Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-14 / 11. szám

1984. január 14,, szombat o A Békési Galériában nyitotta meg pénteken délután Vá­mos László, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője Várkonyi János festőművész kiállítását. A mintegy két tucat olajképet bemutató tárlat jól reprezentál­ja a fiatal művész lírai egyéniségét, humánus világlátását, és néhol — nem is titkolt — groteszk humorát A kiállítást február 12-ig láthatják az érdeklődők Fotó: veress Erzsi Fejlődik a konzervgyár és az ÁFÉSZ-ek kapcsolata Kilenc ÁFÉSZ termeltet megyénkben zöldségféléket a Békéscsabai Konzervgyár­nak. Az átadott mennyiség 1980-tól 1983-ig növekvő ten­denciát mutat: 1957 tonna, a következő évben 2 ezer 346 tonna, majd fjedig 3 ezer 123 tonna terméket vett át a konzervgyár. Tavaly viszont 1756 tonnára csökkent az ÁFÉSZ-ek szállítása. lEkkor a gyár felvásárlásá­ból 5 százalék volt az ÁFÉSZ-részarány, s bár ez nem nagy szám, mégis je­lentős, mivel a termeltető szövetkezetek kizárólag kézi­munka-igényes termékeket szállítanak a gyárnak. Leg­inkább uborkát, amit kon­zerv formájában dollárért exportál a feldolgozó üzem. A termékeket a felvásárlóhe­lyekről a konzervgyár szál­lítja el, így a szövetkezete­ket szállítási költség nem ter­heli. Az idén újra növelni sze­retnék a szállítások meny- nyiségét, 3 ezer 425 tonna zöldségfélére szerződtek le az ÁFÉSZ-ek (a kondorosi, a békési, a gyulai, a mezőko­vácsházi, a békéscsabai, a medgyesegyházi, a sarkadi, az orosházi és a vésztői). Fejleszteni elsősorban a konzervuborka- és laska- gomba-termeltetést szeretnék az idén. —SZÍ— Kambodzsai szolidaritási gyűlés Pályázat diákotthoni felvételre Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Apáczai Csere János gyakorlógimnáziuma pályázatot hirdet az 1984— 85-ös tanévben megüresedő diákotthoni helyekre. Jelentkezhetnek azok a nem budapesti, tehetséges fi­úk és leányok, akiknek szü­lei aktív fizikai dolgozók, és otthoni körülményeik szük­ségessé teszik a jobb tanulási feltételeket. Felvételüket azok kérhetik, akik jelenleg az általános iskola VIII. osz­tályát végzik, és tanulmá­nyaikat gimnáziumban, majd felsőoktatási intézményben kívánják folytatni. A pályázók írásbeli és szó­beli vizsgát tesznek. Ezek idő­pontjáról a tanulókat és az iskolájukat írásban értesítik. A diákotthonba felvettek az elhelyezésért és étkezésért té­rítést nem fizetnek. Tanul­mányi eredményüktől függő­en ösztöndíjban, a rászoru­lók szociális segélyben része­sülhetnek. A jelentkezés ha­tárideje 1984. február 3. A pályázatokat az iskola címére kell megküldeni: EL­TE Apáczai Csere János gyakorlógimnázium, 1053, Budapest, Eötvös Loránd ut­ca 4—6. A jelentkezés kö­zépiskolai továbbtanulási nyomtatványon történik. Mellékelni kell a szülők írás­beli kérelmét és hivatalos kereseti kimutatásukat. 1984. JANUAR 13-AN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 1266 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 104 Trabant Lim. (Bp.) 19 084 Trabant Lim. (Debrecen) 13 621 Trabant Lim. (Győr) 18 421 Trabant Combi (Bp.) 7 458 Trabant Combi (Győr) 3 612 Wartburg Lim. (Bp.) 9 975 Wartburg Lim. (Győr) 6 299 Wartburg de Luxe (Bp.) 14 959 Wartburg de Luxe (Győr) 8 409 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 085 Wartburg Tourist (Bp.) 6 133 Wartburg Tourist (Győr) 2 318 Skoda 105 S (Bp.) 7 816 Skoda 105 S (Debrecen) 5 584 Skoda 105 S (Győr) 6 061 Skoda 120 L (Bp.) 15 189 Skoda 120 L (Debrceen) 9 267 A Kambodzsai Népköztár­saság megalakulásának ötö­dik évfordulója alkalmából tegnap magyar—kambodzsai szolidaritási gyűlést és ba­rátsági napot rendezett Kun- szentmártonban a Hazafias Népfront megyei és nagy­községi bizottsága. Az ese­ményen részt vett és beszé­det mondott Kao Samreth, a Kambodzsai Népköztársa­ság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. Köszönetét mondott a ma­gyar nép önzetlen segítségé­A sarkadkeresztúri Szal- vay Mihály Honvédelmi Klub 1981. második felében kezdte meg működését. A klub munkájában harminc­hétén vesznek részt. A kö­zösség sikeresen tesz eleget a képzési és tömegsport- feladatainak. Az utóbbi egy évben sokat javult a klub technikai felszereltsége is — állapították meg a honvédel­mi klub tanácsának kö­zelmúltban megtartott ülé­sén. Az eredményes munkát bi­zonyítja, hogy a járási ver­senyeken az elmúlt években több figyelemreméltó helye­zést értek el. A falusi dol­gozók spartakiádján 1982- ben és tavaly második he­lyen, a honvédelmi kupa lö­vészversenyen pedig máso­Skoda 120 L (Győr) 10 676 Skoda 120 GLS (Bp.) 550 Lada 1200 (Bp.) 27 135 Lada 1200 (Debrecen) 16 211 Lada 1200 (Győr) 8 610 Lada 1300 S (Bp.) 10 529 Lada 1300 S (Debrecen) 7 245 Lada 1300 S (Győr) 2 935 Lada 1500 (Bp.) 9 796 Lada 1500 (Debrecen) 6 526 Lada 1500 (Győr) 3 009 Lada Combi (Bp.) 5 441 Lada Combi (Debrecen) 3 060 Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat 126 P (Bp.) 17 306 Polski Fiat 126 P (Győr) 5 687 Polski Fiat 1500 4 499 Dacia (Bp.) 17 898 Dacia (Debrecen) 9 256 Zasztava (Bp.) 3 996 ért és támogatásáért, amely- lyel segíti a függetlenné vált és a szocializmus útjára lé­pett Kambodzsa fejlődését. Ennek egyik bizonyítéka a most átadott, magyar dolgo­zók által létrehozott ezer­személyes gyermekváros. A barátsági nap alkalmából Kambodzsa képekben cím­mel fotódokumentációs kiál­lítás nyílt a Pannónia Szőr­mekikészítő és Konfekció Vállalat kunszentmártoni gyárában. dik, illetve harmadik helyen végeztek a klub tagjai. Nagy gondot fordítanak az úttörő honvédelmi klub patronálá- sára. Közös rendezvényeket tartanak, így az elmúlt év­ben technikai bemutatót és Április 4. Kupa néven úttörő lövészversenyt szerveztek a kisdiákoknak. A működési feltételeket nagymértékben segíti a köz­ségi tanács és a helyi Egyet­értés Termelőszövetkezet anyagi támogatása. A közös gazdaság, a tanács és a klub együttműködését külön meg­állapodás szabályozza. A klubban folytatott munkáju­kért 1983-ban hárman kap­ták meg az MHSZ Békés me­gyei titkárának dicsérő ok­levelét. —nyes Átadták a munkavédelmi plakátpályázat díjait A SZOT Munkavédelmi Tudo­mányos Kutató Intézet a képző- művészeti és az Iparművészeti Főiskola hallgatói részére 1983- ban negyedik alkalommal hir­dette meg a munkavédelmi pla­kátpályázatot. A két főiskola összesen 31 pályázója 72 pálya­munkát nyújtott be. A bíráló bizottság az első díjat nem adta ki. A három második dijat Raszler Tibor, Homolya Gábor és dr. Molnárné Gecsei Viktória, a Képzőművészeti Főiskola hall­gatói kapták meg. Ezenkívül há­rom harmadik és öt negyedik díjat adtak ki. MHSZ-klub Sarkadkeresztúron Gépkocsiátvételi sorszámok: 0 stockholmi fórum Január 17-én, kedden nyí­lik meg a stockholmi konfe­rencia. Varga István nagy­követ, a magyar küldöttség kijelölt vezetője ebből az alkalomból interjút adott a Központi Sajtószolgálat ré­szére. Először a konferencia céljairól és feladatairól kér­deztük. — A bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencián a helsinki záróokmányt aláíró 33 európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Álla­mok és Kanada képviselői vesznek részt. A konferencia összehívására vonatkozó dön­tés a tavaly szeptemberben befejeződött madridi talál­kozón s annak egyik legfon­tosabb eredményeként szüle­tett meg. A madridi záródo­kumentumban meghatározott feladatok, más szóval mandá­tum szerint az európai biz­tonsági és együttműködési folyamatban részt vevő ál­lamok célul tűzték ki, hogy a konferencia dolgozzon ki, fogadjon el és léptessen is életbe olyan intézkedéseket, amelyek új, hatékony és konkrét módon mozdítják elő az előrehaladást a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés érdekében. A konferenciával kezdődő tárgyalási folyamatnak az a rendeltetése, hogy kifejezze és érvényesítse az államok kötelességét, hogy egymás közti kapcsolataikban tartóz­kodnak az erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetés­től. A tárgyalások első sza­kasza arra hivatott, hogy a bizalom- és biztonságerősítő megállapodások kidolgozásá­val csökkentse a katonai konfrontáció veszélyeit Eu­rópában. Erre az első sza­kaszra kerül sor Stockholm­ban január 17-ével kezdődő­en. Az a körülmény, hogy a konferencia megnyitó ülése­in a részt vevő államokat külügyminiszterek fogják képviselni, jelzi az alkalom kiemelt fontosságát. — Mi jellemzi a bizalom- és biztonságerősítő intézke­déseket, s mi a rendelteté­sük? — A bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedések nem jelentenek leszerelést vagy tényleges fegyverzetkorláto­zást. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek például a békeidőben folytatott rutin katonai tevékenységekről való előzetes tájékoztatással, a nagyobb hadgyakorlatok, katonai mozgások előrejelzé­sével csökkentik a bizalmat­lanságot, a szándékok félre­értésének veszélyét, s ezzel a tényleges fegyverzetkorlá­tozás számára is kedvezőbb politikai légkört teremthet­nek. A kidolgozandó intéz­kedések kiterjednek majd Európa területére és a föld­részhez csatlakozó óceáni tér­ségre. A konferencia elnevezésé­nek részei: a bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedések, valamint a leszerelés a tár­gyalások folyamatossága mel­lett annak szakaszaira is utalnak. Az első szakasz így még nem a leszerelés, ha­nem csak az imént jelzett és körülírt, viszonylag szűk té­makörökkel foglalkozik. A Madridban létrejött megállapodás úgy szól, hogy az első szakasz feladatai tel­jesítésének mérlegelése alap­ján a részt vevő államok ki­egészítik a tárgyalások té­makörét és megbízatását. En­nek az lesz a célja, hogy a konferencia következő sza­kaszában kezdje majd meg az európai biztonság és le­szerelés kérdéseinek tárgya­lását, amelyek megoldása fontos feltétele a tartós bé­kének földrészünkön. — A mai feszült nemzet- ki«! és közelebbről európai helyzetben miben áll a most kezdődő stockholmi tárgyalá­sok jelentősége? — A nemzetközi helyzet „ rosszabbodását, a feszültség Ebben az épületben kezdi meg munkáját az európai biza­lom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencia a svéd fővárosban (Telefotó) fokozódását a NATO tagál­lamainak az a több éve tar­tó törekvése idézte elő, hogy megbontsák és a saját ja­vukra változtassák meg a tör­ténelmileg kialakult katonai erőviszonyokat és egyensúlyt. Ezért szítják a fegyverkezé­si versenyt és kezdték meg a közép-hatósugarú amerikai nukleáris rakéták telepítését is több nyugat-európai or­szágban. Ez növeli a háború kockázatát, és súlyos politi­kai és biztonsági kérdéseket vet fel az európai országok számára. E helyzetben a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés többi tagállamai kény­telenek voltak a katonai erő- egyensúly fenntartása és sa­ját biztonságuk érdekében megtenni a szükséges válasz- intézkedéseket. Az amerikai rakétatelepítés értelmetlenné tette a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták korlátozá­sával foglalkozó genfi tár­gyalások folytatását. Negatí­van hatott a többi fegyver­zetkorlátozási tárgyalási fó­rumra is. Ezért, amint a ma­gyar országgyűlés is állást foglalt legutóbbi ülésszakán, a megszakadt tárgyalások új- rafelvételéhez azoknak az or­szágoknak kell megteremte­niük az érdemi előrehaladás­sal biztató feltételeket, ame­lyek a telepítéssel a felelős­ség részesei lettek a tárgya­lások megszakadásában is. A magyar kormány támo­gatja a Szovjetuniónak azt az álláspontját, hogy ha a NATO-országok hajlandók visszatérni az amerikai ra­kétatelepítés előtti helyzet­hez, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. Ez az álláspont közvetett mó­don azt a követelményt is magában foglalja, hogy a tárgyalások tényét a nyugati partnerek ne használhassák fel a fegyverkezés leplezésé­re. Ennek