Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-26 / 21. szám
o 1984. január 26., csütörtök-tZHaUkríTd Emelt füvei vállalni önmagunkat Szociális ellátás az üveggyárban A falon festmények. Különféle stílusban készültek. Mégis ugyanaz a sajátos varázs árad belőlük. Békéscsaba múltjának, jelenének egybefonódó igézete. Ez adja a szoba hangulatát. Aki itt dolgozik, sok szállal kötődik a városhoz. Nem hivatalból, inkább szíve mélyén. — Tud szlovákul? Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese halk szavú, sudár termetű asz- szony. — Békéscsabai vagyok, Er- zsébethelyen születtem. A család szlovákul beszélt, elsősorban édesanyám. Édesapja a téglagyárban dolgozott, majd mikor Felsőnyomásra költöztek, a mezőgazdaságban keresett munkát magának. Édesanyja a tanyai iskolában hivatalsegéd volt. Később visszajöttek Erzsébethelyre. A volt 6-os iskolába járt. Nem volt tornaterem. A ligetben tartották a tornaórát. Tanulmányait Szarvason, a tanítóképzőben folytatta. Rendszeresen sportolt. Majd oklevéllel a kezében a régi iskolában kezdett tanítani és mint középtávfutó, szép eredményeket ért el. Aztán újabb feladatok következtek. A városban elsők között az V. kerületben alakult meg a KISZ 1957. március 21-én. — KISZ-titkár lettem 20 évesen. Az ifjúságpolitikai munka lefoglalta minden időmet. A sport tehát abbamaradt. Az ifjúsági szervezetben lelkesen, nagy odaadással dolgozott. Aztán következett a családalapítás éve 1959-ben. Jókora idő telt el — 5 év — mire lakást kaptak a Ku- lich Gyula-lakótelepen. Végigélte tehát mindazt, ami ma is gond a fiataloknak: a lakás. — Életemben nincs semmi különös. Ugyanúgy éltem, mint a hozzám hasonló korúak többsége Békéscsabán. Talán csak az odaadó szorgalom volt több benne, meg nagyobb a helytállás. Eredményeire felfigyeltek. A tanácshoz került, volt tanulmányi felügyelő, majd 10 éven keresztül foglalkozott a városi pártbizottságon oktatási-közművelődési feladattal. 1977-ben lett a város tanácselnök-helyettese. — A pártbizottságon önálló munkakört töltöttem be. Részt vettem az egész városra vonatkozó hosszú távú kulturális program kidolgozásában. S mint tanácselnökhelyettesnek végeredményben ennek a programnak a megvalósítása a feladatom, a testületi munka keretei között, államigazgatási eszközökkel. Hozzám tartozik a kultúra, az egészségügy, a sport és mindazok a társadalompolitikai kérdések, melyek a tanácsi munkában is fontos szerepet töltenek be. így az ifjúságpolitika, a nőpolitika és a nemzetiségi politika. A város vezető testületéi folyamatosan figyelemmel kísérik a nemzetiségi politika megvalósulását. A legutóbbi áttekintés során is az volt a kiindulási alap, hogy az utóbbi évtizedben lezajlott dinamikus városfejlesztés és a természetes asszimilációt alakító tényezők mellett megőrizte karakterisztikus nemzetiségi jellegét a város. Üj orvosi fertőtlenítőszer gyártását kezdték meg a szegedi Universal Ipari Szövetkezetben. A Bradosept nevű vegyszer — saját szakembereik találmánya — a helyi orvostudományi egyetem szívsebészeinek kísérletei szerint hatékonyabb az importból beszerzett anyagoknál, és tovább megőrzi baktériumölő tulajdonságát. Kipróbálták az or— Szlovák nemzetiségű környezetben nőttem fel, de ez valahogy nem tudatosult bennem, csak 1968 után, az MSZMP Politikai Bizottsága határozatának végrehajtása során. — Ügy tudom, részt veti a Szlovákok Demokratikus Szövetségének Vll. kongresz- szusán. — Most vettem először részt a kongresszuson, mint Békéscsaba egyik küldötte. Számomra fontos és megtisztelő volt ez a részvétel. Bár