Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-13 / 10. szám

1984. január 13., péntek Pénteki beszélgetések Cseh Tamás Szippantásnyi friss levegőt is alig kapott a közönség, annyian zsúfolódtak a békés­csabai Gyopár Klubba. Igri- cek, kobzosok, lantos hír­mondók méltó unokája Cseh Tamás, akinek hívei töltöt­ték be a pincehelyiséget. Egy szál gitár, a dal, s a magas feszültségű hangulat ková­csolta össze az előadót és a hallgatókat. Emlékezetes ta­lálkozás volt. — Ha minden előadóestem ilyen remekül sikerülne, so­kat segítene töprengéseim­ben — mondja a másnapi be­szélgetésünkkor Cseh Tamás. — Nem tudnám megfogal­mazni, miért jövök szívesen Eékésbe. Igazán nem. Talán, mert gyakran felidézem ma­gamnak azt a hajdani gyu­lai várszínházi szereplésem, amely az első nyári munkám volt Fülöp Zsigmonddal és Hámori Ildikóval együtt ját­szottam a Szép magyar tra­gédiában. s napközben a gyulai temetőket jártam, ahol dédapám sírját keres­tem. Számomra sokat jelen­tenek ezek a kötődések, s eg^-egy sikeres találkozás, amikor érdeklődő szempá­roktól kapok megújító erő­ket. Hitet félelmeim legyű­réséhez. — Félelmei? — Igen. Bizonyára alka­tomhoz is tartozik, hogy nem törtem soha a csúcsra, in­kább a plebejusi életformát választottam. Ha komolyan érzi, amit mond, a dalokkal együtt valamiféle magatar­tást is"felvesz az ember. Va­gyont sose gyűjtöttem, csa­ládommal ma is albérletben lakom. Remélem, megélheté­si gondjaim nem lesznek, hi­szen eredetileg pedagógus volnék, nyolc éven át taní­tottam. De mint dalnok, úgy érzem magam, akár egy szi­matát vesztett vizsla. Állok és toporgok, képtelen va­gyok tájékozódni. Elmúltak felettem a hetvenes évek, amikor ki tudtam tapintani egy életérzést. — Mit? — Bereményi Gézával kö­zösen írtuk a dalokat, ame­lyekben korosztályunk hi­ányérzetét igyekeztünk ki­fejezni. Helyzetjelentéseknek gondoltuk műveinket, arról, hogyan él, mit csinál vagy mit mulaszt el a mi korosz­tályunk. — Szándékosan kerüli a nemzedék meghatározást? — Azt hiszem, egy-egy nemzedéket a nagyobb akti­vitás köt eggyé. Sajnos, mi nem voltunk elég alkotóak. Bírálgattunk, kritizáltunk, s íégfeljebb a hőbörgésig ju­tottak el önálló tetteink. Persze, tisztelet a kivételnek. Aztán szép csendben bele­szürkültünk a ma élő kor­társaink masszájába. Legak­tívabb éveink a nagy nyu­gati diáklázadások idejére estek. Itthon, baráti köröm­ben a közéletből — s néha még az országból — való ki­vonulás volt a sikk. — Ha valaki ki akar vo~ nulni valahonnan, először „benn kell lennie". — Éppen erre jöttünk rá egy párizsi utunk alkalmá­val. A, távolból olyan picur- kának, jelentéktelennek tűnt egész itthoni passzivitásunk, hogy elhatároztuk, tennünk kell valamit. Lemezre fog­juk énekelni érzéseinket, hogy tudja meg az utókor: élt itt a hetvenes években néhány fiatal, akik hozzánk hasonlóak voltak. Elfogad­tuk a 25. Színház meghívá­sát, s elkezdődött egy vi­szonylag termékeny munka. — öt nagylemez volt az eddigi eredmény. — És vagy 6-7 önálló mű­sor. Közben rájöttem ugyan­is. hogy a lemezre került da­lok a rögzítés pillanatában kicsit idegenek lesznek tő­lem. Mint amikor egy gye­rek felnő, önálló életet kezd, s már csak látogatóba jár haza az apjához. Még egy­szer olyan igazi jó hangzást, tökéletes technikai kivitelt, hangszeres kíséretet nem ad­hatok a dalokhoz, mint a lemezfelvétel idején volt. Kevésbé tökéletessel pedig ne elégedjék