Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-27 / 22. szám
1984, január 27„ péntek NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT Még nem késő elkezdeni! Mint ismeretes, április 14- én rendeznek először Budapesten olyan nyílt maratoni futóversenyt, amelyen együtt indulhatnak az amatőrök az „igazi” hosszútávfutókkal. Az erre való felkészülést többféleképpen is szeretnék segíteni a rendezők. így például az alábbi 13 hétre szóló edzéstervvel. A jelszó: „még nem késő elkezdeni”. Bizonyára lesznek, akik a budapesti viadalon Békés megyéből is rajthoz állnak, amiért azonban inkább közzétesszük ezt a testedzési tanácsadót, annak oka az IBUSZ maratoninál nem sokkal korábban, Békéscsabán sorra kerülő megyei Népszava futás. Az alább következő edzéstervet ugyanis a lakótelepi futás résztvevői is hasznosíthatják. Ezek után pedig a leegyszerűsített edzésterv, hetekre bontva: Az edzések száma: Heti teljesítmény: 1. hét: 3 futás összesen 30 km-es táv 2. hét: 3—4 futás összesen 30—35 km-es táv 3. hét: 4 futás összesen 45 km-es táv 4. hét: 4 futás összesen 40 km-es táv 5. hét: 3 futás összesen 20 km-es táv Egy-két pihenőnap után 20 km könnyed lefutása egyhuzamban. 6. hét: 4—5 futás összesen 45—50 km-es táv 7. hét: 4—5 futás összesen 50—60 km-es táv 8. hét: 3—4 futás összesen 35—40 km-es táv 9. hét: 3 futás összesen 25 km-es táv Egy-két pihenőnap után 30 km könnyed, lefutása egyhuzamban. 10. hét: 4 futás összesen 35—40 km-es táv 11. hét: 4—5 futás összesen 40—45, 3 perces Lendületes futásokkal tarkítva. 12. hét: 3—4 futás összesen 40 km-es táv 13. verseny előtti) hét: 3 futás összesen 20 km-es táv Általánosságban elmondható még, hogy ezeket a tá- vokat és időtartamokat csökkentve is meg lehet tenni. Azt sem árt figyelmen kívül hagyni, hogy még a hidegebb időben sem kell túlöltözni az edzésekre. Jótékony hatása van a recept nélkül is beszerezhető Polyvitaplex tablettának és a C-vitamin- nak, amelyet a szakemberek szerint folyamatosan lehet szedni. Lényeges tudnivaló, hogy az edzés ne fel lángolás legyen. Csak a rendszeres készülődésnek van értelme. %IEB3EHCKM HMM BÍKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Játsszon velünk! Válaszutak előtt Elérkeztünk az 5. lépéshez a Penza és Békés megyei sakkbarátok kétjátszmás sakkmérkőzésén. Nem kis örömünkre, újabb levelezők kapcsolódtak be a játékba. Szenczy Gábor Gyomaendrődről írt, s mint tudatja, nemrég telepedett le nálunk. Korábban Százhalombattán laktak, s ha ideje engedte, mindig szívesen ült a sakktábla mellé. Hosszabb fejtegetését nagy figyelemmel olvasta a szerkesztő bizottság, és sok-sok kérdésben egyetértett, osztotta a véleményét. Szenczy Gábor szerint „a penzai táblán egyelőre nyugalom van, b így is lesz körülbelül a 20—25. lépésig, hiszen addig a már elvégzett elemzések jószerivel mindent meghatároznak. A békési táblán viszont már most sok függ az 5. lépéstől”. Levélírónk ezután több változatot elemez, majd végül a szerkesztő bizottság által is választott FI—d3-ról így vélekedik: ..Tagadhatatlan, hogy a nimzóindiai védelem Rubinstein változatában ennek a lépésnek van a legnagyobb népszerűsége, mi több, irodalma. Ennek a lépésnek világviszonylatban is elismert magyar mesterek voltak az úttörői, kutatói, gyakorlati végrehajtói. Világos az elkerülhetetlenül megnyíló állásban fontos lépésekkel általában előnybe kerül, ha csak a középjátékban valami meglepetés nem éri sötét részéről '. Mellesleg régi levelezőnk, Révész Béla, egy másik, gyakran alkalmazott folytatásra, a3-ra tette voksát. PENZAI TÁBLA BÉKÉSI TÁBLA 1. e2—e4 c7—c5 2. Hgl—f3 d7—d6 3. d2—d4 c5+d4 4. Hf3-f-d4 Hg8—f6 5. Hdl—c3. Az általunk is várt lépést választották a penzai sakktársak. Most sötét válaszút elé került, mert a következő lépés döntő fontosságú lesz a védelem megválasztása szempontjából. 