Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-13 / 10. szám

1984. január 13., péntek NÉPÚJSÁG Jő az együttműködés a határőrök és a lakosság között Politikai foglalkozás a lökösházi határőr-alakulat ifjúságiklubjában II ruházati kereskedelem idei tervei A Belkereskedelmi Minisztérium előzetes becslése sze­rint az elmúlt évben a tervezettnél és az egy évvel ko­rábbinál is többet, 54 milliárd forint feletti összeget köl­töttünk ruházkodásra. A forgalom növekedése azonban ■ mégsem ad okot különösebb elégedettségre, hiszen a vá­sárlók sokszor megalkuvásra kényszerültek, nem azt kapták a ruházati üzletekben, amit szerettek volna. S néhány termékből, például harisnyafélékből, gyermekci­pőkből, pamut fehérneműkből gyakorta még mennyiségi hiányok is adódtak. A mennyiségi és választékbeli prob­lémákat a ruházati kereskedelem az idén igyekszik kü­lönféle módszerekkel kiküszöbölni, de legalábbis enyhí­teni. A kapu mellett álló nagy fenyőfán a díszek még a karácsony hangulatát idéz­ték. A tisztek és a katonák egy része szolgálatban töl­tötte el az ünnepeket. Ta­lán mondanunk sem kell, hogy az államhatár őrzése, az útlevelek kezelése, a te­herforgalom ellenőrzése, és még sok egyéb feladat ellá­tása folyamatos, vagyis az időjárás viszontagságaitól, az ünnepi alkalmaktól telje­sen független, szigorú szol­gálati tevékenység. Az ál­landó készenlét azonban nem szegte kedvét az ala­kulatnak, sőt mi több, min­denki azon fáradozott, hogy minél kellemesebb, s minél családiasabb legyen a lég­kör a körletben tartózkodók­nak. * * * Tapasztó István törzspa­rancsnok irodájában ültünk le beszélgetni, és velünk volt még két tiszttársa, Di- mák János és Horváth Já­nos is. Kérdéseimre vála­szolva elmondták, hogy a fiatalok általában az alföldi megyékből kerültek ide, de akadnak közöttük dunántú­liak is. Iskolai végzettségük különböző szinten van: az általános iskolai bizonyít­ványtól az egyetemi oklevé­lig. A diplomások rövidített szolgálati időt töltenek itt. A tapasztalatok szerint egy fél év kell ahhoz, hogy po­litikai és szakmai felké­szültség dolgában a szintkü­lönbségek kiegyenlítődjenek. A több irányú képzéshez tartoznak a kül- és belpoli­tikai helyzettel kapcsolatos alapfokú oktatási formák és a tájékoztatók. Mindemel­lett lehetőség nyílik a ko­rábban megkezdett tanulmá­nyok folytatására is. Ily"* módon nemcsak vizsgázni járnak, hanem konzultáció­kon, és szakmai gyakorlato­kon is részt vehetnek a ha­tárőr-hallgatók. Többen elég jól beszélnek oroszul, néme­tül, vagy románul, és ez nagyban megkönnyíti az A Magyar Kereskedelmi Kamara új kiadványt jelen­tetett meg, melyben ismerteti a külföldi partnerekkel kö­zös vállalatok létrehozására és működésére vonatkozó jo­gi kereteket, s azokat a jog­szabályokat, amelyeket fi­gyelembe kell venni közös vállalat alapításakor. Az is­mertető füzet, amely a har-*7 madik piaci együttműködés­sel Is foglalkozik, egyelőre három nyelven, angolul, franciául és németül jelent meg, de további nyelveken, így arabul is kiadják. * * * Magyarországon — annak ellenére, hogy }972-től léte­síthetők vegyesvállalatok — csupán az elmúlt években gyorsult meg a vegyesválla­utasforgalom pontos, udva­rias ellenőrzését. A tisztek, tiszthelyettesek, és