Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-26 / 21. szám
1984. január 26., csütörtök é II házi méh nemesítése Újfajta födémgerendák, kémények és épületszerkezetek a sajátházépitőknek A Beton- és Vasbetonipari Művek újabb, korszerű előregyártóit termékekkel gazdagította a lakosság saját építkezéseihez szükséges elemek, szerkezetek választékát. Egyebek között francia li- cenc alapján megkezdték a könnyűbeton kéményelemek gyártását. A családi házak, társasházak és a különböző kommunális épületek kéményeit lehet elkészíteni ezekből az egy emelet magas elemekből, amelyek biztonságosan vezetik el a gázzal, a szénnel és az egyéb tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések füstgázait is. A könnyűbetonelemek daru nélkül, kézi erővel is beépíthetők. Egyszerűsítik és gyorsítják a munkákat ezek a kéményelemek, amelyekből évente 30—35 ezret szállíthatnak az építőknek, nemcsak új épületek létesítéséhez, hanem a rossz, hibás kémények cseréjéhez is. A vállalat szentendrei gyárában ugyancsak francia li- cenc alapján a napokban kezdik meg egy újfajta, az úgynevezett PPB típusú feszített vasbeton gerenda próbagyártását, az első negyedév végén pedig az üzemszerű termelést. A korábbinál karcsúbb és szilárdabb gerendák méretválasztéka megegyezik az eddigiekével, ám könnyebbek, s ezért egyszerűbb a beépítés, az emelés és a helyszíni mozgatás. Ezek az új termékek nemcsak a sajátházépítés anyag- választékát, hanem mennyiségét, kínálatát is növelik. Az idén 600 ezer, s a jövő évtől már évi egymillió méterrel bővül a feszített vasbeton gerendák termelése. A gerendák közé helyezendő béléstestek termelését más partnerek közreműködésével növelik. Így a Tégla- és Cserépipari Tröszt kerámia béléstesteket állít elő, az év első felében befejeződő műszaki fejlesztés segítségével pedig megkezdik a műanyag — polisztirol keményhab — béléstestek gyártását. A vállalat továbbfejlesztette a hagyományos épület- szerkezeteket. Az újabb változat szerint a födémek, pillérek felülete és a homlokzati elemek belső oldala any- nyira sima, hogy elmaradhat a vakolás, a felület azonnal festhető, tapétázható. Elsősorban társasházak, sorházak kivitelezésére ajánlják ezt az új építési rendszert, amely változatosabb alaprajzi beosztású és tágasabb lakások, valamint a korábbinál magasabb épületek létesítésére nyújt lehetőséget. Az eddiginél nagyobb teherbírású födémszerkezetek alkalmasak áruházak és más kereskedelmi létesítmények építésére, a homlokzati panelek díszítésére meghonosított eljárás pedig lehetővé teszi különböző mintákkal, képző- művészeti alkotásokkal ékesített középületek építését is. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kutatói, szoros együttműködésben a Za- laapátiban levő méhészeti szakiskolával, megvetették a hazai házi méhállomány nemesítésének tudományos és gyakorlati alapjait. Tízéves munkára tettek most pontot; az ország szinte valamennyi településéről származó méhek közül félmilliót vizsgáltak meg, így megfelelő adatokkal rendelkeznek arról, hogy az ország melyik részén találhatók a legegészséMinden eddiginél nagyobb forgalmat, 60 milliárd forint értékű exportot és importot bonyolított le az elmúlt esztendőben a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat. Különösen a szocialista országokba irányuló export növekedett figyelemre méltóan; 32,1 százalékkal haladta meg az előző évit; elsősorban a magyar—szovjet agrokémiai egyezmény keretében szállított növényvédő szerek kivitele fokozódott. A szocialista import — főként a nitrogénműtrágya-behozatal — is nőtt. összességében több mint 12 százalékkal. Kedvezően alakult a vállalat konvertibilis elszámolású forgalma is: forintban számolva az export 17 százalékkal, az import pedig 14 százalékkal volt több a tavalyinál. Az idén a vegyi cikkek piacának további élénküléségesebb, legmunkabíróbb, biológiailag legaktívabb méhcsaládok. A kutatók ezeket a populációkat ajánlják a méhészeknek az állományuk felfrissítésére. Az eljárás egyszerűnek látszik: méhanyacserével oldják meg a nemesítést. A módszert szaklapokban, tanfolyamokon ismertetik a méhészekkel, s hozzásegítik őket a megfelelő méhanyák beszerzéséhez is. A keszthelyi egyetem kutatóinak módszere felől külföldi méhészek is érdeklődnek. re számítanak a szakemberek. Várható az is, hogy megáll az évek óta tartó árcsökkenés (a műtrágyaiparban például 15 százalékkal csökkentek az árak az utóbbi évben). A nemzetközi tendenciák ismeretében alakította ki a Chemolimpex ez- évi tervét. A szocialista államközi megállapodásokkal összhangban körülbelül 9—10 százalékos exportnövekedésre számítanak; a szocialista országokba irányuló kivitel a tervek szerint eléri a 313 millió rubelt. A szocialista országokból a behozatal értéke 430 millió rubel lesz a tervek szerint, 13 százalékkal több a tavalyinál. Ugyancsak növekedés várható a tőkés forgalomban: az export mintegy 6 százalékkal emelkedik, az import megközelítően a tavalyi szinten marad. Élénkülés a vegyi termékek piacán Nagyszénási Október 6. Tsz Ágazati újdonságok Sok bajuk volt a nagyszénási Október 6. Tsz tagjainak az aszállyal a múlt évben. A kárcsökkentő intézkedések mellett azonban jutott idejük arra is, hogy áttekintsék gazdálkodásuk szervezetét, s újítsanak. Az első, legfontosabb változás a szövetkezetben,, hogy az eddigi kettő mellé — növény- termesztés. és állattenyésztés — főágazati szintre emelték az ipari ágazatot, ipari és szolgáltató főágazat néven. Az új gazdasági szervezet magában foglalja az elektrotechnikai, az építő, a szállító, a lakatos, valamint lámpatest-szerelő ágazatot. Az új főágazat termelését — tanulva az aszályból — az idén jelentősen fejlesztik. A tagság egyharmada talál elfoglaltságot valamelyik részlegben — a tervezett nyereség eléri a harmincmillió forintot. $ De nemcsak a szervezet újul meg a tsz-ben, igyekszenek tartalmilag is javítani a gazdálkodáson. Január Kun György elsejétől a gépjárművek költségtérítéses üzemeltetésére térnek át. Hogy hogyan. arról beszélgettünk Kun Györggyel, a szállítási ágazat vezetőjével. — Szövetkezetünkben 1975 óta ágazati önelszámoló rendszerben dolgozunk. En-V nek működését tanulmányozva bukkantunk rá néhány tartalékra. Felfigyeltünk arra, hogy különösen a belső, kis távolságú szállítások jobban igénybe veszik a járműveket. Arra gondolok, hogy ha egy teherautó két- százszor fordul egy három kilométeres távon, jobban kopik, használódik, mintha háromszor tenne meg egy kétszáz kilométeres távot. Hamarabb tönkremegy a tengelykapcsolója, a fékszerkezete, a gumiabroncsa. Pedig a tonnakilométerben mért teljesítménye ugyanannyi a két autónak. Ezért határoztak úgy, hogy a kis távolságú szállításokat nem nagy teherautókkal, hanem más járművekkel oldják meg, és hogy változtatnak az üzemeltetési formán. Hosszas vita, tárgyalások után ötven teherautóra, kis teherutóra és személykocsira dolgozták ki az új, költségtérítéses üzemeltetési formát. Lényege már ismert országosan is, a gépkocsi vezetője gondoskodik a jármű megfelelő műszaki állapotban tartásáról, üzemanyagot, javítást, alkatrészt, mindent „saját zsebből” — a tsz-től kapott előlegből fizet. Ami megmaradt, az az övé. Hogy hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban, arról Benkő László gépkocsi- vezető beszélt. — Nagyon elleneztem az egészet, borzasztó sokat vitatkoztunk a normák megállapításáról. Amikor aztán elkészült, én írtam elsőként alá. A fiatalember egy IZS- furgonnal jár. A számítások Benkő László Fotó: Veress Erzsi szerint egy kilométert há- rom forint 25 fillérből kell kihoznia. Azért ennyiből, mert a jármű még csak háromhónapos, várhatóan kevés alkatrész kell hozzá. Az éves üzemeltetésre 136 ezer forintot kap, ezért 42 ezer kilométert kell megtennie. Ki fog belőle jönni? — Valószínűleg. Azzal kezdtem az évet, hogy lecseréltem a gyári gumikat. Az előlegbe felvett 18 ezer forintból erre hatezer ment el. De megérte, mert száz kilométerenként két literrel kisebb a kocsi fogyasztása. Eddig se hajtottam nagyon a járgányt, de most még jobban vigyázok ró. Az új rendszerben ötven gépjárművezető dolgozik. Érdekeltségi rendszerük szorosan kapcsolódik a műhely szerelőinek munkájához. A szerelők 110 forintot kapnak egy normaóráért — szabályzat írja elő, hogy egy-egy javításra hány normaóra jut. A szerelőké a normaóra 20 százaléka. Az jár jól, aki gyorsan és jól dolgozik, mert akkor többet keres. Részben, mert ő választja a gépkocsivezetőt (erre joga van), részben, mert adott időn belül több konkrét munkát végez el. — Én külön is szerencsés helyzetben vagyok — folytatja Benkő László. — Autószerelő a képzettségem, a kisebb munkákat otthon, magam csinálom m<jg. A kocsira kapott költségtérítési összeg egy részéből szerszámokat veszek, amelyek megmaradnak. Ez pedig lehetővé teszi, hogy még több munkát magam végezzek el rajta. — Mi lesz azzal, aki zseb- reteszi -az előleget, de nem törődik a járművel, hagyja, hogy leromoljon a műszaki állapota? — Ilyen nem fordulhat elő — mondja Kun György —, hiszen az egyes szemlék idejét kikötöttük a szerződésben, ezeket nem lehet elbliccelni. A járművek biztonságos üzemeltetéséért továbbra is a tsz felel. Kun György még hozzáteszi, hogy nagy eredmény lesz, ha a költségek az idén nem emelkednek, az 1983-as szinten maradnak. Persze, ha hatósági árváltozás következik be, a normákon is változtatnak. P Az ógazatvezető ezután egy másik újdonságra tereli a szót. A javítóműhely kollektívájának munkáját dicséri, hogy egy új rakodógép kifejlesztésébe fogtak. A masina gépszerkezetét a Szarvasi Állami Tangazdaság gépjavító üzeme gyártja, a hidraulikus hengert a miskolci MEZŐGÉP Vállalat. Hajtómotorja egy Rába—180-as lesz. Az első példány már elkészült, a MÉM Műszaki Intézete vizsgálja. Ha rendben találják, megkezdődhet a kooperációs gyártás Nagyszénáson. és az említett partnereknél. A valutáért importált Volvónak lesz a vetélytársa . az új gép. Igény van rá bőven, az eddigi bemutatkozások sikeresek voltak. Az idén várhatóan beindul a sorozat- gyártás. „De erről majd akkor írjunk bővebben!” — teszi hozzá az ágazatvezető. M. Szabó Zsuzsa o Készül a cserép A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai cserépgyárában korszerű gépeken évente 34 millió natúr- és hatmillió színes cserép készül. A lakossági igény nő, ezért a vállalat tervezi, hogy a békéscsabai Il-es számú téglagyárban új cserépüzemet létesít, amely várhatóan 1986-ban lesz üzembe helyezhető, s ahol évente tízmillió cserép készül majd Képeink a cserépgyártás három mozzanatát mutatják be Markoló emeli a szekrényes adagolóba az anyagot, ami innen a sima hengerbe, majd a keverőbe, s a présekbe és a szárítóba jut A száraz cserépből egységrakatok készülnek Égetés után az egységrakatok a kcmencekocsiról erre a cserépfóliázó és -pántoló gépre kerülnek Fotó: Veress Erzsi
