Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-14 / 11. szám

NÉPÚJSÁG 1984. január 14., szombat Délelőtt az újkigyósi óvodában A nagyok már az iskolába készülődnek. Kedden délelőtt — ottjár- tunkkor — ábrázolás-, kézimunka-foglalkozás volt. Az eredmény: a fehér papírlapból kivágott köcsögök színpompás virágoktól és egyéb rajzoktól ékesek Miközben a nagyok elmélyülten dolgoznak, a kisebbek a tél örö­meit élvezhetik. Szánkóznak, hóembert készítenek, szaladgálnak a hatalmas udvaron A naposoknak nincs idejük a kinti játékra. Rájuk „komoly” fel­adat hárul: az ebédhez terítenek Fotó' Gál Edit Új programok — új távlatok Beszélgetés Szilágyi Antallal, a KISZ KB osztályvezetőiével A megváltozott gazdasági körülmények, mindenekelőtt az állami nagyberuházások csökkenése döntően befolyásolja a KISZ védnökségi tevékenységét is. Az elmúlt években e tekintetben még a beruházás jellegű védnökségek domináltak, vagyis az ifjúsági szervezet az alapkő letételétől a beruházás befejezéséig végig kísérte a munkálatokat. A KISZ Központi Bizottsá­ga a közelmúltban értékelte a védnökségi mozgalom helyzetét, és új programok ki­alakításáról döntött. Szilágyi Antallal, a KISZ Központi Bi­zottsága osztályvezetőjével az új védnök­ségi formákról, a KISZ célkitűzéseiről, és a védnökségi programokról beszélgettünk. — Milyen távlatok nyíltak a védnökségi mozgalom előtt? — A gazdasági változások mellett döntő volt az új programok kialakításában, hogy a KISZ KB réteghatá­rozatának megvalósítása so­rán a védnökségi mozgalom keretében lehetőségünk van egy differenciáltabb, bizo­nyos mértékig decentralizál- tabb, és reményeink sze­rint hatékonyabb védnöksé­gi tevékenység kifejtésére. \ — Ezek szerint elégedet­lenek az eddigi munkával? — Nem erről van szó, hi­szen számtalan olyan ered­ményt értünk el, amelyek­ből a KISZ-fiatalok is tevé­kenyen kivették a részüket. Azt azonban mindenképpen el kell ismerni, hogy az ilyen átfogó védnökségek, amikor egy-egy beruházásban kü­lönböző minisztériumok és ágazatok működtek együtt, igazán hatékonyak csak egyes részfeladatok megol­dásában lehettek. Nemcsak konkrét munkára, hanem a hibák kijavítására is vállal­koztunk. Mindezek mellett természetesen a már említett változások is arra inspirál­tak bennünket, hogy újítsuk meg a védnökségi mozgal­mat, próbáljuk azokra a területekre, feladatokra kon­centrálni, amelyek valóban központi tennivalót jelente­nek a népgazdaság számára, így jutottunk el az új for­mák kialakításához. — Mi változik az idén? — Néhány mondattal hadd vázoljam előbb, hogy mi nem változik. Az egyetlen nagy beruházás jellegű védnökségünk, a Paksi Atomerőmű marad. Mint tudja, ez KISZ-építkezés is, és hosszabb távra jelent nagy feladatot mindannyi­unknak. Az első reaktor­blokk átadásával a KISZ építőbrigád befejezte tevé­kenységét. Mostantól koor­dinatív jellegű védnökség marad Paks. Az atomerőmű KISZ-bizottsága, a Paksi Atomerőmű szervező bizott­sága, és az építkezésben ér­dekelt szerveztek továbbra is .együttműködnek. Minden­képp szükségesnek tartottuk azonban, hogy olyan új for­mákat találjunk, amelyek a népgazdaság helyzetét ve­szik alapul, és ahol a fiata­lok legszélesebb rétegei szá­mára nyílik lehetőség az eredményes munkára. így született meg a négy prog- ramjellegű védnökség. — Ezek között van a taka­rékossági program. Ezen a téren mire képes a KISZ? — Nagyságrendjében és volumenében is első helyre kívánkozik a központi anyag- és energiatakarékos­sági program. Különösen az anyagtakarékosságban szeretnénk eredményeket el­érni. Felmértük a lehetősé­geket, és úgy ítéljük meg, hogy egyezrelékes ered­ményre mindenképpen képe­sek vagyunk, van annyi ere­je a KISZ-nek, hogy ezt vál­lalja. Ez kétmilliárd forint megtakarítást jelenthet az országnak. Szeretnénk fel­használni az összes verseny- formát, de mindenekelőtt a technológiák korszerűsítésé­re kívánunk koncentrálni, és az anyagpazarlás meg­szüntetését szolgáló munkát akarunk végezni. Bevonjuk az újítókat, a feltalálókat, az FMKT keretében a műszaki fiatalokat, és miután a szer­vezés is nagyon fontos, a közgazdászokat, és a gazda­sági területen dolgozókat is. — Milyen érdekeltségi rendszert dolgoznak ki? — Miután az egész prog­ram még a megvalósítás kez­detén tart, konkrétumokat nem tudok mondani. Csak akkor várhatunk eredmé­nyeket, ha a jelenlegi érde­keltségi viszonyokat sikerül megváltoztatni. Tervünk egy országos vetélkedő szervezé­se is, amelynek az energeti­kai, anyagtakarékossági, technológiakorszerűsítési és • hulladékhasznosítási progra­mok támogatása a fiatalabb szakemberek közötti jobb megismertetése és a kiemel­kedő javaslatok megvalósítá­sának elősegítése a célja. — Központi terület lett a számítástechnika is .. . — Pontosabban fogalmaz­va a számítástechnika és a mikroelektronika. Ez a má­sik két védnökségi progra­munk, amelyeket az idén kezdünk megvalósítani. A MTESZ-szel közös pályáza­tot hirdettünk, amelynek a közelmúltban volt az ered­ményhirdetése. Itt az új irá­nyok kikísérletezése állt a középpontban, őszintén meg kell mondanom; nem volt sikeres ez a pályázat. Kevés pályamű érkezett, pedig ér­tékes díjakat tűztünk ki. Ugyanakkor az országot jár­va több helyen láttunk ideá­lis alkotásokat, amelyek ké­szítői viszont nem jelentkez­tek. Az a tapasztalatunk, hogy még jobb propagandá­ra, részletesebb tájékoztatás­ra, és hatékonyabb irányí­tásra van szükség a jövő­ben. ^A számítástechnika te­rületén már korábban is volt védnökségünk. Itt első­sorban az a célunk, hogy a felnőtté váló új nemzedék­nek már hétköznapi ismerő­se, jó barátja legyen a szá­mítógép. — Mi a negyedik program? — A csomagolástechnoló­giában szeretnénk hozzájá­rulni , a pozitív változások­hoz. Sokan és sokféle módon kísérleteznek már, most mi is csatlakozni kívánunk azokhoz, akiknek szívügyük, hogy a világszínvonalú ma­gyar termékeket, világszín­vonalon csomagolják. Ipari formatervezési tanfolyamot szervezünk a tervező mérnö­köknek, ami lehet, hogy nemcsak a csomagolásban, hanem az áruk előállításá­ban is eredményt fog hozni. Szeretném kiemelni, hogy a nagy programok fölött a me­gyei szervek gyakorolnak fel­ügyeletet, még a kisebb hord­erejű védnökségeknél — ezekből nagyon sok van — a helyi KISZ-szervezetek. Az azonban mindenütt közös, hogy a technológiai folyama­tok, azok elemeinek korsze­rűsítése kerül előtérbe, nem pedig egy-egy beruházás glo­bális megvalósulása. Az új védnökségi pályázatokat vár­hatóan 1984 januárjában hir­deti meg a KISZ Központi Bizottsága. Katona Horváth János Életutak A főorvos Legújabbkori történelmünk kiegészítői­nek nagy része azokból a visszaemlékezé­sekből buzog, amelyeket a hétköznapok felé forduló érdeklődés mondat el az el­múlt évtizedek csúcsteljesítményei helyett a szürke hétköznapok eseményeiről. Ám éppen ezek a hétköznapi tettek értetik meg az új nemzedékekkel, hogy milyen lépcső­fokra épült, s emelkedik az alagsortól több szintes magasságokig új társadalmi rendszerünk egy-egy szárnyának épülete; hogyan váltak az értelmiség legjobbjai az új társadalom élharcosaivá. A nem kiemel­kedő személyek fáradhatatlan, önzetlen, de hiteles mindennapi cselekedetei olyan vi­lágba vezetik vissza az olvasót, amelynek zugaiba csak a történelemkutatók pillant­hatnak be. Ezúttal dr. Farkas Ernő nyu­galmazott főorvos életútja az egészségügy fejlődésének békéscsabai mozaiktörténé­seire enged visszatekinteni. Életrajza dióhéjban. Endrődön született 1903-ban, apja szabó volt, aki szűkös kere­setéből éppen hogy el tudta tartani hat gyermekét és feleségét. 1913-ban Békéscsa­bára költözik a család, s Ernőt testvérei­nek, nagynéniének támogatása és a maga nevelősködése segíti az orvosi egyetemre. 1929-ben szerzi meg diplomáját, s Békés­csabára jön vissza, ahol magánpraxist folytat. Szegénységen átélt gyermek- és if­júkora, majd kezdő gyakorló orvosi pályá­ja, de házassága is a munkásság, s álta­lában a nincstelenek köréhez köti. Nem csupán a gyógyítás terén. Házassága ré­vén kerül kapcsolatba dr. Domokos Jó­zseffel, a perbe fogott kommunisták akko- 'ri ismert védőügyvédjével (szüleinek há­ziorvosa lesz), dr. Südy Ernővel (aki 1919- es párttag), Révész Sándorral, az Aurora kör megalakítóival, valamint Spitz József" és Vizsnyiczai János illegális kommunista párttagokkal, s hatásukra aktív szerepet vállal a csabai munkásotthon egészségügyi témájú előadásainak rendezésében, meg­tartásában. Munkásmozgalmi múltját 1931- től ismerik el. Baloldali magatartása miatt „fekete bá­rány” a Horthy-Magyarország orvoskama­rájában és üldözött. Munkaszolgálatra hívják be, ahonnan megszökik és baráti segítséggel Budakeszin rejtőzködik beteg­ként az egyik gyógyhelyen. Itt éri a fel- szabadulás. 1945. január 9-én érkezik ha­za, Békéscsabára, ahol a szovjet parancs­nokság segítségével már kibontakozóban van az új élet. Ütja egyenesen a kommu­nista pártba vezet, s a megyei pártbizott­ság aktívája lesz. Feladatait elsősorban az egészségügy fejlesztésében határozzák meg az akkori megyei vezetők. Ám az egészségügyi ellátás- igen ala­csony színvonalú a felszabadulást követő hónapokban, mindössze kilenc orvos ma­radt Békéscsabán. A kórház katonai igénybevétel utáni állapota enyhén szólva siralmas. E nehéz körülmények mellett kell biztosítani a betegellátást — természete­sen a felszerelési és személyi adottságok miatt csak alacsony színvonalon. Dr. Far­kas Ernőt a szülész-nőgyógyászati osztály életre hívásával bízzák meg, s mint meg­bízott főorvos vezeti ezt az osztályt. Dr. Varga Géza a belgyógyászati betegek ré­szére állíttat be ágyakat, dr. Remenár Elek, a kórház egykori igazgatója pedig nyugállományból visszatérve látja. el a sebészet vezetését. A kórházi osztály szűk kapacitású, s a területen adódó gondok sugallják dr. Far­kas Ernőnek azt az ötletet, hogy kezde­ményezze Békéscsabán egy szülőotthon lé­tesítését. Elképzelését az illetékesek elfo­gadják és 12 ággyal létrejön, a Békés me­gyei Népújság szerkesztőségének