a sorál­lomány közötti kapcsolat az egyetértésen alapszik. Ez egyúttal őszinte, nyugodt légkört teremt ahhoz, hogy mindenki — tudásának, szellemi képességének, és fizikai felkészültségének legjavát adva — képes le­gyen feladatait fokozott fe- felelősséggel ellátni a saját posztján. A parancsnokok kiemelten foglalkoznak a családosok helyzetével, és igyekeznek megoldani a le­hetőségeken belül a szociá­lis problémákat. * * * Abban, hogy Lökösháza néhány éve kiváló határőr­község lett, sok egyéb ered­mény is közrejátszott. Rég­óta kiemelt helyen szerepel a helyi lakossággal, és a környező településekkel fenntartott kapcsolatok erő­sítése. Például Bereczki Gyula békéscsabai, Kotroczó Károly és Szarvasi Péter kevermesi lakosok igen ered­ményesen tesznek eleget ön­ként vállalt kötelezettsé­güknek. Figyelemre méltó, hogy a határsértők 90 szá­zalékát az állampolgárok közreműködésével fogták el a határőrök. Örvendetes az is, hogy e politikai és tár­sadalmi megbízatások telje­sítésében derekasan • helyt­álló önkéntesek munkáját nemcsak a határőrség, ha­nem a munkahely is kellő­képpen elismeri. A párt-, az állami, gazda­sági és társadalmi szervek­kel szintén jó együttműkö­dés alakult ki az elmúlt évek folyamán. Tapasztó István törzsparancsnok Ke- vermesen, Dimák János FEP-parancsnok Lököshá- zán vesz részt a helyi ta­nács munkájában. Horváth János politikai helyettes pe­dig a helyi pártbizottság tagjaként tevékenykedik. A határőrök 95 százaléka tartozik valamelyik KISZ­lat-alapítási folyamat. Jelen­leg az ilyen közös vállalko­zások száma már eléri a hu­szonhármat. A hetvenes évek közepe óta fokozatosan könnyebbé váltak az alapí­tás feltételei, a vámszabad területen létrehozandó vál­lalkozások pedig számos más kedvezményt is élveznek. 1983-ban alakult meg Ma­gyarországon többek között a TUNGSRAM—Schreder ma­gyar—belga vállalat alumí­nium lámpatestek gyártásá­ra, a CARGOPACK Hungá­ria Magyar—NSZK KFT, mely csomagolóanyagok gyártásával, ipari termékek csomagolásával foglalkozik. A múlt évben alakult Olym- pos KFT görög részvétellel üdítő italok palackozását és exportját kezdte meg, a ma­alapszervezethez. Vállalá­saik jelentős része a szol­gálati teendők ellátásához kapcsolódik. Ugyanakkor nagy gondot fordítanak a szabad idő kulturált eltölté­sére, a klubprogramok, va­lamint a környező községek fiatalságával közösen tartan­dó rendezvények szervezésé­re. Hagyománnyá vált a já­rási spartakiádokon való részvétel. Ezenkívül az óvodák, iskolák patronálása is rendszeres. A határőrök kiveszik részüket a kétegy- házi szakmunkásképző if- júgárdistáinak honvédelmi felkészítéséből. Az állomány 50 százaléka önkéntes vér­adáson évente két alkalom­mal jelenik meg. * *,* Tovább lehetne folytatni a felsorolást a vasúti szer­vekhez, a társ fegyveres erőkhöz, és testületekhez fűződő kapcsolatok ismerte­tésével. Ehelyett azonban ér­demes szólni még arról a beszélgetésről, amelyet Dra- varits Tibor szakaszvezető­vel, Angus Csaba KISZ-tit- kárral, Váczi Sándor és Bo- tyánszki János határőrökkel folytattunk. A beilleszkedés körülményeiről .szólva meg­említették, hogy viszonylag elég hamar megszokták a katonaéletet, amit parancs­nokaik is nagy mértékben megkönnyítettek