Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-08 / 6. szám

1984. január 8., vasárnap Hétfőn rajt a Budapest Sportcsarnokban Hétfőn reggel 7 órakor megkezdődik a műkorcsolyá­zó- és jégtánc Európa-baj- nokság egyhetes küzdelemso- rózata a Budapest Sportcsar­nokban. A kontinensverseny­re nevezettek már javában gyakorolnak, s pénteken csatlakozik csoportjukhoz a nyugatnémetek válogatottja is. Könnyen elképzelhető, hogy az "elmúlt évek „gyakorlatá­tól" eltérően Budapesten a négy aranyérmen négy' kü­lönféle nemzet osztozik. A mór a magyar fővárosban tartózkodó szakemberek vé­leménye szerint a nőknél a címvédő NDK-beli Witt erős kihívóra lel a szovjet Vodo- rezova személyében, a páro­soknál megismétlődik az NDK-beli—szovjet különver- seny, amennyiben a három igen erős szovjet duó az utóbbi két esztendőben az öreg kontinensen egyedural­kodó Baess, Thierbach ket­tős babérjait megtépázhatja. A férfiaknál a szintén két­szeres európai első nyugat­német Schramm reményked­het a triplázásban, míg a jégtáncban hozzáértők úgy mondják, hogy az EB leg­biztosabb tippje az angol Torvill, Dean duó. A jövő hét szombatjának estéjéig ezekre a kérdésekre a sok­szor csúszós jégen fogalmaz­zák a válaszokat,- annyi azon­ban bizonyos, hogy az utób­bi fél évtizedben az NDK- beli és szovjet műkorcsolya- sport uralkodott Európában. A 20 aranyérem közül ugyanis az előbbiek 6, a szov­jet sportolók pedig 7 bajno­ki címet szereztek meg. * * * Nem érdektelen tudni, mi­ként is dől el a helyezések sorsa. A néhány éve beve­zetett új pontszámítás lénye­ge a következő: — Az egyéni számokban az iskolagyakorlatok során elfoglalt helyezést megszo­rozzák a 0,6-os értékkel, a rövidgyakorlatban elért he­lyezést 0,4-del. Az így ka­pott két értéket összegezik, majd a szabadkorcsolyázás­ban elért helyezést hozzáhal­mozzák. A végeredményt ez az összeg adja. Amennyiben két versenyző pontszáma azo­nos, úgy a jobb szabadkor­csolyázás dönt. — A párosversenyben a rövid gyakorlatban elért he­lyezést megszorozzák 0,4-del, majd ehhez hozzáadják a szabadkorcsolyázásban elért helyezést. A végeredményt ez az összeg adja. — A jégtáncosoknál a há­rom köteléző tánc és az úgy­nevezett önállóan alkotott műsor helyezése és a sza­badkorcsolyázás helyezése összegeződik, és így alakul ki a végső sorrend. A táncban tehát nem alkalmaznak szor­zószámot. A 65. Európa-bajnokságon Magyarországot hat verseny­ző képviseli. A nőknél Tég- lásy Tamara, a Bp. Sparta­cus 1968-as születéső ver­senyzője újoncként lép jégre. A férfiak versenyében Szá­raz András (1966, Bp. Spar­tacus) harmadik alkalommal próbálkozik. 1982-ben 21., ta­valy 20. helyezett volt. A jégtáncban a Bp. Spar­tacus két duója próbál sze­rencsét. A rutinosabb a Rem- port Gabriella, Nagy Sándor „egység”, akik 1979—1981. között egy alkalommal már együtt korcsolyáztak, de ké­sőbb szétváltak útjaik, és ijsak tavaly tavasszal kezd­ték el ismét a közös edzése­ket. ök is harmadszor lesz­nek EB-indulók, 1980-ban 15., 1981-ben 12. helyen futottak be. A fiatalabb táncospár az Engi Klára, Tóth Attila ket­tős. Hetedik éve korcsolyáz­nak együtt, ők EB-újoncok. Tehetségüket bizonyította, hogy 1982-ben, az IBV-n má­sodik helyen végeztek. A sportág Európa-bajnok- ságainak rajtját a férfiak 1891-es hamburgi vetélkedé­se jelentette. A nők számára 1930-ban, Bécsbep szerveztek először kontinensversenyeket, ugyancsak ekkor és itt raj­toltak a párosok, míg a jég­táncot 1954-ben rendezték először Bolzanóban. A LEGIFJABB SPORTLÖVŐK. A Budapesti Honvéd SE lövészszakosztályában 12 éves kortól oktatnak gyerekeket. A