állandó kapcsolatban vagyok a békéscsabai szlovákokkal, de ezúton országos mérleget kaptunk a nemzetiségi politika alakulásáról. Elsősorban választ arra, hogy a helyi feladatok és az országos célkitűzések hogyan találkoznak egymással. Megnyugtató volt számomra — ahogy több fölszólaló a kongresszuson elmondta —, helyesen jelöltük meg a feladatokat és jelentős eredményeket értünk el. A hozzászólók többsége foglalkozott a nyelvoktatás, nyelvápolás kérdéseivel: e tekintetben például a városban tíz év alatt meghatszorozódott a szlovák nyelvet tanuló általános iskolás gyermekek száma. Több mint 1600-an vannak. A városhoz tartozó nemzetiségi községekben, Telekgerendáson és Kétsopronyban a múlt évben 56-an tanultak szlovákul. A szakellátottság százszázalékos. Eredményes az óvodai oktatás is. A kongresszuson az is hangot kapott, hogy a nemzetiségi kultúra átörökítésében és a nyelvápolásban nagy szerepe van a családnak. E tekintetben nálunk is többet kell tenni a jövőben. A szlovák lakosság élete a város politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális előrehaladásával összhangban változott és fejlődött. Életszínvonala mind az iparban, mind a mezőgazdaságban azonos a magyar lakosságéval. Azonosan érintették a szlovák lakosság életkörülményeit a település fejlesztésében bekövetkezett változások. Az elmúlt évtizedben a város anyagi, gazdasági fejlődésében bekövetkezett módosulások átalakították a szlovák lakosság társadalmi, politikai arculatát. Aktív résztvevői a szocializmus építésének, politikai közérzetük jó. Egyenrangú állampolgárként vesznek részt az állami, társadalmi szervek, testületek munkájában. Politikai jogaik érvényesülése, képviseletük, ügyeik intézésében anyanyelvűk használata biztosítva van. A megyei tanácstagi csoport 15 tagja közül heten, a városi tanács 90 tagja közül pedig 49-en szlovák nemzetiségűek, illetve beszélik a szlovák nyelvet. A végrehajtó bizottság munkájából is kiveszik a részüket. Érdekeik képviseszág más egészségügyi intézményeiben is, s a kedvező tapasztalatok alapján az idén már a szövetkezet látja el fertőtlenítőszerrel az egész országot. A szer nagy előnye, hogy túlnyomórészt hazai alapanyagokból állítják elő, csupán tizenöt százalékos arányban használnak fel hozzá importanyagot; előállítási költsége a külföldi fertőtlenítőkének lete a országgyűlési képviselőinkön keresztül is biztosítva van. Az ügyfélszolgálati és információs irodában két nyelvű ügyintézés folyik. A lakóhelyi demokrácia fejlesztése érdekében tett lépések hozzájárulnak közéleti tevékenységük erősödéséhez. A tanácstagi csoportok munkájában is, de különösen az első, a harmadik, a negyedik, az ötödik és a hetedik kerületben jelenik meg a lakóterület nemzetiségi jellege. A tanácstagok klubjának fórumain egyre jobban kapcsolódnak a nemzetiségi politika helyi érdemi megvalósításához. Ebből a munkából a különböző társadalmi szervek is kiveszik a részüket, elsősorban a Hazafias Népfront. — A kongresszus újabb eredményeket felmutató értékelő évek után ült össze. Városunkban is tudatosabb és következetesebb lett a nemzetiségi jogok gyakorlása és érvényesítése. Erősödött a nemzetiségi öntudat, a származás tudatos vállalása, a nyelvhasználat, s a hagyományok ápolása. Társadalmunkban jó a nemzetiségi közérzet. Emelt fővel vállalhatjuk önmagunkat. Az oktatással párhuzamosan a közművelődés járult hozzá a legnagyobb mértékben a nemzetiségi igények, a célkitűzések megvalósításához. Jelentős munka folyik e vonatkozásban minden kulturális intézményben, szervezetben. A hagyományok