Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-13 / 10. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUÁR 13., PÉNTEK Ára: 1,40 torint XXXIX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Mezőgazdasági aktívaülés Békéscsabán Evek óta szokás, hogy ilyenkor év elején a mezőgazdaságban, annak irányításában dolgozó szakemberek aktívaértekezleten vitatják meg az előző esztendő tapasztalatait, az új gazdasági év feladatait. Zsúfolásig megtelt tegnap, január 13-én Békéscsabán, a tégla- és cserépipari vállalat békéscsabai gyárának kultúrterme. Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, az értekezlet levezető elnöke elsőként a megjelent vendégeket köszöntötte, majd kiemelte az idei aktívaértekezlet jelentőségét. Mint mondta, 1983 az aszály miatt különösen nehéz esztendő volt a mezőgazdaság számára, sok olyan tanulsággal szolgál, amelyet figyelembe kell venni az idei munkában. Csatári Béla bevezetője után átadta a szót dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének, hogy tartsa meg bevezető előadását. Dr. Szabó Sándor beszéde Beszédének első részében hazánk általános politikai és gazdasági helyzetéről szólt. Mint mondotta, az MSZMP Központi Bizottságának megállapítása szerint népünk kedvező politikai légkörben dolgozhatott 1983-ban. Az ismert gondok ellenére sikerült megőrizni hazánk fizetőképességét, külkereskedelmi mérlegünk ugyan nem a tervezett mértékben, de javult. Fenntartottuk a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, a lakosság reáljövedelme és fogyasztása az 1982. év szintjén maradt. Az ipar múlt évi termelése megközelíti a tervezettet, a mezőgazdaságé — az aszály miatti kiesések ellenére — elérte az 1982. évi szintet. Az ismert külpolitikai és világ- gazdasági nehézségek, valamint saját gazdasági gondjaink miatt az idén még többet és jobban kell dolgoznunk. 1984-ben a nemzeti jövedelmet és az ipar termelését 1,5—2,0 százalékkal kell emelnünk. A mezőgazdaság termelését az 1982-es színvonalon kell tartani, illetve egy százalékkal kell növelni. Az országos helyzet és az idei feladatok ismertetése után megyénk gazdaságának múlt évi teljesitményét elemezte. — Az 1983-as gazdasági év megyei célkitűzései feszítettek, de reálisak voltak. A nagyobb eredményekhez szükséges feltételek az év indításakor rendelkezésre álltak, de az év során a körülmények az elképzelésekhez képest kedvezőtlenül alakultak. A mezőgazdasági terméskiesés nagyobb volt az országosnál. Olyan mértékű, hogy a két ágazat az ipar tervezettnél nagyobb növekedése ellenéré sem érte el a párt megyei bizottsága által kitűzött 1,5—2,0 százalékos termelésnövekedést. Az előadó ezután részletesen beszélt mezőgazdaságunk múlt évi eredményeiről. Az 1983-as év alapjául a párt megyei bizottságának határozata szolgált, mely szerint az 1,5—2,0 százalékos termelés mellett növélni kell az exportárualapot és csökkenteni a fajlagos anyagfelhasználást. A mezőgazdasági üzemek a múlt esztendőt minden szempontból jól megalapozták, úgy tűnt, hogy 1983 a rekordok éve lesz. Sajnos, a természet közbeszólt. Erről így beszélt: — A búza virágzásakor uralkodó 34—36 fokos hőség már sejttette, hogy termés- csökkenéssel kell számolni. Az aszály egész éven át tartott és különösen az őszi be- takarítású növényekben okozott nagy kárt. Pusztító hatása az egész megyében érezhető volt, de különösen Orosháza, Szarvas, Gyoma- endrőd és Dévaványa térségében volt súlyos. A növény- termesztés kiesése a tervezetthez képest 1,5 milliárd forint volt. A kiesést az állattenyésztés nyolcszázalékos és a kiegészítő tevékenységek 19 százalékos növekedése — mely összesen 1,4 milliárd forint termelési értéket tesz ki — csak részben tudták pótolni. Végeredményben a mezőgazdaság termelési értéke 5-6 százalékkal maradt el a tervezettől és négy százalékkal az 1982. évi szinttől. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kieséseknek elsősorban nem személyi okai vannak. Az ágazatban dolgozók, a fizikai munkások, a szakemberek, a vezetők döntő többsége mindent megtett a veszteségek csökkentésére. Az előbb említett bevételi többletek mellett ez a takarékosság a költséggazdálkodásban is megnyilvánult. A korábbi három év átlagában az összes költségnövekedés évi 14 százalék volt. 1983-ban ez a szám csak mintegy kilenc százalék körüli, annak ellenére, hogy üzemeink jelentős összegeket fordítottak a károk mérséklésére. Végeredményben a mezőgazdasági üzemek nettó eredménye a tervezett egy- milliárd hétszázmillió forintnál mintegy egymilliárd forinttal lesz kevesebb. Azért ilyen nagy összeggel, mert az aszály a korábban legnagyobb nyereséget hozó üzemeket sújtotta leginkább. A kiesések 26 tsz-ben és egy állami gazdaságban 390 millió forint veszteséget okoztak. A külső segítség és a saját alapok bevonásával sikerült elérni, hogy 12 tsz és egy állami gazdaság elkerülte a veszteséges zárást. További tizennégy téeszben azonban 245 millió forint pénzügyi hiányt hagyományos vagy gyorsított eljárással kell rendezni. A szocialista mezőgazdaság életképességét jelzi és az itt dolgozó emberek szorgalmát, rátermettségét bizonyítja, hogy ilyen mértékű elemi kár mellett1 is kiegyensúlyozott élelmiszer- és takarmányellátást tudunk biztosítani az országnak. Ez minősíti üzemi vezetőinket is, akiknek munkája évről évre magasabb színvonalú. Ezután a múlt évi mező- gazdasági beruházásokról szólt. Mint mondotta, az üzemi beruházások tíz százalékkal csökkentek ugyan, de az intenzív gabonaprogram különböző változatai jelentős segítséget nyújtottak a gépek, technikai eszközök beszerzéséhez. Kiemelkedőek voltak az energiagazdálkodás ésszerűsítését szolgáló beruházások — a rájuk költött 174 millió forinttal és szervezési intézkedésekkel a megye mezőgazdasági üzemei évi 27 ezer 700 tonna folyékony tüzelőanyagot váltottak ki. A beruházások közül kiemelkedő helyet foglalt el a megyében a melioráció. 1983-ban majdnem 270 millió forint értékű komplex meliorációt valósítottak meg a mezőgazdasági üzemek és vízgazdálkodási társulatok. A múlt évben 12 200 hektárral nőtt a jobbá tett talajok területe, tovább javult tehát a földek termőképessége. A már korábban rendbe hozott földek átlagosan egy tonna gabonaegységben kifejezett terméstöbbletet adtak. Dr. Szabó Sándor ezután arról szólt, hogy az üzemek mind jobban hasznosítják a kutatási eredményeket — elsősorban ott, ahol arra meg~ felelő a vezetők fogadókészsége. Ezután részletesen elemezte az egyes növény- és állatfajok múlt évi termelési eredményeit. Beszédének további részében az . idei célokról beszélt. — A párt megyei bizottsága által meghatározott feladatok teljesítéséhez ebben az évben másfél millió tonna gabonát, 650 ezer tonna cukorrépát, 59 ezer tonna olajmagvú növényt kell a többi között megtermelni. Ez akkor érhető el, ha búzából 4,8 tonnás, kukoricából nyolctonnás, cukorrépából 42 tonnás, szójából kétton- nás, napraforgóból 1,7 tonnás hektáronkénti átlagtermést érünk el, az 1983. évit megközelítő területen. Elismerjük, hogy ez a mostani körülmények között nem kis feladat. Nyíltan meg kell mondani, hogy kilátásaink nem jobbak, mint egy évvel korábban voltak. A búza vetésterülete megegyezik az elmúlt évivel, ugyanakkor a növények ál~ lapota jelenleg rosszabb. A novemberi minősítés alapján kereken egyharmad-egy- harmad sorolható a jó, a közepes és a gyenge kategóriába. Jelentős a tél beállta előtt ki nem kelt terület. Miért tartjuk mégis teljesíthetőnek a jelzett feladatokat? A nyár végi, őszi aggodalmak ellenére a felmérések szerint üzemeink az előző évivel megegyező hatóanyagot használtak fel alapműtrágyaként az őszi és tavaszi vetésű növények alá. Az istállótrágyázott terület pedig ezer hektárral nőtt. Bár még előfordul, de egyre kevesebb a sablonos talajerőgazdálkodás. Fontos ez azért, mert minden termelési módszert úgy kell alkalmazni, hogy a termést meghatározó minimumtényező csak a talajok minősége és az időjárás lehessen, de ne az emberi munka. 