte a munkálatokat. A KISZ Központi Bizottsága a közelmúltban értékelte a védnökségi mozgalom helyzetét, és új programok kialakításáról döntött. Szilágyi Antallal, a KISZ Központi Bizottsága osztályvezetőjével az új védnökségi formákról, a KISZ célkitűzéseiről, és a védnökségi programokról beszélgettünk. — Milyen távlatok nyíltak a védnökségi mozgalom előtt? — A gazdasági változások mellett döntő volt az új programok kialakításában, hogy a KISZ KB réteghatározatának megvalósítása során a védnökségi mozgalom keretében lehetőségünk van egy differenciáltabb, bizonyos mértékig decentralizál- tabb, és reményeink szerint hatékonyabb védnökségi tevékenység kifejtésére. \ — Ezek szerint elégedetlenek az eddigi munkával? — Nem erről van szó, hiszen számtalan olyan eredményt értünk el, amelyekből a KISZ-fiatalok is tevékenyen kivették a részüket. Azt azonban mindenképpen el kell ismerni, hogy az ilyen átfogó védnökségek, amikor egy-egy beruházásban különböző minisztériumok és ágazatok működtek együtt, igazán hatékonyak csak egyes részfeladatok megoldásában lehettek. Nemcsak konkrét munkára, hanem a hibák kijavítására is vállalkoztunk. Mindezek mellett természetesen a már említett változások is arra inspiráltak bennünket, hogy újítsuk meg a védnökségi mozgalmat, próbáljuk azokra a területekre, feladatokra koncentrálni, amelyek valóban központi tennivalót jelentenek a népgazdaság számára, így jutottunk el az új formák kialakításához. — Mi változik az idén? — Néhány mondattal hadd vázoljam előbb, hogy mi nem változik. Az egyetlen nagy beruházás jellegű védnökségünk, a Paksi Atomerőmű marad. Mint tudja, ez KISZ-építkezés is, és hosszabb távra jelent nagy feladatot mindannyiunknak. Az első reaktorblokk átadásával a KISZ építőbrigád befejezte tevékenységét. Mostantól koordinatív jellegű védnökség marad Paks. Az atomerőmű KISZ-bizottsága, a Paksi Atomerőmű szervező bizottsága, és az építkezésben érdekelt szerveztek továbbra is .együttműködnek. Mindenképp szükségesnek tartottuk azonban, hogy olyan új formákat találjunk, amelyek a népgazdaság helyzetét veszik alapul, és ahol a fiatalok legszélesebb rétegei számára nyílik lehetőség az eredményes munkára. így született meg a négy prog- ramjellegű védnökség. — Ezek között van a takarékossági program. Ezen a téren mire képes a KISZ? — Nagyságrendjében és volumenében is első helyre kívánkozik a központi anyag- és energiatakarékossági program. Különösen az anyagtakarékosságban szeretnénk eredményeket elérni. Felmértük a lehetőségeket, és úgy ítéljük meg, hogy egyezrelékes eredményre mindenképpen képesek vagyunk, van annyi ereje a KISZ-nek, hogy ezt vállalja. Ez kétmilliárd forint megtakarítást jelenthet az országnak. Szeretnénk felhasználni az összes verseny- formát, de mindenekelőtt a technológiák korszerűsítésére kívánunk koncentrálni, és az anyagpazarlás megszüntetését szolgáló munkát akarunk végezni. Bevonjuk az újítókat, a feltalálókat, az FMKT keretében a műszaki fiatalokat, és miután a szervezés is nagyon fontos, a közgazdászokat, és a gazdasági területen dolgozókat is. — Milyen érdekeltségi rendszert dolgoznak ki? — Miután az egész program még a megvalósítás kezdetén tart, konkrétumokat nem tudok mondani. Csak akkor várhatunk eredményeket, ha a jelenlegi érdekeltségi viszonyokat sikerül megváltoztatni. Tervünk egy országos vetélkedő szervezése is, amelynek az energetikai, anyagtakarékossági, technológiakorszerűsítési és • hulladékhasznosítási programok támogatása a fiatalabb szakemberek közötti jobb megismertetése és a kiemelkedő javaslatok megvalósításának elősegítése a célja. — Központi terület lett a számítástechnika is .. . — Pontosabban fogalmazva a számítástechnika és a mikroelektronika. Ez a másik két védnökségi programunk, amelyeket az idén kezdünk megvalósítani. A MTESZ-szel közös pályázatot hirdettünk, amelynek a közelmúltban volt az eredményhirdetése. Itt az új irányok kikísérletezése állt a középpontban, őszintén meg kell mondanom; nem volt sikeres ez a