ápolását szolgáló nemzetiségi programok, rendezvények kidolgozott terv szerint folynak. A szlovák olvasótábor korosztályának köre az utóbbi években az általános iskolásokra is kiterjed. Bővültek az irodalmi és a zenei rendezvények. A szlovák klub immár 10 éves múltra tekint vissza. Több országos és nemzetközi rendezvény gazdája a város. Itt kerül sor rendszeresen a nemzetiségi úttörőfesztiválra, a Magyar Rádió nemzetiségi népdalfesztiváljára, de itt tartották a nemzetiségi néprajzkutató konferenciát is. A kulturális intézmények között a Megyei Művelődési Központ, az ifjúsági és úttörőház, az Üj Aurora szerkesztősége, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Jókai Színház jó kapcsolatot tartanak a szlovák kulturális intézményekkel. Ám több vállalatnak is van kapcsolata szlovák gazdasági egységekkel. Jelentős a testvérvárosi kapcsolat is, melyet Békéscsaba a szlovákiai Breznóval tart fenn. A hagyományok ápolása szempontjából jelentősek a kétnyelvű utcatáblák, s négy utcában a közelmúltban elhelyezett emléktáblák. A városi tanács dísztermében freskón fogják megörökíteni a város múltját és jelenét. A pályázatra hat pályamű érkezett. — Van alkalma beszélni szlovákul? — A férjem érti a szlovákot, de nem beszéli, a lányom sem, ám ha összejön a rokonság, gyakran fordítjuk a szót szlovákra. Legtöbbször azonban itt a tanácsházán beszélek szlovákul, hiszen a tanácselnök, Sasala János és az általános helyettes, Vantara János is jól érti a nyelvet. Hogy el ne felejtsem, a csabai piacon még most is szlovákul alkudok, csupán harmadába kerül. Az év végéig mintegy kétszáz tonnányi Bradoseptet gyártanak az egészségügyi intézményeknek, s ez sok millió forint értékű devizamegtakarítást hoz a népgazdaságnak. A szövetkezet egyébként az idén több mint 280 millió forint értékű egyéb vegyszert, egyebek között növényvédő szereket állít elő, s ebből mintegy 200 millió forint értékű terméket a saját dolgozóinak találmányai alapján. (Tudósítónktól) A szociális célokat szolgáló műszaki intézkedések közül sok minden megvalósult a múlt évben az Orosházi Üveggyárban. Korszerűsítették az öblösgyári férfiöltözőt és -fürdőt. A gyári kertes házak közül két lakás teljes rendbehozatalára került sor. A munkásszállón a fürdő felújítása befejeződött, s előreléptek az új kertészeti telephely kialakításában. A tervezett folyamatos karbantartásokat, a felmerült hibaelhárításokat minden szociális létesítménynél megcsinálták. Az üveggyár több módon nyújtott segítséget a lakásgondok megoldásában. Igazgatói utasítás szabályozta a támogatásban részesíthetők körét, a kölcsönösszeg nagyságát, a fuvar- és munkaeszközök biztosítását. Az igazságos döntést a lakásügyi társadalmi bizottság is segítette. Lakásépítésre, és -vásárlásra a lakásfejlesztési alapból 22 dolgozó, összesen 1 millió 561 ezer forint kamatmentes kölcsönt kapott az elmúlt évben. Egyéb for„Félj az öregségtől, mert nem egyedül jön!” — mondotta Platón ókori filozófus, mi pedig napról napra tapasztalhatjuk a figyelmeztetés igazát. Az öreg ember két-három centivel alacsonyabb, mint ifjú korában, haja megritkul, bőre szárazzá, ráncossá válik, járása elveszti rugalmasságát, foga kihullik, látása, hallása romlik. És még sorolhatnánk tovább az öregedés látható és láthatatlan jegyeit. De ezt a keserves leltárt enyhíti az a tudat, hogy az öregség önmagában nem betegség — bármennyire nehéz is szétválasztani élettani és kóros jelenségeit —, hanem a szervezet biológiai állapota. Elkerülhetetlenül bekövetkezik ugyan, de a gerontológia, az öregkor kutatásával