1982 óta 25 ezer hektárral nőtt a melio- rált talajok nagysága — ezek esős időjárás esetén különösen kedvezően hasznosulnak majd. A zöldségtermő-terület csökkenése megállt a múlt évben, tovább nőtt a kistermelés, valamint az integrált háztáji zöldségtermelés, s ez jelentősen hozzájárult a feldolgozóipar és a kereskedelmi vállalatok ellátásához. (Folytatás az 5. oldalon) Szlota József megnyitó beszédét tartja Képek a békéről Fotó: Veress Erzsi A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa — a Brit Szövetkezeti Szövetség által meghirdetett „Képek a békéről” nemzetközi gyermekrajz- és festménykiállításhoz kapcsolódva —, az Országos Béketanács támogatásával gyermekrajz- és festménypályázatot hirdetett, „Képek a békéről” címmel. A pályázat békéscsabai gondozását a Békéscsabai Lakásszövetkezet, illetve a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ vállalta. A felhívásra csaknem 200 békéscsabai általános iskolás küldte be alkotását, melyekből a zsűri — dr. Pataj Pál, a Szabó Pál téri általános iskola igazgatója. Budai Cyuláné, a József Attila Általános Iskola rajztanára és Tóth Károly, a lakásszövetkezet munkatársa — kiválasztotta azokat a pálya- műveket, melyekből tegnap, január 12-én délután nyílt kiállítás Békéscsabán, a Szabó Pál téri általános iskola aulájában. Megnyitó beszédet Szlota József, a lakás- szövetkezet elnöke tartott, majd elérkezett a várva várt pillanat: a díjak kiosztása. A lakásszövetkezet díjazottjai az első korosztályból Kovács Bernadett, Zöldi Csaba és Gyulavári Lajos. A második korosztály legjobbjai: Volmuth Krisztián, Kitzing József és Erzsiák Babett. A harmadik korosztályból Csizmadia Judit, Sprőber Zita és Túrák Barbara érdemelt ki elismerést. Az ÁFÉSZ díjazottja volt az első korosztályból Kisföl- di László, a második korosztályban legjobban szerepelt Kutyik Gábor, Szlovák Diana és László Anita. A nagyok legjobbjai: Bartyik Endre, Tima Gyöngyi és Surinás György. A MÉSZÖV különdíját Surinás György és Szlota József érdemelte ki. Július elsejétől módosul a KRESZ Tegnap Pullai Árpád közlekedési miniszter és Horváth István belügyminiszter aláírták az 1976 óta érvényben levő KRESZ módosításáról szóló jogszabályt. A KRESZ módosítására — valójában korszerűsítésére — azért került sor, mert az utóbbi években jó néhány területen változtak a közlekedés feltételei. Egyebek között jelentősen fejlődött az úthálózat, s az utakon kapaszkodósávok, kerékpárutak épültek. A járműpark mennyisége és ösz- szetétele is számottevően módosult: megduplázódott a járművek száma, ezen belül a korábbi néhány ezer segédmotorral Szemben ma már több százezer fut az utakon. A több hónapon át tartó előkészítő munkában a két minisztérium szakértőin kívül részt vettek a nagy szállítóvállalatok, a Közlekedési Kutató Intézet, a különféle társadalmi szervezetek, az Autóklub képviselői; a Hazafias Népfront pedig társadalmi vitát rendezett egyes kérdésekről. A módosított, új paragrafusok kidolgozása során a hazai tapasztalatok mellett figyelembe vették a közúti közlekedésre vonatkozó nemzetközi ajánlásokat is. A megújított KRESZ július elsején lép életbe. A változások értelmében a korábbinál fokozottabb védelmet élveznek a gyalogosok és a kerékpárosok. A jó néhány új jelzés között lesz például gyalogos- és kerék- párosveszélyre figyelmeztető tábla, az úttesten pedig — ahol van rá hely — sárga színű vonallal különítik el a kerékpársávot. Fokozódik a vasúti átjárók biztonsága is: az átjáróra több közúti jelzés fogja felhívni a figyelmet, s július elsejétől a fénysorompó villogó fehér fénye a járművek szabad továbbhaladását engedélyezi (jelenleg a fehér \ lámpa csak azt jelzi, hogy a fénysorompó működik). Űj táblával jelölik a lakó- és pihenőövezeteket is, ezeken a területeken előírják, hogy mely járművek hajthatnak be, s 20 kilométerre korlátozzák az óránkénti sebességet. A balesetveszély csökkentésére július elsejétől nappal is kivilágítva — tompított fénnyel —, kell közlekedniük a motorkerékpároknak. Ugyancsak most döntöttek arról, hogy 1986. január 1-től lakóterületen kívül bukósisakot kötelesek viselni a segédmotorosok is. Az új KRESZ megkönnyíti a mozgáskorlátozottak közlekedését; aki erről az egészségügyi hatóságoktól igazolást kap, behajthat olyan területekre, ahová más autósok nem, s várakozhat mások számára tilos helyeken is. Egy másik rendeletmódosítás értelmében mostantól kezdve tilos a gépkocsik hátsó ablakába féklámpákat felszerelni, a meglevőket pedig 1984. december 31-ig el kell távolítani. Ugyancsak tilos mozgásban levő járművek hátsó ablakán függönyt, vagy redőnyt használni, mert azokon nem lehet megfelelően átlátni. Akiknek már van jogosítványuk, azoknak az új szabályokból nem kell vizsgázniuk, de az érdeklődőknek az OKBT tájékoztató előadásokat szervez. A módosításokat tartalmazó új KRESZ- könyv hamarosan megjelenik.