számukra. Mint mondották, -valameny- nyien szolgálatban voltak a karácsonyi ünnepek alatt, de ez nem jelentett lelki megpróbáltatást számukra. Legtöbbjüknek azért nem, mert még nem alapítottak családot. A leszerelés után az előző munkahelyükre mennék vissza dolgozni. Egy részük levelező tagozaton szeretne továbbtanulni. Má­sok viszont célul tűzték, hogy mielőbb megszerzik eredeti szakmájuk gyakor­lásához szükséges jártassá­gokat és ismereteket. gyár—osztrák OTP Penta Tours az idegenforgalom fej­lesztésével, a Skála Arab Kereskedelemfejlesztő KFT pedig a magyar exportőrök arab piaci kapcsolatainak bővítésével foglalkozik. Mind ez ideig azonban a külföldi partnereknek és a magyar szakembereknek egy­aránt gondot okozott egy olyan kiadvány hiánya, amely útbaigazítást ad a jo­gi szabályozásban. Ezen pró­bál segíteni a Magyar Ke­reskedelmi Kamara ismerte­tő füzetével, / melyet díjtala­nul rendelkezésére bocsát azoknak a vállalatoknak, amelyek valamely tőkés or­szágbeli partnerükkel Ma­gyarországi székhelyű közös vállalat alapítását fontolgat­ják. György Lajos, a Belke­reskedelmi Minisztérium osztályvezetője az MTI mun­katársának elmondotta: az idén, folyó áron számítva a tavalyinál csaknem 3 száza­lékkal nagyobb forgalomra számítanak. A ruházati cik­kek több mint 80 százalékát a hazai cipő- és textilruhá­zati ipartól vásárolják. Az alapellátás javítására a részben már bevezetett és a gyakorlatban is bevált mód­szereket fejlesztik tovább. A legtöbb tartalék a kereske­delmi vállalatok termelő te­vékenységében rejlik, ennek révén már az elmúlt évben is mintegy 4 és fél milliárd értékű ruházati termék ke­rült az üzletekbe. A keres­kedelem az alapanyagok be­szerzésével a gyártókapaci­tások bővítéséhez való hoz­zájárulással, gépek vásárlá­sával segíti a termelőket. A külkereskedelmi vállalatok­kal együttműködve külföldi Kunágotán a szűkös anya­gi erőforrások ellenére eb­ben az évben jó néhány tennivalója akad a községi tanácsnak, már ami a tele­pülésfejlesztési terv valóra váltását illeti. Így természe­tesen szó sincs arról, hogy például az elmúlt évben megkezdett munkák abba­maradnának, és nem fogná­nak hozzá a korábban meg­határozott feladatok végre­hajtásához. Nádházi László vb-titkár legutóbbi tájékoztatása sze­rint ez év januárjában vár­hatóan mintegy 1700 taggal megalakul a vízműtársulata községben. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat — mint kivitelező — a múlt évi versenytárgyalá­son azt indítványozta, hogy hat ütemben valósuljon meg a hálózat kiépítése. Az üzembe helyezés végső ha­táridejét 1986. június 20-ra tűzték ki, amennyiben az építkezés első üteme idő­ben befejeződik. A mun­A napokban Banadics Márton vezetésével ülést tartott Gyulán a HNF városi elnöksége, amelynek tagjai először az elmúlt időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót hallgat­ták meg. Ezután Danszki Károly beszámolt a gyulai kertbarátkor eddigi tevé­kenységéről. Megemlítette: a mozgalom 1966-ban azzal a céllal indult, hogy össze.