az érvénye ké­zenfekvő a stockholmi tár­gyalásokra is. A stockholmi konferencia sajátos módon nemcsak az összeurópai folyamat fontos része, hanem a kelet—nyu­gati párbeszéd fóruma lesz, amelyen a 35 ország képvi­selői először vesznek részt az európai biztonság katonai vonatkozásaival összefüggő problémák megtárgyalásá­ban. Bár Stockholm nem ve­heti át más tárgyalási kere­tek témáit, de ha sikeres lesz, pozitív módon kisugá­rozhat, és jól egészítheti ki majd azokat, javíthatja az európai politikai légkört. A stockholmi fórum hoz­zájárulhat a Helsinkiben el­indult összeurópai folyamat belső egyensúlyának fenn­tartásához, és példázhatja, erősítheti azt a realista fel­fogást, hogy a kelet-nyugati vitás kérdéseket politikai úton, érdemi tárgyalásokkal lehet csak megoldani. A mai nemzetközi problémák sokrétűségét is figyelembe véve megállapítható, hogy az európai és a világhelyzet alakulása nagyban függ at­tól, sikerül-e megállítani a bizalmatlanság fokozódását, és csökkenteni a szembenál­lás szintjét a két nagy ka­tonai-politikai szövetség, a Varsói Szerződés és a NA­TO között. Erre a választ majd csak a konferencia munkájának mérlege fogja megadni rövidebb és hosz- szabb távon egyaránt. — Milyen szándékokkal készü) a magyar küldöttség a stockholmi tárgyalásokra? — Hazánk a Varsói Szer­ződés többi tagállamával együtt számos nagy hord­erejű javaslatot tett az eu­rópai biztonság megszilárdí­tására. Következetesen sík- raszállunk az enyhülés ered­ményeinek védelméért, a különböző társadalmi rend­szerű országok együttműkö­désének erősítéséért és az ehhez szükséges párbeszéd folytatásáért minden olyan tényezővel, amely érdekelt és kész közreműködni a bé­kés viszonyok fenntartásá­ban, a bizalom és biztonság erősítésében. Kezdettől fog­va támogattuk a stockholmi konferencia összehívását is. A szocialista közösség or­szágainak kezdeményezései közül kiemelkedő jelentősé­gű az a javaslat, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagországai kössenek szerző­dést a katonai erő alkalma­zásáról' való kölcsönös le­mondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról. Szé­les körű és átfogó együttes javaslataink célja a nukleá­ris háború veszélyének el­hárítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése és a le­szerelés, amely a tartós bé­ke alapja és érdeke minden európai országnak. Itt em­líthető az az érdekeltségünk is, hogy Európa legyen men­tes a nukleáris és a vegyi fegyverektől egyaránt, vala­mint az az álláspontunk, hogy az egyenlő biztonságot, s a katonai erőegyensúlyt a fegyverzetek lehető legala­csonyabb szintjén kell meg­teremteni. Ezek és más ja­vaslataink ismertek a nyu­gati partnerek előtt. Konst­ruktív válaszaik, amelyek még sajnos eddig várattak magukra, nagyban elősegít­hetnék a konferencia számá­ra is elengedhetetlen kedve­zőbb nemzetközi körülmé­nyek létrejöttét. A konfe­rencia első szakaszának te­vékenységét közvetlenül érintik azok a szocialista ja­vaslatok, amelyek a helsinki záróokmányban rögzített bi­zalomerősítő intézkedések el­ső nemzedékének bővítésére és továbbfejlesztésére vo- natkpznak. Amikor szövetségeseinkkel együtt a kiegyensúlyozott és kölcsönös érdekeken nyugvó megállapodásokat szorgal­mazzuk, készek vagyunk te­kintetbe venni nyugati part­nereink érdekeit és állás­pontjait az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve sze­rint. Minden résztvevő ál­lam komoly erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy az összeurópai fórum a földré­szünkön tapasztalható fe­szültség enyhítésének, a ka­tonai szembenállás veszélye csökkentésének és az euró­pai leszerelés elérésének fon­tos tényezőjévé váljék. Arra törekszünk Stockholmban, hogy az erőfeszítések meg­egyezésekhez, ésszerű meg­állapodásokhoz vezessenek. A magyar küldöttség tevéke­nyen és építő szellemben kí­ván ehhez hozzájárulni a tárgyalásokon.

Next

/
Thumbnails
Contents