meg az ember. Ilyesfajta félelem volt ben­nünk Bereményi Gézával. Ha elértünk egy szintet, nem adhatjuk alább. Éveken át kacérkodtunk a szétválás gondolatával, s íme, 1982 óta nem írtunk új dalt. — Nem kellene ismét ki­menni Párizsba, vagy el a sivatagba, bárhová, ahonnan távolról lehet nézni a vilá­got? Rájönni, hogy csak tet­tekkel lehet továbblépni a mélypontról? — Lehetséges. — Rövid beszélgetésben aligha adhatom vissza a hi­tet, de hadd emlékeztessem a filmszerepekre. Ezek sem je­lentenek sokat? — Ügy érzem, a filmkame­rák előtt nem futottam csúcsformát. Mégse bánom, hisz legalább megpróbáltam. S az ember élete nem olyan hosszú, hogy ha van rá le­hetőség, vissza lehetne uta­sítani az értelmes munká­kat. Valójában most is, ami­kor nyilvánosan „temetem magam”, belül lázasan épít­kezem. Remélve: sikerül meggyőződnöm, hogy nékem a dal a legfontosabb létezési formám, a feladatom, külde­tésem. Andódy Tibor Fotó: Bujdosó Antal Ifjúságpolitikai szabadegyetemek a megyében Az Állami Ifjúsági Bizottság anyagi támogatásával három éve folyik megyénkben a TIT ifjú­ságpolitikai szabadegyetemeinek szervezése. Ezt a speciális sza­badegyetemi formát, amely a fiatalokat érintő, érdeklő kérdé­sek megválaszolására hivatott, elsőként a megye városaiban, majd két nagyközségben, az az­óta várossá lett Szeghalmon és Mezőkovácsházán hozták létre. Az eltelt három évben összesen harminc ilyen szabadegyetemet szerveztek. Szeptemberben a TIT aján­lást tesz az iskoláknak, ahol — figyelembe véve az oktatási anyagot és a KlSZ-szervezet célkitűzéseit — kijelölnek né­hány témakört. Egy előadásso­rozat .nyolc, tematikailag egy­másra épülő előadásból áll. Ál­talában az iskola szervezi a hall­gatóságot: ettől eltérő gyakor­lat alakult ki Orosházán és Gyu­lán, ahol a városi KlSZ-bizott- ság, valamint Mezőberényben, ahol a művelődési központ is részt vesz a szervezésben. Míg a legtöbb helyen a 14—18 éve­sek, az említett 3 településen jó­részt a 20—30 éves korosz­tály hallgatja a szabadegyete­meket. A témaválasztás általában tük­rözi a fiatalok érdeklődését. Gyakran — mint például Bé­késcsabán. a Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában — a tanul­mányi munka kiegészítését szol­gálják az. előadások. A gyulai jó példa arra. hogy a szabad- egyetem a KISZ-vezetők politi­kai felkészítését is segítheti. A továbbiakban még inkább sze­retnének közel kerülni a fiata­lokhoz: a feldolgozandó témá­kat a hallgatósággal együtt je­lölik ki, növelni szeretnénk az önkéntességet, s szorosabbá kí­vánják tenni a TIT helyi szer­vezetének és a KlSZ-csoportok- nak a kapcsolatát. Ebben az évadban hét telepü­lésen összesen 11 szabadegyete­met tartanak. Békéscsabán, Orosházán, Békésen, Gyulán és Szeghalmon elsősorban az ifjú­ságot érintő általános kérdése­ket dolgozzák fel. (Például ak­tuális külpolitikai kérdések, köz- gazdasági témák, ifjúsági ked­vezmények.) Békéscsabán és Gyulán speciális szabadegyete­mek is szerveződnek. Ilyen volt a 6ll-es számú Szakmun­kásképző Intézetben a tudo­mánytörténeti tagozat, vagy a Vásárhelyi Pál Szakközépiskolá­ban két éve létrehozott ifjú mű­szakiak tagozata. Földrajzi sza­badegyetemen ismerkedhetnek meg Európa országaival és vá­rosaival az egészségügyi szak- középiskola tanulói és a gyulai fiatalok. Az ifjúságpolitikai munkabi­zottság a jövőben méginkább a fiatalokat érintő témaajánlást kíván készíteni, s a megfelelő