Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-10 / 7. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek í NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI TANÁCS LAPIS 1984. JANUAR 10., KEDD Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Gazdagabb választék, márkás termékek n könnyűipar 1984. évi tervei A HUNGARONEKTÁR békési üzemében az elmúlt évben kezdték gyártani a drazsírozott virágport és a propoliszos mézet. Ezek mellett továbbra is csomagolják (képünkön) a közkedvelt „mackós” mézet Fotó: Fazekas László Nagygyűlés a kambodzsai forradalom gyűzelmének évfordulóján Idén a könnyűipari Válla­latok alapvető feladata a la­kossági ellátás színvonalá­nak javítása. Elsősorban a keresett, divatos cikkekből kell többet gyártaniuk, olyan termékekből is, amelyeket eddig jórészt importból tu­dott beszerezni a kereskede­lem. Ugyanakkor az iparág terve számol azzal is, hogy ezek a gyártmányok az ex­portárualapot is növelik. Az ágazat termelése az idén — folyó áron számolva — 4-5 százalékkal nő. Az egyes iparágak és termék- csoportok termelése eltérően alakul, részarányukat min­dig a piaci helyzet és a gaz­daságosság mértéke szabja meg. A könnyűipari fogyasz­tási cikkek exportja az idén tovább nő, a terv összeha­sonlító áron számolva a szo­cialista kivitel 8, a konver­tibilis elszámolású export 5 —5,5 százalékos bővülését irányozza elő. Ennek érde­kében versenyképesebb áru­alapra van szükség, amit az Még javában tartott az el­múlt év végén a szállítási csúcsforgalom, amikor már az idei feladatokra készültek a vasutasok: megkezdték az 1984. évi előszállítások szer­vezését. Ennek szükségessége ismert. A MÁV Szegedi Igazgatósága területén pél­dául az év második felében a mezőgazdasági termények — elsősorban a gabona, a kukorica, majd a cukorrépa — betakarítása, továbbá a vállalatok, üzemek export- szállításainak egyre fokozódó üteme tovább növeli a vasút amúgy is nagy szállítási fel­adatait. Ilyenkor aztán kevés az üres kocsi, türelmetlenek a fuvaroztatók, sürgetik áru­ik elszállítását. Van viszont az évnek olyan időszaka — az év eleje —, amikor a vasútnak elegendő kocsija van, de kevés a megrendelő. E két ellentétes helyzetet igyekszik feloldani és ki­egyenlíteni az előszállítási ak­ció, melyet idén is meghir­dettek január 1-től április 30-ig terjedő időszakra. A vasútigazgatóság keres­kedelmi szakemberei az el­múlt hetekben felkeresték a jelentősebb mennyiségű árut fogadó vállalatokat, és tájé­koztatták őket az 1983. évi 46. sz. Közlekedési Közlöny­ben meghirdetett előszállítási lehetőségről, a kedvezmé­nyekről, és a rakodási ver­senyről. Az I—IV. havi elő­szállításra vonatkozó meg­állapodásokat — méghatáro­Több évi előkészítő mun­ka után, mintegy száz mű­gyűjtő és művészetbarát megalakította a Műbarátok Országos Egyesületét. Az új egyesület a Művelő­dési Minisztérium múzeumi főosztályának felügyelete alatt tevékenykedik, s céljai szerint egy szervezetbe tö­möríti a képzőművészeti és iparművészeti alkotások gyűjtőit. A tagok közé vár­ják a művészettörténészeket, a művészeti írókat, a kriti­alapanyagot szállító üzemek és a feldolgozó vállalatok­nak az eddiginél sokkal ha­tékonyabb és összehangol­tabb együttműködéssel állít­hattak elő. Az Ipari Minisztérium ága­zati irányelvei szerint a bú­toripar egyik legfontosabb feladata az olyan garnitúrák sorozatgyártása, amelyek' a házgyári lakásokban prakti­kusan elhelyezhetők. Ezért az elemes bútorok részará­nyát növelik, a szekrénygyár­tásban például a tavalyi 20 —25 százalékról 35 százalék­ra. A gyárakban több ele­mes kárpitozott bútorcsalá­dot is kifejlesztenek. A tech­nológiák már most is lehe­tővé teszik, hogy a meg­munkált bútorlapok, lemezek és fűrészáruk hulladékát a korábbinál nagyobb mérték­ben, gazdaságosan dolgozzák fel, így az üzemek csökkent- hetik termelési költségeiket. A bútorgyárak azzal számol­nak, hogy néhány éves visz- szaesés után termékeik iránt zott árukra — az illetékes üzemfőnökségek (esetenként az igazgatóságok) kötik meg, lehetőleg január 15-ig — de köthető megállapodás az elő­szállítás időszaka alatt is, a kedvezményezett hónapot megelőző hó 15-ig. Az előszállítás jelentőségé­re utal az a tény, hogy a központi irányító szervek idén előírták, hogy április végéig az egész évben szállí­tandó meghatározott árufé­leségekből mennyit kell el­juttatni az átvevőnek. Ép­pen ezért kell idén még szo­rosabbra fonni a fuvarozta­tó és a fuvarozó kapcsolatát, a kölcsönös információn ala­puló együttműködést. En­nek jelei máris mutatkoznak: január 5-ig az igazgatóság területén 11 fuvaroztatóval kötöttek megállapodást. Bé­kés megyéből eddig az Oros­házi Üveggyár, a Békéscsa­bai Közúti Igazgatóság, a Szarvasi Állami Tangazda­ság, a Mezőhegyesi Cukor­gyár, az alföldi TÜZÉP és a Mezőkovácsházi Építőipari Közös Vállalat kötött szerző­dést a vasúttal. A MÁV az előszállítási megállapodás alapján ked­vezményben részesíti a fuva- roztatókat. Azok az átvevők, akik a szerződésben rögzített árumennyiségen felül fogad­nak árut, a többletsúly után tonnánként fuvardíj-vissza­térítésben részesülnek. En­nek mértéke a vállalt meny­kusokat és a képző- és ipar­művészet iránt érdeklődőket. A társadalmi egyesület, az alapszabályban megfogalma­zott elképzelések szerint, se­gíti a gyűjtőtevékenységet, s támogatja a művészettörté­neti és gyűjtéstechnikai ku­tatást. Az egyesület megala­pítói fontos feladatnak tart­ják a képzőművészeti isme­retek terjesztését s az úgy­nevezett „gyűjtői etika” sza­bályainak elterjesztését. Az elképzelések szerint együtt­megélénkül a külföldi keres­let, máris több a nyugat-eu­rópai és a tengerentúli meg­rendelés, mint amennyi ta­valy ilyenkor volt. A textiliparban az idén a kötő- és a konfekcióipar anyagellátását — a kooperá­ciós és szállítási fegyelem szigorításával — színvonala­sabban és folyamatosan kell biztosítani. Különösen nagy gondot fordítanak a munka- és a védőruhák iránti igény kielégítésére. A pamutiparban előtérbe kerül a mesterséges szálak felhasználása. A len- és ken­deriparban a hazai, növényi eredetű nyersanyagok mel­lett fokozzák a polipropilén felhasználását. A gyap­júipari vállalatok legfőbb tö­rekvése a kötő- és a konfek­cióipar jobb ellátása, ezért tökéletesítik a gyapjúmosás, fésülés és a fonás munkafo­lyamatait. A selyemipari üze­mek bővítik gyártmányvá­lasztékukat, és ehhez több technológiát — színező és nyiség 101—102 százalékos teljesítése esetén többlet­tonnánként januárban 25, februárban 20, márciusban 15, és áprilisban 10 forint. A 120 százalékon felül fogadott árumennyiség után tonnán­ként 30, 25, 20, illetve 15 fo­rintot térítenek vissza. A vasút a többletfuvarozás után nyújtott fuvardíj-visz- szatérítés mellett rakodási idő és kocsiálláspénz-ked­vezményt is nyújt. S még egy kedvezményt kínál a MÁV: az év első ne­gyedében a szocialista or­szágokba 20 lábas konténe­rekben feladott küldemé­nyeknél elengedi a 440 Ft-os konténerhasználati díjat. Ez a kedvezmény valamennyi fuvaroztatót megillet. Ilyen kedvezménnyel lehet feladni: papírt, cipőt, bőrárut, kö­töttárut, szőnyeget, konfek­cióárut, sportfelszereléseket, gyógyszert, rádiót stb. — vagyis általában olyan áru­kat, amelyek fagyveszélyre nem érzékenyek, és kisebb tételekben is csomagolhatok. Az említett kedvezmények­hez szorosan kapcsolódik az előszállítási rakodási ver­seny. Ebben valamennyi fel­adó, valamint az előszállítási megállapodást kötött átvevő fuvaroztatók szállításszerve-^ zői (irányítói) vehetnek részt, akik meghatározott feltételek túlteljesítése esetén jelentős pénzjutalomban részesülnek. működnek a múzeumi intéz­ményekkel, és szoros kapcso­latot tartanak fenn a kor­társ alkotókkal is. Az egyesületnek a rendes tagokon kívül ifjúsági és pártfogó tagjai is lehetnek. A tagok számára rendszeres gyűjtői és szakmai összejö­veteleket tartanak, s foglal­koznak majd műtárgycsere­közvetítésekkel, szaktaná'cs- adással, és kiadványokat je­lentetnek meg. szárító eljárást — korszerű­sítenek. A rövidáruiparban a terv szerint főleg a kellékek­ből termelnek többet, s ki­emelt feladat a j. egészség- ügyi termékek, kötszerek gyártásának növelése. A kö­tőipar választéka a kapacitá­sok jobb kihasználásával, szervezettebb anyagbeszer­zéssel bővül. A bőriparban nagyobb hangsúlyt kap a gyártmányfejlesztés, főleg a cipőgyárak növekvő minősé-- gi igényeinek megfelelően. A vállalatok felkészülnek a ser­tésbőrök nagyüzemi kikészí­tésére is. A cipőgyárak na­gyobb tekintettel lesznek a gyermekek, az idős korúak igényeire. A textilruházati ipar közreműködik a méret­rendszer módosításában, s ennek megfelelően alakítja a kínálatot. A vásárlók formatervezett, tetszetősebben csomagolt vá­lasztékot sürgetnek a játék­gyáraktól is. Ezek tervbe vet­ték az elektronikai játékok kifejlesztését. Bezárt a grafikai biennálé A nagy érdeklődésre te­kintettel egy héttel meghosz- szabbították a miskolci or­szágos grafikai biennálét, amely hétfőn zárult. Az öt­hetes nyitva tartás alatt több mint négyezren tekintették meg a 12. alkalommal ren­dezett tárlatot. A biennálé anyagát a Miskolci Galériá­ban, a két évvel korábbi ki­állítás nagydíjasának, Swier- kiewicz Róbertnek gyűjte­ményes tárlatát a Borsodi Múzeumban, vendégként a Pécsi Grafikai Műhely ma­gyar és nemzetközi grafikai gyűjteményét pedig a Pap­szer utcai múzeumi épület­ben tekinthették meg a lá­togatók. A Központi Statisztikai Hivatal szakemberei — az új bérbesorolási jogszabá­lyok figyelembevételével — összeállították a foglalkozá­sok egységes osztályozási rendszerének (FEOR) módo­sított változatát, amely 1985. január 1-től szolgái a foglal­kozási, munkaköri besorolá­sok alapjául. A FEOR egy­séges számjelrendszerrel je­löli a dolgozók foglalkozá­sát, lehetőséget adva a ke­resők teljes körének cso­portosítására foglalkozás, munkakör és beosztás sze­rint. Az új rendszerezés mint­egy 800 foglalkozást, ezeken belül 7 ezer munkakört so­rol fel. A nyilvántartott fog­lalkozások, illetve munka­körök száma nemigen válto­zott 1975 óra, amikor az egységes rendszer első össze­állítása készült, mindössze néhány új foglalkozás „szü­letett”, köztük az atomerő- művi főberendezés-, illetve segédberendezés-gépész, A kambodzsai forradalom győzelmének ötödik évfor­dulója alkalmából a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csa, az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság nagygyűlést ren­dezett hétfőn, a Taurus Gu­miipari Vállalat kultúrter­mében. A nagygyűlés elnök­ségében helyet foglalt Varga Péter, az MSZMP KB köz- igazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, Garai Róbert külügyminiszter­helyettes és Réczei László, az Országos Béketanács al- elnöke. Kovács Béla, a HNF Or­szágos Tanácsának titkára beszédében emlékeztetett ar­ra, hogy a kambodzsai nép­nek oly sok szenvedést és megpróbáltatást okozó pol- potista klikk a szocializmus eszméjével visszaélve szét­züllesztette a pártot, szétzúz­ta az államgépezetet, meg­bénította a gazdasági életet, sárba tiporta a népi-nemze­ti hagyományokat, a vallási szokásokat, a kulturális ér­tékeket. Kísérletet tett a tár­sadalmi osztályok felszámo­lására, falura űzte a városi lakosságot, s erőszakosan szervezett kommunákat, munkatáborokat. A Pol Pót — leng Sary csoport a kam­bodzsaiak millióit gyilkol- tatta meg. E klikk ellen vet­-gépkezelő. A módosítások főként az átcsoportosításo­kat, a munkakörök, pontosí­tását, esetenként összevoná­sát jelentik több mint ezer foglalkozásnál, illetve mun­kakörnél. A legtöbb változás az egészségügyi dolgozók be­sorolásában lesz: az eddigi 740 egészségügyi munkaköri megnevezés az új rendszere­zésben 240-re csökken. Je­lentős változás az is, hogy a három műszakban dolgo­zó, közvetlenül a betegek­kel, gondozottakkal foglal­kozó ápolók, szülésznők, gondozók fizikai munkakör­be kerülnek. (Ezt az indo­kolja, hogy jelenlegi besoro­lásukban nem kaphatnak műszakpótlékot.) A termékszerkezet átala­kulása, a technológiák, va­lamint a vállalatok szerve­zeti változása miatt számos fizikai munkakört is módo­sít az új nómenklatúra, il­letve egyes szakterületeken összevonja a túlrészletezett bontást. Bebizonyosodott, ték fel a harcot a forradal­mi erők, népi felkelést szer­veztek, és hű segítőikkel, a vietnamiakkal együtt döntő csapást mértek a polpotis- tákra, megsemmisítették, il­letve kiszorították Kambod­zsa területéről a vörös khmereket. A nép kezébe vette sorsának irányítását. Kao Samreth, a Kambod­zsai Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője felszólalá­sában egyebek közt elmon­dotta: az 1979. január 7-í győzelem óta eltelt időben a kambodzsai nép forradalmi feladatokat valósított meg katonai, politikai, gazdasá­gi, kulturális és szociális té­ren egyaránt. A Kambodzsai Népköztár­saság és Magyarország kap­csolatai állandóan bővülnek, fejlődnek. Az utóbbi eszten­dőkben lezajlott különböző szintű delegációcserék a kapcsolatok erősítésének je­lentős eseményei voltak. A baráti, testvéri együttműkö­dés jelképes bizonysága a kambodzsai—magyar barát­ság gyermekváros, a ma­gyar nép emberbaráti segít­ségnyújtása — mondotta vé­gezetül Kao Samreth. A nagygyűlés második ré­szében kulturális műsort te­kinthettek meg a jelenlevők. hogy némely munkaköröket nem indokolt külön feltün­tetni, hiszen esetenként — a munka jellegéből adódóan — a különféle tevékenysé­gek összefonódnak. A fizikai dolgozók körében a legtöbb besorolásbeli változás az épí­tőiparban történik, ahol 64 munkaköri megnevezés szű­nik meg ésszerű, összevoná­sok, átcsoportosítások révén. A módosított FEOR beve­zetésével megszűnik egy ed­dig használatos, nehézkes és magyarosnak sem mondható kifejezés: a „nem fizikai” foglalkozás. Ennek haszná­latát korábban azzal indo­kolták, hogy számos foglal­kozás nem tekinthető egyér­telműen sem szelleminek, sem fizikainak. Mivel azon­ban e magyartalan kifeje­zésnek nem volt különö­sebb gyakorlati haszna, az új nómenklatúrában ismét a két alapkategória, a szellemi *és a fizikai dolgozó kifejezés szerepel. Január Hői április 30-ig Vasúti előszállítás, rakodási verseny Gellért József Megalakult a Miibarátok Országos Egyesülete Új bérbesorolási jogszabályok Nyolcszáz foglalkozás, hétezer munkakör

Next

/
Thumbnails
Contents