Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-25 / 20. szám

% 1984. január 25., szerda ruAs UHUMrAljAi tensoijirui HAJDÚ­BIHARI Kulturális beruházás. Deb­recent is beleértve, az idén csaknem 180 millió forintot fordítanak kulturális jellegű beruházásokra Hajdú-Bihar- ban. A hajdúböszörményi és a nádudvari művelődési központot várhatóan ez év végére átadják rendeltetésé­nek. A megyeszékhelyen a tócóskerti lakótelepen elké­szül egy új 20 tantermes ál­talános iskola. Szeptember elsején befejeződik a tanító­képző főiskola ^korábbi épü­letének rekonstrukciója, és megnyitja kapuit Debrecen új középiskolája: az Ady Endre Gimnázium. Ugyan­akkor több általános iskola új tantermekkel bővül, amit a demográfiai hullám tesz szükségessé. A megye más településein is adnak át új általános is­kolákat és óvodákat 1984- ben. így például Józsa kert­városban és Hadháztégláson 8, illetve 12 tantermes isko­la, valamint egy-egy 175 sze­mélyes óvoda épül. Berettyó­újfaluban sor kerül egy 12 tantermes általános iskola felavatására, Hajdúnánáson pedig bővítik a szakmunkás- képző intézetet. Trolijárat lesz Debrecen­ben. A lap szerkesztősége nemrég kerekasztal-beszél- getést rendezett az illetékes tanácsi szervek és vállalatok képviselőivel a debreceni tömegközlekedés helyzetéről. Egyebek között elhangzott, hogy a villamosközlekedés, a meglevő néhány problé­mától eltekintve, jónak mondható, míg az autóbusz­forgalommal kapcsolatban — a túlzott igények miatt — több a panasz. Ennek elle­nére a szakemberek megál­lapítása szerint korszerű rendszer segíti az autóbusz­közlekedést. Ha nem is az eredeti ütemben, de mégis halad a program végrehajtása, és 1985-ben indulnak az első trolijáratok a jelenlegi 19-es autóbusz útvonalán Debre­cenben. A fejlesztés további lehetőségeiről azonban ma még megoszlanak a vélemé- nvek. SZOLNOK MEGYEI Legsikeresebb esztendő. A 35 évvel ezelőtti megalaku­lása óta a legsikeresebb esz­tendejét zárta a jászberényi Kossuth Tsz. A 7 és fél ezer hektáron gazdálkodó szövet­kezet az aszály ellenére is pótolni tudta a kiesést, s az előző évinél magasabb ter­mésátlagokat ért el. Tavaly ugyanis már 60 százalékkal több hektárt öntöztek, s az 1982. évinél kétszerte több vizet használtak fel. A zár­számadáson arról is tájékoz­tatták a tagságot, hogy az előző évi árbevételhez ké­pest a tavalyi növekedés meghaladta a 30 millió fo­rintot a téeszben. Ez abból is ered, hogy ezer tonnával több búza, ugyanennyivel több cukorrépa termett, to­vábbá 15 tonnával több vá­gómarhát és csaknem 100 tonnával több hízott sertést értékesítettek az elmúlt esz­tendőben. Serfőzés Martfűn. A jelen- t légi tervek szerint 1985-ben kezdi meg termelését az első magyar szövetkezeti sörgyár Martfűn. A víztorony már áll, és folytatódnak az alap­vető szerelési munkák is az üzemben. A Láng Gépgyár­ban már készülnek a Mart­fűre kerülő kazánok, s a sörgyári gazdasági társaság, valamint a rákóczifalvi Rá­kóczi Tsz megállapodása után tisztázódtak a sörgyár gázellátásának kérdései is. Decemberben megérkezett az NSZK-bói vásárolt palacko­zó gépsor, a svéd Alfa Laval pedig megkezdte a sörfőzési technológia berendezéseinek szállítását. Ha a beruházási munkálatok megfelelő ütem­ben folytatódnak, akkor az év végén elvégezhetik a be­rendezések úgynevezett vi­zespróbáját. Az első palack Martfűn főzött sörök 1985. első negyedévére