sportlövészet alapismereteit légpuskán, illetve standard­pisztolyon sajátítják el a gyerekek (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) A mai nap kiemelkedő Bé­kés megyei sporteseményei. ASZTALITENISZ. Üjonc fiú és leány egyéni verseny, Békéscsaba, 9. sz. általános iskola, 9.00. KÉZILABDA. XXVII. Békés megyei Népúj­ság teremkézilabda kupa, Mezőberény, 1. sz. általános iskola, 8.00 órától. Játékvezetői tanfolyam A Békéscsabai Testneve­lési és Sportfelügyelőség lab­darúgó-szövetsége január 30- tól alapfokú kis- és nagypá­lyás játékvezetői tanfolyamot indít, amelyre várják a lab­darúgást szeretők jelentke­zését, mégpedig a testneve­lési és sporthivatal címén, .Békéscsaba, Petőfi u. 3. A tanfolyamon részt vehet min­den 16—45 év közötti érdek­lődő, aki legalább az általá­nos iskolát elvégezte. A tan­folyam díjtalan. A jelentke­zési lap a sportfelügyelősé­gen szerezhető be, s január 19-ig nyújthatják be az ér­deklődők. II Népújság közvélemény-kutatása Ki volt Békés megye legjobb női sportolója 1983-ban? j 1. I 2 I 3­Ki volt Békés megye legjobb férfisportolója 1983-ban? : i. 2. ; 3. • Melyik volt Békés megye legeredményesebb csapata 5 1983-ban? í 1­2. 3. A szavazó neve és pontos címe: SPORT Miért veszít a győztes? A Népszava Könyvkiadó a nevezetes londoni 6—3-as mérkőzés évfordulójára és a karácsonyi könyvvásárra je­lentette meg Molnár Károly: Miért veszít a győztes? című könyvét. A kötet eddig ismeretlen tényeket, mozzanatokat és eseményeket tár fel a ma­gyar labdarúgás történetéből. Hogyan fogadták 1954-ben a válogatott játékosok, hogy Puskás Ferenc is pályára lép Bernben a döntő mérkőzé­sen? 'Miként viselkedett Ko­csis Sándor az utolsó éj­szakán? Hogyan fogadták a magyar csapatot a vesztes döntő után Hegyeshalomnál a határon? Bár már 29 esz­tendő telt el a svájci világ- bajnokság után, de ma is rengeteget vitatkoznak az akkori szereplők, a szakem­berek és a szurkolók arról, miért a nyugatnémetek nyerték a Rimet Kupát? A könyv írója úgy igyekszik csoportosítani a tényeket, a részleteket felidéző nyilatko­zatokat. visszaemlékezéseket, hogy az összefüggések a ber­ni Wankdorf-stadionban tör­téntek és a pályán kívüli események között a Miért veszít a győztes? című kötet olvasói összeköthessék a szá­lakat és megtalálják az ösz- szefüggéseket. Az egykori aranycsapatnak nevezett együttes valamennyi, még élő játékosa: Grosics Gyula. Buzánszky Jenő. Lantos Mi­hály, Hidegkúti Nándor. Puskás Ferenc és Czibor Zol­tán egyaránt visszaidézi a nagy időket, a hat-hármas londoni diadalt, az ötvenes esztendők győzelmi soroza­tát, és a berni bukást. Sebes Gusztáv, a hajdani kapitány olyan szenvedéllyel és fele­lősségtudattal éli át a hu­szonöt-harminc év előtti ese­ményeket, mintha még ma is ott ülne az európai sta­dionokban a kispadon és a futball tábornokaként vezé­nyelné rohamra csapatának tisztjeit és közkatonáit. A kötet szerzője igyekszik arra is felelni, mi volt a hajdani hazai labdarúgás legnagyobb sikere és amint a cím is sejteti, annyi nagy mérkőzés győzteséből miként lett előbb a berni döntő mér­kőzés, később pedig, egészen napjainkig annyi mérkőzés vesztese a magyar labdarú­gás. A máról is beszélnek a mostani játékosok és szak­emberek. A kérdés az, mit lehet átvenni a múlt nagy­szerű hagyományaiból, mire lehet felépíteni a sportág áhított új sikereit, mert a múltat csak azért érdemes feleleveníteni, hogy az utó­dok tanuljanak a hajdani győzelmekből és bukásokból. A mostani labdarúgásról Tol­di Géza, Deák Ferenc, Szi­lágyi I. Gyula, Sebes Gusz­táv, Szusza Ferenc, Lantos Mihály, Verebes József, Mátrai Sándor, Bene Ferenc. Sándor Károly és Albert Flórián fejti ki véleményét. A Miért veszít a győztes? című könyvben sok érdekes kép található, az egykori nagy időkről, Puskás hazalá­togatásáról, a hajdani és a mostani labdarúgókról. Labdarúgás Stuttgartban a magyar vá­logatott a teremtorna máso­dik napján 3-0-ra verte az NSZK bajnokcsapatát, majd 2-2-t játszott a Dinamo Zagreb ellen. A rájátszás, következett, ahol ismét a Di­namót verték 6-2-re, ezzel megnyerték a tornát. Testnevelés tagozat n éhány nappal ez­előtt, akik a televí­zió 2-es csatornáján nézték a híradó második ki­adását, tapasztalhatták, mi­lyen „kondiban” levő fiata­lok nyújtózkodtak a torna-, padokon, próbáltak felugra­ni a zsámolyra — egy test- nevelési óra keretében. Nem túl fényes sikerrel. Koránt­sem foghattuk a lányokra, hogy kecsesek. Jó pár kilós túlsúlyt emelgettek maguk­kal a magasba. Persze, nem ez az általános. A budapesti tanács vb-ülésén az isko­lai testnevelés és sport hely­zetét boncolgatták, ponto­sabban az új testnevelési tanterv eredményeit, a tö­megsportórák rendjét és más testedzési akciókat. Mint ismert, másfél évti­zeddel ezelőtt fogalmazta meg a Művelődési Miniszté­rium és az OTSH, hogy a testnevelés és sport fejlesz­tése érdekében létre kell hozni testnevelési szakosított tantervű osztályokat. Ez ed­digi mondandónktól némi­képp elkanyarodik, de hát sok esetben hasonló tapasz­talatokat szerezhetnek az ilyen jellegű osztályokról is a testnevelők és az edzők. Mi tagadás, sok előrelépés tör­tént e területen, de a hosz- szú múlt ellenére is — bizo­nyos helyeken — még gyer­mekcipőben jár a testneve­lés tagozat. Jelenleg megyénkben ki­lenc testnevelés tagozatos általános iskola működik. Az első kettő osztályai még 1970-ben jöttek létre, Békés­csabán a 2-es számú, illetve Gyulán a 3-as számú általá­nos iskola berkein belül, ők voltak az úttörők . abban, hogy a tudatos kiválasztás alapján a tehetségeket fog­lalkoztassák. Nem titkolt cél lebegett előttük azzal, hogy a nemzetközi szintek eléré­sére alkalmas fiatalokat vá­lasszák ki, illetve be, padja­ik soraiba. Hogy ez a két te­lepülésen akkoriban hogy si­került, fémjelzik olyan ne­vek, mint: a tornász Zsi- linszki Tünde és Petényi Ani­kó, az úszó Kovács László, Jeszenszky Attila, de sorol­hatnánk neveket a kézilab­dázók, labdarúgók ... körei­ből is. Azt is azonban gyor­san hozzá kell fűznünk, a megye utánpótlás és felnőtt élsportolói közül sokan vi­szont nem hasonló iskolába jártak, mégis eljutottak a csúcsokig. Az iskolahálózat bővítése az elmúlt években majd­hogynem folyamatos volt. Hogy csak példával éljünk, a már említett békéscsabai és gyulai testnevelés szako­sított osztályok mellett Szarvason és Orosházán is létrejött egy-egy, majd né­mi megtorpanás után 1979- től még öt — Gyulán, Békés­csabán, Békésen és Mezőbe- rényben. Napjainkban a me­gyében mintegy két és fél ezer kisdiák mondhatja el magáról, hogy testnevelés tagozatos osztályba jár. Ha e nagy számot tekintjük, akkor bizony elenyészően kevés kö­zülük azok száma, akik akár­csak a serdülő, vagy ifjúsági bajnokságokon dobogós, vagy dobogó közeli helyezéshez ju­tottak a versenysportban. De milyen problémákat vethet fel mindez? Sok he­lyütt igen nehéz bekerülni egy-egy ilyen általános is­kolai osztályba. Mielőtt a fiatal az óvodából az általá­nos iskola első osztályába ke­rülne, számos helyen ala­pos szűrőn esik keresztül. A jó mozgáskoordinációjú, fel­építésű gyerekek zöld utat kapnak, vagy azok, akik már a két legfiatalabb korban el­kezdhető sportágban — tor­na, úszás — a kiválasztáson túljutottak. Igaz, sportági szemmel a hatesztendősek kiválasztása még csak elő- szelekció, hiszen hol van az előírva, hogy ugyanaz a fia­tal, mire eléri mondjuk az ötödik osztályt, ott marad a tornateremben, avagy az uszodában. E diákok egy ré­sze új sportágat választ^ de gyakoribb az, hogy a követ­kező években már nem jár semmilyen klubedzésre, s csak a testnevelés órán, il­letve iskolai délutáni tömeg­sport-foglalkozáson vesz részt. Mindebből kitűnik már ezúttal is, hogy hiába domi­nálnak a nagy számok, kévé­sükből válik „menő” spor­toló. Ehhez lenne fontosabb az iskolák és az egyesületek szorosabb kapcsolata. Nem­csak azért, hogy a fiatalok az egyesületekben is otthon érezzék magukat, hanem azért is, hiszen valaha a szakember már megállapítot­ta róluk, hogy alkalmassá válhatnak az.élsport űzésé- re. Még kedvezőtlenebb a kép, ha az általános iskola után a középfokú testnevelés tagoza­tos osztályokat vizsgáljuk, Ilyen egyébként csupán ket­tő van a megyében — a gyu­lai Erkel Ferenc és a békés­csabai Rózsa Ferenc Gimná­zium —, s hozzá kell ten­nünk, mindössze alig fél év­tizedes múltra tekinthetnek vissza. Sok sportvezető pana­szolja, hogy az általános is­kola testnevelési osztályai­nak nyolcadikos tanulói ért­hetetlenül távol maradnak a középiskola ezen osztályaiból A szülők is gyakorta ide­genkednek a középfokú in­tézmények testnevelés tago­zatos osztályaitól, így termé­szetesen a válogatási lehető­ség is szűkül. A közelmúlt­ban erről felmérés készült, s meglepő eredmények szület­tek. Békéscsabán a középfo­kú iskolák testnevelés tago­zatos osztályaiban tanuló diákok 12, Gyulán pedig 23 százaléka járt hasonlókép­pen testnevelés tagozatos osztályba — míg általános iskolás volt. Mind az általános, mind a középiskolára vonatkozik, hogy hatékonyabban kellene élni az oldalági beiskolázás­sal. Mit jelent ez? Nos, ha egy diák mondjuk az általá­nos iskola 7. osztályában, vagy a középiskola második évének befejeztével jut el oda, hogy rangosabb sportverse­nyeken eredményt tud föl­mutatni — akkor ezekbe a testnevelés tagozatos osztá­lyokba kell irányítani! Azok a tanulók pedig, akik idővel abbahagyják az aktív spor­tolást, jelenleg is az osztás lyokban maradnak. Fejlődé­sük éppen ezért elmarad. Ez utóbbi fiatalokat normál osztályokba kellene „áthe­lyezni”. lasonlóan fontos fel­adat, hogy a kivá­I lasztás rendszerét egységessé tegyék az általá­nos iskolában. A középisko­lákba irányítást, pályavá­lasztási tanácsadást jobban megszervezzék. Talán mind­ezek kulcskérdései lehetnek annak, hogy a jövőben a két és fél ezer sporttagozatos osztályba járó diák közül ne csak egy tucatnyi nevet so­rolhassunk az élsportolók közé. Jávor Péter IHF Kupa Mint ismert, ma délután Ly­onban lép pályára a Békéscsa­bai Előre Spartacus női kézilab­dacsapata, az IHF Kupa kereté­ben. Éppen mához egy hétre, január 15-én, 16.00 órakor ren­dezik meg Békéscsabán, a 2. sz. általános iskolában a visz­szavágót, amelyre a klub hol­nap és holnapután, vagyis ja­nuár 9-én és 10-én elővételben megkezdi a jegyek árusítását. Az érdeklődők e két napon a Kórház utcai székházban 9 és 16 óra között válthatják meg Je­gyüket. Egyébként a nemzetkö­zi találkozón nem érvényesek az előrés bérletek és a megyei TSH által kibocsátott pályabelépők. BÉKÉS MEGYEI Az.MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: dr. Árpás! Zoltán. Tele­fon : 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítö postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési dij: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents