Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-06 / 4. szám
1984. január 6., péntek Ipari aktívaülés Békéscsabán Az aktíva résztvevőinek egy csoportja Fotó: Fazekas László (Folytatás az 1. oldalról) termelés az irányítási rendszer továbbfejlesztését is feltételezi. A termelő kollektívák kapjanak nagyobb önállóságot és lehetőséget, hogy jobban érzékeljék a piac] követelményeket, a nehezedő feltételeket, legyenek érdekeltebbek a termelés jövedelmezőségében, a fejlesztési erőforrások megteremtésében. Az önállóságot nem célnak, hanem a hatékonyabb termelés eszközének kell tekinteni. Megvalósulásának feltételei, fokozatai vannak. Nem szabad kampányként- kezelni. Egyedi elbírálás alapján, nagy körültekintéssel, a népgazdasági érdekek figyelembevételével kell az adott esetben állást foglalni. A szövetkezeti és tanácsi ipar továbbra is vállaljon szerepet a háttéripar, a lakossági ellátás és szolgáltatás feladatainak megoldásában, a kisiparosoktól azt kérjük, hogy a szolgáltatások színvonalának továbbfejlesztése mellett a kisipari műhelyek technikai színvonalának fejlesztésével kapcsolódjanak be mind szélesebb körben a lakásépítési, háttéripari és exportfeladatok ellátásába. Az ipar 1984. évi feladatait, a termelés növekedését, a piaci lehetőségek és feltételek figyelembevételével továbbra is differenciáltan lehet meghatározni. A termelés növekedésének, a konvertibilis exportnövekedés mellett a szocialista exportnövekedést is szolgálnia kell. A feladatok végrehajtásában kiemelt figyelmet kell fordítani a termékszerkezet korszerűsítésére, a termékek műszaki színvonalának, minőségének javítására, a költségek csökkentésével a jövedelmezőség fokozására. Beszédének befejező részében a megyei pártbizottság titkára ágazatonként elemezte a feladatokat. A nehéziparban a szénhidrogén-kutatást és -kitermelést a központi programnak megfelelően kell folytatni. A gépipar további dinamikus termelésnövekedését az export bővítésével lehet megoldani. Az építőanyag-iparban a hazai ellátás elsődlegessége mellett fokozni kell az exporttermelést. Rekonstrukciós és műszaki fejlesztéssel szükséges korszerűsíteni és bővíteni a termelést. A könnyűipari egységekre is fontos feladatok várnak ez évben. A lakosság igényeit tovább javuló választékban, minőségben és gazdaságosan gyártható termékekkel kell kielégíteni, és ugyanakkor nem mondhatunk le az export fokozásáról sem. Az élelmiszeriparban a fő feladat a feldolgozott termékek arányának és a feldolgozás fokának növelése a vásárlók igényeinek kielégítése. A megye adottságai minden fontos élelmiszer előállításához megfelelőek, ezért fenn kell tartani a termelés sokoldalúságát, és továbbra is ki kell használni az exportlehetőségeket. Az építőipar tevékenysége tovább igazodjon a beruházási, felújítási igényekhez. A fejlesztés alkalmazkodjon a változó feladatokhoz, segítse a létszámcsökkenésből adódó gondok áthidalását. A közlekedés területén a személy- forgalomban javítani kell az utazás kulturáltságán, a menetrendek megtartásán. Fontos követelmény a meglevő járműpark gazdaságos kihasználása és energiatakarékos üzemeltetése Az áru- szállításban a szállítók és szállíttatok együttműködésével fokozni kell a szállításirakodási fegyelmet, teljes körűvé kell tenni az áru kíméletes mozgatását és raktározását. A kereskedelem és vendéglátás alapvető feladata a lehetőségek és igények optimális összhangjának megteremtése, a kiegyensúlyozott alapellátás megőrzése, javítása. Ez a kereskedelem alapvető politikai feladata. Végezetül Csatári Béla szólt a vezetői munkával szemben támasztott igényekről, a különböző testületek szerepéről, a munkaerő és eszköz-átcsoportosításról. Csatári Béla beszéde után az elnöklő dr. Szabó Sándor az első hozzászólót, Boros Mihályt, a Csepel Autógyár 4. számú gyárának igazgatóját kérte a mikrofonhoz. Boros Mihály elmondta, hogy a Csepel Autógyár a múlt évben több mint 10 százalékkal növelte termelését, és 10,7 milliárd forint értékű készterméket bocsátott ki. Nyereségét 100 millió forinttal növelte, és elérte a 900 millió forintot. Szocialista és tőkés exportkötelezettségeiknek teljes mértékben eleget tettek. E nagy vállalati munkából eredményesen veszi ki részét a szeghalmi központtal működő 4. számú gyár. E gyár feladata főleg háttéripari, alkatrészgyártó tevékenység, és 1983-ban belső elszámoló Boros Mihály árakon számítva 400 millió forint fölötti értékben szállított különböző gyártmányokat a társgyáraknak. Ez a termelés 11 százalékkal múlta felül a megelőző évit. A termelés növekedésével együtt nőtt a bérszínvonal is, év végére elérték az 52 ezer 640 forintot. A szép eredmények mellett tennivalók is akadnak bőven Szeghalmon. Biztosítani kell a még jobb, egyenletesebb anyagellátást, mert a múlt évbeli is tekintélyes termeléskiesést okozott például a lemezek hiánya. Ebben az évben 6 ezer 800 alvázat, 36 ezer légrugótartót kell készíteniük, és emellett számtalan kisebb- nagyobb alkatrész gyártásával segítik a nagyvállalat folyamatos termelését. A gyár áttért már a 40 órás munkahétre, és január elsejével újabb három százalékos béremelést hajtott végre, melyet az exporttervek sikeres teljesítése esetén további emelés követ majd. Körösfalvi Pál, a Békés megyei Tervező Vállalat igazgatója a számítástechnika fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy napjainkban egyre több információ zúdul a vállalati vezetőkre, és ezeket gyorsan és hatékonyan számítástechnikai eszközök alkalmazása nélkül már lehetetlen feldolgozni. Ennek ellenére nemcsak megyénkben, de országosan is viszonylag lassú a korszerű eszközök elterjedésének üteme. Ennek talán legfőbb oka, hogy a vezetők nem ismerik eléggé: mit tudnak, mire használhatók ezek a számítástechnikai eszközök, és nem kevesen csak divatnak tartják alkalmazásukat. Hátráltatja a számítástechnika terjedését a megfelelő géppark, és a széles körben jól használható programok hiánya. Békés megyében is mindent meg kell tenni azért, hogy a számítástechnikai kultúra elterjedjen. A MTESZ már létrehozott egy számítástechnikai bizottságot, melynek feladata e cél elérésének elősegítése. Ehhez meg kell teremteni a megyei számítástechnikai oktatóbázist, és célszerű lenne, ha a személyi számítógépekből a jelenlegi sokféleség helyett csak néhány típus terjedne el. Zsilinszki András, a békéscsabai városi pártbizottság titkára először értékelte a megyeszékhely gazdálkodó szervezeteinek múlt évi munkáját, és megállapította, hogy felgyorsult a differenciálódás folyamata. A termelés növekedésével együtt dinamikusan nőttek a költségek is. A fejlesztési alapok csökkenése miatt egyre nehezebbé válik az elhasználódott termelő berendezések pótlása. Külön is szólt a minőség fontosságáról, ugyanis több esetben exportüzletek mentek csődbe hibás termékek szállítása miatt. A mai gazdasági helyzetben ilyet nem engedhetünk meg magunknak. Végezetül szólt arról, hogy Békéscsabán már mintegy ötven gazdasági munkaközösség működik, többségük jól és eredményesen. Különösen hasznosan tevékenykednek' ezek a szervezetek a MEZŐGÉP Vállalatnál és a HTV-nél, mindkét helyen nagyban elősegítették az exportfeladatok teljesítését. Szabó Géza, az orosházi Univerzális Szolgáltató Szövetkezet elnöke a lakossági igények kielégítésének fontosságát hangsúlyozta. A szolgáltató szövetkezet a gépkocsijavításoktól, az esküvői meghívók készítéséig sokféle tevékenységet folytat, és ezekhez komoly felkészültség kell. További fejlődésüket időnként akadályozza, hogy állóeszköz-ellátottságuk meglehetősen szegényes, és a jelenlegi gazdasági helyzetben komolyabb fejlesztésre nem számíthatnak. Az igények minél szélesebb körű kielégítésére tevékenységi körüket bővítették: bekapcsolódtak a gázprogramba. Megszerezték a tervezői jogosultságot is, így most már a tervezéstől kezdődően a végső kivitelezésig fővállalkozásban végzik a gázbekötéseket. Komoly szerelőkapacitást is létrehoztak, és kihasználásában jól együttműködnek a DÉGÁZ- zal. Potenciálisan arra is van lehetőség, hogy az igényeknek