Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-28 / 23. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUÁR 28., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ülést tartott az Elnöki Tanács Ülésezett a megyei pártbizottság Tegnap, pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján, a vízügyi környezetvédelmi eszközök tervszerű fejlesztése érdekében módosította a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény egyes rendelkezéseit, és a csatornabírságot a törvény részévé tette. Megtárgyalta az Elnöki Tanács az 1983-ban elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. A kegyelmezési gyakorlat a korábbi évekhez hasonlóan az elmúlt esztendőben is kiegyensúlyozott volt. A kegyelmezési jog gyakorlására csak rendkívüli méltánylást érdemlő, humánus okból került sor. Az elmúlt évben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait is értékelte az Elnöki Tanács. A megelőző évihez viszonyítva némileg több állampolgársági kérelmet bíráltak el, s ez összefügg a jelentős idegenforgalommal, a magyar állampolA Hazafias Népfront megyei elnökségének idei első ülését január 27-én, tegnap délelőtt tartották meg Békéscsabán. Ezen dr. Horváth Éva elnök terjesztette elő a HNF megyei bizottságának, valamint elnökségének 1984. évi munka- és üléstervére vonatkozó javaslatokat, amelyeket a testület egyhangúlag elfogadott. A résztvevők igen körültekintően és kellő alapossággal megvitatták az elnökség különböző munkabizottságainak, csoportjainak, valamint a kertbarátok és kis- tenyésztők megyei társadalmi szövetségének idei programtervezetét, feladatait. gárok külföldi utazásaival és más országok állampolgáraival kötött házasságával. Az állampolgársági ügyek gyors elintézéséhez hozzájárult a Belügyminisztérium előkészítő munkája, a tanácsok és a külképviseleti szervek tevékenysége is. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára tájékoztatta a testületet dr. Raul Alfonsin- nak, az Argentin Köztársaság elnökének beiktatása alkalmából 1983. december 9 —11-én Argentínában tett látogatásáról. Az Elnöki Tanács egyetértéssel tudomásul vette a tájékoztatót. Az Elnöki Tanács az Alkotmány módosításáról szóló 1983. évi II. törvény 2. paragrafusa alapján a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, Szakali Józsefet megválasztotta a Miniszter- tanács tagjává. A továbbiakban bírákat mentett fel és választott, valamint kegyelmi ügyekben döntött az Elnöki Tanács. Végül az elhangzott véleményeket, javaslatokat fi- gyelembe véve — a szükséges módosításokkal együtt — elfogadta az elnökség a munka- és ülésterveket. A bejelentésekben többek között elhangzott az is, hogy Jakab Róbertné, a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára és Szegfű István, a népfront Békés megyei titkárhelyettese a közelmúltban megbeszélést tartott az MSZDSZ és a HNF együttműködésének bővítéséről, így a közös tevékenység további lehetőségeiről. — y —n ' Az MSZMP Békés megyei bizottsága tegnap, január 27-én Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára elnökletével kibővített ülést tartott. A testület oelső napirendként megtárgyalta a Szabó Miklós megyei titkár által előterjesztett állásfoglalást a szakszervezeti munka továbbfejlesztéséről a Központi Bizottság 1983. október 13-i határozata alapján. A napirend vitájában részt vett Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese is. A felszólalók kifejezték egyetértésüket az állásfoglalással. Békéscsaba közművelődési intézményeinek igazgatói eddig negyedévenként találkoztak, hogy egyeztessék programjaikat. Az idén sűríteni szeretnék ezeket a munkaértekezleteket. Az ez évi első programegyeztetést tegnap délelőtt tartották a városi tanács vb-termében. Most két hónap, február és március rendezvényeit tekintették át. Csepelényiné Fekete Mária, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőPedagógusjelölt úttörővezetők országos találkozója kezdődött tegnap Győrött. A háromnapos összejövetelre több mint másfél száz hallgató érkezett az ország tanárképző és tanítóképző főiskoláiról. A találkozó első napján Haraszti István, a Magyar Űttörők SzövetségéA testület határozatot hozott, hogy 1984 első felében a témát a Békés megyei pártszervek és -szervezetek tűzzék napirendre, és a helyi tapasztalatokkal gazdagítva vitassák meg az elfogadott állásfoglalás alapján. Ajánlást tett továbbá a tanácsi, a társadalmi és tömegszervezetek részére e téma hasznosítására. A továbbiakban Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a pártbizottságot a közigazgatás átszervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról. A bizottság a tájékoztatót tudomásul vette. helyettese arról beszélt, milyen nagyobb nyári rendezvények várhatók Békéscsabán, s ezek milyen feladatokat rónak az intézményekre. Ezután Galambosáé Varjú Blanka az elmúlt évi statisztikát ismertette. A számok azt mutatják, hogy jelentősen csökkentek az ismeretterjesztő előadások és a műsoros estek a megyeszékhelyen. Végül az intézmények vezetői ismertették a következő két hónap programjait. nek titkára ismertette az úttörővezetők nyolcadik országos konferenciájának határozatait, és az azokból következő feladatokat. Ezt követően a vendégek a Rába- parti város általános iskoláit keresték fel és ismerkedtek az ott folyó úttörőmozgalmi munkával. Tanácskozott a HNF megyei elnöksége Közműve'ődési intézményvezetők értekezlete Pedagógusjelölt úttörővezetők országos találkozója Békés, Csongrád és Szolnok megye ipari szövetkezeteinek együttműködéséről tárgyalt a KISZÖV elnöksége Pénteken, január 27-én délelőtt tartotta a KISZÖV elnöksége ez évi első ülését Békéscsabán, a szövetség székházának tanácstermében. A napirendi pontok közül — melyek az 1984. évi költségvetési előterjesztéseket; a múlt esztendei sporttevékenységet taglalták — kiemelkedő jelentőségű volt a három szomszédos megye: Szolnok, Csongrád és Békés ipari szövetkezeteinek együttműködéséről és ennek továbbfejlesztéséről szóló tájékoztató a műszaki osztály írásos jelentésében, amihez az ülésen elnöklő László Antal osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést. A VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában esztendőről esztendőre szigorúbb feltételrendszer közepette tevékenykedtek az ipari szövetkezetek is. Ezért válik múlhatatlan feladattá az anyagi és szellemi tartalékok mind teljesebb kihasználása. Ebbe a törekvésbe illeszkedik 1982 óta egyre szorosabb szálakkal a három szomszédos megye együttműködése, mindenekelőtt a műszaki fejlesztés területén. Az elnökségi ülés megállapította, hogy az együttműködés első évében, 1983-ban — a személyi kapcsolatok kiépítésén túl — sorra megvalósultak azok az elképzelések, amelyeket programként maguk elé tűztek a három megye műszaki fejlesztési bizottságai. E programban öt szakmai bizottságot hoztak létre: a vas-, a fa-, az építő-, a szolgáltatás, valamint a textil-bőrruháza- ti iparban. Gyakorlatilag az együttműködés is ezekre a területekre szakosodott. A gyártásfejlesztési, <• az üzem- és munkaszervezési tapasztalatok átadása, a szakmai információcsere, a szabad kapacitások értékelése, a szellemi kapacitások felajánlása stb. történt meg azon az öt, közösen rendezett szakmai bizottsági ülésen, melyeket tavaly meghatározott időpontokban más-más megyékben tartottak. Lényegében az együttműködés eredménye a kis volumenű tőkés exportlehetőségek felkutatásának a ki- szélesítése a három megyére, részben az INTERCOOP, részben pedig a Békés megyei szövetség exportképviselőjének a közreműködésével. Az elmúlt évben már konkrét termelési együttműködés is létrejött a mezőbe- rényi faipari és a Szolnok megyei Kunhegyesi Vegyesipari Szövetkezet között: asz- talalkatrész-gyártásban. Az elnökségi ülés úgy ítélte meg, hogy hasznos volt a három megye eddigi együttműködése, és ezt ebben az évben tovább kell szélesíteni. A kialakult közvetlen kapcsolatok újabb termelési, illetve kereskedelmi kooperációs formákat teremthetnek meg, például saját üzletek közös alapjának előállításában Ennek szellemében készítettek a három megye együttműködésének koordinálásában részt vevő szövetségi munkatársak program- tervezetet az 1984. évi közös munkára. Ebben konkrétan megjelölték azokat az aktuális témaköröket és teendőket, amelyek megvalósításával tovább mélyíthető ez az országosan is figyelemre méltó, megyék közötti kooperáció, és amelyeket — mint ahogyan erről László Antal beszámolt — január 23-i megbeszélésükön a három megye szövetségének képviselői jóváhagytak. Csak néhány konkrét feladat ezek közül: az 1984. évi közgazdasági szabályzók változásaiból adódó tennivalók; a konvertibilis exportban a jövedelmezőség növelésére tett intézkedések, és általában a termelési kapcsolatok bővítése; új technológiák átvétele; saját üzemeltetésű üzlet- hálózat fejlesztésének lehetőségei; egymás újításainak hasznosítása a három megye ipari szövetkezeteiben. Ezek mellett természetesen kétoldalú kapcsolatszélesítések is létrejöhetnek az egyes megyék között. Varga Dezső Tágasabb lett a kamuti könyvtár Egy kisközség életében nemcsak új épületek emelése, hanem a meglevők bővítése is nagy beruházásnak számít. A tanácsoknak bizony alaposan meg kell fontolniuk mire futja, mire kell feltétlen a pénzük. Kamut, a Békéscsaba környéki település tavaly úgy döntött, a művelődési ház és a könyvtár bővítésére áldozza anyagi eszközeinek egy részét. A munkával immár elkészültek, a könyvtár alapterülete mintegy 50 négyzet- méterrel növekedett. Kényelmesen berendezett, zenehallgatásra is lehetőséget nyújtó olvasóteremhez és könyvraktárakhoz jutottak ezáltal a kamutiák. A művelődési házban egy 80 négyzetméteres foglalkoztatóterem kialakítása teszi lehetővé mostantól kiscsoportos foglalkozások, értekezletek, sőt mi több, még családi és társadalmi ünnepségek rendezését is. Több mint 11 ezer kötet könyv várja olvasóit a megújult kamuti könyvtárban, amelyet tegnap, pénteken délután adtak át ünnepélyes keretek között. Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott megnyitó beszédet, hangsúlyozva a példamutató társadalmi összefogást, melynek eredményeként elkészült a több mint egymillió forint értékű munka. Az építkezéshez anyagi segítséget adott például a helyi termelőszövetkezet, a köz- művelődési tanács, a megyei tanács és természetesen a községi tanács. Mindnyájunk reménye, hogy a kultúra e kis szigete hasznos időtöltésül szolgál majd a község lakóinak. —SZÍ— Fotó: Veress Erzsi Nem lesz lényeges változás az érettségi vizsgaszabályzatban Az érettségi vizsgaszabályzatban nem terveznek lényeges változást ebben a tanévben — tájékoztatták a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársát. Az elmúlt tanévre vonatkozó, a közelmúltban összegezett tapasztalatok szerint a középiskolákban négy évvel ezelőtt bevezetett oktatásinevelési dokumentum jól szolgálta a felkészülést az új rendszerű érettségire. 1983- ban is valamennyi középiskola az új vizsgaszabályzat alapján készítette elő az érettségi, érettségi-képesítő és az összevont érettségi-felvételi vizsgákat. Ezek nyugodt légkörben zajlottak le. A szakközépiskolákban is zavarmentes volt az összevont érettségi-felvételi szervezése, lebonyolítása. Lényegesen kevesebben jelentkeztek viszont 1983-ban összevont vizsgára, mint a korábbi években, mert a főiskolára, illetőleg az ■ egyetemek főiskolai karára készülők esetében legalább 15 fő számára lehetett a szakközépiskolában ilyen vizsgát szervezni. A vizsgaszabályzatok magasabb követelményeket állítottak mind a tanárok, mind a tanulók elé. A vizsga tantárgyrendszerében bekövetkezett változások nem okoztak problémát a jelölteknek. Minden tanuló időben megismerhette a kötelező, a szaktól függően kötelező és a szabadon választható vizsgatantárgyat. A gimnáziumban az öt tárgyas érettségi vizsgának, illetőleg a több szóbeli feleletnek, valamint a gyakorlati feladatok megoldásának is köszönhető, hogy a tanulók teljesítményét sokoldalúan lehetett értékelni. A korábbi vizsgaszabályzat előírásaival szemben a szóbeli vizsgákon a gimnáziumi tanulóknak a magyar nyelvből külön tétel alapján kellett számot adniuk. Matematikából mindenki fámára kötelezővé vált az írásbeli vizsga. Egy idegen nyelvből is vizsgáznia kellett csaknem valamennyi diáknak, mind írásbeli, mind szóbeli formában. Az ötödik tantárgyként választható tantárgyak köre: egy másik idegen nyelv, a kémia, a földrajz, a technika, a biológia, valamint a régi tanterv szerint oktatott fizika és a 16 központi, illetve helyi gyakorlati fakultatív tantárgy. A szakközépiskolákban most minden tanuló számára kötelező vizsgatárgy volt a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem, a szak jellegétől függően pedig a matematika, a fizika, illetve a biológia. A szak, a szakma alapvető ismereteit általában két elméleti tantárgy reprezentálta, de a szakok többségében a szakmai gyakorlat is érettségi tantárgy lett. Ä tanulók régi kívánsága teljesült azzal, hogy a szakmai írásbeli és szóbeli vizsgákon a feladatok megoldásához zsebszámológépet használhattak. (Folytatás a 3. oldalon)
