Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-08 / 6. szám
Túl a nehéz esztendőn A Munkácsy Termelőszövetkezet mostanában főként mint egy nagyszabású gázprogram gesztora szerepel az újságokban, pedig termés- eredményeikkel kapcsolatosan sincs szégyenkezni válójuk. Kiss László elnököt kérdeztük arról, hogyan vészelték át az aszályos esztendőt, s milyen elképzelésekkel szervezik az újat? — A gondjainknak hosz- szú története van — mondja. — Aszályról még szó sem volt az év elején, amikor a hízósertések takarmányozásánál jelentkeztek problémáink. A nem megfelelő összetételű takarmány, közel 3 millió forintos veszteséget jelentett, amelyet részben megtérítettek. A többit igyekeztünk pótolni, vásároltunk 2200 süldőt és még 1983-ban értékesítettük hízóként. Alig voltunk túl ezen a gondon, jött az aszály. A tervezett zöldborsómennyiség helyett alig fele termett hektáronként, s így jártunk a zöldbabbal is. A búza elég jól sikerült, a kemikáliák alkalmazása, a jó fajtaválasztás csökkentette az aszályos kártételt. Nem így történt a kukoricánál, majd’ 12 milliós árbevételi kieséssel kell számolnunk. Hogy az elmúlt esztendő mégis eredményes volt, azt számos intézkedéssel biztosítottuk. Törekedtünk például a takarékos gazdálkodásra, de úgy, hogy ne hátráltassa az 1984-es év eredményességét. Csak energiamegtakarítással 4-5 millió forintot őriztünk meg a közösnek. Nem tudjuk megismételni az 1982-es 31 milliós nyereséget, de ennek a 60—65 százaléka meglesz. Az új esztendő munkálatait előkészítettük, felszántottunk, kiszórtuk a műtrágyát. Jól alapozni csak a hosszú távú, de a változó helyzethez alkalmazkodó tervekkel, elképzelésekkel lehet. Az anyagi és műszaki feltételek fejlesztésével egy időben kell gondolnunk az itt dolgozók sorsára, szakmai biztonságuk megteremtésére is. Például az elmúlt esztendőben emeltük az építési kölcsönkeretet, annyi volt az igénylő. A letelepedő fiataloknak ingyen telket, kölcsönt, szállítási lehetőséget, segítő munkáskezet biztosítunk az otthonteremtéshez. Maradnak is a faluban, sokan pedig visz- szajönnek. Itt van szükség rájuk. Iskola a falu szélén — Egy időben úgy volt — meséli Csizmadia Zoltán igazgató —, hogy itt lesz a faluközpont. Aztán másképpen alakult, így maradt az új iskola a falu szélén. Nem is annyira új. hiszen húsz évvel ezelőtt épült, rá is fért mostanában a komolyabb felújítás, Mondhatom, soha olyan aktív és eredményes kapcsolat nem. volt az iskola és a szülők, meg a tsz szocialista brigádjai között, mint most. Kezdem azzal, hogy tavaly, 1983. tavaszán bitumenes kispályát építettünk az udvaron, salakos futópályával, ugróhelyekkel. Százötven-kétszázán dolgoztak ezen a munkán szülők, szocialista brigádtagok, és amikor a végén ösz- szesítettük: mennyit is ér a társadalmi munka, 150 ezer forint jött ki! Ugyancsak az elmúlt év hozta a tantermek világításának korszerűsítését: megpályáztuk, és elnyertük a megyei tanács segítségét. Megkaptuk a fénycsőarmatúrákat, és a faluban élp nyolc villanyszerelő társadalmi munkában szerelte fel azokat. Ez is megért 50 ezer forintot! Most, a téli szünidőben sem volt „pihenés”: az iskola termeit (egy kivétellel) lecsiszoltuk. és új lakkborítást kapott a parketta. Osztályonként 8-rlO szülő jeleskedett ebben a munkában. igazán jó érzés számunkra ez a figyelem. A gerendási iskolába 201 gyerek jár, az igazgató nyugodt: a téli szünet utáni első tanítási napon különösebb gond nélkül folytatták az oktató-nevelő munkát. A legfrissebb hír: január 1-től náluk is megtörtént a közoktatási és közművelődési intézmények integrációja. — Csorváson gyűjtöttünk tapasztalatokat, , reméljük, nálunk is beválik a még szorosabb együttműködés. Három kérdés — három válasz A kérdéseket Kiss László, a művelődési ház igazgatója kapta: — Milyen volt az 1983-as év? m — Tovább bővítettük a kiscsoportok számát, és újból megszerveztük az Orosházáról kihelyezett mező- gazdasági szakközépiskolai osztályt. Harmincketten jelentkeztek, 26-an vettek részt az első negyedévi beszámolón, megfelelő eredménynyel. A közismereti tárgyakat gerendási, a szaktárgyakat orosházi tanárok tanítják. Sikernek könyvelem el, hogy úttörő néptánccsoportunk ezüstérmet nyert az úttörő kulturális szemle gyulai néptáncfesztiválján. Kiemelkedően dolgozik a felnőtt és a gyermek német nyelvtanfolyam és a kézimunkaszakkör. — Mi volt az év egyedülálló sikere? — A kézimunkaszakkör aktivizálódása. Kiállításokat rendeztek, ott voltak hímzéseik a mezőkovácsházi megyei, és a nyíregyházi országos kiállításon is. Jó a kapcsolatuk a telekgerendási és a kétsopronyi szakkörrel, rendszeresen vendégül látják egymást. — És mi az, amin sürgősen változtatni szeretne? — Az 1982-ben miniszteri dicsérő oklevelet kapott ifjúsági pinceklub ma koránt sem jeleskedik. Kicserélődött a klub tagsága, az újak még nem szoktak ösz- sze. A változtatás az új év feladata lesz. A hagyomány, tehát a régiek sok szép sikere, eredménye is kötelez. Tavalyelőtt például negyedikek lettek a megye „Film és ifjúság” vetélkedőn. Bizakodunk, hiszen a klubbal most ismerkedő fiatalok is szeretnek tartalmasán szórakozni, ugyanakkor a tárgyi feltételek — mint régen — most is adottak. Melléküzemág az asszonyoknak Amikor felszámolták a tsz kertészetét a faluban, gondoskodni kellett az asszonyok foglalkoztatásáról. 1977. júniusában 10 emberrel alakult meg az oxidkerámia-mellék- üzemág a tsz egyik külső telepén. Azóta itt már 40 nőnek biztosítanak folyamatosan munkát az orosházi KAZÉP ,segítségével. 1979 szeptemberében a falu másik szélén ugyancsak tsz- melléküzemágként varrodát nyitottak, amelyben a Gyulai Kötőipari Vállalat termékeit állítják össze. — Az a baj, hogy nem 20 évvel ezelőtt alapították ezt az üzemet — sóhajt az egyik asszony. Szeretnek itt dolgozni, bár két műszakban hajtják a gépeket. Kezdetben 22-en voltak, most 58-an járnak az üzembe. Helyben biztosítanak így munkát, rendszeres keresetet az asszonyoknak. Van úgy, hogy havonta 20 fajta terméket is gyártanak, könnyen beletanulnak a mozdulatokba. Sok a fiatal is az itt dolgozók között, örülnek, mert nem kell eljárni a faluból. — Az új évtől elengedő csapadékot várunk a háztájiba, és folyamatosan sok munkát az üzembe, hiszen teljesítményben dolgozunk — mondják búcsúzóul. Jancsik Ferenc gyógyszertárvezető 1960 márciusában került az akkor nyíló gerendási patika élére. Havonta 30—40 ezer forintos forgalmat bonyolítanak le a gyógyszertárban, amely a község lakóinak igényeit kielégíti Gyermekpulóvcrck összeállításával is foglalkoznak a gerendási varrodában. A férfi és női kötött holmik varrása mellett új, tetszetős termékük a selymes anyagú gyermekblézer Zsarnovszki Jánosné a gerendási mozi üzemvezetője. Éppen képeket cserélt a vitrinben, amikor érdeklődtünk: hogy megy a mozi? Kitűnően, mondta, 1984-ben már k^ nap helyett három játszási napunk lesz. Csak jó filmeket is kapjunk hozzá! A könyvtárban Jancsik Ferencné könyvtáros újságolta, hogy zenei részleggel bővültek. Képünkön: anyuka mesét hallgat, kislánya a színes lemezborítókat nézegeti 1984. január 8., vasárnap Az orosházi KAZEP oxidkerámia-termékeit retusálják, finomítják a melléküzemágban a gerendási asszonyok. A kötő-, szövőgépek textilszálvezetői, s az egyéb termékek megállják helyüket a külföldi piacokon is 1983 szeptemberében készült el a Gerendás és környékén levő téeszek összefogásával a gázfogadó állomás. A lakossági gázellátás tervei is elkészültek már, a kivitelezők a Munkácsy Tsz szakemberei lesznek BÉKÉS MEGYEI II i?nannaa tjn Gerendáson Február 15-én ünnepi ülésre gyűlnek a gerendási tanácsi testület tagjai. Ekkor lesz 60. évfordulója az önálló község megalakulásának. A múlt és a jelen jelentős eseményei ezekben a napokban különösen összefonódnak. Emlékeznek a régiekre, a falu fejlődésének állomásaira és ismerkednek a legújabbal, a körzetesítés tennivalóival. Január 1-től a megyeszékhelyhez, korábban pedig az orosházi járáshoz tartoztak. Könnyen megszokják az itteniek az új rendet, már eddig is sok szál kötötte őket Békéscsabához. Csorvás nagyközségtől szakigazgatási segítséget kapnak, de az emberek ügyes-bajos, mindennapi gondját helyben intézik majd, s a község sorsáról is a helyi testület dönt. Gerendás 2 ezer lakója manapság leginkább a gáz bekötését várja. Több mint száz család fizette már ki a gáz bevezetésének költségeit. A helybeli Munkácsy Termelőszövetkezet, a nagyszabású vállalkozás gazdája és kivitelezője már 1983 végén gázzal szárította a kukoricát. Megépítették a gázbefogadó és nyomáscsökkentő állomást is. A következő esztendők feladata a jó ivóvíz biztosítása lesz. Szívesen megtelepednek, építenek a fiatalok a faluban, hiszen a téeszben biztos kereseti lehetőségre találnak. Jó az egészségügyi ellátás is. A téesz segítségével, különböző gazdasági szervek összefogásával építik, korszerűsítik az ÁFESZ-éttermet, a kisáruházat, az orvosi rendelőket, a pártszékházat, a takarékszövetkezeti irodát, s a szolgálati lakásokat. „Az emberek azt várják tőlünk, hogy még többet tegyünk Gerendás fejlődéséért” — mondta a község egyik vezetője. n Az oldalt készítette: Bede Zsóka és Sass Ervin. Fotó: Veress Erzsi.