várhatók. CSONGliD * maréi m —T»« mmmm HÍRLAP Telekgazdálkodás Makón. A VI. ötéves terv szerint Makón 410 új lakást kell fel­építeni telepszerű, több szin­tes formákban. A tervidő­szak eddig eltelt éveiben már 228 lakótelepi otthon készült el. Ezek közül 60 la­kás volt az állami, azaz ta­nácsi célcsoportos beruházá­sú, míg 168 lakás OTP-beru- házásként készült el. Ezek­kel párhuzamosan — hagyo­mányos magánerős formá­ban — 430 lakás, illetve csa­ládi ház megépítése szére- pel még a város VI. ötéves tervében. Ez utóbbi évi 80— 85 új ház felépítését, ezek­nek hatósági eszközökkel való elősegítését követeli meg a tanácstól. Az új ház építésébe kezdett családok­nak csupán csak a 33 száza­léka igényel új beépíthető területet. A többség a meg­levő közművesített telkeken építkezik, a már elavult, s korszerűtlenné vált épületek lebontása után. Egyébként a városi tanács a közelmúlt­ban úgy határozott, hogy 185 magántulajdonú ingatlan építési tilalmát véglegesen feloldja. A testület meg­szüntette továbbá 450 portá­ra — magántulajdonú telek­re — vonatkozóan az épít­kezési korlátozásokat, ame­lyeket eredetileg az ezred­fordulóig érvényes, koráb­ban készített városrendezési tervet írtak elő. Ily módon — az ésszerű tanácsi hatá­rozat segítségével — a VI. ötéves terv időszakára vo­natkozóan mindössze csak 125 beépíthető telek kialakí­tásáról kell gondoskodnia a városi tanácsnak. DÉLMASYARORSZÁB Járműdiagnosztika a Vo­lánnál. Szegeden elkészült a 10-es Volán helyi telepének új diagnosztikai központja. Csempézett falú, növények­kel díszített, laboratórium­hoz hasonílt a létesítmény, amelyben nem csupán védő­kesztyű nélkül is kezelhető műszerek kaptak helyet, ha­nem szerelőaknák, fékpadok, emelőszerkezetek, vagyis a hagyományas diagnosztikai kellékek is. A tervek szerint február elejére helyezik üzembe a csarnok 1,6 millió forintot érő gépeit, illetve szerelik fel műszereit. Az új munkahelyen 16-an dolgoz­nak majd két műszakban. A rendszer bővíthető, s nem is áll meg a fejlesztési folyamat. Elhelyeznek olyan terhelési próbapadot is, amely a csarnokba beállított gép­jármű motorjáról, hajtómű­véről, tényleges teljesítmé­nyéről, gyorsulásáról, fo­gyasztásáról, füstgázának összetételéről ad hiteles in­formációkat. Reizner János emlékezete. A közművelődési palota elő­csarnokában nemrég avatták fel Reizner János (1847— 1904) emléktábláját Szege­den. Az eseményre a város történetírója halálának 80. évfordulóján került sor. Az ünnepségen részt vettek Reizner János családtagjai is. Dr. Trogmayer .Ottó me­gyei múzeumigazgató kö­szöntötte a megjelenteket, és leleplezte az emléktáblát, amely alá a Móra Ferenc Múzeum és a Somogyi Könyvtár képviselői koszo­rút helyeztek el. összeállította: Bt I. A lakóházak tűzvédelméről Interjú a megyei tűzoltóparancsnokkal Megyénkben 1981-ben 393, tavalyelőtt pedig 346 tűzeset tör­tént. Vajon az elmúlt esztendőben ismét csökkent, vagy eset­leg növekedett a tűzesetek száma? Erről, valamint a kelet­kezési okokról, a károkról, s a tűzvédelem, -megelőzés kér­déseiről beszélgettünk Kovács János tűzoltó őrnaggyal, Bé­kés megye tűzoltóparancsnokával. — Az elmúlt évben 445 tűzeset történt a megyében, — mondta a parancsnok —, de ezek között több volt a kisebb kárral járó, így ösz- szességében a keletkezett kár 9,2 millió forint, míg 1982- ben ez 27 millió forint volt. Igaz, ez utóbbi összegben szerepel a Füzesgyarmat tér­ségében történt gázkitörés által okozott kár is. Sajnos, igen sok esetben kellett ki­vonulnunk lakóháztűzhöz, a 445-ből 277-szer. Sorrendben egyébként 89 tűzesettel a mezőgazdaság, majd 62-vel a közlekedés, kereskedelem, s a középületek következnek, s végül az iparban 17 tűz­eset fordult elő. — Hol történtek nagyobb tűzesetek? — A legnagyobb a békési Start Sportszergyártó Ipari Szövetkezetben augusztus 31- én. Dohányzás okozott tüzet a szövetkezet festőműhelyé­ben, és a lángok egymillió 250 ezer forint értéket pusz­títottak el! A mezőkovács­házi Űj Alkotmány Tsz föld­jén egy kukoricatábla égett le, 700 ezer forintos kárt okozva, mert a tábla szom­szédságában cirokhulladékot égettek, s a szél átfújta a parazsat. A békési eset ügyé­ben szabálysértési eljárást folytattak, az utóbbi ügyben pedig vádemelési javaslat született, de az ügy még nem zárult le. Nagy kárt okozott egy átalakított kályha a tótkomlósi Viharsarok Tsz- nek; az egyik tag portáján elpusztult a kihelyezett ba­romfiállomány. A kár 565 ezer forint. A felelősség meg­állapítása után három tsz­vezető, továbbá a tűzvédel­mi előadó rendőrségi meg­rovást kapott. S még egy, nagyobb tűzeset volt tavaly; Szanazugban építési hiba miatt leégett egy üdülőta­nya tetőszerkezete, 480 ezer forint kárt okozva. — Nem közömbös az anya­gi kár, de a legfontosabb az emberélet, az emberek testi épsége. Történt-e tavaly ha­láleset, sérülés? — A szomorú tény az, hogy tizenegyen meghaltak, har­mincán pedig sérülést szen­vedtek. Az ok az esetek több­ségében a dohányzás. Miként az előző években, sajnos, ta­valy is gyakran megtörtént, hogy az ágyban dohányzók elaludtak, és a cigarettavég tüzet okozott. Az ilyen tűz­eseteknél egyébként rendre szerepet játszik az ittasság is. Tavaly történt a békési gázfogadó állomáson az a robbanás, ami 3 áldozatot követelt. — Beszélgetésünk elején említette, hogy sok a lakó­háztűz. Vajon mi lehet en­nek az oka, s egyáltalán, me­lyek a leggyakoribb kelet­kezési okok? — A figyelmetlenség, a fe­lelőtlenség, a szabálytalan­ság tapasztalható a legtöbb­ször, közvetve, vagy közvet­lenül. A lakóházak esetében olyan szemlélettel is lehet találkozni, hogy „az én há­zamban azt teszek, ami ne­kem tetszik, ne avatkozzanak a dolgomba”. Az önkéntes tűzoltók, akik a községek­ben járják a lakóházakat, ta­pasztalják, hogy nem egy helyen zaklatásnak veszik a látogatásukat, s nem örülnek a tűzvédelmi ellenőrzésnek. A tűzoltóság országos pa­rancsnokságának utasítása alapján egyébként 1984 a la­kóházak tűzvédelmének éve, ez tehát kiemelt feladatunk az idén. Propagandatervünk­ben sokféle akció szerepel, a szórólapoktól a nyilvános gyakorlatokon át az ellenőr­zésekig, amelyek kiterjednek nem csupán a lakóházakra, hanem az egyes lakásokra is. A közvetlen okokra vissza­térve, a legtöbb tüzet, ponto­san 75-öt a tüzelő-fűtőberen­dezések okozták; a nem üzembiztos kályhák, a bar­kácsolt berendezések. Sajnos, az emberek eléggé könnyel­műek, nagy mennyiségű tü- zelőolafat, benzint tárolnak, szakszerűtlenül hozzányúl­nak az elektromos vezeté­kekhez, szabálytalanok a kö­tések, hiányos a karbantar­tás, túlterhelik a gépeket. A lakóházi tüzeknél vezet az okok között a nyílt láng használata, a dohányzás. — Kik és hogyan segítik a tűzoltóság munkáját, és mit kívánnak tenni a tűzesetek megelőzéséért? — Igen sok segítőnk van, s a létszám az elmúlt évben tovább gyarapodott. Kétezer- háromszáz önkéntes tűzoltó, 2 ezer vállalati tűzoltó tevé­kenykedik a megyében, s a vállalatoknál, üzemeknél, munkahelyeken összesen 4 ezren foglalkoznak még tűz­védelemmel. Az ifjúság Út­törő Gárda és az Ifjú Gárda tűzoltórajok, illetve szakal­egységek révén kapcsolódik a munkánkhoz. Ami a meg­előzést illeti, tudjuk, hogy e célra napjainkban nemigen jut pénz. De ami nagyon fon­tos lenne, a közszemlélet, a magatartás változása nem is kerül pénzbe. S elsősorban erre van szükség; nagyobb fegyelemre, a szabályok be­tartására, több figyelmesség­re. Amennyiben ennek az el­lenkezőjét tapasztaljuk, van lehetőségünk szabálysértési eljárást kezdeményezni, sőt, 1983. szeptember elsejétől helyszíni bírságot is kiszab­hatunk kisebb szabálytalan­ságok miatt. Erre már volt is példa. — Az Állami Biztosító és az országos tűzoltóparancs­nokság illetékesei aláírtak egy megállapodást, amely szerint 1984. január elsejétől a tűzvizsgálatnál a pénzin­tézet szakemberei becsülik fel a tűzkárt. Miért volt szükség erre a megállapodás­ra? — Nagy eltérés volt az ál­talunk és a biztosító által megállapított kár összege között. A tűzoltóság ugyanis nem a valós kárt, hanem csupán a megsemmisült érté­ket vehette figyelembe. Azért született tehát a megállapo­dás, hogy ne párhuzamosan kétféle, hanem egységesen a valós kárérték szerepeljen mindenütt. A megállapodás lényeges pontja, hogy a ki­sebb, házon belüli eloltott tüzek utólagos bejelentését is a biztosítónál kell megtenni. A tűzvizsgálatot egyébként változatlanul a tűzoltóság látja el. — A járások megszűnése több változást hozott magá­val. Ez hogyan érinti az önök munkáját? S végül még valamit hadd kérdezzek; a tűzoltók hosszú évek óta panaszolják, hogy egyes ut­cákat alig lehet megtalálni. Gond ez ma is? — Ami a közigazgatásban történt változásokat illeti, mi mindenben igazodtunk az új beosztáshoz, Vésztő község és külterülete kivételével. Illetékes tanácsi jóváhagyás­sal e terület tűzvédelmi ügyeit továbbra is a szeg­halmi tűzoltó-parancsnokság intézi. Ami a gyors tájékozó­dásunkat illeti, sajnos, ma is gond, hogy a tűzjelzések nem pontosak, a bejelentők például régebbi utcanevet, majornevet, s nem a jelenle­gi pontos, hivatalos címet diktálják be. Másrészt el­igazodni se mindig könnyű például az új lakótelepeken. S ha már a gondoknál tar­tunk, hadd mondjam el, hogy újabb keletű gondunk a gebines szolgáltatás. A szö­vetkezetek kiadják a munkát kisiparosoknak, bedolgozók­nak, ahol sokszor nincsenek megfelelő körülmények, nem egy helyen állandó a tűzve­szély, pedig gyakran komoly értékekről van szó. Példa erre az a nemrégi tűzeset, amely egy békési kisiparos műhelyében történt, ahol az egyik békési szövetkezet te­temes értékű áruja ment tönkre. Hasonló a helyzet a termelőszövetkezetekben a háztájival, kisgazdaságokba kihelyezett jószággal, barom­fival. Az eddigi esetek fi- gyelmeztetőek. Bízunk ben­ne, hogy az új esztendőben e területen is több gondot fordítanak a megelőzésre, hogy minél kevesebb érték pusztuljon. T. I. Takarékszövetkezetet nyitottak Gyulán tárgYalóteremböl Rablásért 3 év szabadságvesztés Több éves várakozás után teljesült sok gyulai óhaja, ugyanis megnyitotta a piac­tér szomszédságában levő üz­lethelyiségben kirendeltségét a gyulavári takarékszövet­kezet. Az