Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-11 / 8. szám
1984. Január 11., szerda Szomszédolás DÉLMASYARORSZÁB Külföldön a szegedi Opera. Ausztriában, Nyugat-Né- metországban és Hollandiában szerepel ezekben a hetekben a szegedi operatársulat, amelynek tagjai január 8-án, vasárnap indultak külföldi turnéjukra, és február 4-én térnek haza. A társulat többek között Mascagni Parasztbecsületét és Leoncavallo Bajazzókját mutatja be eredeti nyelven, olaszul. Szemét és hulladék. A településkörnyezet-védelem egyik nagy gondja — miként megyénkben — Szegeden és környékén is, a szemét, a hulladék. A „Dobozba zárt szemétdombok” című riportban mondja Papp János, a rúzsai Községi Tanács elnöke: — Volt egy tanácsülés, ahol a testületi tagok igen vehemensen szóvá tették, hogy jó néhány illegális szemétkupac csúfítja a község képét. Azt mondták, intézkedjenek a vezetők. Intézkedünk, de hogyan? Arra nem kapathattuk rá az embereket, hogy mi hordjuk el mások hulladékát. Azt kellett kideríteni, ki önti le az árokpartra a szemetet. Kimentünk a titkár elvtárssal, elkezdtünk turkálni. A hulladék önmagáért beszél: mindegyik kupacban találtunk valami árulkodó jelet, családi fényképet, a gyerek iskolai füzetét, levelet. Ennek alapján 13 embert azonosítottunk, és fölszólítottuk őket. hogy szállítsák el a szemetet. A riportból kiderül még. hogy január 1-től 9 településen kezdte meg a szervezett szemétgyűjtést és szállítást a Csongrád megyei Településtisztasági Szolgáltató Vállalat. Nagy gond, hogy nincs, aki különválogassa a szemetet és a hulladékot — merthogy a kettő között nagy különbség van —, s nincsenek -•kiépítve a hasznosítás lehetőségei. „És a jövőben?” — tette fel a kérdést az újságíró, mire a válasz: „Kell ehhez bizonyos tudati fejlődés, környezeti kultúra, ami ma még igencsak hiányzik.” S tegyük hozzá, nem csupán Szeged környékén . . . A Tarján-galeri bukása. Rövidesen bíróság előtt felei tetteiért egy „haveri társaság”. Galerinak is nevezhetjük az ilyen „együttest”. Nos, a szóban forgó és Szegeden garázdálkodó „együttes” tagjai. akik a Tarján lakótelepen randalíroztak, közel egy hónapja előzetes letartóztatásban várják a bírósági tárgyalást, s adnak számot tetteikről, egyebek között autók feltöréséről, telefonfülkék kifosztásáról. Életmódjukra jellemző, hogy a 8 általánost elvégezték, de tovább már nem jutottak. Éjszaka vagy reggel jártak haza, azt se kérdezték tőlük, merre voltak. Napjaikat a motorozás, az elektromos játékok varázsa és a diszkó töltötte ki. A jókedvet mindig a gin to- nikkal biztosították. világ prolii árjai icmoijiriii HAJDÚBIHARI <HJ trui NAPLÓ Gazdaságpolitikai aktíva Debrecenben. Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottsága január 6-án gazdaság- politikai aktívát tartott Debrecenben. A januári és februári pártnapokat is előkészítő politikai eseményen Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hazánk gazdasági helyzetéről beszélt, majd a megye múlt évi gazdasági munkájáról Tóth Imre. a megyei pártbizottság titkára adott számot. „Megyénk gazdasága 1983- ban szép eredményeket produkált, legtöbb területen a népgazdasági terv igényeinek megfelelően fejlődött” — mondta előadói beszédében Tóth Imre. A megyében az ipar termelése az 1982. évinél, s az országosnál is nagyobb dinamikával növekedett. Az export célkitűzéseket