-, fogja, szervezze a kertészke­dés iránt érdeklődőket, il­letve kellő szakmai segítsé­get nyújtson a mind "jobban kibontakozó tevékenységhez, amely később jelentősen hoz­zájárult a helyi szükségletek kielégítéséhez. Sőt, ma már ott tartanak, hogy a felvevő piac hiánya miatt gyakori gondot jelent a kiskertek­ben megtermelt többlet ér­tékesítése. Egyébként, mint javaslat, már más fórumo­kon is elhangzott, hogy a kertek egy részében pihe­nésre, felüdülésre és egyéb kikapcsolódásra alkalmas helyeket célszerű kialakí­tani. Nem kis súllyal esik latba a kertek környezetvé­dő funkciója sem. A közösségen belül vi- rágbarátcsoport is tevékeny­kedik, s a borászok pedig immár 15 esztendeje rende­zik meg szűkebb szakmai termeltetéssel is gazdagítják a választékot. Űj vonás a ruházati kereskedelemben az is, hogy ez évtől önállóan szervezik meg a „Vevők va­gyunk” kiállításokat, ame­lyeken különféle, általában hiánycikknek számító ruhá­zati termékekre keresnek gyártókat. Az első kiállítás­ra január 24-én Budapesten kerül ser, itt azokat a tava­szi-nyári divatcikkeket állít­ja ki mintegy 20 fővárosi és Vidéki ruházati kereskedelmi vállalat, amelyekre a meg­levő termelőkapacitás eddig szűknek bizonyult. A választékbővítés bevált formája a kooperációs gyár­tásból származó termékek forgalmazása. Az ilyen mó­don készülő márkás farme­reket, női fehérneműket, a Pierre Cardin-modelleket már árusítják, de tárgyalá­sok folynak felső kötöttáru, cipő és további fehérneműk kooperációs gyártásáról. A kálatok értéke — a járulé­kos költségeken kívül — meghaladja a 22 millió fo­rintot. A glóbust még ta­valy felállították, és a fő­utcán levő közkifolyók jó minőségű, lágy vizet adnak, amivel meg van elégedve a lakosság. Az idei tennivalók közé tartozik a több mint 20 kilométer hosszú vezeték- rendszer lefektetése. Pil­lanatnyi gondot okoz viszont az idős és beteg emberek háza előtt esedékessé váló földmunkák elvégzése. A kunágotaiak minden bizony­nyal ezt a problémát is megoldják, ugyanis a főut­cán maguk ásták ki, majd a csövek lefektetése után ők temették be az árkokat. A lakosok által vállalt tár­sadalmi munka értéke elérte a 600 ezer forintot. Manapság már egyre töb­ben foglalkoznak a földgáz bevezetésének gondolatával, de ez ügyben még nincs konkrét előrelépés. körben versenyüket. Ter­mészetesen mind a kert-, mind a virágbarát-mozga- lom tagjai az országos, me­gyei és helyi kiállításokon, termékbemutatókon, szak­mai előadásokon kívül részt vesznek tapasztalatcsere-lá­togatásokon is. Tavaly pél­dául Nyíregyházát, illetve Salgótarjánt és környékét keresték fel. Csak a nagy számú hoz­zászólás hallatán bizonyoso­dott be, hogy — bár már eddig is sok szép eredményt tudott felmutatni a gyulai kertbarátmozgalom —, a ta­goknak az értékesítés prob­lémái mellett sok egyéb ne­hézségekkel is szembe kell nézniük. Ilyen például, míg az egyik helyen alig, vagy egyáltalán nem védekeznek a zöldség- és gyümölcskár­tevők ellen, addig a másik helyen a „túlvédekezés” a jellemző. Ez utóbbi nem kis veszélyt jelent az élővilágra. Mindenekelőtt szorgalmazni kell, hogy az elavult, mér­gező vegyszereket vonják ki a kereskedelmből, s a meg­levőket pedig kisebb téte­lekben is lehessen árusítani. Az a kívánatos, ha a lai­kus kertészkedő emberek könnyebben eligazodnának a forgalomba hozott nö­vényvédő szerek között, kooperáció bővítését a ke­reskedelem saját devizával is támogatja. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium ágazati tervében kiemelt feladat a gyermek- ruházati cikkek választéká­nak bővítése, az alacsonyabb árú ruházati termékek for­galmának növelése, valamint a minőség színvonalának megőrzése, s — ahol kell — javítása. Mindehhez szüksé­ges a szerződéses fegyelem erősítése. Továbbá az is, hogy a kereskedelmi válla­latok csak olyan árukat ve­gyenek át a termelőktől, amelyekre a vevőknek való­ban szükségük van. A vá­laszték javítására — a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal koordinálásával — felülvizs­gálják az eddigi méretrend­szert. A KERMI szakembe­reinek bevonásával megol­dást keresnek arra, hogy a különféle cégeknél más-más szerkesztéssel, és szabásmin­tával készült, azonos méret­számú konfekció ruházati termékek — amelyek jelen­leg korántsem egyforma nagyságúak — á méretszá­mozási rendszerben a meg­felelő helyre kerüljenek. A minisztériumi osztályve­zető végezetül elmondotta: bár anyagi lehetőségek híján a ruházati kereskedelmi há­lózat különösebb fejlesztésé­re nincsen mód, a vidéki vál­lalatok mintegy 40—60 üz­lettel közösen alakítanak ki sajátos kínálattal jelentkező, az S modelhez, valamint a Módihoz hasonló hálózatot a vidéki városokban. Tavaly kellett volna hoz­záfogni a kerékpárút építé­séhez, ám a vízműhálózat létesítése miatt e feladat tel­jesítése áthúzódott erre az évre. Ezenkívül tovább folyta­tódik a munka az 1983-ban elkezdett körzeti orvosi la­kásnál és rendelőnél, hátra van még azonban az iskola fő épületében a felújítás tel­jes befejezése. Egyébként az oktatási intézmény egy tan­teremmel bővült, s a vizes­blokk is elkészült. A szere­lés még tart, ugyanis a köz­ponti fűtéshez szükséges ka­zán nem érkezett meg idő­ben. A művelődési ház átala­kításával kapcsolatban a vb- titkár elmondta, hogy a ta­nács valószínű csak 1985- ben kap megyei támogatást erre a célra. A tervek sze­rint ott rendeznék be a mo­zit is, a régi épület sorsá­ról még nem döntöttek ille­tékes helyen. B. I. vagyis a \ vetőmagboltokban szakképzett eladók tájékoz­tatnák a vevőket az új ké­szítményekről, azok felhasz­nálási módjáról, és így to­vább. Ugyancsak a HNF ál­tal továbbítandó javaslat­ként fogalmazódott meg az elnökségi ülésen a kertba­rátbolt megnyitásának, a szakcsoportok (esetleg ke­reskedelmi közösségek) lét­rehozásának igénye. Az ér­dekelteknek különben meg lenne a lehetősége arra, hogy szakembert és mezőőrt is alkalmazzanak. A kérdések megválaszolá­sát követően Banadics Már­ton, a HNF városi elnöke összefoglalta az elhangzott véleményeket és javaslato­kat, majd Horváth István titkár a politikai ismeret- terjesztés tapasztalatairól tájékoztatta a testület tagja­it. Amint mondotta, a HNF-szervezésű politikai tájékoztatóknak, fórumok­nak, továbbá a klubokban, szakkörökben tartott előadá­soknak több ezer hallgatója volt az elmúlt oktatási év­ben. A jövőre vonatkozóan azt indítványozta, hogy mi­nél érdekesebb témákról kellene előadásokat tartani a HNF-körzetekben a lakos­ságnak. —y—n Kép, szöveg: Bukovinszky István Kamarai tájékoztaté közös vállalatok alapításának lehetőségeiről Folytatódik a településfejlesztés Kunágotán A gyulai kertbarátmozgalom eredményei és gondjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents