Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-10 / 7. szám
1984, január 10., kedd Tartalmas népfrontmunka Szarvason Fogyasztók tanácsa Békésen A legutóbbi testületi ülésen hangzott el az a lényegre látó, szerkezetileg is jól felépített tájékoztató, amelyet dr. Tóth Lajos, Szarvas város népfrontbizottságának elnöke terjesztett elő. Az elmúlt három év munkáját elemezve elöljáróban rámutatott arra, hogy a mozgalom tisztségviselői és aktivistái — az MSZMP XII. és a HNF VII. kongresszusán meghatározott feladatok gyakorlati valóra váltásakor — a szövetségi politika szellemében cselekedtek, messzemenően figyelembe véve a „sokszínű” társadalmi közegek érdekeit is. Jóllehet, és ez természetes, a város lakosainak életkorában, foglalkozásában, anyagi helyzetében, világnézetében, sőt még anyanyelvében is különbségek vannak, ám ez mégsem gátolta az azonos cél felé való haladást; vagy- , is a szocialista közgondolkodás tudatosítására,* a haza- szeretet elmélyítésére, a békés jelen és jövő biztosítására irányuló közös erőfeszítések folyamatát. Fokozódott az érdeklődés A HNF városi elnöke ezután részletesen ismertette a szervezeti keretek alakulását. Egyebek között a mozgalmi munka fellendülését, intenzívebbé válását pontos adatok is alátámasztották. Míg például 1980-ban csupán öt, 1983-ban már 10 ülést tartott a népfront városi elnöksége és bizottsága összesen. Az előbbi tanácskozásokon 16, az utóbbiakon már 24 közérdekű téma szerepelt napirenden. A korábban elfogadott munkatervek alapján dolgozó testületek megvitatták a politikai, társadalmi, gazdasági viszonyokkal, továbbá a művelődés helyzetével összefüggő előterjesztéseket, és általában szótöbbséggel foglaltak állást egy-egy fontosabb kérdésben. Ezeket az üléseket őszinte véleménynyilvánítás, kulturált és fejlett vitakészség jellemezte. Egyébként a munkabizottságok száma 1981. és 1983. között megkétszereződött, és összetételüket tekintve több mint 300 „homogén szakmai érdekeltségű” tisztségviselőből, aktivistából áll. Ez nem jelentette azt, hogy a nyolc közösségen kívül álló szakértőket nem vonták be időnként az aktuális feladatok ellátásába. A körzeti bizottságok száma négyről hatra emelke- * dett, s fokozott aktivitás tapasztalható munkájukban. Az általuk meghirdetett rendezvényeken, így például a városfejlesztési, az alkotmányjogi tájékoztatókon, fórumokon, valamint a tanácstagi beszámolókon és a TIT- előadásokon igen élénk érdeklődés nyilvánult meg, ami azzal is magyarázható, hogy ezen testületek tagjai állnak legközvetlenebb kapcsolatban a lakossággal. A mintegy 120 körzeti aktivista tevékenységét a HNF városi elnöksége és bizottsága nemcsak figyelemmel kísérte, hanem a lehetőségekhez mérten hatékonyan segítette is. a HNF közjogi funkcióban A tartalmi munka elemzésében nem csekély súllyal esett latba a mozgalomnak a szocialista demokrácia szélesítésében és erősítésében vállalt szerepe. A választások óta a városi szintű HNF- testületek összesen 41 alkalommal tárgyaltak népfront- és társadalompolitikai témákról, illetve vitattak meg alkotmányjogi kérdéseket. A körzeti bizottságokkal és a főiskolával közösen szervezett múlt évi fórumokon a résztvevők felelősségteljesen polemizáltak az új választó- jogi törvénytervezetről, lelkesen egyetértettek a kettős jelöléssel kapcsolatos elképzelésekkel, és ismertették konstruktív javaslataikat is. Az évente tartott tanácstagi