előadók kiválasztására is foko­zottabban figyelnek. Hiszen nem csupán ismeretterjesztésről van szó, hanem a fiatalok politikai neveléséről, tájékoztatásáról, ál­talános műveltségének bővítésé­ről is. G. K. Eredményes esztendő után, új tervekkel dolgozik a TIT Kurucz Imre főtitkár nyilatkozata Mára már a gyárak, üzemek, intézmények, termelő- szövetkezetek többsége is felismerte, hogy a szellemi tőke fejlesztése hosszabb távon az egyik leggazdaságo­sabb befektetés. Ehhez ad évről évre hathatós segítsé­get a legkülönfélébb formákkal, rendezvényekkel a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat, amelynek az el­múlt esztendőben végzett munkájáról, és fontosabb idei terveiről Kurucz Imre főtitkár nyilatkozott Nagy Attilának, az MTI munkatársának. — Előadássorozataink, mun­kásakadémiáink, különbö­ző tanfolyamaink 1983- ban is kedvező fogadtatásra találtak. Kiemelkedő szerep jutott a szakmai át- és to­vábbképző tanfolyamoknak, az idegen nyelvi képzésnek, az egyetemi, főiskolai előké­szítőknek, de nagy volt az érdeklődés a különféle hob­bik gyakorlását segítő fog­lalkozások iránt is. Minden évben .növekszik a baráti körök — például matemati­kai, fizikai, csillagászati, történelmi — klubmozgal­maink, és az ezekben részt­vevők száma. Az utóbbi években a ked­vezőtlenebb anyagi feltéte­lek ellenére is igen dinami­kus fejlődésről adhatott szá­mot a társulat. Az ismeret- terjesztésre fordított órák mennyisége 1977 és 1982 kö­zött 548 ezerről 800 ezerre nőtt, s a résztvevők száma is gyarapodott: 1977-ben mintegy hatmillióan, 1982- ben pedig már több mint hétmillióan látogattak el a TIT rendezvényeire. Az el­múlt évről még nincsenek pontos adataink, de eddigi ismereteink szerint 15 me­gyében növekedett az elő­adások, és az egyéb rendez­vények száma, négy megyé­ben pedig tartani tudtuk az 1982-es szintet. Erőteljesen, mintegy 5—6 százalékkal szaporodtak a különféle tan­folyamok programjai. A megnövekedett igényeknek megfelelően, elsősorban az igen széles skálájú át- és továbbképző tartalmú fog­lalkozások, az általános és a középiskolákban szerve­zett baráti körű rendezvé­nyek gyarapodtak. A me­gyék zömében a TIT meg­őrizte vezető szerepét az ide­gen nyelvek oktatásában is. Az eddigi tapasztalatok vi­szont azt mutatják, hogy a fővárosban az 1983—84-es évadban számottevően csök­kent a TIT által szervezett nyelvoktatásra jelentkezők száma. Azért, hogy ez a csökkenés ne állandósuljon, új formákat is — például gyermekek tanítását — sze­retnénk bevezetni. örvendetes, hogy az el­múlt esztendőben erőteljes fejlődésnek indult a széles körű ismereteket adó, s ugyanakkor jó kikapcsoló­dást, kellemes pihenést nyúj­tó országjáró mozgalom. Sikeresen rendeztük meg tavaly nagyobb szabású ak­cióinkat is, így például a magyar nyelv hetét, a német nyelvbarátok világkongresz- szusát, a megemlékezést Lu­ther Mártonról, az „Életmód és művelődés” című konfe­renciát, a természettudomá­nyi ismeretterjesztés gond­jairól, feladatairól folytatott eszmecserét. Az idén a nem­zeti történelem és a nemzeti tudat kérdéseiről rendezünk tanácskozást, és megemléke­zünk Körösi Csorna Sándor­ról is. Több témában — pél­dául hadtudomány, biológia, földrajz, üzemi ismeretter­jesztés — országos vándor- gyűléseket, ankétokat szer­vezünk. A társulat a jövőben is arra törekszik, hogy bizonyos ésszerű mecénási feladatokat is ellásson. Mindenekelőtt az olyan tudományterületeken, ismeretterjesztési formákban, mozgalmakban, amelyeknek ápolása, támogatása fontos össztársadalmi érdek. A té­rítéses ismeretterjesztési for­mák bevételeiből fedezi a TIT például — a budapesti tapasztalatok alapján — a Tolnában kezdeményezett matematikai tehetséggondozó foglalkozásokat, melyekre ed­dig 850 gyermek jelentkezett. Országos visszhangra talált kezdeményezésük: a jövőben növelni kívánjuk felvilágosí­tó tevékenységünket a cigány lakosság körében. A TIT az idén is szeretné sokszínűbbé tenni program­jait. A magunk eszközeivel segítjük országos méretűvé tenni a számítástechnika népszerűsítését szolgáló is­meretek terjesztését, s a meg­felelő foglalkozást a nyugdí­jasokkal. Gondolunk arra is, hogy a különböző gazdasági, polgári jogi társulások, mun­kaközösségek tagjainak elő­adássorozatot szervezünk a legfontosabb jogi, gazdálko­dási szabályozókról. Közös nyelvtanfolyamokat szerve­zünk szülők és gyermekeik részére, beindítjuk a levelező formájú ismeretterjesztési kurzusokat, az át- és to- vábbkéjftő tanfolyamok or­szágos bevezetésére törek­szünk. Éves költségvetésünk mint­egy negyede ered az állami támogatásból, a többit saját bevételeink teszik ki. Ez is jól érzékelteti, hogy széles tömegek valós igényeit elé­gítjük ki. A társulat termé­szetesen befolyásolja is a nagyközönség érdeklődését, hogy olyan témák iránt kelt­se fel az igényeket az embe­rekben, amelyek még nem fogalmazódtak meg bennük — mondotta befejezésül Ku­rucz Imre. Új, négytantermes általános iskola épül Pusztaföldváron, a példás társadalmi összefogással létrehozott tornaterem mellett. A kivitelező a tanács házilagos brigádja, s a tervezett át­adási határidő 1985. szeptember elseje. Képünkön: elkészültek az új iskola alapjai. A hát­térben az új tornaterem épülete Fotó: Fazekas László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Miról Ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.37: Barokk zene. 9.03: Fejezetek a szocialista Iro­dalom történetéből. 60. 9.33: Óvodások műsora. 10.05: Zenélő Dominó, (lsm.) 10.35: Berda József versel. (Ism.) 10.40: Fúvósesztrád. 11.00: Kilátó, (lsm.) 11.45: Operaáriák. 12.45: Hétvégi Panoráma, (ism.) 13.59: Az Iskolarádió műsora. 14.29: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 15.05: A Gyermekrádió műsora. 15.35: Disznótor Kalocsa kör­nyékén. (lsm.) 16.00: A folytatás, (riport) 17.05: Lili bárónő, (operett) 17.35: Életünk, ahogy éljük, (ri­port) 18.00: Filmzene. 19.15: Az iskolarádió műsora. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Közben: 20.15: Sport és történe­lem. 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.15: Népdalok. 21.30: Földközelben. 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: Tánczene. 23.14: A Budapest vonósnégyes felvételeiből. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.35: Slágermúzeum, (ism.) 9.21: Szomszédolás sok zenével. 9.41: Gyurkó Géza jegyzete. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsar­nok. 13.35: Felütöm a telefonkönyvet, (riport) 14.00: Zenedélután. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Popzene sztereóban. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Játéktörténeti sorozat. VII. (ism.) 21.35: Operettfelvételek. 22.00: Ritmus! 22.30: Hol tartunk? 23.25: Szórakoztató zene éjfélig. III. MŰSOR 9.00: Az Iskolarádió műsora, (ism.) 9.34: Operarészletek. 11.05: Tallis: Jeremiás siralmai. 11.27: Zongoraművészek felvéte­leiből. 12.55: Pillanatkép. 13.07: Fiataloknak, (ism.) 13.57: XX. századi operákból. 14.48: Magyar fúvósok, (ism.) 15.48: Zenekari muzsika. 16.49: Kós Károly: Kőből, fából házat, igékből várat, (ism.) 17.30: Fiatalok muzsikálnak fia­taloknak. 18.50: Madrigálok. 19.05: Beszélgetés a 88 éves Mark Rejzennel. II/2. (ism.) 20.06: Hangképek a XVI. nem­zetközi gitárfesztiválról. 20.56: Tánczene. 21.39: Az irodalomtudomány mű­helyei. 22.30: Opera-művészlemezek. SZOLNOKISTŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Diana Ross énekel. 17.15: Halló, itt Szolnok megye! Telefongondok és ígéretek. Riporter: Kardos Ernő. 17.30: Híres szolnoki prímások. Rácz Gyurka és zenekara játszik. 17.40: Napjaink. Palatínus Ist­ván jegyzete. 17.45: Délutáni minikoktél. 18.00—18.30: .Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Matematika és fizikai sza­lon a drezdai Zwingerben, (ism.) 8.55: Közlekedj okosan! 9.00: Környezetismeret. 9.15: Magyar irodalom. 9.45: Utazások a világ nagy vasútjain, (angol rövid­film) 10.30: Bolgár képzőművészeti rö­vidfilm. 10.45: Tiltott kamerával Atho- szon. (NSZK film, ism.) 14.35: Közlekedj okosan! 14.40: A természet válaszol. 14.50: Az energia. III/l. 15.20: Építészet. V/l. 15.40: Mi és a computer. II. 16.20: A föld szomját oltja, (szovjet rövidfilm) 16.35: Bors. (kalanfilm) II. (ism.) 17.25: Pannon Krónika. 18.00: Ablak. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Isten veled drágám, (an­gol film) 20.55: A fele sem igaz! 21.30: Műkorcsolyázó EB. 22.45: Tv-híradó 3. # II. MŰSOR 17.45: Kapitány kalandjai, (szov­jet rajzfilm) XIII/2. 17.55: Michal úr kalandjai, (len­gyel film) XII/2. 18.25: Életrajzi játék, (ism.) 19.55: Műkorcsolyázó EB. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Emléktábla a Mandula ut­cában. (dokumentumfilm) BUKAREST 15.05: Iskolatévé. 15.20: Szünidei matiné. 15.35: Kulturális híradó. 15.45: Egy dal. 15.50: A volánnál. Autóvezetők­nek. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Könnyűzene. 20.45: Világhiradó. 21.05: Fejezetek a filmtörténet­ből. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Verselős — tv-sorozat gyer­mekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A Harmadik Birodalomban — filmsorozat. 20.50: Könnyűzenei adás. 21.35: Tv-napló. 21.50: A szív kultúrája. II. MŰSOR 18.15: Fiatalkori bűnözés — mű­velődési adás. 18.45: Tudományos könyvek ki­rakata. 19.00: Tudomány. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Komoly zene. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Találkozások — dokumen­tumadás. 21.50: Panel Story — játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. január 13-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Békési Ház 19 órakor Szentesen: BOLHA A FÜLBEN 1984. január 14-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Petőfi-bérlet 19 órakor Dombegyházán: MARIA FŐHADNAGY MOZI Békési Bástya: E. T. Békéscsa­bai Szabadság: D. B. Cooper ül­dözése. Békéscsabai Terv, fél 6- kor: Eltűntnek nyilvánítva, fél 8-kor: A nagy álom. Gyulai Erkel: Vabank. Gyulai Petőfi, 3 és 5-kor: Délibábok országa, 7- kor: Bockerer. Orosházi Béke, 5-kor: A hatodik halálraítélt, 7-kor: A karatézó Cobra visz- szatér. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Süni a ködben, fél 6 és fél 8-kor: Gallipoli.

Next

/
Thumbnails
Contents