1. d2—d4 Hg8—£6 2. c2—c4 e7—e6 3. Hbl— c3 Ff8—b4 4. e2—e3 c7—c5 5. FI—d3. Világos most több ajánlott folytatás közül választhatott, amely közül a leggyakrabban alkalmazott Fd3 került megjátszásra. Játszható itt ~még: 5. a3, He2, Hf3 és Fd2 is. Továbbra is várjuk a sakk iránt érdeklődő olvasók javaslatait. A jövő szerdáig jelezzék levélben, vagy levelezőlapon lépéstippjüket, s ne feledjék ráírni: Sakk! Divat vagy sport? a karatéról mindenkinek SZOMBATON DÉLELŐTT 11 OKAKOR BÉKÉSCSABÁN, A KISZ-VEZETŐKÉPZŐ ISKOLA TERMÉBEN RENDEZIK AZ ELSŐ MEGYEI KARATEVERSENYT. A KÉTRÉSZES CIKKET EBBŐL AZ ALKALOMBÓL KÖZÖLJÜK. Az első kérdést az élet már eldöntötte: a karate nem divat — sport a javából! Nemrégiben Szarvason rendezte edzőtáborát a karate no- kontakt szakága, ahol lehetőség nyílt betekinteni a tábor életébe, munkájába, s elbeszélgetni Balogh László edzővel, a szakág titkárával, Zsolt Péterrel, aki 1977-ben a Kereskedelmi Főiskolán az első hazai szakosztály alapító tagja volt, s II. kyu technikai fokozatú edző. Ott volt Stefanidisz Aristotales, aki egy másik, a shotokan stílus alapító tagja volt tíz évvel ezelőtt, s Európa-bajnoki bronzérmes csapattag. Az ö technikai fokozata I. dán, amelyet a japán szövetségtől kapott. Segített a tájékozódásban Varga József is, aki három éve űzi versenyszerűen a sportágat, továbbá Károlyfalvi Elemér orosházi edző, aki szintén otthonosan mozog a karate világában, és a helyi adatokat bocsátotta rendelkezésünkre. ök valamennyien a karatéért dolgoznak — szigorúan társadalmi alapon — s bár foglalkozásuk teljesen különböző — hivatásos katonatiszt, kereskedelmi dolgozó, kőfaragó, elektroműszerész, testnevelő tanár — céljuk azonos: művelése mellett terjeszteni, népszerűsíteni a sportágat. Ami a szakirodalmat illeti, Albrecht Pflügel: A karate egy távol-keleti küzdősport című művét hívtuk segítségül. A karate japán eredetű Küzdősport, illetve jóval több: léleképítő, testnevelési rendszer, s éppen éz különbözteti meg a rokon sportágaktól. Alapját az „ökölharc” sportok képezik, amelyből négy fontosabb van: 1. karate (japán), 2. teakvvon—Do (koreai), 3. al- style (amerikai), 4. kungfu (kínai). Végső soron a karate az ütésekre és rúgásokra épülő küzdősport gyűjtőneve. Alapító mesterének Gichin Funakoshit tekintik, aki Oki- nava szigetén született. A karate „üres kéz”-nek fordítható, ősatyja a kínai box, s kialakulásában közrejátszott, hogy Okinaván hosszú ideig tiltották a fegyverviselést, amely természetesen magával hozta a fegyver nélküli küzdelem magasfokú művelését. Hazánkban négy stílusa terjedt el. A shotokan, a kyokushinkai, a wado-ryu és a teakwon-Do. A stílusok tulajdonképpen különböző fel- készítési, taktikai rendszereket jelentenek, az elnevezések a stílus jellegére, szellemére utalnak. Az említett első három stílus elemeiből épül fel a no- kontakt szakág, amely érintésnélküliséget jelent, s szabályrendszerében — más küzdősportoktól eltérően — nem az ellenfél tényleges legyőzése, harcképtelenné tevése, kiütése a cél, hanem annak bemutatása, bizonyítása, hogy erre képes lenne a jobbik versenyző. A találatot ebben a szakágban nem viszik be, csak jelzik, a szakág szellemében tehát a kiütés összeegyezhetetlen, mert ez a küzdőtárs emberi megsértését, megalázását jelenti, s nem véletlen, hogy a szabállyal ellentétes küzdőmodort szigorúan büntetik. A szervezeti keretekről még annyit, hogy öt ismertebb nemzetközi szövetség van, például az International Amateur Karate Federation (IAKF) a kyokushinka szakágat fogja össze. Hazánkban nem is olyan régen, 1980-ban lett hivatalosan elfogadott sportág a karate, méghozzá a Magyar Cselgáncs Szövetség kebelén belül. Hogy immár nem divatról van szó, azt jelzi, hogy az 1982. januárjában megrendezett Reménységek Tornája elnevezésű, majd az ugyanaz év áprilisában lebonyolított IBUSZ Kupa rendkívül népszerű volt a nézők körében. Utóbbin a Budapest Sportcsarnokban tízezren szurkoltak! Tavaly augusztusban japán karaté- sek jártak Budapesten. Akadnak még frissebb hírek is. Tavasszal — két világszövetség - „Világkupát” rendez Budapesten, 50 ország csaknem ezer reprezentánsát várják a küzdőtérre. A karate előretört az olimpiai sportágak közé aspirálók között is. Nem érdektelen idézni a Népsport néhány nappal ezelőtti, . Japánból keltezett híradását sem. A Tokióban harmadik alkalommal megrendezett nyílt kyokushinka világbajnokságon 25 ezren tomboltak. Az aranyérmet a 180 cm magas, 120 kilós japán fiatalember, Nakamura Makito vehette át, méghozzá Masutatsu