pályázat. Kevés pályamű érkezett, pedig értékes díjakat tűztünk ki. Ugyanakkor az országot járva több helyen láttunk ideális alkotásokat, amelyek készítői viszont nem jelentkeztek. Az a tapasztalatunk, hogy még jobb propagandára, részletesebb tájékoztatásra, és hatékonyabb irányításra van szükség a jövőben. ^A számítástechnika területén már korábban is volt védnökségünk. Itt elsősorban az a célunk, hogy a felnőtté váló új nemzedéknek már hétköznapi ismerőse, jó barátja legyen a számítógép. — Mi a negyedik program? — A csomagolástechnológiában szeretnénk hozzájárulni , a pozitív változásokhoz. Sokan és sokféle módon kísérleteznek már, most mi is csatlakozni kívánunk azokhoz, akiknek szívügyük, hogy a világszínvonalú magyar termékeket, világszínvonalon csomagolják. Ipari formatervezési tanfolyamot szervezünk a tervező mérnököknek, ami lehet, hogy nemcsak a csomagolásban, hanem az áruk előállításában is eredményt fog hozni. Szeretném kiemelni, hogy a nagy programok fölött a megyei szervek gyakorolnak felügyeletet, még a kisebb horderejű védnökségeknél — ezekből nagyon sok van — a helyi KISZ-szervezetek. Az azonban mindenütt közös, hogy a technológiai folyamatok, azok elemeinek korszerűsítése kerül előtérbe, nem pedig egy-egy beruházás globális megvalósulása. Az új védnökségi pályázatokat várhatóan 1984 januárjában hirdeti meg a KISZ Központi Bizottsága. Katona Horváth János Életutak A főorvos Legújabbkori történelmünk kiegészítőinek nagy része azokból a visszaemlékezésekből buzog, amelyeket a hétköznapok felé forduló érdeklődés mondat el az elmúlt évtizedek csúcsteljesítményei helyett a szürke hétköznapok eseményeiről. Ám éppen ezek a hétköznapi tettek értetik meg az új nemzedékekkel, hogy milyen lépcsőfokra épült, s emelkedik az alagsortól több szintes magasságokig új társadalmi rendszerünk egy-egy szárnyának épülete; hogyan váltak az értelmiség legjobbjai az új társadalom élharcosaivá. A nem kiemelkedő személyek fáradhatatlan, önzetlen, de hiteles mindennapi cselekedetei olyan világba vezetik vissza az olvasót, amelynek zugaiba csak a történelemkutatók pillanthatnak be. Ezúttal dr. Farkas Ernő nyugalmazott főorvos életútja az egészségügy fejlődésének békéscsabai mozaiktörténéseire enged visszatekinteni. Életrajza dióhéjban. Endrődön született 1903-ban, apja szabó volt, aki szűkös keresetéből éppen hogy el tudta tartani hat gyermekét és feleségét. 1913-ban Békéscsabára költözik a család, s Ernőt testvéreinek, nagynéniének támogatása és a maga nevelősködése segíti az orvosi egyetemre. 1929-ben szerzi meg diplomáját, s Békéscsabára jön vissza, ahol magánpraxist folytat. Szegénységen átélt gyermek- és ifjúkora, majd kezdő gyakorló orvosi pályája, de házassága is a munkásság, s általában a nincstelenek köréhez köti. Nem csupán a gyógyítás terén. Házassága révén kerül kapcsolatba dr. Domokos Józseffel, a perbe fogott kommunisták akko- 'ri ismert védőügyvédjével (szüleinek háziorvosa lesz), dr. Südy Ernővel (aki 1919- es párttag), Révész Sándorral, az Aurora kör megalakítóival, valamint Spitz József" és Vizsnyiczai János illegális kommunista párttagokkal, s hatásukra aktív szerepet vállal a csabai munkásotthon egészségügyi témájú előadásainak rendezésében, megtartásában. Munkásmozgalmi múltját 1931- től ismerik el. Baloldali magatartása miatt „fekete bárány” a Horthy-Magyarország orvoskamarájában és üldözött. Munkaszolgálatra hívják be, ahonnan megszökik és baráti segítséggel Budakeszin rejtőzködik betegként az egyik gyógyhelyen. Itt éri a fel- szabadulás. 