megfelelően növeljék a szövetkezet gázszerelőkapacitását. Eredményes együttműködést alakított ki a szolgáltató szövetkezet az Orosházi Üveggyárral. Különböző, feldolgozott síküvegeket értékesítenek a lakosság részére, tavaly már négymillió forintos forgalmat bonyolítottak le. Üj szolgáltatási ágazatuk a lakások utólagos hő- szigetelése, ehhez egy újfajta anyagot is kifejlesztettek. Szólt az elnök a gondokról is, melyek közül talán a legsúlyosabb, hogy a szabályozás nem teszi érdekeltté őket a tevékenység fejlesztésében, a hatékonyság növelésében. A bérszínvonalat ugyanis — függetlenül a jó vagy a rossz munkától — a szolgáltató ágazatban négy százalékkal lehet növelni, és ez nem ad húzóerőt. Valkó Pál, a MÁV békéscsabai körzeti üzemfőnöke a vasút gondjairól beszélt. A MÁV immár önálló közlekedési vállalat, sokkal jobban érdekelt a nyereségképzésben, a hatékonyság fokozásában. Az utóbbi években komoly nehézségekkel kell küzdeniük. A világgazdasági válság következtében csökkentek a szállítási igények, és ezt a MÁV is megérzi, kevesebb a nemzetközi tranzitforgalom. A viteldíjemeléssel összefüggésben a személyszállító vonatok kihasználtsága is visszaesett. Ahhoz, hogy a MÁV visszaszerezhesse az utazóközönséget, korszerűsíteni kell szolgáltatásait. Az igényekhez alkalmazkodó menetrendre van szükség, ezt pontosan meg is kell tartani, és nem mellékes a tisztaság és a megbízhatóság sem. Bár a fuvarozási igények csökkentek, egyes időszakokban mégis kocsihiánnyal küzd a vasút. Különösen a második félévben súlyosak Szabó Géza ezek a gondok, melyeket csak tetéz, hogy néhány külföldi partnervasút fogadó- készsége nem kielégítő. Sipos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója hozzászólásában elmondta: a Csongrád megyei vállalat tavaly 585 millió forint értékű munkát végzett a megyében, és három év alatt a munkák összértéke meghaladja az 1,4 milliárd forintot. Elsősorban lakásokat építenek a megyében, tavaly 410-et adtak át. Emellett különböző közösségi, ipari létesítmények is viselik kezük nyomát. A három évvel ezelőtt átvett ÉPSZER" két évig mintegy 100 millió forint veszteséget okozott a DÉLÉP-nek, de tavaly nem volt veszteséges a Békés megyében tevékenykedő szervezet. Éppen ezért — a megyei vezetéssel egyetértésben — úgy döntött a DÉLÉP, hogy leányvállalattá alakítja át Békés megyében dolgozó részlegét. Ahhoz, hogy az új leányvállalat hatékonyan működhessen, profiltisztításra is szükség lesz, de segítséget nyújt az induláshoz a 40 millió forintért elkészült, iparvágánnyal is ellátott központi telephely. Fodor Attila, a Békés megyei Gépipari Gazdasági Társulás vezetője a január elsejével megalakult szervezetet mutatta be. Elmondta, hogy ez a társulás eltér a megszokottól, mert nem minisztériumi kezdeményezésre, hanem az érintettek saját elhatározásából jött • létre, többségében kisvállalatok, szövetkezetek és termelőszövetkezetek a tagjai és munkatársai főállásban végzik tevékenységüket. Emiatt alapvetően érdekeltek a hatékony működésben, hiszen ha nem teljesítik az igényeket, az alapítók megszüntethetik a szervezetet. Jelenleg a BGGT-nek negyven tagja van, és három fő területen tevékenykedik: a kapacitáskihasználás fokozásában, a termelési kooperációkban, valamint az innováció elősegítésében. Fodor Attila hangsúlyozta, hogy a társaság nyílt, abba bármelyik gazdálkodó szervezet, bármikor beléphet. Ezt követően dr. Szabó Sándor Juhász Ádám ipari államtitkárnak adta meg a szót: Beszédének bevezető részében az államtitkár hangsúlyozta, hogy az ipart egységes egészként kell tekinteni. A megítélés nem függhet ágazati hovatartozástól, vagy területi elhelyezkedéstől. Természetesen a követelményeknek is egységeseknek kell lenniük, mert a verseny csak így lehet igazságos. Jelenleg a szabályzórendszer még nem teljesen azonos mércével mér, az egyes gazdálkodó szervezetekre eltérően hat Ennek kiküszöbölése nagyon fontos és sürgető feladat, mert akadályozza a valódi verseny kibontakozását. Sok szó esik arról, hogy