foglalkozó tudomány, az öregedés folyamatának lassítását, kóros kísérőjelenségeinek megfékezését ígéri. Három közül egy egészséges De vajon mennyire egészségesek ma az idős emberek? Egy, a lakosság két ezrelékére kiterjedő adatgyűjtés szerint a hatvan évesnél idősebbek korcsoportjában három ember közül csak egy volt egészséges, a hetven százaléknál egy, vagy többféle betegséget találtak. Ez a pesszimizmust sugalló megállapítás az első pillanatban nem is lehangoló. Képzeljünk csak el egy öregekből álló hosszú-hosszú sort, amelynek minden harmadik tagjához így szól az orvos: „Asszonyom! Uram! ön egészséges!” De a bizakodó hangulat nyomban szertefoszlik, ha szembesítjük a statisztikával. Magyarországon mintegy 2 millió 200 ezer nyugdíjas él, a lakosság több, mint húsz százaléka, tehát 1 millió 600 ezer ember szorul egészségügyi ellátásra. S ez már az egész társadalmat érinti: az öreget, mint szenvedő alanyt, az államot, a családot, a különböző intézményeket, és kisebb-nagyobb közösségeket, amelyeknek kötelességük-hivatásuk gondoskodni róluk. Az öregség valóban nem betegség, de mégis vannak olyan bajok, amelyek előszeretettel keresik fel az időseket; a hatvan év felettiek között növekvően sok a cukorbeteg, a magas vérnyomásban, az érelmeszesedésben szenvedő, az idült ischérásból 36 igénylő 405 ezer forinthoz jutott. Szerződéssel 47-en kaptak fuvarkedvezményt, 84 dolgozó kölcsönzött térítésmentesen gépeket, felszereléseket. Gyári átmeneti lakásba 7 család költözött. Az 58 személyes férfi munkásszálló kihasználtsága a múlt évben 97,4 százalékos volt. Albérleti hozzájárulást havonta 70—80, arra jogosult dolgozó kapott. Az egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételeit saját orvosi és fogorvosi rendelőjében biztosítja az Orosházi Üveggyár. Az előírt munkaegészségügyi szűrő- vizsgálatokat időben elvégezték, s ismét megszervezték a gyári nőgyógyászati szűrést, melyre 120-an jelentkeztek. Első ízben volt a 35 éven felüliek kötelező szemorvosi vizsgálata : ez több mint 400 dolgozót érintett. A gyári fogászaton 400 kezelést végeztek el egy év alatt. Január 6-án volt az idei első véradónap: 160 dolgozó összesen 60 liter vért adott. Minden évben megszervezik a miás szívbeteg, és a mozgás- szervi elváltozással kínlódó. S mert az idős kor jellegzetességei közé tartozik az úgynevezett multimorbiditás, vagyis, hogy egy időben ugyanazon az embernek több betegsége is van; az említett és még egyéb betegségben gyakran „kézen fogva” járnak. E betegségekre jellemző, hogy hosszú évekig lappanganak, s amikor végre felfedezik őket, súlyosabb a lefolyásuk, és rosszabbak a gyógyulás kilátásai mint a fiataloknál. A többnyire krónikus betegségek veszélyeztetik az idősek amúgy is beszűkülő mozgáskészségét, aktivitását, s rendkívül ápolás- és gondozásigényesek. Mindez magyarázatot ad arra, hogy miért kerül olyan sok öreg kórházba. Arányuk a belgyógyászati osztályokon eléri az ötvenhat százalékot, ami azt jelenti, hogy számukhoz viszonyítva az időskorúak kórházi ápolási igénye csaknem háromszorosa az összlakosságénak. Kórházi elhelyezésüket csak részben indokolják egészségügyi szempontok: a körzeti orvos gyakran azért kénytelen a beutalót kitölteni, mert nincs senki, aki otthon ápolja, ellássa az idős beteget. Ez a felmérés vezetett a házi gondozói hálózat életre hívásához a hatvanas években. S bár azóta ez a nélkülözhetetlen intézmény számottevően fejlődött — jelenleg több mint negyvenezren részesülnek ilyen gondozásban —, amit nyújtani tud, __ ma már közel sem elegendő: a 75 éves, vagy ennél idősebb, magányosan élő embereknek csupán 25—30 százalékához jutnak el a gondviselők. Küzdelem a tétlenség ellen Sok öreg él nehéz szociális körülmények között. De nem ritka, hogy egy idős ember az anyagi biztonságnál^ is többre értékeli egészségét. S ez nem véletlen, hiszen ha egy nyugdíjas egészséges, kiegészítheti jövedelmét, ami nemcsak anyagi gondjain enyhít, hanem életkilátásait, lelki egészségét, harmóniáját is növeli. Ókori bölcsesség, hogy az öregek élete gyakran hatalmas küzdelem a tétlenség ellen, míg végül is a tétlenség küzdi le életüket. A munka méltósága adja ugyanis az élet méltóságát. 1979-ben 406 ezer nyugdíjas — az összes nyugdíjasoknak a 30 százaléka — gyárban a tüdőszűrést. Január 13—19. között a Békés megyei József Attila Tüdőkórház — Gondozó Intézet az orosházi tüdőgondozó közreműködésével ismét megtartották a gyár dolgozóinak tüdőszűrését. Az üzemi ebédet a gyár dolgozóinak több mint egy- harmada veszi igénybe. A konyhaüzem dolgozói a múlt évben 280 ezer adag ebédet főztek meg, tálaltak fel. Az étkeztetés költsége 6 millió 500 ezer forintot tett ki. A konyhaüzemben tavaly decemberben megalakult az első szocialista munkabrigád. Jól sikerült az üdültetés, 1983-ban 874 beutalójegy kelt el. A SZOT-üdülőkön kívül az Üvegipari Művek két üdülőjében és a gyár által bérelt házakban tölthették el szabadságukat az emberek, sokan családostól. A gyári bérlemények az ország különböző tájain voltak: Harkányban, Hévízen, Hajdúszoboszlón, Miskolctapolcán és Mátrafüreden. Pribék Sándor folytatott kereső foglalkozást: 78 százalékuk fizikai, és 22 százalékuk szellemi munkakört töltött be. A nyugdíjkorhatáron felüliek közül 165 ezer, a korcsoport 7,5 százaléka még aktív kereső. Talán a munka jótékony hatására is gondoltak a rendelethozók, amikor — módosítva az eddigi előírásokat — tágabb teret adnak nyugdíjasok foglalkoztatásának. Egyébként az idős emberek munkateljesítményével foglalkozó nemzetközi szakirodalom elgondolkoztató adatokat tár fel: ha a fizikai dolgozók teljesítményét 24— 34 éves korukban száz százaléknak vesszük, akkor ez a fokozatos csökkenés után 65 év körül optimálisan csak 83 százalék lehet. Ezzel szemben a szellemi dolgozók teljesítőképességük csúcspontját 34—54 éves korukban érik el, s képességeik lassabban csökkennek. Már fiatalon készüljünk rá Az öregedés folyamata nem zajlik le mindenkinél azonosan. Vannak, akik sok éven át kitűnően tartják magukat, és hirtelen jutnak el a lelki és testi teljesítőképességük határáig. De jó eszünkben tartani Szent- ágothai János akadémikus szavait: „Az orvostudomány mai állása szerint ki-ki maga teheti a legtöbbet élete utolsó negyede érdekében. Aki túl sok olkoholt fogyaszt, dohányzik, kábítószerrel él, nem vigyáz a testsúlyára, igen csak sok cukrot eszik, élen jár a fehér gyilkos, a só fogyasztásában, főleg magát hibáztathatja, ha idő előtt áldozatává válik a tüdőtágulásnak, a keringési-légzési zavaroknak, a korai érelmeszesedésnek, az infarktusnak, a mozgásszervek fájdalmas megbetegedéseinek. Ezeknek számos tényezője ugyanis a felsoroltakból ered. És ki-ki maga felelős azért is, hogy sportolással, mozgással karbantartsa magát, és végül: hogy még fiatalon kifejlessze magában a kreatív szellemi tevékenység iránti hajlamot, hogy hosszú élete végéig megőrizze alkotókészségét.” Mindezekből a tanulság kézenfekvő, szinte közhelynek számít: az egészséges öregségre már fiatalon kell felkészülni. Székelyné Kertész Katalin ha vásárolok. Serédi János Fotó: Veress Erzsi Fertőtlenítőszer Szegedről Hz öregség leltára