mai he­lyén a szülőotthon. Országosan is köve­tendő kezdeményezés ez,' amelynek kivi­telezését segítette a Magyar Nők Demok­ratikus Szövetsége: Molnár Erik akkori népjóléti miniszter a legnagyobb elismerés hangján szólt az itteni egészségügyi mun­káról. (Érdekességként említhető, hogy eb­ben az otthonban adott életet gyermeké­nek az akkori szovjet városparancsnok felesége is.) Ahogyan az élet normalizálódott, úgy nőttek a feladatok az egészségügyben. Visszatértek a városból eltávozott orvosok, nőtt a létszám, s mivel a régi „orvoska­marás” szervezeti élet megszűnt, új for­mákat kellett életre hívni az egészségügyi ellátás szervezettebbé tételére. A párt me­gyei bizottsága megbízta dr. Farkas Ernőt ennek megvalósításával. Ö szegedi tapasz­talatok alapján látott hozzá Békéscsabán az első egészségügyi szakszervezet megala­kításához. Minden itthon tartózkodó egész­ségügyi dolgozót (orvost, gyógyszerészt, ápolónőt stb.) felkeresett, s szavai nyomán a szakszervezethez való tartozás szükségét mindenki egyetértéssel fogadta, bár sok nézeteltérés támadt az alakuló értekezle­ten az elnevezés és más kérdések körül. Végül is Békéscsaba megyei központja lett az egészségügyi szakszervezetnek, mely mintaként állt az- országos szervezés előtt, majd beilleszkedett a dr. Weil Emil által vezetett országos mozgalmi hálózatba. Dr. Farkas Ernő társadalmi munkában látta el a helyi titkári teendőket az akkor még csak 50 tagú „tömegszervezetben”, s a ve­zetőség tagja maradt azután is, hogy ké­sőbb — 1950-ban — függetlenített titkári státuszt kapott az egészségügyi szakszerve­zet, amelynek taglétszáma időközben meg­közelítette a kétszázat. A szervezeti élet minőségileg is emelte az egészségügyi munka színvonalát. Szak­mai berkekben is utat tört a kor ideoló­giájának megértése, s kedvező fogadtatás­ra találtak azok a lehetőségek, amelyeket a szakszervezet kínált tagjai továbbképzé­séhez. Ahogy differenciálódtak a feladatok szakmai és mozgalmi területen egyaránt, a párt úgy szólította újabb és újabb munka­körbe dr. Farkas Ernőt: előbb a városi rendelőintézet vezetésével bízták meg, majd 1957-től 1968-ban történt nyugdíjaz­tatásáig a megyei tanács egészségügyi osz­tályának vezető főorvosa lett. Éveken át II tagja volt a megyei oktatási bizottságnak, s mint a filozófia előadótanára, szeminári­umvezetője, propagandistaként tevékeny­kedett a marxista—leninista esti egyete­men. Kitüntetések sora jelzi azt a megbecsü­lést, amiben dr. Farkas Ernő részesült éle­te során. Legjobban azonban annak örül, hogy a megbecsülés orvostársai és általá­ban az egészségügyi dolgozók irányába sem hiányzott soha a társadalom részéről. ötven szervezett dolgozót számlált az első csabai egészségügyi szakszervezet. Ma hat alapszervezetben 2230 a tagjainak szá­ma, s az új kórházban, valamint a körzeti rendelőkben jelenleg 155 orvos segíti a be­tegek gyógyulását. Köztük dr. Farkas Ernő is, aki a MÁV rendelőintézetében látja el az.orvosi teendőket. Nyolcvanévesen, de most is olyan szerényen, szolgálatkészen, ahogyan egész életében ellátta hivatását. Négy évvel ezelőtt aranydiplomát vehetett át a fővárosban, most, nyolcvanadik szü­letésnapja alkalmából megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Varga Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents