Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-13 / 10. szám
1984. január 13., péntek o Mezőgazdasági aktívaülés Békéscsabán ■■■ mm mm Az aktívaülés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Veress Erzsi (Folytatás az 1. oldalról) A terület szintentartása mellett az idén fokozni kell a zöldséghozamokat, annak érdekében, hogy az ipar 80 ezer tonnás, valamint a lakosság és az export 20 ezer tonnás igényének minél nagyobb hányada teremjen meg helyben, a megyében. A? állattenyésztés tavaly sikeres ágazat volt. Külön köszönet az ágazatban dol-- gozóknak, akik sokat tettek az aszály által okozott ká- rpk csökkentéséért. Az egy tehénre jutó tej hozam közelíti a 4 ezer 800 litert. A tejprémium megszűnése miatt várható, hogy csökkenni fog az állomány. Indokolt felhívni a gazdaságok vezetőinek figyelmét, hogy fontolják meg döntésüket, helytelen lenne, ha kivágási kampány kezdődne a megyében. Indokoltnak tartjuk a húshasznú tehénállomány növelését is. A sertéstenyésztés tovább fejlődött a múlt évben, a hízófelvásárlás meghaladta az egymilliót. Továbbra is jelentős a kisgazdaságok szerepe. Hogy végtermékük — a hízók — minősége javuljon, kívánatos jó genetikai tulajdonságú tény észanyaggal ellátni a kisgazdaságokat is. A juhtenyésztés termelése az ismert értékesítési gondok miatt csökkent. Kedvező az olyan kezdeményezés, amikor több üzem társul legelővel rendelkező gazdaságokkal a juhtenyésztés fejlesztésére. Javítaná az ágazat gazdaságosságát a fej és szélesebb körű terjedése. Feladatunk az állománycsökkenés megállítása. A baromfitenyésztést is sújtják az értékesítési gondok, az ágazatban nő a kisüzemek aránya. Az állategészségügyi helyzet megyénkben a baromfiágazat kivételével egyértelműen javult. Mindig fontos volt, de most kiemelkedő jelentőségű a takarmánygazdálkodás. Takarékoskodni kell a kukoricával és az importfehér jé- • vei — éppen az aszály miatt. Ezért különös jelentőséget kell, hogy kapjon a megyében a növénytermesztési melléktermékek és az elhulló állatok, valamint élelmiszeripari hulladékok fokozott ipari hasznosítása. Az ismert közgazdasági szabályzók hatására 1984-ben az állattenyésztés jövedelmezősége csökkenni fog, ezért tovább kell szigorítani az üzemekben a takarmánygazdálkodást. Békés megyében 95 nagyüzem, és 14 közös vállalat folytat mezőgazdasági termelést. Az üzemek munkáját két magasabb szintű integrációs szervezet, a BAGE és a DÉTE, valamint nyolc nagyobb, és több kisebb termelési rendszer segíti. A DÉTE és a BAGE alapvetően objektív okok miatt csak részben tudta eredeti céljait megvalósítani, a szűkös fejlesztési források miatt. Feladatuk az idén is az új módszerek kutatása, bevezetése, a tagüzemek munkájának segítése. A növény- termesztési rendszerek bizonyos megújulási folyamat útján járnak, szeretnénk, ha ez a folyamat meggyorsulna. Az állattenyésztési rendszerektől a fentieken kívül az egyes állatfajok teljes körű integrációját várjuk. A kiegészítő tevékenységek jelentősége nőtt a múlt évben, ezen belül legnagyobb az élelmiszeripar részaránya. A kisgazdaságok legfőbb feladata a továbbiakban is az, hogy olyan termékeket állítsanak elő, amelyekre a nagyüzemi keretek nem alkalmasak. A nagyüzemek integrálásával a kisgazdaságokban termelik a vágósertés felét, a vágómarha negyedét, a broylercsirke egy- harmadát. Az ÁFÉSZ-ek termeltetése és felvásárlása csökkent a múlt évben, de forgalmuk hatvan százaléka tőkés exportban valósult meg, és ez kedvező. A halászat termelési szintje közepes, legnagyobb gondja az értékesítés. A vadállomány a megyében a nyúl és fogoly kivételével optimális, közel egymillió dollárt hoz a vadgazdálkodás. Dr. Szabó Sándor a továbbiakban a mezőgazdasági üzemek községfejlesztésben betöltött szerepéről szólt. Hangsúlyozta, hogy a dolgozó ember anyagi és erkölcsi megbecsülése a termelés döntő tényezője. Sajnos, az üzemi balesetek száma emelkedett a múlt évben, ezúton is felhívja a figyelmet a munkásvédelem fontosságára. A mezőgazda- sági termékek feldolgozásáról szólva kiemelte a termelők és felvásárlók jobb együttműködésének szükségességét. — A párt megyei bizottsága 1983. december 16-i ülésén az országos átlagnál nagyobb növekedési ütemet határozott meg megyénk mezőgazdasága számára — mondotta. — Ügy ítélte meg, hogy megvan a lehetőség arra, hogy 1982-höz viszonyítva 0,5—1,5 százalékkal növeljük termelésünket, a hatékonyság növelése mellett. Feladataink végrehajtása az eddigieknél nagyobb erőfeszítést követel, mert sem a külső, sem a belső feltételek kedvező változásával nem számolhatunk. A külpiacon az értékesítési gondok tovább fokozódnak. A fejlesztési lehetőségeink nem növekednek, a dolgozók bérét, és a lakosság fogyasztását sem tudjuk számottevően növelni. Célkitűzéseink teljesítése azon múlik, hogy mennyire leszünk képesek megérteni és megértetni, elfogadtatni, hogy előrehaladásunknak csak egy lehetséges útja van, a szervezette bb, fegyelmezettebb, hatékonyabb, jobb munka. A vezető elvtársaktól azt kérjük, hogy élve az üzemi önállósággal, megfontoltan és fokozott felelősséggel vezessék a rájuk bízott üzemeket. A célok elérésében használják ki a szocialista brigádok munkaver- seny-mozgalmát, amely fel- szabadulásunk 40. évfordulójára minden bizonnyal széles körben fog kibontakozni. Az üzemek vezetői és szakemberei jól felkészültek, tehetségesek, sok nehéz próbát kiálltak. Munkásaink is tehetségesek, szorgalmasak. Mindez együttesen biztosíték arra. hogy megfelelő időjárás esetén teljesítjük, illetve túlteljesítjük célkitűzéseinket. Az elmúlt évi aszály miatt keseregni kár, inkább a tanulságok levonásával kell jobbítani idei munkánkat. Ehhez kívánunk mindenkinek jó egészséget, újabb munkasikereket, és eredményes évet — fejezte be beszédét dr. Szabó Sándor. Az előadói beszéd után Csatári Béla arról a nagy veszteségről szólt, amely megyénk szövetkezeti mozgalmát érte. A közelmúltban elhunyt Hupuczi Ferenc, a Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat nyugalmazott igazgatója és Schupkégel Sándor, a csárdaszállási Petőfi Tsz elnöke. Az aktívaértekezlet résztvevői egyperces néma felállással tisztelegtek emléküknek. Az első hozzászóló, Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Gazdálkodási Társulásának igazgatója arról beszélt, hogy a dél-békési szövetkezetek új módszereket keresnek termelésük javítására, az ésszerű energiagazdálkodás még szélesebb körű kibontakoztatására. Céljuk, hogy a VI. ötéves terv végére átlagosan hat tonna búzát, 10 tonna kukoricát, és 45 tonna cukorrépát termeljenek egy hektáron. Folytatják a tápanyag-gazdálkodás korszerűsítését, táblaszintű adaptációval, és számítógépes szaktanács- adással. Növelik a cukorrépa termőterületét, az' állat- tenyésztésben nagy figyelmet fordítanak a melléktermékek felhasználására, fokozHorváth Pál zák termelésükben a minőségi jegyek erősítését. Keresik a fejlődéshez szükséges lehetőséget, azt, hogy mind több exportálható árut termeljenek a szövetkezetek. Hrabovszki Mihály, a bé- .késszentandrási Zalka Tsz elnöke az öntözés veszteségcsökkentő hatásáról szólt. Mint mondta, szövetkezetükben azért is öntöztek ta-. valy, mert tudták, hogy a kukorica ára magas a világpiacon, és ezzel export- árualapot termelnek a népgazdaságnak. Több segítséget várnának a vízügyi dolgozóktól és a kormányzattól, hogy javuljanak at öntözés közgazdasági pozíciói, hiszen máskor is előfordulhatnak aszályos esztendők, amikor az időben kiadott víz termésmentő hatású lehet. Egyúttal köszönetét mondott az Országos Vízügyi Hivatalnak a megnyújtott öntözési idényért, illetve kérte, hogy az idén tavasszal már március 15-től legyen lehetőségük a szövetkezeteknek az öntözésre. Zém András, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója 1983-at az alapanyag-ellátás szempontjából jó évnek értékelte. Felvásároltak egymillió vágósertést, 38 ezer vágómarhát. Ezek jelentős részét feldolgozták, fennmaradó hányada élőexportra került. A cserearányok romlása sajnos a húskombinátot sem kerülte el, az exporttervek túlteljesítése ellenére jelentős árveszteséget szenvedett el a nagyüzem. A jövőben a felvásárlásoknál még inkább a minőséget helyezik előtérbe. 