beszámolókon szintén hasonló vitaszellem alakult ki. A választópolgárok észrevételeiről közvetlen tudomást szereztek a város vezetői, akik megfelelő módon igyekeztek informálni a várható változásokról, így például a fejlesztések lehetőségeiről, és nem utolsósorban a közös tennivalókról a körzetek lakosságát. Noha a tanács szakigazgatási szervei írásban válaszoltak a tanácstagok és a népfrontosok kérdéseire, de a gyakorlati megvalósítás úgymond nem elég dinamikusan követte az adminisztrációt, ami olykor jogos türelmetlenséghez vezetett. Tizenöt százalékra tehető azoknak a tanácstagoknak a száma, akik egyáltalán nem, vagy csak részben tettek eleget társadalmi megbízatásaiknak. Ami a nemzetiségi politikát illeti, a HNF városi elnöke külön is hangsúlyozta a szlovák ajkú magyar állampolgárok támogatásának fontosságát. Mint mondotta, ez megnyilvánult többek között az anyanyelv, a kultúra, valamint a hagyományok ápolásához, fejlesztéséhez, és a jogok gyakorlásához szükséges segítségnyújtásban is. Célok és feladatok A tájékoztató további része a helyi gazdasági és kulturális élettel, a nő-, réteg-, valamint a szociálpolitikai tevékenység eredményeivel, végül a párt-, állami, társadalmi, gazdasági szervek, tömegszervezetek és a HNF közötti kapcsolatokkal foglalkozott. A népfront nagy hangsúlyt fektetett a városfejlesztő és környezetvédő társadalmi munkára, továbbá az ebben kitűnt személyek és kollektívák elismerésére, illetve jutalmazására. Az „Egy nap az iskoláért” mozgalom sikeres volt, ugyanis eddig 5,5 millió forint értékű téglajegyet vásárolt meg a lakosság a tornatermet is magába foglaló új iskola létesítése céljából. Hagyománnyá vált a „Virágos városért” akció, s ugyanakkor jelentős mennyiségű facsemetét bocsátott és bocsát az igénylők rendelkezésére a városi tanács. Fokozott jelentőséget tulajdonított a népfront az energiagazdálkodásra, a termálvíz hasznosítására, akistermelésre, az alapellátás javítására vonatkozó témák megvitatásának, s az ezekkel kapcsolatos problémák mielőbbi megoldására. A HNF városi bizottsága szerint még további lehetőséget kínál a helyi fizikai és szellemi erőforrások feltárása. A szocialista tudatformáláshoz nélkülözhetetlen korszerű művelődéspolitikai célok és feladatok valóra váltásában is jelentős előrelépés tapasztalható, bár az egyes elképzelések realizálását objektív okok akadályozták. A népfront például több alkalommal is javasolta a Szarvasi Füzetek vagy a Szarvasi Szemle című folyóirat félévenkénti megjelentetését, amit eddig nem engedélyeztek. Az Arcképek Szarvas múltjából c. kiadvány viszont várhatóan még az idén napvilágot lát. Mind több lokálpatrióta szeretné elérni a köztéri szobrok és a képzőművészeti alkotások számának gyarapítását. Egyébként a kultúrával, az oktatással és a neveléssel összefüggő kérdések figyelemre méltó érdeklődést váltottak ki a városi lakosok körében. Az időskorúak és a fiatalok helyzetével való folyamatos törődést, az anyák családon és társadalmon belüli megbecsülését is szorgalmazta a nő- és rétegpolitikai munkabizottság. Az aktivisták igyekeztek eljutni a különböző társadalmi közegekhez, hogy minél alaposabban megismerjék élet- és munkakörülményeiket, igényeiket, mert csakis így lehet megtalálni a közéleti cselekvés ilyen irányú legjobb módozatát. A beszámoló végén dr. Tóth Lajos városi elnök a HNF-nek a helyi békemozgalomban betöltött funkciójáról, a különféle