a cserearányok még mindig romlanak, emiatt a múlt évben tekintélyes veszteséget voltunk kénytelenek elkönyvelni. Az okokról viszont már kevesebb szó esik, pedig e téren egész más a helyzet, mint az olajárrobbanások idején. Akkor az olajárak hirtelen növekedése és az ezzel együtt járó alap- anyagár-emelkedések okozták a cserearányromlást. Napjainkban viszont az olaj és az alapanyagok ára csökken, a mi cserearányunk mégis romlik. Ennek oka saját munkánk minpsége^ a nem megfelelő, versenyképességünk. Tudomásul- kell vennünk, hogy nemcsak olajár- robbanás volt, hanem egy technológia-„robbanás” is és Dr. Juhász Ádám ez utóbbiról mi hosszú ideig megfeledkeztünk. Emiatt versenyképességünk romlott, termékeink korszerűsége, minősége nem megfelelő, értékesítési lehetőségeink beszűkültek, hagyományos piacokat veszítettünk él, vagy csak árengedménnyel tudtunk értékesíteni. Az ipar előtt most nagy feladat áll: a cserearányromlást meg kell állítani, sőt a folyamatot meg kell fordítani. Műszaki, technológiai és minőségi fejlesztésre egyaránt szükség lesz, sőt kereskedelmi tevékenységünkön is változtatni kell, mert nemcsak eladni nem tudunk jól, hanem még vásárolni sem, és emiatt érzékeny veszteségek érik az országot. Megyei sajátosságokról szólva elmondta: Békésben kevés az önálló ipari vállalat, de az adott keretek között is növelni lehet az önállóságot, felelősséget. A minisztérium a legcélszerűbbnek a leányvállalatok létrehozását tartja, de ahol ehhez nincsenek meg a feltételek, ott is meg kell oldani az önállóbb gazdálkodást, az önelszámolást. Ez nemcsak a budapesti székhelyű vállalatokra vonatkozik, hanem a megyei központú termelőkre is. Jelenleg az országban az a furcsa helyzet tapasztalható, hogy ugyanazon területeken van kapacitásfelesleg, ahol egyúttal hiány is mutatkozik. E visszás állapot megszüntetésében nagy lehetőségek rejlenek. Sajnos ma még kevés a vállalatok közti operatív kapcsolat, nem ismerik eléggé egymás tevékenységét. A most megalakult BGGT-nek e téren óriási szerepe lesz. Felhívta a figyelmet az államtitkár a gépkölcsönzések fontosságára is. Itt nemcsak arról lehet szó, hogy hazai vállalatoktól vegyenek bérbe eszközöket, hanem külföldről is. Az ilyen, úgynevezett lízing ügyleteknek eddig az volt az akadálya, hogy néhány feltétel nem volt jogilag teljesen tisztázott. Egy most elkészült rendelet egyértelműbbé teszi a tennivalókat és érdemes kihasználni a kölcsönzésben rejlő lehetőségeket. Utolsó felszólalóként Tre~ fii István, az ÉVM főosztály- vezetője kapott szót. Elmondta: az építőiparban úgy -kell dolgozni az év elején is, mint ahogy az esztendő utolsó két hónapjában. Szólt arról, hogy csökkennek á beruházások, mérséklődik az állami lakásépítés, az építőipari. vállalatoknak tehát fokozniuk kell vállalkozási készségüket, hogy talpon tudjanak maradni. Ehhez a minisztérium azzal ki3’ ván hozzájárulni, hogy számos kötöttséget megszüntetett, így a vállalatok egészen széles körben tevékenykedhetnek majd. Az építőanyag-iparról szólva elmondta, hogy az iparág munkásai óriási erőfeszítéseket tettek a megnövekedett igények kielégítésére, de ez még így sem sikerült teljes mértékben. Az ÉVM a Belkereskedelmi Minisztériummal együtt felmérte mennyi építőanyagra lesz szükség az idén, és megállapították, ez a mennyiség hazai gyártásból nem biztosítható. Ezért intézkedések születtek építőanyagok importjára és közben folyik az iparág rekonstrukciója, melynek első eredményeit 1985-ben érezhetjük majd. A hozzászólásokat követően Csatári Béla összefoglalta az aktívaértekezlet tanulságait. Elmondta: megnyugtató, hogy a résztvevők érzik milyen felelősségük van céljaink elérésében és ezért hajlandók is mindent megtenni. Biztos, hogy 1984-,ben is sok nehézséggel kell megküzdeni, de ezeket is le kell győznünk, a legfontosabb cél, a népgazdasági egyensúly megteremtésének, a fizetőképesség megőrzésének érdekében. E gondolatokkal kívánt minden résztvevőnek további jó munkát a megyei pártbizottság titkára. Lónyai László