1985-től kötik meg azokat a szerződéseket, amelyek szerint a sok húst, kevés zsírt tartalmazó sertéseket részesítik előnyben, ismerik el árban. Kovács János, a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöke, a csorvási Lenin Tsz elnöke kiemelte, hogy sok javítanivaló van még a szövetkezetek, így a saját vezetése alatt álló tsz dolgozóinak munkájában is. Akad még tartalék a technológiai fegyelem javításában, a vezetés színvonalának emelésében. Ezek olyan tartalékok, amelyeket kötelességünk kihasználni. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a növekvő pénzügyi elvonások miatt, hiszen — mint mondta — a szűkülő anyagi források veszélyeztetik a mezőgazdaság bővített újratermelését. A megye mezőgazdaságát ért egymilliárd forintos nyereségcsökkenést nehéz lesz pótolni hitelekkel és külső segítséggel is. Dr. Villányi Miklós mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár hangsúlyozta, hogy Békés megye mezőgazdaságát tekintve nem csupán egy a tizenkilenc megye közül, az itteni gondok, sikerek országosan is figyelmet érdemelnek. A termeléscsökkenést tekintve Békés a leginkább károsodott megyék közül hatodik, azonban a nyereségkiesést nézve a második legnagyobb kárt szenvedett megye. A hústermelés fokozásával és a kiegészítő tevékenységek növelésével megpróbálták a megye mezőgazdászai csökkenteni a veszteségeket, azonban ez nem sikerülhetett olyan jól, mint országosan, mert a kiegészítő tevékenységek ará-, nya itt eleve kisebb, mint más megyében. Javasolta, hogy a tervbe vett 4,8 tonna hektáronkénti búzaátlagtermést 8—10 százalékkal növeljék a békési üzemek. Elfogadhatatlan a zöldségtermő terület csökkenése, és az, hogy a helyi feldolgozóipar igényének csak 71 százalékát termelik meg az üzemek. Annál is inkább, mert a távolról történő alapanyag-szállítás drága, és a megyének kitűnőek az adottságai a zöldségtermesztéshez. örvendetes, hogy nőtt a szójaterntó terület; az ilDr. Villányi Miklós letékesek vigyáznak arra, hogy továbbra is jó pénzt hozzon a növény az üzemeknek, hiszen ez a legjobb biztosíték termelésének növelésére. Az államtitkár a továbbiakban hangsúlyozta az üzemen belüli decentralizált irányítás jelentőségét, javasolta az érdekeltségi viszonyok továbbfejlesztését. Kiemelte, hogy a mezőgazdaságot érintő szigorúbb elvonások any- nyiban érintik a mezőgazdaságot, amennyiben az ágazat szerves része az egész, nehéz helyzetben levő népgazdaságnak. A mezőgazdaság előtt álló feladatok összhangban állnak a népgazdasági tervvel. Az öntözésről szólva megjegyezte, hogy annak objektív gazdasági feltételei, változtak meg, ezt nem érzékeltetni az üzemekkel, bűn lenne. A szakterület vezetői készülnek az új szabályozásra, amely várhatóan rendezi az öntözés gondjait. Pataki István, a KISZ megyei bizottságának első titkára elmondta, hogy Békés megye lakosságának 40 százaléka fiatal, számuk és arányuk is jelentős a mező- gazdaságban. Sorsuk, életkörülményeik alakulása szorosan összefügg az ágazat helyzetének javulásával, hiszen nőtt a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok száma. Tavaly jelentős akciókat hajtottak végre a megyében KISZ-esek; az idén is sokat vállalnak abban, hogy segítsenek a mezőgazdaság tartalékainak feltárásában. Fejlesztik a KISZ-vezetés munkastílusát, mozgósítanak az anyag- és energiatakarékosság, a műszaki-technikai haladás, valamint a hús- és gabonaprogram megvalósítására. Dr. Szántási Antal, a DATE szarvasi mezőgazdasági főiskolai karának igazgatója egyetértett a bevezető előadás azon megállapításával, miszerint „a fejlődés záloga az emberi fejekben van”. A továbbiakban arról szólt, hogy főiskolájukra többen jelentkeznek Békés megyéből, mint 10 évvel ezelőtt. Sajnos a felvettek részaránya csökkent, ebben annak is szerepe van, hogy nagyon megnőtt a főiskola népszerűsége, két és félszeres volt az előző évben a túljelentkezés. Az üzemek gyakran későn nyújtják be pályázatukat, s ez gondot okoz a végzős diákok elhelyezkedésénél. Sokan úgy tartják, hogy meliorációs üzemmérnökre csak addig van szükség, amíg tart az üzemi meliorációs beruházás. Holott a főiskola olyan növénytermesztő szakembereket képez, akik a meliorációhoz különösen értenek, és a későbbiekben is nagy szükség van szaktudásukra, a már jobbá tett talajok állapotának megőrzéséhez. Dr. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára beszédének elején kijelentette, hogy „az aszálydosszié nincs lezárva”. Ezt úgy értette, hogy olyan üzemek is nehéz helyzetbe jutottak, amelyek korábban rendkívül magas termelést és nyereséget értek el. A nagy gabonatermelő üzemek egész sora található Békésben; ahhoz, hogy újra termelni tudjanak, át kell őket segíteni a holtponton. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége ezt tudva kiemelten foglalkozott az aszály üzemi következményeivel, a segítség- nyújtás módjainak kimunkálásával, kormányszintű intézkedéseket kezdeményeDr. Eleki János zett. Ennek nyomán megsegítő akciók egész sora született; a folyamat azonban nem zárult le, a károsult szövetkezetek további segítségekre számíthatnak. Az is tény azonban, hogy az 1983-as aszályt jórészt saját erővel kell kigazdálkodniuk a szövetkezeteknek. A termelés egyik területén sem szabad leállni, különösen a gabona- és hústermelésre kell nagy erőket koncentrálni, hiszen ez a két termék távlatilag is jól értékesíthető a külpiacon. A kiegészítő tevékenységek ésszerű fejlesztése sokat segíthet az aszály következményeinek felszámolásában. Nagy Mihály, a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés igazgatója eredményeikről szólva elmondta, hogy a BAGE-taggazdaságok az országos és megyei ütemnél is jobban fejlődtek a múlt esztendőben. Közös fejlesztések egész sorát valósították meg, így többek között agrokémiai telepeket hoztak létre, amelyek összesen 100 ezer hektár műtrágyaellátását oldják meg. Az idén ezeken a bázisokon megteremtik a folyékony nitrogénműtrágya kiadagolásához szükséges feltételeket. Békéscsabán pedig 50 ezer tonnás takarmánykeverőt hoznak létre. 1985—86-ban teljessé teszik számítógépes rendszerüket. örvendetes, hogy az aszály okozta kiesések ellenére az együttműködés egyetlen üzeme sem zárja veszteséggel az 1983-as évet. Goda Péter, a gyulai Kö- VIZIG igazgatója arról beszélt, hogy tavaly ilyenkor 95 milliméteres volt a megyében a csapadékhiány, nyáron azonban a 77 hőségnap — amikor 30 Celsius- fok fölé emelkedett a hőmérséklet — ezt a vízhiányt tovább növelte. Az idén sem jó a helyzet, hiszen 145 milliméternek megfelelő víz hiányzik a talajokból. Hangsú- lvozta, hogy az a vízkészlet, amely a folyókban található, a nemzeti vagyon része. A jelenlegi mezőgazdasági termék-árak nem ismerik el azt a ráfordítást, amit ennek a nemzeti vagyonnak a megóvása, kitermelése, kiöntözése jelent. A Tisza vízhozama kevesebb, mint a köztudatban elterjedt, hasonló a helyzet a Körösökön; tehát arról egyelőre nem lehet szó, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb területen és kisebb költséggel öntözhessenek az üzemek. Dr. Szabó Sándor válaszolt az elhangzott hozzászólásokra. A rendezők nevében köszönetét mondott azoknak, akik elmondták véleményüket. Ezekből azt kell leszűrnünk, hogy az az okos gazdasági szakember, aki a maga posztján olyan intézkedéseket hoz, amelyek a népgazdaság érdekeit szolgálják. Tudomásul kell vennünk, hogy nemcsak a mezőgazdaság van nehéz helyzetben, hanem az egész népgazdaság. Várható, hogy ez a helyzet az ismert külgazdasági nehézségek miatt az idén még keményebb feladatok elé állítja a gazdasági vezetőket. 1984 akkor lehet sikeres esztendő, ha a korábbinál jobban dolgoznak beosztottak és vezetők; ehhez kívánt sok sikert, erőt, egészséget. Csatári Béla zárszavában elmondta, hogy a felszólalások a megye párt- és állami vezetésének is sok tanulsággal szolgáltak, amit munkájukban hasznosítanak majd. Végül sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánt a tanácskozás valamennyi résztvevőjének. M. Szabó Zsuzsa