rendezvények szervezéséhez kapott támogatás fontosságáról beszélt, majd a testületek kiterjedt, intenzív kapcsolat- rendszerét ismertette a népfrontbizottsággal. Bukovinszky István v _ Idősek klubja Pusztaföldváron Sok idős ember él Puszta- földváron, akik — s közülük is különösen a magányosok, egyedülélők — szívesen jönnek össze a nyugdíjasklubban egy kis szórakozásra, kártya- vagy sakkpartira, előadásra, a kirándulásokról nem is szólva. Különösen így van ez azóta, hogy szép, új helyiséget kaptak. A faluban nincs öregek napközi otthona — talán ezért is élnek a klub adta lehetőségekkel ily szívesen. Több ízben, legutóbb éppen karácsony táján az ifjúsági klubbal közös rendezvényt is szerveztek. A teaesten, ahol a fénykép is készült, az ifjúsági klub tagjai töltögették a finom italt — no meg néhány úttörő is, akik nagyszüleiket kísérték e szerény mulatságra. S a helyi, meg az orosházi Űj Élet Tsz segítségével jártak az idős emberek Szegeden, Szarvason, a napokban pedig pótszilveszter lesz a klubban. A rendezvénynek híre ment, és ma már máshol élő, egykori pusztaföldvári öregek is jelezték, szeretnének elmenni a klubestre. így a talpalávalót is idős orosházi muzsikusok húzzak, ezzel ajándékozva meg a klubot. Békésen 1982 novemberében alakult meg 20 taggal a fogyasztók városi tanácsa. A következő év februárjában elkészítették és jóváhagyták a munkatervet, amelyet a megyei ajánlások és a helyi sajátosságok figyelembevételével állítottak össze. Az első fórumra több mint harmincán jöttek el, és elmondták véleményüket, javaslataikat a kereskedelemről, a szolgáltatásokról. Az illetékes vállalatok, szövetkezetek vezetői, képviselői legtöbbször elfogadható választ adtak az elhangzott kérdésekre. De nem csupán pusztába kiáltott szónak bizonyult a panasz, hiszen intézkedtek például a kenyér- és a tápellátás jobbá tételére. Szintén nagy érdeklődésre tartott számot a zöldség- és gyümölcs-, valamint a vetőmag-, a vegyszer- és a kisgépellátást vizsgáló jelentés megvitatása. A tanács tagjai reális tájékoztatást kaptak az ÁFÉSZ-től, ugyanakkor a szakemberek is megszívlelték azokat az ötleteket, amelyeket a fogyasztók tanácsa adott. A gyermeknap előtt ellenőrizték a bébiétel és -ital kínálatát. Ezen a napon egy sor üzletben olcsóbban lehetett kapni ezeket az árukat. A kérdőíveket 150-en töltötték ki, és jelezték: nincsenek megelégedve a választékkal, szeretnék, ha ezeket az üvegeket is visszaváltanák. Ezután került sor a szállítói magatartás, valamint a fogyasztói érdekvédelem vizsgálatára az élelmiszer-kereskedelemben. Ennek kapcsán megnézték a város környéki községek boltjait is. Segítette munkájukat, hogy a fogyasztók tanácsának itt is vannak tagjai, akik ismerik a helyi sajátosságokat, aktív részesei a közéletnek, így Kamuton, Muronyban és Bélmegyeren a párt- és a tanácsi vezetők, a népfront képviselői tájékozódtak a kereskedelmi ellátásról. Bélmegyeren kiderült többek között, hogy kevés a boltok forgóalapja, és sok az eladatlan textília. A vizsgálat után orvosolták ezeket a mindenkit érintő gondokat. Tudomásukra jutott az is: a város környéki községekbe kétnapos kenyeret szállítanak, azt is fél-, vagy egynapos késéssel. Sajnos, a javulás csak átmeneti volt. Nem sikerült közös nevezőre jutni az élelmiszerek előre- csomagolásában, és az előrendelés bevezetésében. Fél éve próbálják elérni, hogy az időseknek olcsó lábbelivásárt