mindkét relációban túlteljesítették, a dollárelszámolású kivitel 20 százalékkal nőtt. A termelés alakulásában vállalatonként nagyobb differenciálódás volt. Jelentős termelésnövekedést ért el például a Biogal Gyógyszergyár, a MEDICOR, a Hajdúsági Iparművek. Ugyanakkor több — főleg gépipari és textilruházati ipari — vállalat termelése csökkent. A makói munkásőregység kitüntetése. A makói Vásárhelyi Kálmán munkásőregy- j ség január 7-én tartotta évzáró-évnyitó ünnepi egységgyűlését, amelyen részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB tagja, az Országos Közművelődési Ta- j nács elnöke. Az elmúlt év- I ben végzett munkáról Feke- j te Sándor egységparancsnok I adott számot. Elmondta egyebek között, hogy a kék egyenruhások soraiban a három generáció együtt tévé- I .kenykedik. A parancsnok I beszámolóját követően ki- I tüntetések átadására került I sor. A makói munkásőregy- I ség elismeréseként Országos j Parancsnoki Dicsérő Oklevélben részesült. Többen vehették át a Haza Szolgála- I táért Érdemérem arany. I ezüst vagy bronz fokozatát. A gazdasági munkaközösségekről. A vállalati gazdasági munkaközösségek működésének eddjgi tapasztalatait mérlegelte Szentesen a | gazdaság- és szövetkezetpoli- j tikai munkabizottság. A megállapítás szerint a munkaközösségek jórészt beváltották a hozzájuk fűzött re- méftyeket. Kedvezően alakult a róluk alkotott társadalmi megítélés. Ugyanakkor szükség lenne az ügyin- I tézés egyszerűsítésére és a I szervezett érdekképviselet I kialakítására. mu wuiim. unom ^ Magyef témééa CSONGRÁD TV W n W A « » Mtorn ttllCIjA Mr Szeplőivel együtt is szép. Mármint a hirtelen megif- jodott, nehezen öltöztethető „kamasz” város, Szolnok — I ahogyan az újságíró nevezi. I A hirtelen nagyot nőtt me- I gyeszékhely képe — szinte I törvényszerűen — felemás, I furcsa: „városszépítészetileg” I egyik-másik része központi- I lag is jól „eltalált” rendező elvre utal, míg a város más. s nem is jelentéktelen rész- I létéi alapvető köztisztasági I problémákat vetnek fel. I Szolnok parkjainak, tereinek összes felülete mintegy I egymillió négyzetméter. Ennek egy része „esetenként gondozott”. Az összes terület fenntartására évi 4,5 millió I forint áll rendelkezésre. A I szolnokihoz hasonló lélek- I számú Szombathelyen ugyan- I ekkora parkterületre évi 9 I millió forintot költenek. Kíváncsiságból megkérdeztük a békéscsabai adatokat. Nos, az 1983-as adatok szerint Békéscsabán 404 ezer négyzetméter a belterjesen J és 95 ezer négyzetméter a külterjesen gondozott park, és az idén 7 millió 863 ezer forintot költenek a parkterület fenntartására. Lehan- , goló látvány azért a lakótelepeken nálunk is akad, s nem is mindig a fenntartók hibájából . . . összeállította: Tóth Ibolya Szerződéses vendéglátás A szerződéses üzemelési forma — az üzletvezetők nagyobb önállósága, nagyobb felelőssége és a személyzet fokozott érdekeltsége — a vendéglátásban vált be a leginkább, mind a vállalkozók, mind pedig a fogyasztók megítélése szerint. Az éttermek, büfék, presszók, kisvendéglők mintegy harminc százaléka működik már ebben a formában, s részesedésük a teljes forgalomból szintén megközelíti az egy- harmadot. A tapasztalatok szerint — noha a vendéglátóhelyek 80 —90 százalékát a régi üzletvezetők vették szerződésbe, s a technikai és személyi feltételek sem változtak — a szerződéses vendéglátóhelyek a korábbiaknál jobban alkalmazkodnak a fogyasztók igényeihez : az üzletvezetők többet törődnek vendégeikkel, igénylik véleményüket, elősegítik a törzsvendégkor kialakulását, ügyelnek az üzlet kulturáltságára, tisztaságára. Mindezt a meglevő eszközök és a munkaerő ésszerűbb felhasználásával érik el. A beosztottak anyagi ösztönzése is kedvezőbb, a dolgozók foglalkoztatása sokoldalúbb lett, s egyúttal munkájuk hatékonysága és jövedelmük is növekedett. A tapasztalatok szerint a szerződéses sörözők, büfék mind gyakrabban kínálják saját készítésű szendvicseiket, amit eddig csak elvétve lehetett tapasztalni. Többlett a szórakozási lehetőség. A „vendégfogadás” legkézenfekvőbb módjaként, vonzóbbá vált a szerződéses vendéglátóhelyek árpolitikája: a készételeket kisebb haszonkulccsal kalkulálják, mint a frissensülteket, s így a déli étkezési csúcsidőkben igen nagy forgalmat tudnak lebonyolítani. A lehetőségek növekedésével egyidejűleg azonban több lett a vállalkozókra háruló feladat és a felelősség is. Nemcsak az üzlettel kapcsolatos forgalmi, üzemeltetési és irányítási munkát kell ellátniuk, hanem szerződésben vállalt egyéb kötelezettségeiket is teljesíteniük kell. Az sem a központ gondja immár, hanem az üzletvezetőé, hogy a távollevőket ki helyettesíti. Nem hanyagolhatja el a központi rendelkezések, utasítások megtartását sem, sőt azt rendszeresen ellenőriznie kell. Azok az üzletvezetők, akik megtalálják számításaikat — s ez általá-- ban együtt jár az elégedett vendégkörrel — a tapasztalatok szerint maximális erőfeszítéseket tesznek a fogyasztók igényeinek mind jobb kielégítésére, annak ellenére. hogy 3-5 év múlva vállalkozási szerződésük lejár. Tegyünk többet a tanulók egészségéért! A csaknem százesztendős magyar iskolaegészségügy a felszabadulás után sokat fejlődött. Az addig szűk keretek közötti — csupán a városi középiskolákra kiterjedő — iskolaorvosi hálózat mind szélesebb körűvé vált, az ellátásba fokozatosan bevonták az általános iskolákat, az óvodákat, majd a különböző oktatási intézményeket is. E fokozatosan kifejlesztett alapokon nyugszik az oktatási intézmények 1975-ben létrehozott egységes egészségügyi szervezete. Jelenleg az ország óvodáiban, általános iskoláiban már csaknem kétezer körzeti orvos és ezeregyszáz körzeti gyermekgyógyász látja el az iskolaorvosi feladatokat. Munkájukat négyezer védőnő — köztük 1760 felsőfokú képzettségű — segíti. A körzeti orvosi feladatokat is ellátó iskolaorvosok közvetlen felügyeletét a tanácsok egészségügyi osztályai látják el. Az iskolai egészséggondozás alapját — a kiadott utasítások szerint —■ a rendszeres vizsgálatok adják. Ennek az alapelvnek megfelelően, az óvodákban évenként meg kell tartani az intézmény teljes egészségügyi, higiéniai vizsgálatát, s ez utóbbit a továbbiakban folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Fontos, hogy évente, legalább egyszer minden gyermeket megvizsgáljon az orvos, s aki rászorul, gondoskodjon annak megfelelő szakorvosi ellátásáról. A hatodik életévüket betöltő gyermekeket iskola- érettségi szempontból szükséges megvizsgálni. Akik szellemileg, vagy fizikailag alkalmatlanok az iskolai tanulmányok megkezdésére, azokat megfelelő, szakszerű ellátásban részesítik. Az iskolákban tovább kell követni a gyermekek egészségügyi gondozását. Az általános iskolák első, ötödik és hetedik osztályában, a középfokú intézmények első és harmadik osztályában kötelező a tanulókat, pontosan megszabott útmutatás szerint, igen részletesen megvizsgálni. Az egészségügyi Minisztérium, mindezek mellett szorgalmazza a gyermekek érzékszervi fogyatékosságának szűrővizsgálatát is. Az iskolaorvosi hálózatra vár — a pedagógusokkal közösen végzendő — egészséges életmódra nevelés és egészségügyi felvilágosítás. Az Állami Ifjúsági Bizottság, az egészségügyi és Művelődési Minisztérium bevonásával a közelmúltban tűzte napirendre az iskolaegészségügy helyzetének megvitatását. Megállapították, hogy az ifjúsági egészségvédelem céljait szolgáló jelenlegi szervezeti forma, alapjaiban jó irányban fejlődik. A vizsgálatok alkalmával felderített betegségek és fogyatékosságok ellátásában a fővárosban és a nagyobb városokban megnyugtató a helyzet. Kevésbé mondható el ez a kisebb településekről. A szakvizsgátek kötelező elsajátítására. A pedagógusok ezért — például az egészségnevelési feladatok elvégzésében — sok nehézséggel küzdenek. A felmérések számos esetben a tárgyi feltételek hiányára is fényt derítettek. Számos iskolában nincs orvosi szoba, ahol a vizsgálatokat tervszerűen és zavar- talanul elvégezhetnék. De előfordul az is, hogy a meglevő orvosi szobát más célokra használják. Miután az orvosnak nincs helye (helyisége) az iskolában, ner* latok elvégzését nem mindig kérik számon, s a szükséges ellátás elmarad. Sok helyütt hiányosságok tapasztalhatók az illetékes kórházak és az iskolaegészségügyi szervezetek együttműködésében is. Nem mindenütt kielégítő a tanintézetek és az orvosok közötti kapcsolat. Esetenként az orvosok — bár munkaköri kötelességeik közé tartozik — nem szívesen végzik az iskolai egészségügyi felvilágosító munkát — ezek az órák szinte formálissá válnak. Hiányosságok tapasztalhatók az iskolaorvosok szakmai felkészítésében is. Egyetemi előadásokon igen keveset hallani e témákról. Csupán a gyermekgyógyászat, a közegészségtan és a társa- dalom-orvostan tantárgyak tartalmazzák — s itt is csak érintőleg — az iskolaorvosi feladatokat. A pályakezdőknek nem kell pedagógiai ismereteket szerezniük, amire pedig későbbi munkájuk, és a beilleszkedés miatt is nagy szükség volna. Mindez elmondható az orvosi továbbképzésre is. Itt kell megemlíteni, hogy a pedagógusképzésben sem fordítanak kellő gondot az iskolaegészségügyi ismerekapcsolódhat be ennek életébe. Gyakran okoz gondot az is, ha a szakrendelő távol van a tanulók lakóhelyétől, a gyerekek közlekedési nehézségek miatt nem járnak gyógykezelésre. Helyenként szorgalmazzák az iskolákat patronáló nagyüzemek szakrendelőinek igénybevételét. Az esetek többségében azonban az üzemek — baleseti veszélyekre hivatkozva — nem járulnak hozzá, hogy a gyerekek éljenek ezzel a lehetőséggel. Az iskolaegészségügy helyzetét felmérő jelentés, a tények feltárása mellett fontos javaslatokat tesz a hiányosságok kiküszöbölésére. Ezeket a javaslatokat eljuttatták az egyes tárcák vezetőinek. Az Állami Ifjúsági Bizottság a jelentéssel kapcsolatban felhívta a különböző állami és társadalmi szervezeteket, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak az iskolaegészségügyi feladatok ellátására, amelytől nagymértékben függ az eljövendő nemzedékek szellemi és testi gyarapodása. Kasznár Zoltán tárgyalóteremből Rablásért két év szabadságvesztés Az ital rossz tanácsadó. Hát még akkor, amikor mértéktelenül fogyasztják! Bánáti István, Szabadkígyós, Széchenyi u. 24. szám alatti lakos is rászokott, mégpedig erősen, noha még csak 21 éves. De már korábban is gyakran nyúlt az italhoz. 1981-ben a Gyulai Járásbíróság vonta felelősségre ittas járművezetés miatt. Javító-nevelő munkára ítélte. A büntetésből azonban nem okult. Sőt, ezután még gyakrabban nézett a pohár fenekére. Az italozás pénzbe kerül. Jóllehet, Bánáti dolgozott, keresete köny- nyen leszaladt a torkán. így jutott el odáig, hogy bűn- cselekményre adta a fejét. Rablást követett el. A békéscsabai bíróság vonta felelősségre. — Miért követte el a bűn- cselekményt? — kérdezte tőle a tanácsvezető bírónő a tárgyaláson. — Azért, mert többet ittam a kelleténél, máskülönben biztosan nem lett volna hozzá bátorságom. És úgy igaz, jóval többet ivott a kelletténél a múlt év október 27-én. Délután 5 órakor ült be Szabadkígyóson az úgynevezett Frici kocsmába. Több üveg sört ivott meg, és fél liter rumot hozzá. Nem csoda, hogy erősnek kezdte érezni magát. Itt szórakozott F. Sándor is, aki több ismerősének, barátjának fizetett italt. Bánáti nyitva tartotta a szemét. Észrevette, hogy a j ókedélyű F. Sándor pénztárcája vastag. Elhatározta, hogy elveszi tőle a pénzt. Záróra után elment az Iskola utcába. A sötétben elbújt az árokban és várt. Arra számított, hogy F. Sándor útja erre fog vinni. Számítása bevált. Rövid idő múlva észrevette a sértettet, hogy közeledik. Amikor elhaladt mellette, kiugrott az árokból és rávetette magát. Lehúzta az árokba, és ott mind a ketten a földre kerültek. Egy ideig dulakodtak. Bánáti a pénztárcát akarta megszerezni. Amikor ez sikerült neki, elszaladt a helyszínről. A tárca F. Sándor zakójának belső zsebében volt. Bánáti az éjszakát a parkban egy pádon töltötte. Másnap megszámolta a pénzt. Mintegy 1300 forintot talált benne. A pénztárcában volt a sértett személyi, katonai, vasúti igazolványa. A pénzt zsebre tette, a péztárcát pedig, az igazolványokkal együtt eldobta. — Miért támadta meg a sértettet? A vádlott őszintén válaszolt. — Azért, hogy elvegyem tőle a pénzt. A tárgyaláson a cselekmény elkövetését beismerte, és bűnösségét sem tagadta. Azt állította, hogy oldalról ugrott rá F. Sándorra, és amikor az árokba kerültek, ő volt alul. A dulakodás során a sértett zsebéből kiesett a pénztárca. Nem kellett tehát a zsebébe nyúlnia. Ezt az állítást a sértett sem vitatta. Azt mondta a tárgyaláson, hogy a vádlott a pénztárcáját vagy a zsebéből vette ki, vagy pedig valóban úgy történt, ahogy Bánáti állította, hogy dulakodás közben kiesett a zsebéből. — Ugyan mire költötte a pénzt? — kérdezte a bírónő. — A pénzt elittam — válaszolta kertelés nélkül a vádlott. A Békéscsabai Városi Bíróság büntető tanácsa Bánáti Istvánt rablás bűntette miatt két év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. A büntetés kiszabása során a bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy a vádlott a bűncselekményt szeszes ital hatása alatt követte el, és azt is, hogy az ilyen jellegű cselekmények a városi bíróság illetékességi területén elszaporodtak. Enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott beismerő vallomását, megbánó magatartását. Az ítélet nem jogerős.
