Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-14 / 11. szám

1984. január 14., szombat Kihelyezett vásárok A sarkadi ÁFÉSZ nem adja fel Sarkad január 1-től városi jogú nagyközség. Ez to­vább erősíti a központi szerepkört. Nemcsak közigaz­gatásilag, hanem az ellátás szempontjából is. A helyi AFÉSZ-hez tartozik még Kötegyán és Űjszalonta, Méhkerék, valamint Sarkadkeresztúr. így több mint 18 ezer embert kell kiszolgálniuk különböző áruféleségek­kel. Igaz, a területi elhelyezkedés ebből a szempontból nem a legszerencsésebb. Mintegy 1500-an ingáznak más településekre, amely azt jelenti, hogy nagy részük ott is vásárol. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kí­vül: a mezőgazdasági jellegű községekben kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek vannak, az itt élők a háztáji termelés bővítésével igyekeznek nagyobb jöve­delemre szert tenni. Az egy lakosra jutó betétállomány csak fele, a hitel viszont duplája a megyei átlagnak. A munkásőrszakasz 1983. évi tevékenységéi értékelték Mindez meghatározza az ÁFÉSZ munkáját, lehetősé­geit. A középpontban a ke­reskedelem és a felvásárlás áll. Az árbevétel csupán 1,5 százaléka származik egyéb tevékenységből. Ennek meg­felelően készítették el a VI. ötéves terv előirányzatait, amelynek fő vezérfonala az alapellátás jó megszervezése, a vendéglátásban pedig a kulturáltság javítása és a közétkeztetés bővítése. A szá­mok azt mutatják, hogy az időarányos teljesítés elfogad­ható. Megváltozott a forga­lom szerkezete. Számottevő­en nőtt az előfizetéses ételek eladása. Ehhez hozzájárult az is: a sarkadi étteremben nem egy, hanem több fajta előfizetéses menüt szolgálnak fel. Az árubeszerzés és ellátás ismert gondjai ezt a szövet­kezetei sem kerülték el. Akadozott a tüzelő- és az építőanyag beszerzése. Az alapellátást befolyásolja az élelmiszert és vegyiárut for­galmazó Kunság Kereske­delmi Vállalat munkája. A békéscsabai fiók hosszú tá­von képtelen időben eleget tenni a szállítási kötelezett­ségének, és az áruválaszték­kal is bajok vannak. Hason­ló cipőben jár a PIÉRT, és nem mindig áll feladata ma­gaslatán az Alföldi TÜZÉP Vállalat sem. Ezért szorgal­mazzák a közös boltok létre­hozását. Ilyen formában mű­ködik a sarkadi vegyes ru­házati üzlet a Meteorral és Kétszeres ösztöndíj szakmunkástanulóknak A nyersvasgyártó-, acél­gyártó-, hengerész-, öntő-, kovácsszakma nem tartozik a divatos szakmák közé, lé­nyegesen több szakmunkás- tanulóra lenne szükség, mint ahányan ide jelentkeznek, s a forgácsoló-, lakatos- és szerelőszakmák utánpótlása sem alakul az igények sze­rint. Nagy gondja ez a Du­nai Vasműnek is, ahol a szakemberek hiánya miatt nem tudják kihasználni a nagy értékű berendezéseket, korszerű forgácsoló-, maró­gépeket. A kohászati kom­binát ezért a jövőben anya­gilag is jobban megbecsüli a kohászati szakmákat vá­lasztókat: akik most je­lentkeznek kohásztanulónak, szeptembertől havi ötszáz forint helyett ezer forint ösztöndíjat kapnak, a va­sasszakmákat választók ösz­töndíja is majdnem megdup­lázódik, a kollégiumi díjakat pedig teljes egészében a Du­nai Vasmű vállalja magára. Hasonlóképpen ösztönzi a kohó- és öntőipari, valamint az acél- és fémszerkezeti szakközépiskolásokat is, akik ezer, illetve nyolcszáz forint tanulmányi támogatásban részesülnek, és négyes átlag elérése esetén harminc szá­zalék tanulmányi pótlékot is kapnak. a Cipő Nagykereskedelmi Vállalattal. A vas-műszaki, illetve a háztartási boltok áruellátását segíti az A@RO- KER-rel kötött együttműkö­dési megállapodás és a VOSZK által a nagyközség­ben fenntartott bázisraktár. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy most már ül­hetnek a babérjaikon. Űjabb beszerzési forrásra találtak a vállalatoknál, a kisiparosok­nál, az ipari szövetkezetek­ben. Örvendetes, hogy a vi­déki üzletek forgalmi rész­aránya 26-ról 26,6 százalék­ra emelkedett az elmúlt két és fél évben. Sikeresek vol­tak a tartós fogyasztási és más keresett iparcikkekből, ruházati árukból rendezett kihelyezett vásárok a ve­gyesboltokban. Bevált a min­ta szerinti értékesítés és az előjegyzéses vásárlás. A mezőgazdasági termel­tetés és felvásárlás nehezen tervezhető. Ennek súlyát ér­zik a sarkadiak is, hiszen fi­gyelembe véve a hagyomá­nyos termelési kultúrát és a külpiaci feltételek gyakori változását, még az előrelátó és körültekintő elképzelések is olykor csődöt mondanak. Az 1970-es évek közepén szép eredményeket értek el a pri­mőr zöldség termelésében. Nem véletlen, hogy a SZÖ- VOSZ alapmodellnek jelölte ki a szövetkezetét. A gazda­sági körülmények azonban megváltoztak. Ma már ke­vesebb zöldséget vesznek meg a termelőktől, visszaesett a Változékony időjárásra szá­míthatunk a január i3-tól 19-ig tartó . időszakban. Az Atlanti­óceán térségéből ugyanis több hullámban különböző nedves­ségtartalmú, enyhe levegő érke­zik Közép-Európa fölé. így időnként erősen megnövekszik a felhőzet, s eleinte még kisebb havazás, majd esők várhatók. A hőmérsékleti minimumok elein­te —5, 0 fok között, később 0 fok körül alakulnak, A hőmér­sékleti maximumok pedig ele­inte 0. 5 fok között, majd 5 fok körül várhatók. A január közepén megszo­kottnál ismét kissé enyhébbre tojástermelés, egy helyben topog a méz, a nyúl, a ga­lamb és a toll felvásárlása. Pedig mindent megtesznek a sikerért A 9 önálló szakcso­portnak 850 tagja van. A termelőkkel szerződést köt­nek, garantálják a különbö­ző kedvezményeket. A ha­gyományos termelési környe­zet megváltoztatása viszont nem megy egyik napról a másikra. A forgalom növekedését, szerkezeti változását az egyéb tényezőkön kívül a technikai feltételek is befo­lyásolják. Ha a sarkadi ÁFÉSZ beruházásait nézzük, szembe ötlik: mintha erejü­kön felül költekeztek volna, és inkább az extenzív fej­lesztésre került volna sor. Az elmúlt két és fél évben ugyanis 8 millió forint beru­házást valósítottak meg, amelynek 72 százaléka építé­si jellegű. Ennek egyik ma­gyarázata: az elavult épüle­tekben levő boltokat a bel­víz annyira megrongálta, hogy le kellett bontani. A VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában öt kereskedelmi egységet adtak át, a bolt­hálózat alapterülete azonban mindössze 470 négyzetméter­rel bővült, az üzletek száma nem nőtt. Jelentős minősé­gi előrelépést jelent, hogy minden hozzájuk tartozó te­lepülésen van vendéglő vagy étterem, ahol megteremtették az előfizetéses étkeztetés fel­tételeit. A legkisebb vegyes­boltokat is ellátták hűtőgép­pel, mélyhűtővel. így a 200 lakosú Űjszalontán is árul­hatnak mélyhűtött élelmi­szereket. Az elkövetkezendő évek fejlesztését meghatározza a Sarkadon felépülő ezer négy­zetméteres, 20 millió forint­ba kerülő ABC-áruház. Nagy szükség lesz erre, mert a je­lenlegi üzlet vizes, kicsi, al­kalmatlan a nagy forgalom lebonyolítására. Az építés mellett foglalt állást a SZÖ- VOSZ és a MÉSZÖV, ame­lyek pénzzel és hitellel is segítenek. fordul időjárásunk. Ez minden­napi életünkben, öltözködési szokásainkban ugyan könnyebb­séget jelent, szervezetünknek azonban szüksége lenne a téli pihenőre, azt pedig a hidegebb időjárási környezet biztosítaná. Az enyhe idő, és az időnként igen magas páratartalom fo­kozza a megfázások lehetőségét, és a reumatikus panaszok sza­porodását okozhatja. Célszerű tehát az aktuális időjárásnak megfelelően öltözni, és vitami­nokban dús gyümölcsöt, tápér­tékben gazdag főzelékféléket fo­gyasztani. Statisztika az új közigazgatási beosztásról A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent ki­adványa a január elsején életbe lépett közigazgatási beosztás szerint ismerteti az ország településeinek leg­fontosabb adatait. A járások megszűnésével egyidejűleg 12 település kapott városi rangot: Békésben Szeghalom, Borsodban Encs és Szerencs, Fejérben Mór, Heves me­gyében Heves, Komárom megyében Dorog, Nógrád- ban Pásztó, Szolnok megyé­ben Tiszafüred, Tolnában Tamási, Veszprémben Sümeg és Zirc, Zalában pedig Za- laszentgrót. Ezzel a városok száma 109-re növekedett. A területi átszervezés so­rán több községet egyesítet­tek, így számuk a két év­vel korábbi 3004-ről 2957- re csökkent. Mivel a megyei tanácsok a korábbi járási hivatalok funkcióját nem tudják egyik napról a másikra átvenni, az átszervezéskor úgynevezett városkörnyékeket, valamint városi jogú nagyközség­környékeket hoztak létre. Eszerint az ország területe 139 városkörnyékre, illetve városi jogú nagyközségkör­nyékre oszlik. A közigazga­tási feladatokat ezek köz­pontjainak tanácsa látja el. A 109 város közül közigaz­gatás-irányítási szempontból vonzáskörzet nélküli mind­össze négy van: Budapest, Hajdúböszörmény, Százha­lombatta és Túrkeve. Ezek­nek tanácsai a környék köz­ségeiben nem játnak el irá­nyítási feladatokat. A kiadvány tartalmazza az egyes megyék legfontosabb adatait is, köztük a lélek- szám alakulását, az iparban és mezőgazdaságban foglal­koztatottak arányát, vala­mint néhány, az ellátásra vonatkozó adatot. A statisz­tika szerint az ország 19 me­gyéje közül az utóbbi há­rom évben hétnek a lakos­sága gyarapodott, köztük legjobban Pest megyéé, 9491-gyel. A legnagyobb mértékben Szabolcs-Szatmár megye népessége fogyott, itt 6045-tel élnek kevesebben, mint három évvel ezelőtt. A statisztikából ítélve a legjobbak a vásárlási körül­mények Csongrád megyében, amelyben ezer lakosra 504 négyzetméternyi bolti alap­terület jut. A Pest megyei­eknek viszont gyakorta kell számítaniuk zsúfoltságra az üzletekben, mert itt az or­szágos átlagnál is kevesebb — mindössze 319 négyzetmé­ter — az ezer lakosra jutó üzlettér. Vendéglátóhelyek­kel legjobban ellátott megye Somogy, a legkevésbé pedig Szabolcs. Vetélkedés AFÉSZ-könyvesboltok között Immár 27. alkalommal rendezik meg februárban a mezőgazdasági könyvhóna­pot, melynek országos meg­nyitója február 3-án, Vár­palotán lesz. A mezőgazdasági könyv­hónap keretében a Könyvér­tékesítő Vállalat és a Mező- gazdasági Könyvkiadó or­szágos versenyt hirdet az AFÉSZ-könyvesboltok köré­ben a korszerű ismereteket tartalmazó mezőgazdasági szakirodalom növelése érde­kében. A verseny során ér­tékelik a szakkönyvforgalom növelését, a mezőgazdasági nagyüzemekben rendezett könyvkiállítások és könyv­vásárok számát, az ott elért forgalmat, a megtartott szak­előadások számát, a köz­pontilag küldött propagan­daanyagok tevékenységét, valamint a mezőgazdasági könyvkirakat berendezését. Az ÁFÉSZ-könyvesboltok forgalmuk szerinti kategó­I riában versenyeznek majd. — ná — A medgyesegyházi nagy­községi pártbizottság végre­hajtó bizottsága a napokban meghallgatta és megvitatta a helyi munkásőrszakasz 1983. évi tevékenységéről szóló szóbeli jelentést, me­lyet Szobaszlai András, a szakasz parancsnoka terjesz­tett elő. A jelentés megálla­pítja, hogy a medgyesegyhá­zi szakaszban életkori össze­tétel tekintetében a 35 éven felüliek aránya a nagyobb, a jellemző szolgálati idő pedig 5—15 év közötti. A négy bá­zishelyre és kilenc munka­helyre épülő szakasz tagjai — munkásőr-foglalkozásokon kívül — politikai és állami oktatásban képezik tovább magukat. A szakasznak igen jó a kapcsolata a bázishe­lyekkel — ezek a Haladás Téesz, a vasipari szövetke­zet. az ÁFÉSZ és az ENCI medgyesegyházi telephelye —, jó lenne azonban, ha e helyekről többen vállalnának munkásőri pártmegbízatást. A továbbiakban a szakasz parancsnoka elmondta, hogy az egység felkészülését meg­felelőnek értékeli, a gyakor­A SZOVJETUNIÓ című lap januári számában arról olvashatunk, hogy a feszült nemzetközi légkörben külö­nösen üdítően hat a tárgyi­lagos hang. John Kisernek és Borisz Kurakinnak, a LI- CENZINTORG Külkereske­delmi Egyesülés vezérigaz­gatójának a folyóirat által szervezett párbeszédében az amerikai külügyminisztéri­um technikai újdonságokkal foglalkozó szaktanácsadója azt fejtegeti, amiről otthon ilyen címen írt cikket: Tech­nológia. Sokat tanulhatunk az oroszoktól / # A LÄNYOK, asszonyok­ban olvasható többek között Jurij Gagarin űrhajós édes­anyja, Anna Gagarina visz- szaemlékezésének folytatása. A Még nem felnőtt, de már nem is gyerek című írás a kamaszkor élettani, pszicho­lógiai sajátosságait elemzi, s tanácsokat is ad a szülők­nek kamaszkorban levő gyer­mekeik neveléséhez. Potocz- ky Júlia cikkében hírt ad arról, hogy szovjet—magyar koprodukcióban film készül Kálmán Imréről, a „csárdás- királyról”. 3 A FÁKLYA 1984. 1. szá­mának vezértémája a béke megőrzésének, a nukleáris háború elhárításának kérdé­se. Erről szólnak az Erősebb szocializmus — tartósabb bé­ke, a Szempontok, a Hogyan vélekednek az enyhülésről Európa közepén? című írá­sok. Az utóbbi riport egy kárpátokbeli falusi család életén, véleményén, meggyő­ződésén keresztül mutatja be a szovjet emberek béke irán­ti elkötelezettségét. Az öt kérdés mai 18 évesekhez cí­mű közvélemény-kutató írás­ban mai fiatalok nyilvánít­ják ki véleményüket napja­ink legégetőbb kérdéseiről, elképzeléseikről, céljaikról, vágyaikról. A FÄKLYA 2. számában korunk egyik legégetőbb kér­déséről, az energiaellátásról olvashatunk. A fogyóban le­vő szénhidrogénkészletek következtében egyre hang­súlyosabbá válik az atom- energetika jelentősége. A szocialista közösség országai­ban szovjet segítséggel egy­más után lépnek üzembe az atomerőművek. Az atom­energia békés felhasználásá­ról szól a Cél — az atom- energetika című riport. latokon mondhatni 100 szá­zalékos a részvétel. Az 1983- as év eseményéhez tartozik, hogy Tar István megkapta a Haza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst, Szoboszlai And­rás pedig a bronz fokozatát. Az 1984-es év fő feladatai között említette a bázishe­lyek gazdasági vezetőivel való megbeszélést, a tavaszi és az őszi gyakorlatok meg­felelő előkészítését, és az ügyeleti szolgálat megszer­vezését. Az elhangzottakhoz többen hozzászóltak, majd a végre­hajtó bizottság Varga János, a nagyközségi pártbizottság titkárának javaslatára úgy döntött, hogy megállapítja: a medgyesegyházi munkásőr­szakasz teljesítette 1983. évi feladatait, a személyi állo­mány erkölcsi, politikai és fegyelmi helyzete jó, a ka­pott pártmegbízatásokat ma­radéktalanul teljesítették. A végrehajtó bizottság külön elismerte a szakasz parancs­nokának, Szoboszlai András­nak több éves, kiemelkedő A SZPUTNYIK januári száma Bőkezű Szibériám címmel közli Valentyin Rasz- putyin, az egyik legnépsze­rűbb szovjet kortárs próza­író vallomását szülőföldjé­ről, annak szépségéről és gazdagságáról. Vitalij Koro- tics szovjet-ukrán költő a közelmúltban az Amerikai Egyesült Államokban járt. Visszatérte után Sérült lel­kek címmel írt tanulmányt, amelyet az új számban ol­vashatunk. A könyvespolc rovatban Nyikolaj Vnukov Lakatlan szigeten — Péntek és papagáj nélkül című iro­dalmi riportját közli a Szput- nyik egy tizennégyéves kis­fiúról, aki egyedül egy hó­napot töltött az Ohotszki- tenger egyik lakatlan szige­tén. # A SZOVJET IRODALOM januári számában Borisz Va- sziljev — akinek több mű­ve is megjelent már magya­rul, és színpadi szerzőként, valamint filmforgatókönyvek szerzőjeként is népszerű ha­zánkban — új művével, a Repülnek lovaim című ön­életrajzi írásával jelentkezik. A művet Szabó Mária for­dította. Makai Imre fordítá­sában közli a folyóirat And­rej Voznyeszenszkij O című kisregényét. Az o betű, amely igen gyakori az orosz nyelv­ben, indította a szerzőt for­mai bravúrokban bővelke­dő, szürrealisztikus hangvé­telű, önéletrajzi ihletésű kis­regénye megírására, amely­nek mintegy társszereplője az ismert angol szobrász. Henry Moore. Rajta kívül a moszkvai irodalmi és művé­szeti élet sok jeles képvise­lője is szerepel a műben, s szól Voznyeszenszkij Picas- sóról. híres nyugati és szov­jet építészekről, festőkről is. 8 A SZOVJET SPORTMA­GAZIN januári száma bizo­nyára nagyon sok, sportban jártas olvasó számára tartal­maz kellemes meglepetést. Az 1984-es esztendő első lap­számában indul a Szovjet Sportmagazin olimpiai ve~ télkedője. A modern kor XXIII. olimpiája évében öt- fordulós versenyben de­monstrálhatják az olvasók is­mereteiket az olimpiai moz­galom múltjáról, jelenéről. Minden fordulóban egy-egy kérdés kapcsolódik az olim­piák történetének témaköré­hez, a szovjet sportolók olimpiai részvételéhez, s a Los Angeles-i nyári olimpia esélyeseinek személyéhez. A MAVAD nagyvadfeldolgozó üzemében évente mintegy 1000—1500 tonnányi vaddisznót dolgoznak fel. A feldolgo­zott, fagyasztott vadhúsokat NSZK, Olaszország, Ausztria, Franciaország és Hollandia üzleteiben értékesítik. Képün­kön nyúzógépen a vaddisznó (MTI-totó: Kerekes Tamás felvétele — KS) S. S. Orvosmeteorológiai tájékoztató Tájékoztató a magyar nyelvű szovjet lapok 1984 januári számaiból

Next

/
Thumbnails
Contents