Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-06 / 4. szám
1984. január 6., péntek-KNilMMTd Levéltári helyzetkép Szarvas és városkörnyéke II pontos ember A történeti értékű iratokban rejlő ismereteket és történelmi tapasztalatokat e források tudományos igényű publikálásával teszik hozzáférhetővé á levéltárak, melyeknek helyzetét a közelmúltban az országgyűlés kulturális bizottsága is áttekintette. Az utóbbi években mind jobban kibontakozott a levéltárak közművelődési és helytörténet-írói tevékenysége is, csaknem háromszázra rúg az 1968 óta általuk megjelentetett helytörténeti tanulmányok, forrásközlések, valamint a történeti ismeretterjesztést és az iskolai oktatást szolgáló kiadványok, történeti olvasókönyvek száma. A tudományos és közművelődési tevékenység fellendülésével a történeti értékű dokumentumokat őrző intézmények kilépnek korábbi elszigeteltségükből, s egyre eredményesebben kapcsolódnak az országos tudományos munkamegosztásba — ily módon is hasznosítva a társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyokról, fejlődési tendenciákról valló iratokat. Ahhoz, hogy levéltáraink anyaga hűen tükrözze a társadalom egészének életét, az elmúlt századokból fennmaradt dokumentumok biztonságos megőrzésére, valamint a napjainkban keletkező történeti értékű iratok védelmére van szükség. Mindezt azonban — a tárolási gondok mellett — nehezíti az is, hogy az intézményeknek, vállalatoknak csak addig van szükségük az iratokra, amíg azok a napi feladataik ellátását segítik. Ezt követően mielőbb igyekeznek megszabadulni a feleslegessé vált dokumentumoktól, tekintet nélkül arra, hogy azok értékes információkat hordoznak-e vagy sem. Az ellentmondás feloldására az 1969. évi levéltári törvény megfelelő jogi keretet ad ugyan, de a jogszabályok előírásai — a levéltárak nem megfelelő állapota és az iratkezelés hiányosságai mi-, att — napjainkban is csak részben valósulnak meg. Noha 1980-ban megkezdődött a budai várnegyedben működő Űj Magyar Központi Levéltár raktárainak felújítása és bővítése, az azóta kialakított tárolóhelyiségek már megteltek. A Magyar Országos Levéltár raktározási gondjainak enyhítését szolgáló épületfelújítás a VII. ötéves terv idejére tolódott. Figyelemre méltó eredmény, hogy a tanácsi levéltárak raktári férőhelye országosan 22 ezer, úgynevezett folyóméterrel bővült, ám több mint 30 ezer folyómétemyi dokumentumot ma is nedves pincékben őriznek. Az ezredfordulóig elegendő nagyságú és kedvező őrzési körülményeket nyújtó raktárral csak a Szolnok megyei Levéltár rendelkezik, ennek 6 ezer folyóméter iratanyag befogadására alkalmas épülete 1981-ben készült el. Hosszabb távon kedvező változást ígér, hogy Komárom, Veszprém és Baranya megyében jelenleg is folynak levéltári felújítási és bővítési munkálatok. A nem megfelelő tárolási körülmények miatt a feudalizmus korszakából származó források közül a tanácsi levéltárakban őrzött iratok 25, az egyházi levéltárak anyagának 20, a Magyar Országos Levéltár gyűjteményének pedig mintegy 8 százaléka restaurálásra szorul. A XX. században keletkezett iratok zömét a raktárak magas páratartalma miatt ugyancsak veszély fenyegeti. Általános gond, hogy a legtöbb levéltári dokumentumon — így a Magyar Országos Levéltár kedvező körülmények között őrzött iratain is — különböző kártevők — mikrobák, rovarok — telepedtek meg. A sérült iratok helyreállítására és mikrofilmezésére azonban igen szű- kek a lehetőségek. A Magyar Országos Levéltárban évente 120 folyóméter forrásanyag mikrofilmezésére nyílik mód, s idén kezdi meg működését egy évente 70 folyóméter irat filmezésére alkalmas műhely az Űj Magyar Központi Levéltárban. Gázgörbe A Baleknak lidérces álma volt. Pizsamában, mezítláb állt a konyha kövén. Ömlött a gáz a tűzhelyből. A felesége rózsás pongyolával igyekezett elkergetni a fojtó, gyilkos felhőt. Még nevetett is az ügyetlenségén, de amint kinyitotta a száját, mintha lángra lobbant volna a nyelve. Osszeszori- totta a fogait. Nézte a szerelőt, aki éppen gyufa után kotorászott a lyukas zsebében. A Balek megkövültén figyelte a Nagy Kombinátort. — Nagyságos asszonyom, itt bajok vannak! Ez a tűzhely egy fabatkát sem ér, a guberálók is csak részletre tudnák eladni, ha kidobnák a szemétbe. Nem is tudom ... — ingatta a fejét szaporán. Még látta az asszony összekulcsolt kezét, amint letérdelt a görög istenek pózában álló ember elé, és könyörgött... Aztán elvágódott. A Nagy Kombinátor azonnal megérezte a kínálkozó lehetőséget. — Ha annyira ragaszkodik hozzá, nem bánom. Nyolcszázért rendbe teszem. Erre a Balek is felkapta a fejét, de a tiltakozás nyögéssé nyomorodott a torkában. A Nagy Kombinátor vigyorgott, kivillantak sárga fogai. — Nem vagyok én emberevő, nagysád. Ezt kicseréljük, ezt kipiszkáljuk, ezt meghegesztjük. Na, gomboljon le négyszázat, a számlára pedig hatvanat írok. Értjük egymást, aranyos? Magának különben is olyan bájos az arcocskája... A Balek a franciakulcs után nyúlt óvatosan. Ekkor a Nagy Kombinátor véletlenül a kezére lépett. — Bocsánat, akkor meg is volnánk asszonyom — búcsúzott udvariasan, és megköpködte a százasokat. A Baleknak rettenetesen fájtak a sebei, alig maradt ereje a feleség szidalmazására. Odavánszorgott a tévéhez és megnyomta a gombot. A kerékasztal-beszélgetés egyik részvevője harsogta: — A szolgáltatások terén a fogyasztói érdekvédelem funkcióit, feladatait, az egyes szervezetek kötelességét, hatáskörét még nem rendezték megfelelően. A szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek, jogainak védelme már eddig Is sok csorbát szenvedett. A fogyasztók panaszaikat, reklamációikat többnyire csak ott jelenthetik be, ahol a munkát megcsináltatták. Ez olyan, mintha kecskére bíznák a káposztát. Nincs olyan kijelölt, pártatlan szerv, ahova fordulhatnának ... A Balek a balta nyelét szorongatta, és megcélozta a készüléket. Talált. Kékes lángok csaptak a plafonra, a parketten diódák, félvezetők pattogtak. Kinyitotta a szemét. A felesége állt előtte, talpig feketében, kezében boríték. — Megjött a válaszlevél a panaszunkra — rebegte. — Az áll benne, hogy a Nagy Kombinátort elküldték a jégmezőkre árkot ásni, de a pénzt nem adhatják vissza. Forduljunk a teremtőhöz vagy a bírósághoz ... A Balek inkább a másik oldalára fordult, és halkan düny- ny ögte: — Ezért Igazán kár volt felébredni ... —seres— Az utóbbi években megyénkben is erősödött a városok vonzása gazdasági és szellemi-kulturális területen egyaránt. A közigazgatás átszervezésével még nagyobb szerep jut e területen a városoknak, amelyek többsége a jövőben keresi városkörnyéki településeivel a még szorosabb együttműködés lehetőségeit. így van ez Szarvason is, ahol elsősorban Békésszent- andrással és Csabacsüddel — már csak a földrajzi közelség miatt is — évek óta igen sok területen alakult ki együttműködés. Az elmúlt évtizedben megállapodások sora szabályozta ezt a kapcsolatot a városi tanács és szervei, valamint a községi tanácsok között. Ezek a megállapodások főként az igazgatási munkát hangolták ösz- sze. A város intézményei megfelelően irányították a volt járás községeiben folyó munkát a munkaügy, az egészségügy, szociálpolitika, vagy a sportélet területén. Az együttműködés eredményeként zavartalanul ment végbe például az integráció az egészségügyben. Megoldott a betegellátás, a betegbeutalás, a központi orvosi ügyelet, s kevesebb . a gond az alapellátás személyi feltételeinek biztosításánál. A testnevelés és sport közös irányítását 1973-tól eredményesen oldja meg a városi test- nevelési és sportfelügyelőség. A munkaügyi szakigazgatási feladatokat a városi tanács pénzügyi, terv-, és munkaügyi osztálya látja el. Az ellenőrzésen kívül szervezi a szakmai továbbképzéseket, „munkaerőprognózist” készít. Az együttműködés kiterjed a tanulók nyári szünidei foglalkoztatására is. Az együttműködés másik területe a gazdasági élet. A környező községekből mintegy 1200-an járnak Szarvasra dolgozni, a városból pedig 300-an utaznak nap mint nap községi munkahelyekre. A bejárók közlekedési lehetőségei — az utóbbi években végrehajtott közúti és vasúti korszerűsítések miatt — sokat javultak. Több munkahely saját autóbusz- szal viszi-hozza a dolgozóit. Bár csökkent a városba áramlás üteme, még mindig jelentős azok száma, akik szeretnének ott letelepedni. Sokan építkezni kívánnak, ám Szarvason korlátozott az építőipari kapacitás. Ezért a jövőben jobban szeretnék kihasználni a környező települések építőipari egységeit. Ugyanakkor a városfejlesztési iroda a községek rendelkezésére áll beruházási, fenntartási munkákban, s a költségvetési üzem még sok kiaknázatlan lehetőséget kínál az ingatlankezelés, a szennyvíz- és szemétszállítás, az utcaseprés területén. Kisugárzó Itatása van a városnak az oktatásban és a kulturális életben is. A szarvasi szlovák iskola diákjainak felét a környező települések adják, s számuk ugyancsak jelentős a középiskolákban. A diákok egy részét a diákotthonokban helyezték el, másoknak — az iskolajáratok megszervezésével — jó közlekedési lehetőséget kínálnak. Az oktatásban kialakult kapcsolatot közös óvodai, napközis, gyermekvédelmi felügyelet teszi még szorosabbá. A nevelési tanácsadóhoz nemcsak a városból, hanem a környező községekből is fordulhatnak. A közművelődésben szintén alakultak ki együttműködési lehetőségek, melyek továbbfejlesztése még a jövő feladata. G. K. Ipari barackok A magyar konzervipar gyümölcsbefőttjei kelendőek belföldön és külföldön is. Még többet tehetnének a gyártás fokozásáért, ha megfelelő fajták állnának rendelkezésükre. A kertészeti nemesítők az utóbbi időben egész sor különleges, ipari célokra jól megfelelő gyümölcsöt adtak, illetve honosítottak meg. Űjabban négy egyesült államokbeli őszibarackfajta került a köztermesztésbe. A gyümölcsök várhatóan javítják majd az exportértékesítési eredményeket is. A friss fogyasztásra szánt őszibarackokat a konzerviparban nem tudják használni. Hazánkban az első ipari őszibarackfajták 20 évvel ezelőtt kerültek a köztermesztésbe. A honosítási kísérleteket a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet végezte el. Érd környékén vizsgáztattak két külföldi fajtát — a coronadót és a vesuviót —, amelyet időközben állami minősítést kaptak. Az ipari gyümölcsök fokozatosan terjedtek el eddig 600 hektárra telepítettek belőlük. Beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A sikerek biztatták a kutatókat arra: folytassák a szakmai próbálkozásokat. Nem kevesebb, mint 30 fajtával kísérleteztek, és ezekből választották ki a hazánkban legjobb eséllyel termeszthe- tőket. Négy újabb külföldi őszibarack kapott állami elismerést, ezzel megkezdhették a köztermesztést, s az új ültetvények telepítését. A szakemberek szerint a következő években a konzervipari fajták a termőterület 20—25 százalékát foglalják majd el. A load el fajta Kaliforniából származik. Augusztus elején érik. Három baygold- mintájú őszibarack gazdagítja a választékot, ezeket a New Jersey mezőgazdasági kísérleti állomáson jelentették be. Honosításukat a Kér-; tészeti Egyetem oldotta meg. A babygoldok közül kettő augusztus második felében, illetve szeptember elején érik. Az eddig alkalmazott co- ronado fajta áldozatul esett az ipari barackok „vetélkedőjének”. Az újonnan honosítottak jól helyettesítik, nagyobb terméssel biztatnak, és így nincs szükség fenntartására, szaporítására. A coro- nado minősítési engedélyét visszavonták, további szervezett telepítését megszüntették. A debreceni akadémiai bizottság pályázata A Magyar Tudományos Akadémia debreceni akadémiai bizottsága a Hajdú-Bi- har, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyékben folyó tudományos tevékenység hatékonyabbá tételére, a tudomány és gyakorlat kapcsolatának erősítésére ez évben is pályázatot hirdetett több témában. Ezek többek között érintik az almatermesztést, a komplex vízhasznosítást, a társadalmi és politikai intézményrendszerek kialakulását, az orvosi, egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatokat, a kőolaj- és földgáztermelés kérdéseit. A pályázaton való részvétel lehet egyéni, vagy kollektív; benyújtani eddig nem publikált, máshol még be nem nyújtott tanulmányokat lehet. A megfelelő színvonalú és a gyakorlatban is felhasználható pályázatokat az akadémiai bizottság — részben saját anyagi erőből, részint a régióban levő tanácsak, intézmények és termelő üzemek által rendelkezésre bocsátott pénzből — jutalmazza. Műhelyüzlet Békéscsabán, Luther utcában. Alighogy kinyitja szemét a hajnal, egy sietős férfi áll meg előtte. Az ajtót nyitná. A szolgálatot teljesítő rendőr, akit éppen a véletlen vitt arra, rákiált : — Mit akar abban az üzletben? — Dolgozni — hangzik a lakonikus válasz. Az eset nem is olyan régen történt. Kocsis János előtte való nap Pécsett kézilabda-mérkőzést vezetett, aztán sietett haza, mert egy öltönyt kellett elkészítenie. Aznapra ígérte meg. Megszokta, hogy a szavát megtartja, ha hajnalok hajnalán kel is. — Szeretem a sportot, meg a mesterségemet is. Fiatalkorában futballozott, majd kézilabdázott, később pedig letette a játékvezetői vizsgát. Nemzetközileg elismert nevet vívott ki magának szakismeretével és korrektségével. Több nemzetközi mérkőzést vezetett idehaza, meg külföldön is 1981- ig. Mint szabó kisiparos, a múlt évben ment nyugdíjba. De most is dolgozik a kis műhelyében. A sportról sem mondott le. A kézilabda-szövetség Békés megyei elnöke volt a legutóbbi napokig. — Hogy tudta a sportot és a munkát összeegyeztetni? — A sport meg a munka jól kiegészíti egymást. A feleségemmel is a pályán ismerkedtem meg. A fiam építészmérnök, vele is megszerettettem a sportot. Szép eredményeket ért el a teniszben. A sport felüdít, erőt ad a munkához. Pontosságra, korrektségre, tisztességre nevel. A- pontosság a munkában is alapkövetelmény. Ha nem tudok pontosan dolgozni, akkor írjam ki a cégtáblámra szabómester helyett, hogy játékvezető és kész, vagy futballista. Ehhez a regulához tartottam magam mindig. — Hol tanulta a szakmát? — Itt, Békéscsabán. Kován szabónál lettem tanuló 15 éves koromban. Vasutascsaládból származom, öten voltunk testvérek. Apám vitt el a mesterhez, az István király térre, mert ott volt az üzlete. Három évig voltam tanuló. Fizetést akkoriban a tanoncok nem kaptak. Tizennégyen voltunk. Kezdetben csak apró munkát bíztak rám. Igen szigorúan fogtak. Néha a segédek részéről elcsattant egy-egy megérdemelt pofon. Naponta 10 órát dolgoztunk. Munka mellett sportoltam. Játszottam a Törekvésben. Még a mester is biztatott, mert szerette a futballt. Persze, a labdarúgásért nem járt akkoriban pénz. Csak kedvtelésből fociztam. A munka volt az első meg a tanulás, hogy minél alaposabban elsajátítsam a szakmát. — Mi a legalapvetőbb a szabószakmánál ? — A szabászat. Mikor felszabadultam és segéd lettem, a mestertől külön pénzért tanultam szabászatot. Ez valóságos művészet, nem mindenki tudja megtanulni. Érzék is kell hozzá. A mestervizsgán is a szabászaton volt a hangsúly. Kétsoros, kétgombos zakót kaptam feladatul. Jól sikerült, dicséretet kaptam érte. Az ipart 35 évvel ezelőtt váltottam ki. Azóta megszakítás nélkül dolgozom itt a Luther utcában. Olyan még nem fordult elő, hogy az ígért időben el ne készültem volna a munkával. Az viszont többször megtörtént? hogy a sportpályán töltött időt pótolnom kellett, s pihenés helyett éjszaka is dolgoztam. — A vevők hogy vannak megelégedve a munkájával? — Igyekszem az igényeket kielégíteni. Ügy érzem, szakmailag meg vannak elégedve velem. Vissza-visszatér- nek hozzám. Régi megrendelőim is vannak. Persze, akadnak elképesztő igények. A kövérek karcsúak akarnak lenni, a soványok atléta ter- metűek, s az újrateremtés csodáját a szabótól várják. Persze, az ember mindent megtesz, amit megtehet. De a múltkor azt mondja az egyik megrendelőm, hogyha magasra emeli a kezét, akkor lecsúszik a zakó ujja. Meg ha leguggol, akkor ráncos lesz a nadrágja. Hát ezen én sem tudok segíteni. — Nem fél a konfekciótól? A boltok tele vannak kész ruhákkal. — Látja, ezen sohase gondolkoztam. Annyi a megrendelésem, hogy csak győzzem erővel és egészséggel. Erős, kisportolt ember Kocsis János. Nem látszik rajta a kor. A sport, a munka tartja karban, s a kiegyensúlyozott, egészséges életmód. A kis műhelye tele van szövetekkel, próbára váró zakókkal, naprágokkal. Jókora idejét vette el a munkából ez a beszélgetés. — Nem baj, majd bepótolom este — mondja búcsúzóul. Serédi János Fotó: Veress Erzsi Vizmií a szegedi olajmezőn A szegedi szénhidrogén-medencében szovjet gyártmányú centrifugál-szivattyúkkal és más korszerű berendezéssel ellátott új szivattyúüzemet hoztak létre, több mint százmillió forintos beruházással. A gépek a másodlagos olajtermelést szolgálják: az olajat felhajtó rétegenergiák pótlására vizet sajtolnak a mélybe. A nagy mennyiségű vizet egyrészt termálkutakból nyerik, nagyobb részben pedig az olajjal együtt felszínre kerülő úgynevezett rétegvizeket használják fel, ami azzal az előnnyel is jár, hogy nem kell gondoskodni az elvezetéséről, nem szennyezi a környező élővizeket. Természetesen a visszasajtoláshoz sem jó az olajos, tisztátalan viz, hiszen a földbe visszakerülve eltömné az olajtároló rétegek szivacsos kőzetét. Ezért az előírás szerint addig tisztítják, amíg szilárd- anyag-tartalma köbméterenként két gramm alá csökken. Ezeket a tisztított, illetve termálkutakból nyert vizeket azután a már korábban kiépített csőhálózat és a megfelelően kiképzett kutak, kettőskutak révén juttatják vissza a földbe. Egy kisebb vízvisszanyomó üzem már eddig is működött, teljesítménye azonban kicsinek bizonyult a helyenként két évtizede termelésbe fogott olaj mező csökkenő rétegenergiáinak visz- szapótlására; az új üzem naponta húszezer köbméternyi víz vlsszanyomására képes. Vízre szálltak a balatoni halászok Az enyhe időjárás, majd az erős északnyugati szél hatására Keszthelytől Siófokig ismét Jégmentes a Balaton, így vízre szánhattak a halászok. A keszthelyi fonyódi és a balatonsze- mesi brigádok már az első nap több mint nyolcvan mázsa halat zsákmányoltak. A korai fa- ’ gyök miatt a Balatoni Halgazdaság a tervezett ezerkétszáz tonna halból csak ezerharmino tonnányit tudott szárazra emelni, s most remény van a hiányzó mennyiség kifogására. A Balatoni Halgazdasághoz tartozó tavak közül huszonötben ugyancsak nem tudták befejezni a lehalászást. A Jég ezeken a tavakon is elolvadt már, így csütörtökön megkezdődhetett lehalászásuk.