ünnepségen Ko­vács Józsefné, a szövetkezet elnöke először a másfél mil­lió forint tagsági részjegy összegyűjtéséről beszélt, mert a Pénzügyminisztérium titkársága ezt a követel­ményt állította a gyulavári takarékszövetkezet igazga­tósága elé ahhoz, hogy Gyu­lán kirendeltséget nyithas­son. A szövetkezet dolgozói néhány hónap alatt össze­gyűjtötték a tetemes rész­jegyösszeget. A nagy hagyo­mányokkal rendelkező OTP­fiók mellett kell majd jó eredményeket elérni a betét- állomány növelésében, a biztosítási ügyletek kötésé­ben, a totó-lottóárusításban, és más tevékenységben — hangsúlyozta az elnök. Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke dinamikusnak mon­dotta a gyulavári takarék­szövetkezeti dolgozók mun­káját. Ennek köszönhető — állapította meg —, hogy a szövetkezet a megye leg­jobbjai között van. Megem­lítette, hogy később sor ke­rülhet a mostani üzletháznál impozánsabb takarékszövet­kezeti egység megnyitására is Gyulán. Kép, szöveg: Balkus Imre í A vagyon elleni bűncse­lekmények egyik legdraszti- kusabb elkövetési módja a rablás. Az elkövető erősza­kot, fenyegetést alkalmaz, hogy valamilyen dolgot el­tulajdonítson. Az sem ritka, amikor a bűncselekményt csupán néhány száz forint miatt követik el. Gyakran a sértett ittasságát használják ki. Ez történt Békésen, a múlt év szeptember 27-én. Horváth Tibor, Béké?, Sza­badkai u. 79. szám alatti la­kos este 7 óra körül az erő­sen ittas állapotban levő K. Mihályt kísérte a lakása felé. Látásból ismerte, tudta, hol lakik. Ügy vélte, hogy lakásán senki sem tartózko­dik. Elhatározta, hogy meg­dézsmálja a szőlőskertjét. Űt közben faképnél hagyta a sértettet, s a lakására ment. Azt is tudta, hol van a lakás utcai ajtajának a kulcsa. Rövid keresgélés után meg is találta, kinyi­totta az ajtót, bement az udvarra. A konyhában vilá­gosságot vett észre. Egy ide­ig tanulmányozta a környe­zetet. Észrevette K. Mihály rokonát, K. Jánost. Ügy vél­te, könnyűszerrel elbánik vele. Mikor a férfi eloltotta a villanyt, és lefeküdt, Hor­váth levette a cipőjét, s láb­ujjhegyen a konyhába lopa­kodott. Talált egy fadara­bot, azt felvette, s a fekvő férfit nagy erővel fejbe vág­ta. Ezután Álunkéhoz akart látni, ám megzavarták. Az utcai kaput valaki kinyitot­ta. A 19 éves fiú a cipőjét is hátrahagyva kiszaladt a konyhából, s a kerítésen át­ugorva elmenekült a hely­színről. Aztán mintha mi sem történt volna, lassan sétálva elment arra a hely­re, ahol K. Mihályt hagyta. Elhatározta, hogy értéktár­gyait elveszi. Meg azt is, hogy leüti, nehogy hazamen­jen, és fény derüljön a ko­rábbi cselekedetére. Két íz­ben nagy erővel arcon vág­ta, majd megfogta a zakó­ját, s a földre teperte. és ezután a sarkával többször belerúgott. K. Mihály el­vesztette az eszméletét. Hor­váth átkutatta a zsebeit. Mindössze 157 forintot talált nála. Ezenkívül egy pipát és egy dohányzacskót. A bán­talmazás következtében „ K. Mihály agyrázkódást, fején és könyökén zúzott sérülése­ket szenvedett, és eltört négy bordája. A Békéscsabai Városi Bí­róság Horváth Tibort rab­lásért, rablás bűntettének kísérletéért, s aljas célból elkövetett súlyos testi sérté­sért halmazati büntetésül 3 év szabadságvesztésre ítél­te. Mellékbüntetésként 2 év­re eltiltotta a közügyek gya­korlásától. A szabadságvesz­tést börtönben kell végre­hajtani. Az ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents