Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-08 / 6. szám
*TC1 1984. január 8., vasárnap O Gágogó deviza Hazánkban a lúd különleges helyet tölt be a baromfifajok árutermelésében, mert többhasznú faj: jelentős hústermelése mellett májat, zsiradékot és tollat termel. Ugyanakkor azonban nem tartozik a tömegfogyasztást szolgáló élelmiszerek csoportjába, hanem elsősorban exportigényeket elégít ki. Talán kevesen tudják, hogy földünkön mi termeljük és exportáljuk a legtöbb libamájat, mely a kaviárral együtt a világ egyik legdrágább élelmiszere. A lúdtoll nagy piaca és jó ára kompenzálja a feldolgozás, bontás 25—27 százalékos veszteségét (ami a csirkénél például nem térül meg). A toll hagyományos felhasználása közismert: ágyneműket töltenek meg tollal, kihasználva azt a tulajdonságát: rendkívül jó hőszigetelő és könnyű. Emellett nem lebecsülendő az élettartama sem, hiszen normális használat esetén ágyneműként a libatoll akár 30 évig is megőrzi előnyös tulajdonságait. Ezenkívül számos más célra is felhasználják a liba- tollat, miután feltalálták impregnálásának a módját, ami lehetővé teszi a tollal bélelt ruhák otthoni tisztítását. Sok országban a libazsír iránt is megnőtt a kereslet, mivel kiderült, hogy igen értékes élelmiszer, szabad koleszterint ugyanis nem, vagy csak nyomokban tartalmaz. Azt pedig tudjuk — manapság oly sok szó esik róla —, a szív- és az érrendszeri megbetegedések egyik rizikófáktora a koleszterin. A zsíron kívül a füstölt libahús, vagyis a feldolgozott áru is jó pénzért értékesíthető a világpiacon. A lúdtenyésztésnek nagy hagyományai vannak nálunk. Kimagasló sikereinket azonban annak köszönhetjük, hogy a lúdtenyésztést — a világszerte uralkodó nézettel szemben — be tudtuk illeszteni a nagyüzemi gazdálkodásba. Képünkön egy nagyüzemi libalelep állatállományát látjuk Ahol Déryné is fellépett Történetek az egri Fati Partosról Az első tulajdonos Somogyi Mihály hajdúkapitány volt, aki nyolc romokban heverő kis házat bontatott le. hogy újat, rangjának megfelelőt emeltessen magának a jókora telken. Ez az otthon — az egykori összeírások szerint 1690-ben már állt. Később kanonokok, városi szenátorok és más tisztség- viselők váltották egymást, de egyikőjük sem gondolt arra, hogy bővítse, tágasabbá, szebbé, mutatósabbá varázsolja. Fordulatot csak a vállalkozó kedvű, ötletgazdag, a kockázatoktól sem húzódozó Spetz József gyógyszerész fellépése jelentett, aki 1802- ben 4500 forintért vásárolta meg ezt az épületet, többek között azért, hogy nagyvonalú, s üzleti szempontból is ígéretesnek tűnő elképzeléseit valóra válthassa. Fantáziát látott — egyebek között a cukorgyártásban, s meg is próbálkozott vele. Patikájából származó jövedelme kevés a beruházással járó kiadások fedezésére, ezért a kincstártól kíván kölcsönt felvenni. Nemsokára újabb akcióba kezdett, s megnagyobbította családi fészkét. Ismét a kiaknázható lehetőségekre, a pénzre gondolt, ezért toldotta meg a földszintet emelettel. Lett kávéház és táncterem. Ez a férfiú azonban nemcsak önző érdekeit tartotta szem előtt, hiszen a szálában a színészek, Thália sorsüldözött magyar papjai és papnői is bemutatkozhattak. Olyan fényes tehetségű egyéniségek is színpadra léptek, mint Dáryné, aki naplójában mondja el, hogy 1823 decemberében járt és szerepelt itt. Bizonyára kellemes élményekkel gazdagodva távozott, különben aligha idézné fel eseménydús életének ezt az epizódját. Az 1827-es tűzvész a klasz- szicista hangoltságú épületet sem kímélte. Birtokosa nem keseredett el. hanem helyrehozatta, méghozzá egy emelettel bővítve, így mintázva meg végső alakját. A bajok ezután következtek. Spetzet a csőd réme fenyegette. A bekövetkező bukást az sem késleltette, hogy szállodának teremtett helyet s termeket adott bérbe az 1833-ban alakult egri kaszinónak, amely nemcsak a főnemességet, a papságot, hanem a hivatalnokokat, sőt az ambiciózus, a jó képességű iparosokat is tömörítette. Az alapító tagok sorában ott volt Joó János, Pyrker érsek rajzmestere is. Ez a lelkes pedagógus 1838-tól a Héti Lapokat szerkesztette, s levelezett Széchenyivel, szorgalmazva — többek között — a különböző mesterségek szerszámainak magyar elnevezését. Bútorokat, könyv- szekrényeket tervezett ide. 1848. május 22-én az elnökség „fegyverre szólít minden arra alkalmas embert, hogy lépjenek az önkéntes nemzetőri seregbe, s tegyék áldozatul a haza oltárára vagyonuknak valamely részét.” A felhívás követőkre ta-. Iáit, ezért nem véletlenül szólt 1849. március 31-én Kossuth az őt ünneplő fáklyás menethez: „Egerben nem hirdetni, hanem csak tanulni lehet hazafiságot.” Jó néhányan eltűnődtek már a homlokzaton olvasható „Fati Partus” felíráson. A latin kifejezés jelentése: a végzet szülötte, s arra utal. hogy két ízben égett le (1800-ban és 1827-ben), sazt sugallja, hogy az emberi akarat úrrá lesz az olykor tornyosuló akadályokon. A szerencse kegyelhette mégis ezt a házat, mert minden újjászületéskor szebb és szebb lett. Pécsi István A családvédelem és a válás Interjú dr. Nagy Györggyel, a megyei bíróság elnökhelyettesével Alkotmányunk védi és erősíti a házasság és a család intézményét. Társadalmunk jogi és erkölcsi rendje a házasságot azonban nem tekinti felbonthatatlannak, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, és társadalmi rendeltetésének betöltésére alkalmatlanná vált. Közismert, hogy megyénkben is elég jelentős a válások száma. Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozni olyan felfogással, hogy a joggyakorlat nem lép fel kellő szigorral a házasságok fenntartásáért, a meggondolatlan válásokkal szemben. Van-e ennek a megállapításnák ténybeli alapja? És egyáltalán, a megyében évente hány házasságot bontanak fel? A családvédelemről és a válásról beszélgettünk dr. Nagy György- gyel, a megye bíróságainak családjogi ítélkezési tevékenységét felügyelő Gyulai Megyei Bíróság elnökhelyettesével. — Magyarországon a házasságkötések száma viszonylag állandó, kiegyensúlyozott. Ugyanakkor a válások aránya már a felszabadulás előtt is magas volt, azóta pedig évről évre növekszik. Sajnálatos, hogy egyre több olyan házasságot kell felbontani, amely kiskorú gyermekeket is érint. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján indokolt az a^ növekvő társadalmi érdeklődés, amely aggodalommal figyeli a válások igen magas számát, az egyre több család szétesését. Téves és megalapozatlan azonban az a következtetés, hogy ez a társadalmi folyamat a bíróságok elnéző, családvédelmet figyelmen kívül hagyó, úgynevezett „liberális" ítélkezésére vezethető vissza. Az ügyforgalmi adatokból megállapítható, hogy a megye bíróságai évente ezernél több házasságot bontanak fel, ennél azonban jóval több a házasság felbontása iránt benyújtott keresetek száma. Az emelkedés Békés megyében is tapasztalható, és ugyanekkor megállapítható az a tény is, hogy a városban élők a házasság felbontása iránti kérelmükkel nagyobb számban jelentkeznek a bíróságnál. mint a községben, vagy kisebb településen élő személyek. — Sem magánérdek, sem közérdek, sőt, házasságból származó közös gyermek érdeke sem követelheti meg, hogy a társadalmi rendeltetését be nem töltő házasság fennmaradjon. Milyen főbb kérdéseket vizsgál a bíróság? — A családjogi törvényünk szerint a bíróságnak a házasságot bármelyik házastárs kérelmére — a házassági bontóper lefolytatása után — fel kell bontania, ha a házastársak között a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Bíróságaink az eléjük kerülő ügyekben körültekintően vizsgálják, hogy valóban teljesen, és helyrehozhatatlanul megromlott-e a házasság, alkalmatlanná vált-e a társadalmi rendeltetésének betöltésére. Ha a házasságból gyermek is származott, a bíróság vizsgálja még azt is, hogy a gyermek sorsának alakulására milyen hatást idézne elő a házasság felbontása, vagy esetleg a bontás iránti kereset elutasítása. — Hogyan érvényedül a bíróságok megelőző, nevelő szerepe? A jelenlegi bírói gyakorlat milyen eszközökkel próbálja a válások magas számát visszaszorítani? — A bontóperekben a bíróságnak meg kell kísérelnie a személyesen megjelenő házastársak kibékítését. Ennek elsődlegesen az a célja, hogy felkeltse a felek felelősségérzetét, figyelmeztesse őket arra, hogy a válás miként hatna ki a további életükre, gyermekeik sorsára. A bíróságok békítő munkája az adott ügyben eljáró bírótól sokrétű tájékozottságot, élet- tapasztalatot, szociológiai, pszichológiai ismereteket kíván. Bíráink eleget tesznek kötelezettségüknek, a bíróság lehetőségei azonban korlátozottak. A békítések csak igen ritkán végződnek látványos kibéküléssel, de a házassági perek jelentős százalékának az első tárgyalás után való megszűnése a bíróság békítő tevékenységével összefüggésbe hozható. A békítő tárgyalások azonban akkor sem teljesen sikertelenek, ha a házasság megmentését nem is eredményezik, de a békí- tés során elhangzottakra tekintettel a felek indulataikat félretéve, higgadtabban járnak el a házasság felbontása során. — Zömmel kik kezdeményezik a válást, férfiak, vagy nők? — A felbontott házasságok nagyobb részében újabban —■ már évek óta — a feleségek kérik a bontást. Míg az 1960-as évek elején a férfiak kezdeményezték nagyobb százalékban a válást, az utóbbi évek tapasztalata már azt mutatja, hogy a feleség volt a kezdeményező fél. így például 1982 és 1983 évben a jogerősen befejezett házasságot felbontó ítéleteknek, magának az eljárásnak az elindítói, több mint 70 százalékos arányban a feleségek voltak. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy az egyenjogúvá vált, gazdaságilag függetlenebb nők ma már több erőt éreznek magukban arra, hogy sorsukat maguk alakítsák. — Mi a válás leggyakoribb oka? — A kérdésre adandó választ két részre kell bontani. Egyfelől vannak az úgynevezett megegyezéses válások, másfelől pedig az okok alapján történő házasságfelbontások. Ezekkel kapcsolatosan szükséges megemlíteni, hogy a bíróság mindkét esetben elutasítja a válás iránti kérelmet, ha a házasság megmentésére még reményt lát. Ez az intézkedés független a felek formailag tökéletes közös megegyezésétől. A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlását előidéző okok sokfélék, összetettek. Általában azt egy-egy hosz- szabb-rövidebb időszak, fo-» lyamat eredményezi, nem ritkán más okokkal összefonódva jelentkeznek. Az egyes bontásra vezető okok — kevés kivételtől eltekintve — azonos arányban fordulnak elő, szinte minden társadalmi rétegben. Egyedül az italozással összefüggő tettle- •gesség szolgál nagyobb arányban kifejezett bontó okként a fizikai dolgozóknál. A házasság megromlását gyakran a házastársi hűség megsértése idézi elő. Sokszor kerül előtérbe a bontásoknál a feleség túlzott megterhelése, a kellő megismerés nélkül, fiatalon, vagy meggondolatlanul kötött házasság, a házasság anyagi megalapozatlansága, amely viták forrásává válik, vagy az egyik fél elviselhetetlennek tartott anyagias szemlélete. Közvetett okként szerepel még a házasságok megromlásában a lakáshiány, amely döntően a fiatalokat érinti. — A válás szempontjából melyik a legkritikusabb kor? — A bírósági tapasztalat azt mutatja, hogy a válás szempontjából a legkritikusabb a 20—30 év kor közötti időszak. Érdekes és újszerű jelenségként tapasztalható, ,hogy az új lakótelepek benépesülését követően lényegesen megszaporodtak a bontóperek. — Napjainkban gyakran esik szó a mértéktelen alkoholfogyasztásról. Milyen szerepe van a házasságok helyrehozhatatlan megromlásában? — A rendszeres italozás még durvaság nélkül is családi ellentétet idéz elő. gyakran anyagi és egyéb vitákat eredményez. Az időnként botrányos magatartással is párosuló italozás pedig a család életét, a kiegyensúlyozott gyermeknevelést veszélyezteti. Ezzel a káros és kóros jelenséggel összefüggésben megemlítem, hqgy bíróságaink az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről külön eljárás keretében rendelkeznek. Ezen a téren azonban hatékony társadalmi összefogásra van szükség. — Milyen perek tartoznak a családvédelemmel kapcsolatos ügyek körébe? — A bírósági jogalkalmazói tevékenység területén a családjogi ítélkezés a polgári bírói ítélkezés számottevő hányadát teszi ki. Az arány évenként és állandóan • növekszik. Ebbe a körbe a házassági bontóperek, a gyermekelhelyezés iránti igények, a származás megállapítása iránti perek, a tartásdíj fizetése iránti kereseti követelések, a volt közös lakás használatával kapcsolatos viták, végül a házastársi közös vagyon sorsával összefüggő ügyek tartoznak. — Ma már szinte társadalmi vita folyik arról, hogy ha sor kerül a házasság felbontására, kinek ítéli a bíróság a gyereket. Egyesek túlságosan anyapártinak tart« ják a joggyakorlatot. Erről mi a véleménye? — Álláspontom szerint a bírói gyakorlat nem anyavagy apa-, hanem gyermekpárti, mindig az ő érdekéből indul ki. Statisztikai tény. hogy az elvált szülők gyermekeit az esetek többségében valóban az anyák nevelik. de az utóbbi időben egyre többször fordul élő. hogy a bíróság a gyereket az apánál helyezi el. Ennek alapja az a tapasztalat, hogy mind több férj vállal aktív szerepet gyermeke közvetlen ellátásában. Ügy vélem, hogy a gyermekelhelyezési perekben nincs helye sablonnak Általánosságban nem mondhatjuk ki, hogy a gyermeknek elsősorban anyai nevelésre van szüksége, míg például a serdülő fiúknak az apjuknál a helyük. Lehet persze ez is a helyes megoldás, de az ilyesmi mindig csak a konkrét eset összes körülményeinek alapos mérlegelésével állapítható meg. összegezve az elmondottakat : véleményem az, hogy a megye területén működő bíróságok a rendelkezésükre álló sajátos eszközökkel mindent megtesznek a család védelme, összetartása érdekében. Önmagában azonban ez más társadalmi segítséggel együtt is kevés. Ahhoz, hogy e téren előbbre lépjünk, a családon belül kell lényeges változásnak bekövetkeznie. Ennek a változásnak abban kellene jelentkeznie, hogy az elidegenedés, a befeléfordulás, a rohanó életmód, az esetenként fellelhető önzés megléte, továbbá az alkalmazkodási képesség hiánya helyett a jövőben több időt kell tölteni minden családnak együtt, szeretetben — türelemmel és megértéssel —, nem csak az ünnepek alatt, hanem az év többi szürke hétköznapjain is. Serédi János Fotó: Veress Erzsi Operettgála a Nemzeti Színház javára A Fővárosi Operettszínház — „Kálmán Imre” és „Sár- dy János” szocialista brigádjainak kezdeményezésére — operettgálát rendez január 17-én az új Nemzeti Színház javára. Ezen a napon két alkalommal tartanak majd előadást, délután fél hat és este 8 órai kezdettel. A műsorban — amelyet Mucsi Sándor szerkesztett — világsikert aratott operettek és musicalok legnépszerűbb dalai, illetve neves hazai és külföldi zeneszerzők örökzöld melódiái csendülnek majd fel. A közönség részleteket láthat-hallhat Brecht— Weil Koldusoperájából, Lehár Ferenc Cigányszerelem, Luxemburg grófja és a Mosoly országa. Kálmán Imre Marica grófnő, Ördöglovas, Cirkuszhercegnő és a Csárdáskirálynő, Huszka Jenő Szabadság, szerelem, Strauss Cigánybáró című operettjeiből, Bock Hegedűs a háztetőn és Szakcsi Lakatos Béla Piros karaván című mu- sicaljaiból. A műsorban fellép Bellái Eszter, Benkóczy Zoltán, Domonkos Zsuzsa, Farkas Bálint, Felföldi Anikó, Gallai Judit, Gárday Gábor, Hadics László, Hídvégi Miklós, Jan- kovits József, Kokos László, Kovács Zsuzsa, Kovács Brigitta, Lehoczky Zsuzsa és más neves előadók. < Hét magyar vállalat műszerei az új-delhi szakkiállításon Első ízben láthatók Üj- Delhiben különféle magyar műszerek és más felszerelések a január 10—16. között megrendezendő WISITEX (World Instumentation Symposium and International Trade Exhibition) szakkiállításon. A WISITEX eddigi állomásai a rendezők szerint igen sikeresnek bizonyultak: a két esztendővel ezelőtti bombayi bemutatón már 200 indiai és 90 külföldi cég vett részt. Az idei kiállításon elsősorban orvosi és laboratóriumi felszereléseket, mikroprocesszorokat, távközlési berendezéseket, hajózási műszereket mutatnak be. A kiállítók között hét magyar vállalat sorakoztatja fel termékeit Üj-Delhiben. A Gamma egyebek mellett elektronikus folyamatirányítási rendszert és orvosdiagnosztikai műszereket, a Ganz Műszer Művek hordozható precíziós és univerzális mérőműszereket, a Labor Műszeripari Művek laboratóriumi eszközöket állít ki. A Metripond hídmérlegeket, s más elektronikus és optikai mérlegeket mutat be.