Oyamá- tól, a 10 dános világhírű mestertől. (Akit egyszerűen csak „Kancho”-nak, azaz főnöknek hívnak, ö a kyokushinkai karate megalapítója és első számú képviselője, s életének 60 évéből öt évtizedet a karaténak szentelt.) Mellesleg — s most következnek a magyar szempontból még érdekesebb hírek — 50 országból, 117 sportoló lépett a küzdőtérre, köztük a hét magyar válogatott is. A magyar együttes öt győzelmet szerzett; Borza és Bódi 2—2-t, Boros-Nagy pedig egyet. Jelentős sportdiplomáciai sikert ért el a magyar válogatott vezető edzője, Ádámy István. Oyama ugyanis megbízta a magyar szakvezetőt az európai szocialista országok karateéletének irányításával. (A második, befejező részt holnapi számunkban közöljük.) Fábián István, Molnár László Iskolagyakorlatok azaz küzdelem, immár igazi versenyen Kumite Heti mozaik II Sportvezető. Nem.fc.e-----1 ■■ vesebb, m int 21 témával foglalkozik a Sportvezető kissé megkésve megjelent decemberi száma, amelyet már az új felelős szerkesztő, Perlai Rezső állított össze. Mindjárt az első írás sokakat foglalkoztató témát boncolgat, hiszen a testnevelési és sporttanfolyamok körül nincs egészen minden rendben. Idézzük az írás egy rövid részletét: „Mi tekinthető testnevelési és sporttanfolyamnak? Az utasítás szerint az a tanfolyam, amelyet az egészség megőrzése és megszilárdítása, a testi képességek fejlesztése, valamint a sportági alapismeretek elsajátítása céljából szerveznek; független annak a sportágától és mozgásformájától, továbbá a sportági szövetségi rendszerben működő sportágak valamelyikében elsődlegesen az utánpótlás kiválasztása céljából szerveznek, és mindkét esetben rendszeresen ismétlődő foglalkozások keretében bonyolítanak le, és részvételi díjfizetéshez kötött". A Theorie und Praxis der Körperkultur című lap nyomán az egyik írás a sporttal, mint társadalmi viszonynyal foglalkozik. Záhonyi Iván fotói felidézik a budapesti tornász-világbajnokságot, olvashatunk a társadalmi munkáról, Baranya megyei példák alapján az él- sport-mobilitás-értékrend viszonyról, dr. Keresztényi József sporttörténész cikkének címe pedig: Mit tehettek a zsellérgyerekek? A legfrissebb világverseny, a műkorcsolya EB kapcsán Szé- chy Ágnes sorozatának második része mesterekkel, műhelyekkel és személyiségekkel foglalkozik. A kitűnő szakember írásának utolsó két mondata: „Az igazság az, hogy Európában mintha megállt volna a párosok és női mezőny megújulása. Legalábbis a fiúkhoz és a táncosokhoz képest." Vásárhelyi tervek, aj« napját Hódmezővásárhelyen töltöttek a hazai sportsajtó képviselői. Tartalmas programról gondoskodtak a házigazdák, s a tetőpontot az a fórum jelentette, melynek során először a Csongrád megye és a város sportvezetői, majd az újságírók válaszoltak a helyi szurkolók, edzők kérdéseire. A 18 I. osztályú szakosztályt (csapatot) számláló Csongrád megyeiek életében egyre jelentősebb szerepet vállal Hódmezővásárhely. Legfrissebben a HÓDIKÖT férfi kézilabdázói kerültek fel az NB I-be és napról napra több szó esik — újfent — a labdarúgókról. Ma még senki sem meri kimondani igazán, de a hivatalos megnyilvánulások és a baráti beszélgetések mögött is ott bújkál: csakúgy, mint Egerben, náluk is csalódás lenne, ha nem jutnának fel. (Békéscsabán is kudarcnak könyvelnék el, ha az Előre Spartacus nem jutna fel (vissza) — s így, ugye, már három „biztos” aspiráns van ... Nagyon érdekes volt, amit dr. Mészáros Lajos, a Meí- ripond vezérigazgatója fejtegetett: Mi szívesen támogatjuk a sportot, a labdarúgást, jó reklámlehetőség a gyárnak is, de ezzel együtt nem formálunk jogot magunknak, hogy meghatározzuk, ki legyen a jobbszélső, vagy a sepregető? A pénz felhasználásának módját viszont rendszeresen ellenőrizni kívánjuk, egyszerűbben fogalmazva, tudni szeretnénk, mit támogatunk. Bölcs szavak, napjainkban pedig még inkább nő értékük! „ , BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: Ili. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: dr. Árpást Zoltán. Telefon : 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hfrlapkézbesftő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési dij: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