rendezzenek. Hiába. Kezdeményező készségüket jelzi: meghirdették a megyében az élelmiszerboltok versenyét, a Fogyasztók Kiváló Boltja cím elnyerésére. Felhívásukra eddig több állami és szövetkezeti üzlet jelentkezett. S. S. Változások az üdülési szabályzatban Most januártól módosulnak a kedvezményes szakszervezeti üdültetés beutalási előírásai. Az új üdülési szabályzat teljes szövege — a hozzá tartozó tizenöt melléklettel együtt — a Szakszervezeti Értesítő 1983 szeptemberi számában olvasható. A szabályzat összeállítását széles körű társadalmi vita előzte meg. A tervezetről a szak- szervezeti bizalmiaktól, alapszervezetektől, valamint a szakszervezeti központoktól érkeztek vélemények. Az észrevételek többsége meg-' fogalmazta, hogy kevesebb központi előírást, a korábbinál nagyobb rugalmasságot várnak a beutalási szabályoktól, és az alapszervezetek önállóságának növelését is kérték. Ezen követelményeknek megfelelően a szakmunkástanuló-üdülés kivételével valamennyi beutalási formában változtak az előírások. Az üdülési szabályzat a szakszervezeti tisztségviselők úgynevezett munkaeszköze. Nekik teljes részletességgel ismerniük kell az előírásokat. Célszerű, ha a szak- szervezeti tagság is tisztában van a legfontosabb szabályokkal. A főszezonon kívül Most a többeket is érintő családos, valamint a gyógy- és szanatóriumi beutalás változásait vesszük sorba. A még nem iskolás korú gyermekeket nevelő szülőknek, valamint a nagyszülőknek kedvező, hogy a főszezonon kívüli időszakban — a szanatóriumok és gyógyüdülők kivételével — valamennyi SZOT-üdülőbe vihető házaspár! beutalóval egy-egy gyermek is. Korábban erre csak harminc üdülőben volt mód, az idén januártól jelentősen bővül a lehetőség. Gyermekkel utazni azonban csak akkor lehetséges, ha a beutalóhoz kapott értesítésszelvény megküldésével az üdülővezetőket a vendégek előre tájékoztatják. Ilyen kérelmeknél az üdülővezetők gondoskodnak, hogy a kétágyas szobákba pótágyak ke- ’ rüljenek, egyben visszaiga- \ zolják, hogy a gyermekek elhelyezhetők. A kedvezményes térítési díjat az üdülőben kell befizetni a gyermek után. Abban az esetben, ha az egyik szülő, vagy nagyszülő helyett utazik a gyermek, érkezését nem kötelező jelezni. Ilyenkor azonban, mivel a kis beutalt nem pótágyon fekszik, a felnőtt és a gyermek térítési díja közötti különbözet visszafizetésére nincs mód. Az említett módszerekkel még tizenegy gyógyüdülőbe is vihető gyermek, de csak a téli és a tavaszi iskolai szünetben. Rokonnal és ismerőssel Az is változás, hogy főszezonban a két felnőtt és egy gyermekes családos beutalóval úgy is lehet üdülni, hogy az egyik házastárs helyett a második gyermek nyaral, vagy ha ilyen nincs, nagyszülő, rokon, illetve olyan kedvezményre jogosult személy is beutalható, aki vállalja a családdal az egy szobában való elhelyezést. Ezen intézkedés a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek kedvez. A nagycsaládos üdültetésre érvényes jegyek úgy is felhasználhatók, hogy ha nincs meg a kívánt gyermeklétszám, rokon- vagy ismerős gyermek is elvihető az üdülőbe. Ha mégis kevesebben érkeznek, mint ahány személyes a családos beutaló, a hiányzó személy miatt az önköltségkülönbözettel a szakszervezeti bizottságot utólag megterhelik. Családos beutalásnál eddig a 14—20 év közötti gyermek után kiegészítő szelvényt is kellett fizetni. Ez januártól megszűnt, vagyis a 2—20 éves korú gyermekgk azonos térítési díjjal üdülhetnek. A nyári családos beutalást — igazodva a rövi- debb szünidőhöz — a jövőben hat turnus helyett öt csoportban lehet csak megszervezni. A vakáció alatti gyermeküdülés ugyancsak ötcsoportos lesz. A kisbabás beutalásban újdonság, hogy a korábbi fél év helyett egy esztendő az üdülés alsó korhatára, amelyet azonban nem fognak túl szigorúan venni az üdülővezetők. Ha 9—10 hónapos gyermekkel érkeznek a szülők, természetesen fogadják őket az üdülőkben. Az ilyen beutalók úgy is felhasználhatók, hogy az egyik szülő akadályoztatása miatt második gyermek, vagy kedvezményre jogosult nagyszülő, rokon is üdülhetnek. A szanatóriumi beutalásban is történtek változások. A térítési díjat januártól már nem két, hanem három hétre kell fizetni. A helyszíni vizsgálat után történő egyhetes hosszabbítási lehetőség továbbra is fennáll, ilyenkor a negyedik hét térítési díját a helyszínen kell befizetni. Kedvező, hogy 1984-től a SZOT-üdülőszana- tóriumokra nem terjed ki a főidényi korlátozás, vagyis indokolt esetben két egymás utáni főszezonban is igénybe vehető. A gyógyüdülő-beutalásokat az alapszervezetekben az üzemorvosok, vagy a szakorvosok által megállapított rászorultság figyelembevételével szabad csak odaítélni. Sorkatonák, egyetemisták, gyesen levők Azt is jó tudni, hogy bővült a kedvezményes üdülésre jogosultak köre. Korábban csak akkor részesedhetett kedvezményes üdülésben a nyugdíjas, sorkatona, szakmunkástanuló, egyetemi, főiskolai hallgató, valamint a gyermekgondozási szabadságon levő, ha teljes tagdíjat fizetett. Januártól ők is valamennyien kedvezményesen üdülhetnek még akkor is, ha csak jogfenntartó bélyeget fizetnek. Továbbra is érvényben marad, hogy kedvezményben belföldi üdülőkben naptári évenként legfeljebb egyszer, a június 1- től augusztus 31-ig tartó fő- idényben csak kétévenként, külföldi üdülésben — beleértve a hajóüdülést is — legfeljebb háromévenként lehet részesíteni az arra jogosultakat. Az intézkedések nemcsak a SZOT, hanem a vállalati, hivatali, intézményi üdülésre is érvényesek, ha a beutalás teljes ellátást nyújtó, legalább hét napot elérő, és kedvezményes térí- tésű. K. S. Szennyviziszap-égetö mű Budakeszin Befejezéséhez közeledik Budakeszin az iszapégető mű építése: a csaknem százmillió forint értékű beruházás révén lehetővé válik a budakeszi és a környékbeli szanatóriumok szennyvizének tisztítása, valamint a szennyvíziszap maradéktalan megsemmisítése. A világviszonylatban is korszerűnek számító technológia bevezetését a környezetvédelmi szempontokon kívül az indokolta, hogy a 60-as években készült, elsősorban a kórházak szennyvizére tervezett tisztítómű már nehezen tudta ellátni feladatát. Időközben ugyanis a kórházak főgyűjtőcsatornájára a települést is „rácsatolták”, s ezáltal a tervezett napi 1860 köbméter szennyvíz helyett a hetvenes években már 2500—3000 köbmétert kellett megtisztítani. Ezt ugyan megoldották, ám a nagy mennyiségű szennyvíziszap hagyományos módon való feldolgozása — a szikkasztás és talajba temetés — egyre nagyobb gondot okozott; ezért döntöttek a szennyvíziszap elégetése mellett. A Fővárosi Csatornázási Művek beruházásához harminchatmillió forinttal a Pest megyei Tanács is hozzájárult. Az építkezés 1980 második felében kezdődött: a mély- és magasépítési munkákat a beruházó Fővárosi Csatornázási Művek, a technológiai szerelést a Szellőző Művek szakemberei végezték.