1945. január 9-én érkezik haza, Békéscsabára, ahol a szovjet parancsnokság segítségével már kibontakozóban van az új élet. Ütja egyenesen a kommunista pártba vezet, s a megyei pártbizottság aktívája lesz. Feladatait elsősorban az egészségügy fejlesztésében határozzák meg az akkori megyei vezetők. Ám az egészségügyi ellátás- igen alacsony színvonalú a felszabadulást követő hónapokban, mindössze kilenc orvos maradt Békéscsabán. A kórház katonai igénybevétel utáni állapota enyhén szólva siralmas. E nehéz körülmények mellett kell biztosítani a betegellátást — természetesen a felszerelési és személyi adottságok miatt csak alacsony színvonalon. Dr. Farkas Ernőt a szülész-nőgyógyászati osztály életre hívásával bízzák meg, s mint megbízott főorvos vezeti ezt az osztályt. Dr. Varga Géza a belgyógyászati betegek részére állíttat be ágyakat, dr. Remenár Elek, a kórház egykori igazgatója pedig nyugállományból visszatérve látja. el a sebészet vezetését. A kórházi osztály szűk kapacitású, s a területen adódó gondok sugallják dr. Farkas Ernőnek azt az ötletet, hogy kezdeményezze Békéscsabán egy szülőotthon létesítését. Elképzelését az illetékesek elfogadják és 12 ággyal létrejön, a Békés megyei Népújság szerkesztőségének mai helyén a szülőotthon. Országosan is követendő kezdeményezés ez,' amelynek kivitelezését segítette a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége: Molnár Erik akkori népjóléti miniszter a legnagyobb elismerés hangján szólt az itteni egészségügyi munkáról. (Érdekességként említhető, hogy ebben az otthonban adott életet gyermekének az akkori szovjet városparancsnok felesége is.) Ahogyan az élet normalizálódott, úgy nőttek a feladatok az egészségügyben. Visszatértek a városból eltávozott orvosok, nőtt a létszám, s mivel a régi „orvoskamarás” szervezeti élet megszűnt, új formákat kellett életre hívni az egészségügyi ellátás szervezettebbé tételére. A párt megyei bizottsága megbízta dr. Farkas Ernőt ennek megvalósításával. Ö szegedi tapasztalatok alapján látott hozzá Békéscsabán az első egészségügyi szakszervezet megalakításához. Minden itthon tartózkodó egészségügyi dolgozót (orvost, gyógyszerészt, ápolónőt stb.) felkeresett, s szavai nyomán a szakszervezethez való tartozás szükségét mindenki egyetértéssel fogadta, bár sok nézeteltérés támadt az alakuló értekezleten az elnevezés és más kérdések körül. Végül is Békéscsaba megyei központja lett az egészségügyi szakszervezetnek, mely mintaként állt az- országos szervezés előtt, majd beilleszkedett a dr. Weil Emil által vezetett országos mozgalmi hálózatba. Dr. Farkas Ernő társadalmi munkában látta el a helyi titkári teendőket az akkor még csak 50 tagú „tömegszervezetben”, s a vezetőség tagja maradt azután is, hogy később — 1950-ban — függetlenített titkári státuszt kapott az egészségügyi szakszervezet, amelynek taglétszáma időközben megközelítette a kétszázat. A szervezeti élet minőségileg is emelte az egészségügyi munka színvonalát. Szakmai berkekben is utat tört a kor ideológiájának megértése, s kedvező fogadtatásra találtak azok a lehetőségek, amelyeket a szakszervezet kínált tagjai továbbképzéséhez. Ahogy differenciálódtak a feladatok szakmai és mozgalmi területen egyaránt, a párt úgy szólította újabb és újabb munkakörbe dr. Farkas Ernőt: előbb a városi rendelőintézet vezetésével bízták meg, majd 1957-től 1968-ban történt nyugdíjaztatásáig a megyei tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosa lett. Éveken át II tagja volt a megyei oktatási bizottságnak, s mint a filozófia előadótanára, szemináriumvezetője, propagandistaként tevékenykedett a marxista—leninista esti egyetemen. Kitüntetések sora jelzi azt a megbecsülést, amiben dr. Farkas Ernő részesült élete során. Legjobban azonban annak örül, hogy a megbecsülés orvostársai és általában az egészségügyi dolgozók irányába sem hiányzott soha a társadalom részéről. ötven szervezett dolgozót számlált az első csabai egészségügyi szakszervezet. Ma hat alapszervezetben 2230 a tagjainak száma, s az új kórházban, valamint a körzeti rendelőkben jelenleg 155 orvos segíti a betegek gyógyulását. Köztük dr. Farkas Ernő is, aki a MÁV rendelőintézetében látja el az.orvosi teendőket. Nyolcvanévesen, de most is olyan szerényen, szolgálatkészen, ahogyan egész életében ellátta hivatását. Négy évvel ezelőtt aranydiplomát vehetett át a fővárosban, most, nyolcvanadik születésnapja alkalmából megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Varga Dezső
